Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-27 / 282. szám, péntek

A szocialista világrendszer féken tarifa az imperializmust any Budapest — Csütörtök reggel 9 órakor az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában foly­tatta munkáját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kong­resszusa. A délelőtti ülés elnö­ke Glahz Lászlóné, a felsőszol­noki általános iskola tanítónő­je, Vas-megye küldötte bejelen­tette, hogy újabb testvérpártok­tól érkeztek üdvözletek a kong­resszushoz. Táviratban üdvö­zölte a tanácskozást a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítást Front Központi Bizottsága, to­vábbá a Libanoni Kommunista Párt és a Tunéziai Kommunista Párt. A délelőtti ülés első szónoka Gáspár Sándor, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára volt. „A dolgozók érdekeinek vé­delme a szakszervezeti mozga­lom egyik alapvető feladata — hangoztatta többek között Gás­pár Sándor. A szakszervezetek ugyanis éppúgy képviselik és védelmezik az egész társada­lom érdekelt, mint az egyes rétegek és az egyének érde­keit. Gáspár Sándor rámutatott, hogy az eddigi eredmények alapja és a további fejlődés fő biztosítéka a párt vezető sze­repének következetes érvényesí­tése. A magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsának fő­titkára beszéde további részében nagy figyelmet szentelt a válla­lati demokrácia fejlesztésének. A délelőtti ülésen felszólalt továbbá Czinege Lajos, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak póttagja, nemzetvédelmi miniszter. „A szocialista világ­rendszer, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti felsza­badító mozgalom együttes ereje féken tartotta és tartja az im­perializmust és meggátolja egy újabb világháború kirobbantásá­ban — hangoztatta Czinege La­jos. Nincs a világnak egyetlen része sem, ahol a nemzetközi imperializmus agresszív törek­vései ne veszélyeztetnék a béke­szerető államok, a szocializmu­sért küzdő népek függetlensé­gét, társadalmi előrehaladását és a békét. Ebben a helyzetben történelmi szükségszerűség, hogy az imperialista agresszió által veszélyeztetett országok­nak, a szocializmust építő né­peknek — így tehát nekünk is — olyan katonai erő álljon ren­delkezésére, amely képes jel­tartóztatni az agresszort. A leg­nagyobb eszközöket a kollektív védelemre a Szovjetunió fordí­totta és fordítja, amely a szo­cializmus és a társadalmi hala­dás Ügyének érdekében óriási áldozatokat hoz. Tegnap az MSZMP X. kong­resszusának délelőtti ülése kez­dete előtt a szovjet küldöttség Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával az élén fogad­ta a Nógrád megye dolgozóit képviselő kongresszusi küldöt­teit csoportját. Szabó l., a nagybátonyi bá­nya szocialista munkabrigád ve­zetője átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek a magyar bányá­szok ajándékát — egy Lenin képével díszített kristályvázát. A kongresszus tegnapi ülésén többek között beszédet mondott a mongol küldöttség vezetője, az angol párt delegációjának vezetője, az NSZEP-küldöttségé­nek nevében Ebért elvtárs kö­szöntötte a kongresszus küldöt­teit, Max Reimann pedig a Né­met Kommunista Párt nevében szólalt fel. A kongresszust üdvözölte to­vábbá a Norvég Kommunista Párt és az Olasz Kommunista Párt delegációjának vezetője, a portugál delegáció vezetője és a Román Kommunista Párt de­legációjának vezetője. Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, aki az MSZMP X. kongresszusán részt­vevő bolgár delegációt vezette, csütörtökön reggel elutazott Bu­dapestről. A Ferihegyi repülő­téren Apró Antal, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai és más hivata­los személyiségek búcsúztatták. Svédország támogatja a finn javaslatokat Stockholm — A svéd kor­mány támogatja a biztonsági kérdésekben tartandó összeuró­pai tanácskozás előkészítésére vonatkozó finn javaslatokat. A finn kormány újabb kez­deményezésével összefüggésben Stockholmban csütörtökön köz­readták Torsten Nilsson svéd külügyminiszter nyilatkozatát. Svéd hírügynökségi jelentés szerint Nilsson rámutatott, hogy Svédország támogatja az összes érdekelt ország részvételével tartandó és jól előkészített ta­nácskozást. A MALAYSIAI légierő szerdán több hullámban heves bomba­támadásokat intézett Észak­Börneóban partizánalakulatok feltételezett állásai ellen. Ez volt az első eset, hogy a parti­zánok elleni hajtóvadászatba a légierő is bekapcsolódott. CHILÉBEN győzelmet arattak a népi egységfrontba tömörült baloldali ifjúsági szervezetek. Annák ellenére, hogy a keresz­ténydemokrata ifjúság szövet­ségre lépett a jobboldali szer­vezetekkel, a legnagyobb chilei if júsági szervezet, a diákszövet­ség elnökévé a múlt évhez ha­sonlóan a kommunista Alejand­ro Rojast választották. AZ AMERIKAI kormány beje­lentette, hogy a július 30-án vé­get ért költségvetési év 2845 millió dolláros deficittel zárult. Ez az összeg 63 millió dollárral kevesebb a korábban várt defi­citnél. TRUMAN, volt amerikai elnök Athén egyik közterén felállított szobránál csütörtökön hajnal­ban házi gyártmányú bomba robbant. A NEW YORK-I Kennedy-re­pülőtéren szerdán őrizetbe vet­tek egy pakisztáni diákot, aki pisztollyal, két könnygázgrá­náttal és nagy mennyiségű töl­ténnyel a zsebében éppen egy Londonba induló járatra akart felszállni. A 23 éves fiatalem­bert bíróság elé állítják. A FRANCIAORSZÁGI Angers­ben szerdán szélsőjobboldali tüntetők támadták meg Servan­Schreibert, a Radikális Párt fő­titkárát, aki beszédet mondott egy gyűlésen. MITCHEL SHARP kanadai kül­ügyminiszter tegnap Londonba utazott, hogy tárgyalásokat foly­tasson Edward Heath brit mi­niszterelnökkel, Alec Douglas­Home külügyminiszterrel és John Davies kereskedelmi és iparügyi miniszterrel. « KUBÁBAN hadgyakorlatot tar­tottak a forradalmi fegyveres erők, a légvédelem, a tüzérség, valamint a gyalogos "és a páncé­los egységek részvételével — közölte a Prensa Latina latin­amerikai hírügynökség. A BRÜSSZELI NATO-központ szóvivője szerdán erélyesen cá­folta Hans Kruls holland tábor­noknak azt a kijelentését, hogy Dél-Afrika felvételét tervezik az Észak-atlanti Paktumba. SZOVJET küldöttség érkezett csütörtökön Bécsbe, hogy részt vegyen az Osztrák—Szovjet Ba­ráti Társaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségen. A delegá­ciót Ligyija Likova, az OSZSZK miniszterelnök-helyettese, a Szovjet—Osztrák Baráti Társa­ság elnökhelyettese vezeti. JUGOSZLÁVIA ÁLLAMÜNNEPÉN Jugoszlávia népe ez év november 29-én ünnepli a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulásának negyedszázados Jubileumát. Az ország történetének egyik legjelentősebb pillana­ta volt, amikor 25 évvel ezelőtt ezen a napon a Nem­zetgyűlés eltörölte a királyságot, s az ország népe megkezd­hette a szocializmus építését. Idézzük fel Jugoszlávia államünnepe alkalmából azt a tör­ténelmi folyamatot, amely e békeszerető nép szabadsága és függetlensége visszaszerzéséhez vezetett. A II. világháború idején a hitlerista Németország Jugoszlá­viát sem kímélte, s a Horthy-Magyarországgal együtt hitszegő, en, hadüzenet nélkül megtámadta az országot. A jugoszláv hadsereg 1941. április 18-án kapitulált. A támadók felosztották egyn'ásközt az ország területét és Pa vei i č vezetésével létrehoz­ták a horváth bábállainot. Jugoszlávia Kommunista Pártja irányításával azonban létre­jött a demokratikus és hazafias erőket összefogó Népi Felsza­badító Front. 1941 júniusában Joszip Broz Tito vezetésével megalakult a fegyveres harcot irányító vezérkar. A fegyveres felkelés legelőször Szerbiában lángolt fel, 1941. július 7-én. A német hadvezetés szövetségeseivel együtt heves harcokat folytatott a népi felszabadító csapatok ellen, de ellenállásukat már képtelen volt megtörni. A partizánharcok során felszaba­dult területeken létrehozták az új hatalmi szerveket, a Népi Felszabadító Bizottságokat. A Népi Felszabadító Hadsereg egy­re Inkább összekovácsolódott a kemény harcok során. 1942. no­vember 26—27 között Jugoszlávia antifasiszta csoportjai létre­hozták a Jugoszláv Népi Felszabadító Antifasiszta Gyűlést, amely a rá eg>' évre november 29—30-án Jajcában megtartott II. ülés­szaka után az ország legfőbb törvényhozó és végrehajtó szerve lett. A Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság élére Joszip Broz Tito állt. Az említett ülésen határozták meg az új állam je'legét ls. A londoni jugoszláv emigráció, mely korábban elvesztette po­zícióit az ellenállási küzdelem irányításában, hogy vezető sze­repét mentse; 1944. májusában megalakította az új kormányt, SibasiC elnökletével. Az új kormány tárgyalásokat kezdett Titcékkal, s ennek eredményeként 1944. júliusában létrejött a közös kormány. 1944 szeptemberében a szovjet hadsereg elérte Jugoszlávia ha­tárait, s a Népi Felszabadító Hadsereg egységeivel közösen fel­szabadította Belgrádot. Jugoszlávia népköztársasággá nyilvánítása s a monarchikus rendszerrel való szakítás, a szocializmus és a békés építőmunka kezdetét jelentette. Ennek az új útnak 1945. november 29-e volt az elindítója. Köszöntjük Jugoszlávia népét, államünnepe alkalmából, s további sikereket kívánunk hazája építése terén. -yd­Az ENSZ hírei U Thant felszólalása New York — Az ENSZ-köz­gyűlés politikai bizottsága szer­dán egyhangúlag elfogadta azt a 24 ország által beterjesztett határozati javaslatot, amely ha­tékony intézkedésre hívja fel az államokat a fegyverkezési ver­seny csökkentéséért. A határo­zat kimondja, hogy valamennyi országnak hozzá kell járulnia a jelentés összeállításához. A bizottság 89 szavazattal, 5 tartózkodás ellenében elfoga­dott egy másik határozatot is, amely előirányozza egy nem­zetközi tudományos szolgálat létesítését — a nemzetközi 1970 Ján Marko, csehszlovák kül­ügyminiszter visszatérve az ENSZ jubileumi közgyűléséről és kubai hivatalos látogatásá­ról, interjút adott Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága napilapjának, a Prav­dának. Nyilatkozata bevezető részé­ben hangsúlyozta, hogy a szo­cialista országok az ENSZ jubi­leumi ülésszakán is mindent megtettek és kezdeményezőleg léptek fel az időszerű nemzet­közi politikai kérdések békés megoldása érdekében. Ján Mar­ko kiemelte, hogy különösen Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter beszéde gyakorolt nagy hatást a közgyűlés részve­vőire. Gromiko felszólalása szin­te szokatlan lázba hozta a kül­döttségeket, ki-ki úgy vélte, hogy az elmondottak kapcsán véleményét kell nyilvánítania. Ennek következtében az ülést vezető elnöknek csak hosszabb szünet után sikerült átadnia a szót a következő szónoknak. Andrej Gromiko felszólalását úgy fogadták, mint a Szovjet­unió kategorikus, elvszerű és nem utolsósorban konstruktív állásfoglalását a fontosabb nem­zetközi kérdésekben. Ján Marko rámutatott, hogy a többi szocia­lista ország külügyminiszteré­nek a felszólalását hasonlóan fogadták. Bár korai lenne értékelni az ENSZ jubileumi ülésszakát, hi­szen a kitűzött program több pontjáról mind a mai napig fo­lyik a vita, elmondhatjuk, hogy a szocialista országoknak vég­eredményben sikerült ismét elő­mozdítani az Időszerű nemzet­közi politikai kérdések békés megoldásának ügyét. Ez a tény mutatkozott meg alapjában vé­ve a többi küldöttség felszólalá­sában is. Határozottan nagy jelentőségű — hangoztatta a csehszlovák külügyminiszter — a nemzetkö­zi jog alapelveiről elfogadott megszilárdításáról és a bizton­ságról szóló deklaráció végle­ges szövegét. Ezt mindenekelőtt a NATO tagállamai bojkottálták. A szőban forgó deklarációnak az elfogadása, amelyet a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág — beleértve Csehszlová­kiát is — nyújtott be, nem csu­Hozzájárulásunk a béke ügyéhez Ján Marko külügyminiszter interjúja a Pravdában deklaráció az egyes országok együttműködése és kapcsolatai viszonylatában, valamint a gyar­matosítás felszámolásáról szó­ló ENSZ deklaráció kiadásának 10- évfordulója alkalmából ki­bocsátott nyilatkozat ls. Nem kevésbé fontos a világszervezet jubileumával összefüggő, vala­mint az ENSZ második fejlesz­tési dekádjával foglalkozó nyi­latkozat. Az afroázsiai országok nyilat­kozatának az elfogadását, amely a közel-keleti helyzettel, vala­mint a délkelet-ázsiai fejlemé­nyekkel foglalkozik, szintén po­zitíven értékelhetjük. Az ENSZ­közgyűlés közel-keleti vitáját a világban általában az arab or­szágok diplomáciai sikereként értékelik. A vita megmutatta, hogy az Egyesült Államokon kí­vül senki sem támogatta Izra­el állásponUát. Ami az idei ENSZ-közgyűlés negatívumait illeti, mindenek­előtt arra kell rámutatnunk, hogy a szocialista országok sür­getése és igyekezete ellenére sem sikerült elkészíteni a béke pán a jelenlegi nemzetközi hely­zet problémáinak megoldását se. gítené elő, hanem hozzájárulna az ENSZ tevékenységének he­lyes irányításához is. Ami Csehszlovákia állásfogla­lását Illeti a nemzetközi politi­kai kérdéseikben — Ján Marko külügyminiszter véleménye sze­rint — az jelentős figyelmet kel­tett. A csehszlovák küldöttség rendkívül sokat fáradozott olyan javaslat kidolgozásán, amely megszilárdítaná a békét és a biztonságot a világon. A nemzetközi kérdések békés megoldásának győzelmeként ér­tékelhetjük a nemzetközi jog alapelveivel kapcsolatos dekla­ráció elfogadását. Ez, mint is­meretes, csehszlovák kezdemé­nyezés volt. A deklaráció szö­vege immár több éve vita tár­gyát képezte az ENSZ egyik, er­re a célra alakult különbizott­ságában. Ennek a dokumentum­nak az elfogadása tehát ha­zánk és általában a többi szo­cialista ország nagy sikere. Az ún. csehszlovák kérdés nem számottevő az ENSZ tala­ján. Csehszlovákia konszolidá­ciója, amely pártunk új vezeté­sének köszönhetően sikeresen halad előre, növeli hazánk te­kintélyét mind az ENSZ-ben, mind a világ országai előtt. Ján Marko külügyminiszter ézt követően azokkal a megbe­szélésekkel foglalkozott, ame­lyeket New York-i tartózkodása során folytatott a szocialista or­szágok külügyminisztereivel, va­lamint dr. Kirschláger osztrák külügyminiszterrel. Ez utóbbi­val kapcsolatban megjegyezte: „Ügy vélem, sikerül megtalál­nunk azt a közös utat, amely a még fennálló nyílt kérdések megoldásához vezet." Ján Mar­ko nagyra értékelte megbeszé­léseit India külügyminiszterével is, akivel megvitatták a két fe­let érdeklő kérdéseket. Ugyan­akkor sikeresek voltak az U Thant ENSZ-főtitkárral, vala­mint P. E. Hambroval, a köz­gyűlés elnökével folytatott ta­nácskozások. Kubai útjával kapcsolatban Ján Marko kifejtette, hogy a ku­bai vezetőkkel, így Fidel Cast­ro miniszterelnökkel, Dorticos köztársasági elnökkel és a töb­bi magas rangú tényezővel foly­tatott tárgyalásai során mind­két fél arra a meggyőződésre ju­tott, hogy szükséges a kölcsö' nös kapcsolatok további elmélyí­tése. Ján Marko elmondotta: „A kubai elvtársak örömmel nyug­tázzák azt a tényt, hogy a dr. Gustáv Husák vezette Központi Bizottságnak aránylag rövid időn belül sikerült jelentős eredményeket elérnie hazánk konszolidációjában." atomenergia ügynökségen belül —, a békés célú nukleáris rob­bantások technológiájával kap­csolatos információk közzététe­lére. A politikai bizottság szerdal ülésén felszólalt U Thant ENSZ­főtitkár. Elismeréssel méltatta a jelenlegi ülésszakon létrejött egyezményt a tengerfenék atommentesítéséről és demilita­rizálásáról, és felszólította a tagállamokat, hogy minél hama­rabb ratifikálják a szerződést. A főtitkár kérte a bizottságot, hogy rövid időn belül dolgozzon ki nemzetkőzi egyezményeket az óceánok további szennyező­désének megakadályozására. Az ENSZ közgyűlése ugyan­csak szerdán határozatot hozott arról, hogy 1971. június 1—8-a között nemzetközi konferenciát tartanak Bécsben az Ipari fej­lődésről. A határozat felkéri a tagállamokat, hogy lehetőleg a legmagasabb szinten képvisel­tessék magukat. Az ENSZ-közgyűlés szerdán későn este jóváhagyta az ag­resszió meghatározásának kér­désével foglalkozó különbizott­ság munkájáról szóló jelentést. A jelentés magába foglalja azt a határozati javaslatot, mely szerint az ENSZ-közgyűlésnek fel kell hívnia a különbizottsá­got tevékenysége felújítására, valamint döntenie kell e pont napirendre tűzéséről a jövő évi ENSZ-közgyfllésre. Hickelt menesztették Washington — Nixon elnök szerdán este menesztette Wal­ter J. Hickel belügyminisztert, mert — mint a Fehér Ház szó­vivője közölte — nem volt meg köztük „a kölcsönös bizalom". Nixon elnök szerdán este ma­gához kérette Hickelt, lemon­dásra szólította fel és a lemon­dást azonnal el ls fogadta. Hickel helyzete akkor Ingott meg, amikor májusban azt üzen­te Nixonnak, hogy szükségtele­nül elidegeníti magától Ameri* ka ifjú nemzedékét.

Next

/
Thumbnails
Contents