Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-24 / 279. szám, kedd

A televízió a köztársasági elnök születésnapjára (ČSTK) — Ludvík Svoboda hadseregtábornok, a CSSZSZK köztársasági elnöke születés napja alkalmából a Csehszlovák Televízió két műsort készített. Az első film, amelynek címe „75 év", Svoboda elvtárs pálya­futását, elsősorban a csehszlo­vák hadsereg felszabadító har­cában való részvételét ábrázol­ja. A filmet a nézők november 24-én 19.40 órakor láthatják a televízió képernyőjén. A második film adása szer­dán 19.35 órakor lesz. A köz­társasági elnököt mutatja be mindennapi kötelességeinek tel­jesítése és pihenése közben. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk érdekében Az idén december 1-én megva lósuló népszámlálás, a házak és lakások számbavétele — minthogy a lakosságot hazánk területén elő szőr száz esztendővel, utoljára pe­dig 10 évvel ezelőtt vették nyilván­tartásba — jubiláris akciónak te­kinthető. Ez ax eddigi legnagyobb statisztikai kutatás azonban nem elégszik meg a lakosság, az épüle­tek és a lakások puszta számba­vételével. Célja, hogy betekintést nyújtson az egész társadalom struktúrájába, hogy az így nyert adatok alapján elemezhetők legye­nek a lakosság különböző csoport­jai közti kapcsolatok, a családok és a háztartások életszínvonalá­nak emelkedése és számos más tudnivaló. A kapott adatok fel­dolgozásával és kombinációjával olyan tényekre derül fény, ame­lyeknek segítségével nemcsak ed­digi társadalmi és gazdasági fej­lődésünk ellenőrizhető, de amely lyeknek alapján a népgazdasági terv hosszú évekre előre előkészít­hető lesz. A szövetségi miniszterelnökség tegnapi sajtóértekezletén JAN KA ZIMOUR mérnök, a Szövetségi Sta­tisztikai Hivatal elnöke, JlRE AN TOS mérnök, a Cseh Statisztikai Hivatal elnöke és FRANTIŠEK HERBST mérnök, főszámlálóbiztos tájékoztatta az újságírókat. Elmon­dották, hogy áz 110 kérdésre ka­pott válaszok feldolgozásánál ez­úttal először alkalmaznak elektro­nikus számítógépeket. A számlálóbiztosok — számuk 50 000, ebből Szlovákiában 18 000 még ezen a héten kézbesítik a népszámlálási ívet a lakosságnak, melyeket kötelesek a november 30-től december l-re virradó éjsza­kai, pontosan 12.00 órai helyzet­nek megfelelően kitölteni. Bratisiavában MILOŠ HRUŠOV­SKV a Szlovákiai Statisztikai Hiva­tal elnöke és munkatársai szintén sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat a népszámlálás előké­születeiről. Többek között elmond­ták, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségűek a saját anyanyelvü­kön válasznlhatnak a kérdésekre, mivel mindkét nyelven elegendő népszámlálási ívet biztosítottak. A járási nemzeti bizottságok hatá­rozzák meg, hogy az egyes fal vakba milyen nyelvű nyomtatvá nyokat küldenek. A lakosok a nyomtatványokkal kapcsolatos igé­nyeiket szintén a jnb nél jelentsék be. — FRANTIŠEK HAMOUZ szövet ségi miniszterelnök helyettes teg nap fogadta V. F. Zsigalint, a Szovjetunió nehéz-, energetikai és közlekedés és ipari miniszterét a csehszlovák—szovjet tudományns műszaki állandó bizottság ülésé nek befejezésével. — RUDOLF ROHLlČEK, szövetsé­gi pénzügyminiszter tegnap fogad ta a KGST devizagazdálkodási és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának ülésén részt vett küldöttségek vezetőit. — Dr. ZDENÉK ZUSKA Prága főpolgármestere tegnap fogadta Ion Obradovicit. a Román Nénköz­társaság rendkívüli és mnghatal mázott nagykövetét és szívélyes ba ráti megbeszélést folytatott vele. — JÁN MARKO külügyminiszter tegnap fugadia dr. Georg Schlum berget, Ausztria rendkívüli köve­tét és meghatalmazott miniszterét hivatalba lépése alkalmából. Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) vonják az összes megszállt arab területről és olyan békét terem­tenek, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi ép­ségét és függetlenségét A po­litikai rendezést tartjuk szüksé­gesnek és törvényesnek, igazsá­gosnak tartjuk a palesztinai me­nekültek jogát arra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmények kö?ö't élhessenek, dolgozhassanak ö;i hazájuk földjén". A nemzetközi munkásmozga­lom kérdéseiről szólva Kádár János rámutatott: „A mozgalom­ban jelentkező elvi politikai vé­leményeltérések sem akadályoz­hatják meg történrlml küldeté­sének megvalósításit. A nézet­eltérések vizsgálatánál gondol­ni kell az egyes pírtok helyze­tében, körülményeiben, felada­taiban meglévő na iy különbsé­gekre is, amelyek bonyolultabbá teszik az egységért vívott har­cot. Az egység újbóli megterem­tésének módia a szilárd elvi po­litika, az elhailások elleni kö­vetkezetes harc, az elvtársi nyíltság, az összefogásra irá­nyuló készség. A proletár inter­nacionalizmus valamennyi test­vérpárttól megköveteli a mar­Megkoszorúzták Klement Gottwald emlékművét (ČSTK) — Tegnap megko­szorúzták Klement Gottwald výškov-dédicei emlékmüvét a helyi kilencéves Iskola pionír jai és a Nemzeti Front városi szervezeteinek képviselői, az első csehszlovák munkáselnök születése 74. évfordulójának al­kalmából. Klement Gottwald szülőházát — melyet eddig 170 ezren látó gattak meg — tegnap megte­kintették a csehszlovák nép­hadsereg brnói helyőrségének katonái, valamint a kroméfíži pionírok, a bučovicei gimná­zium tanulói és a výškoví Anto­nín Zápotocký Katonai Akadé mia hallgatói. A koszorúzási ünnepségek után a výškoví járás pionírjai­nak küldöttségét fogadta Jan Formán, a CSKP výškoví járási bizottságának vezető titkára. A küldöttség átadta neki a CSKP megalapításának 50. évforduló jára tett kötelezettségvállaló sait, amelyben vállalták, hogy a faluszépítési akció keretében és a klubhelyiségek építésében 2000 órát dolgoznak le. Pártaktíva Dubnicán (Folytatás az 1. oldalról) fő gazdasági problémákat, ős meghatározzuk munkánkat a párt XIV. kongresszusáig. Hruškovič elvtárs hangsúlyoz­ta, hogy az utóbbi időben sike­rült felszámolni a politikai des­trukciót és számos olyan konf­liktust, amely fékezte gazdasá­gi életünk menetét. Hruškovič elvtárs tájékoztatta a jelenlevőket az ipar és az épí tőipar ez évi tervteljesítésének kedvező kilátásairól. Rámuta tott, hogy az ipari termelés mu tatóit ebben az évben előrelát­hatóan 106,5 százalékra teljesít jük, ami a múlt évhez viszonyít­va 1,5 százalékos növekedést jelent. Hangsúlyozta, hogy elektromos energiával és tüze­lővel nem tudjuk kielégíteni az ipar igényeit. Beszéde befejező részében Hruškovič elvtárs foglalkozott a igazolványcserével és tnegálla pította, hogy az akció teljesítet te küldetését. A gvűlés végén a jelenlavők állásfoglalásban rögzítették vé­leményüket, ntelv szerint CSKP intézkedései megszilárdí­tották a párt egységét és meg­tisztították a pártot. Teljes egyetértésüket nyilvánították a CSKP KB elnöksége 1970. szep­tember 18-i állásfoglalásával, amely kitűzi a pártmunka idő­szerű feladatait. xizm,.• -leninizmus eszméjéhez való ragaszkodást, a nemzeti önzés t?s elzárkózás, a naciona­lizmus különböző megnyilvánu­lásai formáinak leküzdését." Csehszlovákiáról szólva az MSZMP első titkára emlékezte­tett a szocialista Csehszlovákia haladó erőinek 1968-ban nyúj­tott segítségre, s kijelentette, „mi az események menetébe mindvégig csak egyet kíván­tunk és kívánunk ma is: azt, hogy szocialista módon oldódja­nak meg a párt és a társadalom kérdései Csehszlovákiában. Őszintén örülünk, hogy cseh­szlovák elvtársaink határozottan kézbe vették és intézik ügyeiket. őszintén nagy sikereket kívá­nunk a csehszlovák testvér­pártnak, a Husák elvtárs által vezetett Központi Bizottságnak". A beszámoló hangoztatta, hogy az MSZMP megítélése sze­rint jelenleg, amikor a kommu­nista mozgalomnak nincs nem­zetközi szervezete, nélkülözhe­tetlen a kommunista és munkás­pártok közös, széles körű nem­zetközi véleménycseréje. Az MSZMP politikailag és szervezetileg megerősödve érke­zett a kongresszushoz. A ta­nácskozást megelőző országos vita megmutatta, hogy a párt és a nép egyetért az alapvető kér­désekben, a kongressszustól a párt fő irányvonalának megerő­sítését, s a helyes politika kö­vetkezetes végrehajtását várják. A párt elsősorban annak kö­szönheti feladatainak sikeres megoldását, hogy a marxizmus­leninizmus elveit követve hatá­rozottan és egyformán elvetet­te mind a revizionista, mind dogmatikus megközelítési módo­kat. A demokratikus centraliz­must kiegészíti a kollektív veze­tés és a személyi felelősség. Saját tapasztalataink alapján teljes meggyőződéssel állíthat­juk, hogy ezen alapelvek meg­sértése esetén nem érvényesül­het maradéktalanul a marxiz­mus—leninizmus, a politika el­torzul, elsorvadnak a párt tö­megkapcsolatai, — érvényesü­lésük viszont meghatványozza a párt erőit." Pártdemokrácia nélkül nem lehet igazi eszmei, politikai egy­séget teremteni. Centralizmus nélkül a párt nem szervezett erő és egységes cselekvésre képtelen vitaklubok tömegére esik szét. „A párt egységét nem tekint­jük egyszer és mindenkorra adottnak. Az egység a lényeges politikai gazdasági, ideológiai kérdésekben szilárd, az egysé­get azonban a qyakorlati mun­kában minden ú i kérdésben új­ból és újból meg kell teremteni. A párt nem engedi meg senki­nek sem egységét sem kívülről, sem belülről rombolni, az ön­ként vállalt pártfegyelem, be­osztásra és rangra való tekintet nélkül, mindenkire kötelező." „Az MSZMP elvet minden, a tömegeket lebecsülő, a közvéle­- ményt manipuláló megnyilvánu­lást. A közvélemény jó tájékoz­tatásit, a szocializmus eszméi­nek propagálását rendkívül fon­tos feladatnak tekinti." „Az eredmények általános el­ismerése mellett a kongresszusi fnlké-zülés időszakában a párt­tagok sok helyütt és jogosan ki­fogásolták, hogy egyes kérdé­sekben,. egyes területeken nem következetlenül, vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. Az ellenőrzés megjavítása nél­külözhetetlen és sürgető az egész pártban annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen meg­feleljen az elvi döntéseknek és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön minden terüle­ten." „A nvugodt. kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt har­cának egyik legnagyobb ered­ménye. Ezt a határainkon túl barátaink is ismerik és értéke­lik. sőt a maeuk módján még a velünk szemben állók is kény­telenek tudomásul venni Hogv minde't e'mondhatiuk. abban nagy szerepe van nártnnk veze­tési sWu.sánnk töm"g |"' ric-ola­taln^k éT s'öí^p'í "o'ttiifáiá­nak." A beszámoló kiemelte, hogy „a szocialista viszonyok között az állam elnyomó szerepe fo­lyamatosan csökken politikai, gazdasági és kulturális szerve­ző szerepe viszont folyamato­san növekszik". „Nem fogadjuk el azokat a nézeteket, amelyek kétségbe­vonják a szocialista állam sze­repét, lebecsülik jelentőségét és a hatalom gyengítésével volta­képpen veszélyeztetik a nép vívmányait. A szocialista de­mokrácia további kibontakozta­tására irányuló tervünket biztos alapokra építjük: hazánkban a hatalom szilárd, belpolitikai helyzetünk nemcsak szükséges­sé, hanem lehetővé is teszi ter­veink végrehajtását. A szocia­lista demokrácia továbbfejlesz­tésének lényege, hogy egyide­jűleg erősítjük a központi ha­talmat és növeljük a helyi szer­vek önállóságát". Különösen jelentős a törvény­hozói és a kormányzati munka korszerűsítése: az országgyű­lésben erősíteni kell a törvény­alkotói tevékenységet, növelni kell a parlament szerepét a kormányzati munka alkotmá­nyos ellenőrzésében. Állandó és elemi kötelesség a bürokrá­cia elleni harc. Az államélet fejlesztésének központi feladata a helyi és a középfokú tanácsok hatásköré­nek és munkájának fejlesztése. „Vannak, akik a népi hata­lom szilárdításának kockáztatá­sát látják az irányítás további decentralizálásában, a szocia­lista demokrácia továbbfejleszté­se azonban helyes osztálypoli­tika, amely az államot erősíti. Ennek változatlan követelmé­nye, hogy maradéktalanul érvé­nyesüljön a törvényesség: az alkotmányos rendet senki nem sértheti meg büntetlenül, más­részt minden törvénytisztelő ál­lampolgár, származásra, foglal­kozásra, világnézetre való te­kintet nélkül — teljes védel­met élvez". „A demokrácia továbbfejlesz­tésének fontos eleme választási rendszerünk tökéletesítése. En­nek lényege, hogy az állampol­gárok — a jelölési jog és a vá­lasztási lehetőség bővítésével — még Inkább, mint eddig, a véle­ményük szerint legalkalmasabb személyt küldhetik az ország­gyűlésbe, a tanácsokba". Kádár János kijelentette, hogy „az 1949-es népköztársa­sági alkotmány elfogadása óta végbement történelmi jelentősé­gű változások ellenére sem szükséges új alkotmányt ki­dolgozni, szükséges viszont, hogy az országgyűlés jelenlegi helyzetünknek megfelelően mó­dosítsa, fejlessze tovább az alaptörvényt". „Államunk, rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon­és osztályviszonyok tekinteté­ben már szocialista, a szocia­lista társadalom teljes felépí­tése viszont még csak folyamat­ban van. Pártunk úgy véli, még nem érkezett el az ideje, hogy országunkat szocialista köztár­sasággá kiáltsuk ki. Azt tart­juk, inkább jussunk előbbre az építéssel és késsünk az elneve­zéssel, mint siessünk az elneve­zéssel és késsünk a szocializ­mus építésével". Az MSZMP Központi Bizottsá­gának beszámolója szerint „a gazdasági politika- és munka fő eleme a szocialista tervgazdál­kodás". „Egyetlen nagy rohammal, ki­zárólag a párt tekintélyére, a proletár hatalomra és az öntu­datos munkások lelkesedésére támaszkodva nem lehet a szo­cializmust felépíteni. Mindezek­re építve arra is szükség van, hogy a dolgozók a szocializmus építésében anyagilag is érde­keltek legyenek". Az (1968 január elsejével be­vezetett) gazdasági reform alap­elveit megismerve a párttag­ságnak csaknem egésze, s az ország közvéleményének nagy többsége helyeselte azokat. Á fogadtatás és a helyeslés azon­ban nem volt osztatlan". Itthon is, határainkon túl is akadtak őszinte barátaink, akik aggód­tuk, vajon beválnak-e újítá­saink? Jobboldali revizionista körök rendszerünk fellazulását remélték tőlük, szektás, dogma­tikus körökben e fellazu'ás be­következését jósolták. Ellensé­geink — zavart keltő szándék­kal — a kapitalista piacgaz­dálkodás irányába tett első lé­pésről beszéltek". „A tények arról tanúskod­nak, hogy a gazdasági reformot sikerült zökkenőmentesen be­vezetni. alapelvei beváltak és eredményesen működik. A re­form három éve alatt tovább szilárdultak a szocialista ter­melési viszonyok, magasabb színvonalra emelkedett a szo­cialista tervgazdálkodás". A reform segítségével szilár­dult a népgazdaság egyensúlya, fejlődött a külkereskedelem, az ország eleget tett nemzetközi szerződéses kötelezettségének. Az év végével lejáró harmadik ötéves tervet sikeresen teljesí­tették, a nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mér­tékben, 39—40 százalékkal emelkedik. Az ipar 33—35, a mezőgazdaság 16—17 százalék­kal termel többet mint öt év­vel korábban. A kedvezőtlen tényezők közé tartozik, hogy az ipari terme­lésnövekedésnek csak 55—60 százaléka származik a termelé­kenység emelkedéséből, nem emelkedett megfelelően a mű­szaki színvonal, egyenetlen volt a beruházási tevékenység, laza­ságok voltak a munkaerőgaz­dálkodásban és a munkafegye­lemben. Az idei árvíz összesen csaknem nyolcmilliárd forint kárt okozott. Az 1971-ben kezdődő ötéves tervben 30—32 százalékkal emelkedik a nemzeti jövede­lem, 32—34 százalékkal az Ipar, 15—16 százalékkal az egy főre jutó jövedelem. Az egyéni keresetek fokozott differenciálására, a családi jö­vedelmek kiegyenlítésére kell törekedni, s tervezik a minimá­lis bérek, a nyugdíjak és más szociális szolgáltatások további emelését. Fennmarad a fix, a kötött és a szabad árak rend­szere, de a szabad áraknál ha­tékonyabban szabályozzák a ha­szon mértékét, rendszeresen el­lenőrzik az árképzést. Intézke­déseket terveznek az indoko­latlan munkaerőmozgás csök­kentésére. A referátum kiemelte, az SZKP XX. kongresszusának je­lentőségét, amely „nagy segít­séget jelentett az egész nem­zetközi kommunista mozgalom számára, fellépve a szubjekti­vizmus, a dogmatizmus ellen, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásáért". „Az MSZMP elutasít minden­féle jobb- és baloldali torzítást. Egyaránt elutasítja a revizio­nizmust, amely végsősoron a munkásosztály elárulásához ve­zet és az álforradalml, balol­dali- kalandorságot. Ugyanígy elutasítja a szubjektivizmust, va­lamint a dogmatizmust, a me­rev sablonokban való gondolko­dást, amely megöli a marxiz­mus lelkét'. „Pártunk az eszmék harcában elutasítja a semlegességet, a politikában az elvtelen komp­romisszumra való törekvést, mert azt tartjuk, hogy a marxiz­mus—leninizmus elkötelezettsé­get jelent. Nem lehet úgy he­lyeselni elveket, hogy közben elutasítjuk a gyakorlatukat, nem lehet egységet hangoztat­ni és széthúzást szítani, nem lehet egyidejűleg helyeselni egy meghatározott álláspontot, s ugyanakkor igazat adni annak, aki az ellenkezőjét képviseli". A magyar kulturális életben az elmúlt években további teret hódítottak a szocialista tenden­ciák. A fejlődés útkereséssel jár, s nem egyszer ellentmon­dások és viták közepette megy végbe. „Híven eddigi politikánk­hoz a művészeti munkába, stí­luskeresésbe nem kívánunk ad­minisztratív eszközökkel be­avatkozni ezután sem. Az ízlést az alkotó egyéni ügyének te­kintjük mindaddig, amíg nem sérti a szocializmus érdekeit, eszméit, a közerkölcsöt. Ugyan­akkor a kulturális területen sem engedjük kétségbevonni a párt, a szocialista állam illeté­kességét senkitől. Minden hu­manista értéknek továbbra is helyet adva elutasítjuk mind a dogmatikus művészet-szemléle­tet, mind a társadalmi kérdé­sektől elforduló, vagy a hibá­kat hamisan általánosító nega­tív tendenciákat. Mindenkinek jogában áll, hogy a saját ízlése és világnézete alapján alkos­son. A munkásállamnak viszont joga, hogy a művek között tár­sadalmi és művészi értékük sze­rint válogasson — hangoztatta a többi között az MSZMP Köz­ponti Bizottságának beszámoló ja, amelyet Kádár János első titkár terjesztett elő hétfőn dél­után a kongresszus megnyitó ülésen. A beszámoló felett kedden kezdődik meg a vita.

Next

/
Thumbnails
Contents