Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-22 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

Bratislava, 1970. ^ovember 22. # 113. évfolyam, §f. korona SZLOVÁKIA KOMMUNäSTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA H n ' , 0Ml jfeÉ# : 8 ür . ^A.. L . I.... „A < Am » „i^ » ' ' » ^ • w,* jty* "-sí % * • SZI SZ AN'ÍAS ČSTK FELV. A mezőgazdasági termelést mindig lényegesen befolyásolja az időjárás. Erről akár mennyit beszélünk, akkor is marad a tény, hogy egy-egy vidéken valamelyik növényfajtából alig felannyi terem, mint a korábbi évben. Annál inkább örvendetes, hogy Szlovákiában az utóbbi években az egyes termények és termékek Jobbak vagyunk tehát - mondhatnánk a statisztika alapján - hiszen 1949 és 1953 között Szlovákia az ország mezőgazdasági terményei és termékei 28,8 százalékát termelte, 1964 és 19ó8 között már a 30,6 százalékát. Akármennyire sok számmal tarkítottam már ezt az írást, az még feltétlenül ide kívánkozik, hogy ezek SIKEREK FELADATOK termelése nemcsak stabilizálódott, hanem lényegesen növekedett is. Ha például a gabonaféléket nézzük, akkor 1965-től 1969-ig számítva Szlovákiában 27,8 mázsa az átlagos hektárhozam. Ez 98,2 százaléka az országos átlagnak. Az utóbbi három évben azonban már Szlovákia vezet, 30 mázsán felüli átlaggal. A kukorica hektárhozamában is Szlovákia javára billen a mérleg - itt is az elmúlt három évről van szó. Cukorrépából már évek óta Szlovákia vezet. Látszólag tehát az elmaradottnak mondott Szlovákia mérföldes léptekkel halad előre. Hogy még további számokkal bizonyítsak; a cseh országrészekben az egy hektárra jutó mezőgazdasági termelés a háború utáni években 27,4 százalékkal növekedett. Szlovákiában 40,8 százalékkal a számok relatívak, mert bizonyos időszakokat hasonlít össze a statisztika. Hiába lényegesen gyorsabb az egy hektárra eső termelés Szlovákiában, az egy hektárra jutó bevétel a csehországi mezőgazdasági üzemekben még mindig magasabb, mint Szlovákiában. Ha például az 1965—69 közötti éveket nézzük, Szlovákiában ez alatt az idő alatt az egy hektárra eső teljes termelés értéke 7254 korona volt, Csehországban 9476 korona Az a tény tehát, hogy Szlovákiában a mezőgazdaság jelentősen gyorsabban fejlődött az elmúlt 25 év alatt, az még nem jelenti azt, hogy jobbak vagyunk a cseh országrészeknél. Örömmel tölthet el bennünket, hogy éppen a legfontosabb terményekből értük el, sőt szárnyaltuk túl a csehországi földművelőket. De éppen itt vetődik fel a kérdés: miért van mégis az, hogy Szlovákiában az egy hektárra jútó bevétel több mint 2200 koronával kevesebb, mint Csehországban. Több tényező van a válasz hátterében. Ha a kérdést úgy tennénk fel, hogy a szlovákiai - elsősorban a dél-szlovákiai - mezőgazdasági üzemek nem tudnak-e úgy gazdálkodni, mint csehországi társaik, akkor ez nagyon sértő lenne Szlovákia mezőgazdasági dolgozóival szemben. Mert gazdálkodni tudnak. De a lehetőségek lényegesen eltérőek. És éppen ez okozza a lényeges különbséget. Már nem szeretném számhalmazzal terhelni az olvasót, de így is meg kell mondani, hogy a cseh országrészekhez viszonyítva Szlovákiában csak 82,7 százalék a műtrágya mennyisége. A vegyszer is kevesebb. Azt mondhatnánk, hogy már itt is vagyunk a dolog gyökerénél. Pedig dehogy. Ez csak egy tényező a sok közül. A leglényegesebbek egyike az, hogy a termőföld intenzív kihasználására nem egyenlő a lehetőség. Elsősorban nem a több műtrágya, több vegyszer, a nagyobb öntözési lehetőség hiányzik, hanem a nagyobb piac és éppen a legértékesebb termények és termékek feldolgozási, raktározási lehetősége. Például a Szlovákiában termelt hús jelentős részét feldolgozó kapacitás hiányában Csehországba szállítjuk, ott dolgozzák fel. Igy vagyunk a cukorrépával is, hogy a zöldségről és a gyümölcsről ne is beszéljek. Sok helyen vagonszámra megy tönkre az áru. S mert ez éveken át így ment, sok területen egyenesen külterjesítették a mezőgazdaságot. Hiába a kiváló eredmény búzából, cukorrépából, ezekből nem lesznek nehéz milliók, nem lesz intenzív gazdálkodás. A dunaszerdahelyi járás jó példával járt elől, amikor néhány szövetkezet társulásos alapon létrehozta a hűtőházat. Bár az Agrokomplex jegyében a feldolgozó ipart is bővíteni tudnák. És nemcsak itt, hanem egész Szlovákiában. HARASZTI GYULA S zlovákia ipari fejlődése az ötödik ötéves tervben (4. OLDAL) 2 < n ut £ =3 S '< N C/J < s wbolsevikok völgyeit (14. OLDAL) A régi és az új BUHARA (15. OLDAL)