Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-20 / 276. szám, péntek

A HÁBORÚ ÉS BÉKE a prágai Nemzeti Színházban A .jzovjei kultúra napjainak egyik első kiemelkedő csehországi eseménye Prokofiev Háború és béke című operájának bemutatója volt a prágai Nemzeti Színházban. • Ez az esemény belpolitikai szemszögből is rendkívül fontos eredmény, hiszen köztudott, hogy különösen a prágai színházakban az egészséges kibon takozírsi folyamat még távolról sem ért véget és aVvateAk még olyanok, akik különböző mesterkedésekkel igyekeznek meggátolni, vagy legalább lassítani ezt a folyamatot. Művészeti szempontból is az elismerés hangján lehet írni erről az előadásról, melyet a moszkvai vendégrendező, G. P. Ansimov, a mű korszerű hangvételéhez beillő eszközökkel állított színpadra. Közismert tény, hogy Prokofjev e műve Tolsztoj regényéhez hasonlóan szinte epikai szélességű s eredeti formájában előadás szempontjából túl hosszú. Rudolf Vasatára várt ezúttal a hálátlan feladat, hogy húzzon a librettóból. Ansimov az előadás utáni sajtóértekezleten is egyetértett azzal a véleménnyel, miszerint a rövidítést szakavatott ember szerencsésen végezte el. így a rendező is lehetőséget kapott, hogy az egyes epizódokat összefogja, folyamatos átmeneteket építsen föl, tehát végső soron drámaivá és pergővé tegye az előadást. Ansimovnak ez csaknem teljes mértékben sikerült is. Ennek köszönhető, hogy a mű legértékesebb kvalitásait csillogtató, szinte drámai tömörségű előadást láttunk. Érdekessége az ^e'lőadásnak, tvigy Avéhárty kivételtől eltekintve fiatal művészek énekelték a legfontosabb szerepeket és többnyire sikerrel vették a partitúra által támasztott komoly akadályokat. Különösen a Prágában most először színpadra lépő G. Beňáčková (Natasa Rosztova) magabiztos, letisztult alakítása aratott nagy sikert. Hasonló elismerés fogadta a brnói vendégművész René Tuöek (Andrej Bolkonszkij) alakítását is. Ivo Zídek (Pierre Bezuchov), a szép hanganyagán kívül főleg dinamikus szerepformálásával tűnt ki. Dicséret illeti meg az előadás többi közreműködőit, különösen a zenekar tagjait. Az említettekkel együtt ők is részesei e sikeres bemutatónak. -y-l Az idoalagútból kilépve Több évezrede áll már e szál loda, villan át agyamon Komárom múzeumának láttán. „Zengő Dunatájunk" mindenkori gyalogosai kiléptek az idő alagútjából, s itt pihennek. Paritytyás kőkorszaki dávidok, magtalan kelták, tivornyák bódultságában kifulladt latinok, szerencsétlen avar törzsek, s újkorok zordabb-szelídebb harcosai: szlávok, magyarok, törökök kötnek itt örök békét. Békét egymással, s az anyaföld kényelmes párna-redőivel. A Duna menti Múzeum harmadik újjászületésének e hét elején voltunk tanúi. Ogy tűnik, most már véglegesen berendeződik kulturális értékeink megőrzésére e fontos intézmény. Jelentőségét Fábri István, az SZNT alelnöke is fontos népművelési funkcióként tárgyalta megnyitó beszédében. A múzeum épületét 1968-ban renoválták, az eddig elért eredmények új igazgatójának, Kajtár józsefnek szorgalmát dicsérik. A mai napig három részleget installáltak: archeológiai gyűjteménye országos jelentőségű. Hiányérzeteket csupán történelmi s népművészeti tárlata vált ki — zsúfoltsága ellenére. A meglepetést inkább e résziegek speciális megoldásai okozzák. Az archeológiai részleg fő részét római kori gyűjtemény teszi ki. Gazdag a pénzérmék anyaga — díszes kerámiák, bronz edények, ruhacsattok, csonthajtűk, sőt kalapbiztosító és pipere igényeket szolgáló üvegedények utalnak a Római Birodalom divat hóbortjaira. A szláv és ősmagyar sírok feltárásival is gazdag anyaghoz jutott a múzeum. Unikumnak számít eredeti török sátra (kőnyomatok, csodás kiveréssel készített fegyverek, fejlett ötvös munkák dicsérik az akkori törökök ízlését). A népművészeti részleg a vidék céh-mesterségének remekeivel s írásos emlékeivel kezdődik, majd szűkül-tágul az értékeit felvonultató martosi szobarészleggel. A népművészeti tárlat kiemelkedő tétele a mennyezetig emelkedő, piros színeivel is uralkodó martosi ágy, a mellette lévő búboskemence s a még mindig ismert rokka, teljes pompájával. Itt a falat népi edények díszítik: szépen festett tányérok és köcsögök. A megnyitó ünnepség szép többleteként ez alkalommal újból felléptek a martosi menyecskék is, népi díszben, sokszor megcsodált dalaikat énekelve. A Duna menti Múzeum fontos szerepkörének betöltésére újabb tervekkel készül. Máris elkezdte munkásmozgalmi és geológiai-biológiai részlegének kiépítését. Külön dicséretben részesíthetjük a Bratislavai Kiállítási Készülőben a tőrök sátor Nemzeti Vállalatot az installálás modern felfogásáért és kivitelezéséért. Nem feledkezhetünk meg a járási intézmények odaadó segítségéről s a Nyitrai Archeológiai Intézet alaposan végig vitt munkájáról sem. A múzeum további feladatainak megoldásához sok sikert kívánunk. FEJLŐDŐ SZÖVETKEZET < A rimaszombati járás hárem szomszédos községének összevonásával alakult meg Ráson 1949-ben a szövetkezet. A következő évben azonban'öimállóy^ sult a rási részleg. Akkor .ágy vélték, hogy különválva /könynyebben boldogulnak.^?? remélt változás nem következett be. A gondok, a ne&ré'zségek továbbra is fékezőri 'maradtak a gyerekcipőb.eínjáró közös fellendülésének. Az eltelt két évtized alatt gyökeresen megváltozott a hely. zet. Kiszélesedett, minden téren megerősödött a szövetkezet. Ma már 524 hektáron gazdálkodik az egykori 165 hektár helyett. — Elégedettek vagyunk a szarvasmarha-tenyésztésben elért eredményekkel. A tejtermelésben és a húseladásban |árási viszonylatban az elsők vagyunk — mondja egy kis büszkeséggel Kali Aladár, a szövetkezet elnöke. Kifizetődik a csirkékkel való foglalkozás is, mert a tervezett 130 000 korona helyett 240 000 koronás bevételt könyvelhetünk el- Az állattenyésztés évente kétmillió korona hasznot lloz. Más téren sem kell bizonyítékokat keresni arra, hogy a rásiak valóban jól értenek a gazdálkodáshoz. A tények mindennél jobban igazolják ezt. A szövetkezet telepén „katonásan" sorakoznak az új gazdasági épületek. A közelmúltban adták át rendeltetésének az üzemanyagtöltő állomást is. Ezzel sokkal könnyebb lett a gépjárművezetők reggeli munkája, hiszen már nem kell kézzel pumpálni, kannákból töltögetni a naftát a traktorok „gyomrába". Már kiűzték a telepről a gyakran térdig érő sarat is. Még ebben az évben tető alá akarják hoznj azt a két családi házat, amelyet a szövetkezet dolgozói számára építenek. A vezetőség tagjai rendszeresen munkaértekezleten baszéllk meg a legközelebbi tennivalókat. Az egyes részlegek irányitói is ilyenkor számolnak be a rájuk bízott feladatok teljesítéséről. Így minden vezetőségi tagnak áttekintése van az egész szövetkezet életéről — fejezi be az elnök. Pillanatnyilag nem okoz problémát a tagok kor szerinti öszszetétele sem. Tizenkét harminc éven aluli dolgozik a termelésben. Ahhoz viszont, hogy, a fejlődés „görbéje" ezután is emelkedjen, több fiatalra és az eddiginél hatékonyabb munkamódszerekre lesz szükség. PIERZCHALA JÓZSEF UJ CELOK AZ 0VAR0SBAN Klub bvatás & Készülnek a párt jubileumára o,*város szivében Lomtárak A tjiúlt héten Bratislava egyik legrégibb épületében, a Káptalan utca 15-ben, amely már évszázadokkal ezelőtt, mint Kis Prépost-ház szerepelt a város adókönyveiben, Jozef K r a j č o v i C, az Óvárosi Körzeti Nemzeti Bizottság elnöke megnyitotta Bratislava legúlakosának összefogásával leküzdünk minden akadályt. -Pártunk fennállásának 50. évfordulójára nem szavakkal, hanem tettekkel készülünk. Felmértük, mit végezhetünk el saját erőnkből, és milyen feladatok megoldásához kell a városi nemzeti bizottság segítséjabb, legkorszerűbben berendezett „Nyugdíjasok klub"-ját. A közel félmillió korona költség gel átalakított és berendezett 80 férőhelyes létesítményben a klub látogatói megtalálják az összes újságokat, folyóiratokat, a tévé-készüléket, a gramorádiót, és a társasjátékokat. A teakonyhában önköltségi áron kapják a kávét, a teát, a virslit. Tavaszra elkészül a kerthelyiség is, ahol illatos virágok között idézhetik fel életük emlékeit. Dicséret illeti meg a kezdeményező nemzeti bizottságot, a műemlékvédő szerveket, a Nőszövetség körzeti bizottságát és azokat a fiatal képzőművészeket, akik a párt jubileumára vállalt kötelezettségüknek eleget téve, 150 000 korona értékű alkotással járultak hozzá a klub esztétikai színvonalának emeléséhez. Kihasználtuk a kínálkozó alkalmat arra, hogy a kerület jelenéről és jövőjéről érdeklődjünk a nemzeti bizottság elnökénél. — Vannak nehézségeink — jelentette ki Krajčovič elvtárs —, de reméljük, hogy a tanács, a képviselők és nem utolsósorban a kerület 38 000 Nagy József művészetének kibontakozása Valőságlátó grafikáival, melyeknek témáját a maga s környezete világából merítette, 1964-ben ugyancsak a Majerník Galériában találkoztunk. Ezúttal szintén itt az utolsó négy esztendő alatt folytatott kísérletezéseinek eredményét, mintegy harminc rajzán mutatja be. Egyre bonyolultabbá váló korunk, s a megmásuló értékrendek közepette az immár negyvennégy éves Nagy József világlátása is változott. Elmélyültebb, lényegre törőbb lett. De sugalmazója változatlanul az a táj maradt, amelyben él, s azok az emberek, akikhez szívós kötelékek fűzik. Városunktól egy ugrásnyira, Püspökin lakik, tágabb hazája a Csallóköz. A régebbi elbeszélő koncepció helyett, s a látvány rendjét megőrző átköltött leírás mellett mind gyakrabban az elvont felé hajlik, helyenként absztrakt megoldásokkal jeleníti meg élményeit, érzéseit, indulatait. Számára „egyenértékű a realista s az elvont művészi ábrázolás". Célja s szándéka, hogy „az emberek esztétikai érzékére" művei tartalmával, témájával hasson. Az emberek értelméhez s érzéseihez szólva akar bizalmat, reményt, harmóniát teremteni. Erkölcsi szempontból is gyönyörű program. Tiszta humánumról, mélygyökerű emberi együttérzésről, szeretetről vall. S miképp éri ezt el? A biztos érzékkel irányított vonallal, amellyel annyi minden kifejezhető, a változatos felületi hatásokkal, a képsík dekoratív megszervezésével, a foltok és vonalak feszültséget keltő játékával. Az egyszerűsítéssel és összevonással, a fekete és fehér dinamikus ellentétével s az élénken közéjük villanó színekkel. S mindenekelőtt a bensőséges érzéssel átitatott mondanivalóval. A Horoszkópban a kitárt, kérges tenyérből rekonstruálja a munkás küzdelmes tegnapjait, sorsa mai fordulását. Az Aranylakodalom gyöngéd lírával idézi vissza a félévszázados együttélés nagyobb és apróbb eseményeit. Az Álarcok temetőjében kopjafák tetején imbolyognak a vegyes technika változatos eszközeivel megjelenített maszkok. A Tizenkét hónapnak kubista fogantatású nőalakjai az évek örök körforgását jelzik. A Boldogság kék madara már-már elérhető közelségben tűnik fel. Majd tuss és tempera Jól összehangolt vonalai-foltjai vetítenek elénk álmodozó, holdas tájat. Erőteljes, költői lendülettel fogalmazott kép a Szarvas (az ősmagyar rege Csodaszarvasának utóda), és a ragadozó madár élethalál harca, a jő és rossz örök küzdelme az ember és a természet világában. Az érsekújvári csatat, Bocskay kurucainak és a labancok összecsapását dinamikusan lüktető szerkesztéssel érzékelteti. Szürrealista metaforákkal, finom eszközökkel szól a Búcsú fájdalmáról, a békés Fészekből elvágyó, nyugtalanságról — itt már a pop art hatása is érinti. Montázsokkal, vegyi úton képsíkra átvitt fényképekkel, vonalhálóval, díszítő részletekkel, leheletkönnyed figurákkal oldja meg az Éberségre intő kis kompozíciót. A szeretetet, jóságot fenyegető bestiális ösztönökre harsány hangú kakas figyelmeztet. — Középkori oltárképek szentjeinek, átszellemült madonnáknak és hippik csoportjának szembeállításával mutat rá múlt és jelen alapvető különbségére. Az 1970-es évjelzésű, tussal, temperával rajzolt lapok az ember belső életét, érzelmeit, rezdüléseit idézik. A Vajúdást most kibontakozó formák, a Bizonytalanságot lágyabban vezetett vonalak, az Idegességet a fekete és fehér szám közé lármásan beékelődő sárga, vonaltörő szálkák, tüskék jellemzik. Bartók Csodálatos mandarinja Nagy Józsefet is ráébreszti a* ártatlanságot tipró sötét erők kegyetlenségére. Meseillusztráció-szerű Falusi udvara játékosságával válik kedvessé. Nagy József komoly fejlődést jelző műveiben őszintén fejeződik ki mindaz, ami megbecsülendő érték. BÄRKÄNY JENŰNÉ gét kérni. Nagyon jól tudjuk, hogy kötelességünk a városkerületünkben található műemlé•kek védelme, de ugyanakkor még ennél is fontosabb az egyre növekvő és korszerű igények kielégítése. Többek között ezt szolgálja az ún. Vöröskereszt városnegyedben meginduló lakásépítés is. Az új lakótelepen több mint 600 család jut otthonhoz, de korszerűsítjük az üzlethálózatot is, kiürítjük a raktárakat, fokozott mértékben ügyelünk a rendre, a tisztaságra, a szocialista tulajdon védelmére. Most, ezekben a napokban számítjuk ki a kollektív szocialista kötelezettségvállalás értékét. Szép, gazdag terv, jó lenne, ha sikerülne megvalósítani! De aki ismeri az Óváros jelenlegi helyzetét, az tudja, hogy milyen nehézségeket kell leküzdeniük. Egyes vállalatok például 500 korona értékű öreg, pókhálós csomagolóanyagot tartanak olyan 100 négyzetméter nagyságú helyiségben, amiért évi 20 000 (!) korona lakbért fizetnek. A nemzeti bizottság dolgozói számtalan olyan — exkluzív üzlethelytségnek is felhasználható — „raktárról" tudnak, aminek ajtaján a bérlő már legalább két év óta nem nyitotta ki a rozsdás lakatot. A sok műhely, kisüzem, az ezek tevékenységéből származó hulladék, szemét devalválja az épületek értékét, rontja a városkerület esztétikai színvonalát, tehát végső soron népgazdasági és kulturális szempontból is káros. Sajnos, az is kétségtelen, hogy a kerületben sok kárt okoznak a deklasszált, rombolási mániában szenvedő elemek is. Ezt megakadályozandó, az eddiginél sokkal erélyesebb közrendészett beavatkozásra van szükség. Az Óvárosi Körzeti Nemzeti Bizottság jubileumi kötelezettségvállalásának minden pontja kimondottan társadalmi jellegű, a köz érdekeit szolgálja. Bizonyos, hogy a városkerület lakóinak döntő többsége mindezt szívesen vállalja, tehát nem szabad megengedni, hogy a társadalmi élet perifériáján élő ártó szándék tönkretegye a közösség okos és szép igyekezetének eredményeit. A kerület vezetői mindent elkövetnek, hogy a városközpont méltó legyen múltjához, szépülő fővárosunk politikai, gazdasági és kulturális jelentőségéihez, de a nehézségek felszámolásához szükségük van a felsőbb szervek határozott és következetes, a rendszerető munkás közösséget támogató intézkedéseire is. PÉTERFI GYULA