Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-08 / 239. szám, csütörtök

A párt és sajtószerveinek kÖZOS (Jt j 3 2 P r2V 0 múltjáról és jelenéről A Rudé pravo félévszázados évfordulója tiszteletére a prá­gai Klement Cottwald Múzeum­ban megnyílt kiállítás nemcsak a történelmi eseményejtet rög­zíti szemléltetően, hanem a lég­kört is idézi, melyben a párt. szerve évtizedeken keresztül élt és jobb jövőnkért küzdött. Elvitathatatlan ugyanis — és ezt a panelekre kifüggesztett és üvegszekrényekben őrzött érté­kes okiratok, eredeti fényképek, fotokópiák, újságkivonatok iš bizonyítják —, hogy a Rudé právo útja mindig elválasztha­tatlan volt a párt és többi saj­tószerve útjától. A párt tevékenysége tehát nem csupán a Rudé právo, ha­nem a mai Pravda elődje: a Pravda chudoby, az egykori Rozsévaöka, a Tvorba, a tíalo noviny és a többi pártlap ha­sábjain is figyelemmel kísérhe­tő. Ezért találkozunk ezekkel az újságokkal is oly sűrűn a ki­állításon, s ezért természetes, hogy valamennyi, egytől egyig azt a történelmi tapasztalatok­ból leszűrt örök igazságot hir­deti, mely szerint a pártsajtó akkor a leghatásosabb, ha a .le­nini elvekre támaszkodik. Az első terem a Rudé právo 1920 és 1929 közötti történetét eleveníti meg. Az üvegszekré­nyekben értékes kordokumentu­mok, a pártsajtó első számai, szerkesztőinek megsárgult fény­képei, közötte Josef Némecnek, a szociáldemokrata párt egyko­ri funkcionáriusának, később a CSKP egyik alapító tagjának jegyzetfüzete. A Rudé právo a húszas évek­ben hétköznaponként átlagosan 13 ezer, vasárnaponként azon­ban már 40 ezer példányban lá­tott napvilágot, ami akkoriban nagyon jó eredménynek számí­tott. J. Némec 1920. december 10-én kelt feljegyzéséből azt is megtudjuk, hogyan foglalta el a prágai rendőrség és csendőr­"ség a Hybernská utcai Néphá­zat, és milyen körülmények kö­zött űzte ki onnan karhatalom­mal a Rudé právo szerkesztőit. A kiállítás további része a gazdasági válságra, és a fasiz­mus elleni harcra emlékeztet. Sztrájkokat, tüntetéseket, nagy­gyűléseket, „kenyeret és mun­kát" követelő felvonulásokat megörökítő fényképek és újság­kivonatok vonulnak fel előt­tünk, melyek egytől egyig a Rudé právo harcos tevékenysé­gét tükrözik. Azt, hogy hogyan állt ki a dolgozók jogaiért, ho­gyan kelt a köztársaság védel­mére, hogyan harcolt az egy­séges népfrontért a fasizmus ellen. Ki ne emlékeznék az időseb­bek közül azokra az izgalmas eseményekre, amelyekkel Pú­čik, Urx, Sinkule, Kren, Konrád, Sverma és sok más kommunis­ta újságíró neve szorosan ösz­szeforrt, és amelyek során bá­tor kiállásukért a legtöbben éle­tükkel fizettek? Tények, szomorú és örömtel­jes tények, igaz történetek ele­venednek meg előttünk az első köztársaság idejéből is. Még mi­előtt 38-ban véglegesen betiltot­ták a párt e fontos szervét, mely oly kényelmetlenné vált az akkori uralkodó rendszer számára, tevékenységét 1928 —34 között öt ízben tették le­hetetlenné, összesen nyolc hó­napig terjedő időre. De ha idő­közben meg is Jelenhetett, szin­te napirenden voltak hasábjain a cenzúra „gondos" munkájáról tanúskodó fehér foltok. Mert bár az akkori, hivatalosan érvé­nyes elv szerint a parlament­ben elhangzott beszédek közöl­hetők voltak, Klement Gottwald és a többi kommunista képvise­lő beszédeivel ennek ellenére nem egy esetben tettek kivé­telt. A cenzorok beavatkozása előtti és a már javított oldalak összehasonlítására bőséges al­kalmunk kínálkozik a kiállítá­son. De egy ennél sokkal ör­vendesetebb tény megállapításá­ra is: a CSKP és a Szovjetunió között fejlődésnek induló barát­ság kibontakozására és elmé­lyülésére. „A szabadságérti Az új Cseh­szlovákiáért!" — olvassuk az egyik panelon a fasiszta meg­szállás megaláztatásaiba bele­nyugodni nem tudó és nem akaró pártunk felhívását. Egy­szeriben megértjük, kinek kö­szönhetjük győzelmünket, és miért éppen a Szovjetuniótól vártuk felszabadításunkat. Nem, ez nem a véletlen műve volt! Hiszen az illegálisan megjelenő Rudé právo jóformán egyetlen hírforrása a moszkvai és a lon­doni rádió adásai voltak. Ennek köszönhető az is, hogy az 1943. december 12-én Moszkvában aláírt csehszlovák—szovjet együttműködési, barátsági és a háború utáni időire szóló segít­ségnyújtási szerződés teljes szövege is megjelenhetett a Ru­dé právo hasábjain. mezőihez intézett buzdító sorai szomszédságában például a né­met antifasisztákat támogató okiratokat böngészhetjük. A spanyol köztársaság érdekeit védő írások mellett ismert for­radalmárok párttagsági igazol­ványai ... Az eddig be nem mu­tatott anyagok közé tartoznak a nácik irattárából fennmaradt, Berlinből kapott bírósági ira­tok is, melyeknek egyike a Fu­čík elleni vádirat. Ennek az alapján ítélték halálra, ennek az alapján végezték ki a Beriin melletti Plötzenseen 1943. szep­tember 8 án felejthetetlen hő­sünket ... A kiállított régi, már patinás tárgyak közül a fejlődést bemu­tató korszerű gépek sem hlá­Több, a kiállításon látható anyagot a nyilvánosságnak most van először alkalma meg­ismernie. ilyen pl. az a nyom­dagép, anlelyen a náci megszál­lás idején az illegális Rudé právot nyomták.. Még ma is üzemképes, úgyhogy a látoga­tók emlékül magukkal vihetik a Rudé právonak itt, a helyszí­nen nyomott egyik számát, azt, amely 1942-ben Fučík vezércik­kével jelent meg. A kiállított írógép is viharos időket látott. A megszállás ide­jéből való, s a Rudé právo ré­szére készülő cikkeket kopog­ták rajta. A Rudé právo törté­nelmi értékű számai közepette se szeri se száma az eredeti le­veleknek. A prágai munkások­nak 1920 ban a Népház védel­tudósítóink írják KIRALYHELMECEN, a vasgyüjtő telepen rengeteg ócskavas hever felhalmozva. Nap mint nap érkex­nek újabb szállítmányok a gyűjté­si akciók során, de sokkal keve­sebbet szállítanak el, mint ameny­nyit hoznak. A telep nincs körül­kerítve, ezért a sok „vasguberáló" kénye-kedve szerint szútszúrja az összegyűjtölt vasat. Bosszantó, hogy feleslegesen rozsdásodik a kohók számára összegyűjtött vas. Gyorsítani kellene az elszállítás ütemét. Pirovits Zoltán KASSÁN a magyar közép és alap­iskolában megoldották a légi problémát: Hói tornázzon a diák­ság? Átépítették az eddig rende­zetlen Iskolaudvart. Betonba épí­tett tornaszerek, kosárlabda- és röplabdapálya, Öltözők szolgálják a testnevelés ügyét. így kedvező Időjárás esetén „Igazi" testneve­(Tóthpál Gyula felvétele) nyúznak. Az egyik a Rudé prá­vo mai nyomdájából való. És hogy az ott folyó munkával is megismerkedjen a közönség, ar­ról az oldalfalakon elhelyezett képek gondoskodnak, melyek a Rudé právo előállítási folyama­tát ábrázolják a szerkesztéstől kezdve egészen az utcai terjesz­tésig. A kiállítás a sok egyéb mel­lett a hatvanas évek eseményei­re és az események közti ösz­szefüggésekre is rávilágít, és meggyőzően bizonyítja, hogy a párt és a Rudé právo ügye, éle­te szorosan összefügg. E rendkívül tanulságos kiállí­tás november végéig tekinthető meg. KARDOS MARTA lést órákat (arthatnak, ba már olyan bosszúra elhúzódik a tor­naterem építése. Várady Mónika LICÉN a CSEMADOK helyi szerve­zete most ünnepelte megalakulá­sának huszadik évfordulóját. A tagság közkedvelt Icuka nénije és Béla bácsija, a Zachar házaspár, méltán részesültek kitüntetésben, hisz tizennyolc esztendőn keresz­tül szervezői, irányitói a kulturá­lis életnek. Vince Edit LOSONCON újdonság a város ut­cáin nemrégen elhelyezett, ízlé­ses, modern vonalú, több színűre festett, tucatnyi fémvázas hirdető tábla. A háromszögletű, vöröscsil­lagos, sarló-kalapácsos, időszerű politikai eseményeket népszerűsí­tő hlrdetőoszfopok szebbé tették a városképet. Kanizsa István a nem egy fekete Volgá­val, hanem űrrakétával érkezünk a helyszínre, közülünk mindenki arra gqndolt volna, hogy a Holdon vagy más, el­hagyatott égitesten járunk. A táj sivár, a talaj süppedős, itt­ott nagy felkiáltójelekre emlé­keztető. gerendák állnak ki a földből. — Csodálkoznak a talajviszo­nyokon? — kérdezte Lukács Jó­zsef főmester. — Ma ez már itt „istenes". De milyen volt 1969 júliusában, amikor hozzá­kezdtünk az építkezéshez! Mo­csár, talajvíz, gödör, homok. Persze, mindezt nem panaszkép­pen mondom, mert tudjuk jól, hogy termelőföldet nem sajátít­hatunk ki gyárépítésre, így ott kellett megkezdeni a munkát, ahol nem teszünk kárt a vetés­területben. Ezt mondta bevezetésül Lu­kács József a külső települései­vel együtt mintegy 18 000 lako­sú és nemrég városi rangra emelt Gúta határában, ahol a Hydrostav a Považská Bystrica-i motorkerékpárgyár megbízásá­ból megközelítőleg 96 millió ko­rona beruházással egy komfor­tos üzemrészleget épít, főleg „Skúter" és „Pionier" alkatré­szek gyártására. — Az építkezést 1972-ben fe­jezzük be — mondja Révész La­jos építésvezető. 23 kisebb-na­gyobb létesítmény alkotja majd a gyártelepet. A szerelőcsarnok lesz a legnagyobb, amely 104x94 méteres területet foglal el. Épül még itt gáz- és gyúlékony­anyag-raktár, szoiciális központ, üzemi étkezde, telefonközpont, garázs, tűzoltószertár, komp­resszor- és trafóállomás, szí-, vattyútelep, gépkönyvelési osz­tály és adminisztrációs épület. Még az év elején hallottuk, hogy idővel a gyártelepet ki­bővítik, és valószínűleg motor­kerékpárokat is gyártanak majd benne. — Erről mi is hallottunk, de még semmi konkrétat nem tu­dunk — mondja az építésvezető. — Azt azonban elárulhatom, hogy a gyártelep mögött októ­ber elején a helyi kommunális üzem megbízásából megkezdjük a 22 milliós költséggel épülő asztalos- és egyéb műhelyek építését. Ez azonban már sok­kal jobb, főleg szilárdabb ala­pokra kerül és nem kell „piló­táznl" és tartócölöpökre építe­ni a műhelyeket. A gútai építkezésen két mű­szakban jelenleg 3 mester irá­nyításával mintegy 40 ember dolgozik. A főmester panasz­kodik is emiatt: — Szükségünk lenne még mintegy 30 dolgozóra, de hiá­ba keresünk, nem találunk em­r a mocsáron bereket. Pedig jól keresnek az építők. Havonta 2000—2100 ko­ronát visznek haza. Lógósokat, iszákosokat nem veszünk fel, a jó munkaerőt pedig másutt is megbecsülik. Reméljük azonban, hogy mire az építkezés dandár­ja megkezdődik, már lesz elég emberünk. A motorkerékpáralkatrész­gyár építése — a már említett rossz talajviszonyok miatt — sok nehézségbe ütközik. A sze­relőcsarnokot és a többi épüle­tet betonba ágyazott tartópillé­rekre építik. Először „pilótáz­nak". A földbe vert oszlop nem­esek a „betonágyak" részére szükséges gödröt hozza létre, hanem összepréseli a földréte­get, és így csuszamlás vapy „ereszkedés" nem következhet be. Az építkezést precíz mérnö­ki munka és sok-sok számítás előzte meg. Ma már nyugodt lel­kiismerettel „húzhatják fel" az épületek falát, készíthetik el a tetőszerkezetet, mert szilárdan megtartja a megzabolázott ta­laj. A gútaiak biztosan örülnek az új létesítménynek, amelyben — az előzetes számítások sze­rint — mintegy 900 dolgozó (közöttük több nő) kap munka­alkalmat. Annak ellenére, hogy ebben a városban működik ha­zánk legnagyobb egységes föld­művesszövetkezete, reggelente a lassúsága miatt sok élcelő­désre alkalmat adó gútai vonat­tal és az autóbuszokkal mégis sokan utaznak a komáromi ha­jógyárba, mert a szövetkezet és a helyi kommunális tizem nem tud mindenki számára munkát biztosítani. A felvonulási épületek már el­készültek. Míg az időjárás en­gedi, éjjel-nappal dolgoznak az építkezéseken, mert sürget az idő. Két év múlva itt már mű­ködniük kell a szerszómgépek­nek, egyszóval gyárnak kell áll­nia a „holdtáj" helyén. Eddig több mint 6 millió koronát „építettek be", úgyhogy a java még hátra van. Az építkezéshez eKíre gyártott elemeket használ­nak, és ezzel jelentősen meg­gyorsítják a munkálatok mene­tét. E nnyit láttunk, hallottunk egyelőre a gútai gyár­ban, amelyről elmondhatjuk, hogy igen célszerű volt erre a vidékre építeni, mert a város munkaszerető lakosainak nagy része dolgozhat majd odahaza, és nem kell napjában 50— 60 ki­lométert utaznia a járási szék­helyre vagy más városba, hogy megélhetést biztosító munkaal­kalmat találjon. KOMLÔSI LAJOS Értékes tapasztalat Milyen eredményeket hozott a handlovai bányászok példás dekád ja? A handlovái bányászok a bá­nyásznap előtt rendkívüli ver­senyt hirdettek, amelyet a „pél­dás munka dekádjának" nevee­tek el. A nemrég véget ért de­kádot most értékelték és meg­lepő eredményt tapasztaltak: kizárólag munkaszervezési in­tézkedésekkel 2300 tonna sze­net jövesztettek terven felül és így az év eleje óta a tervezett mennyiséget 3170 tonnával lép­ték túl. Ilyen eredmény, persze, túlórázással és egyszerűen na­gyobb megfeszítéssel ls elérhető. A külön-verseny kritériumai azonban nem erre irányultak. Mindenekelőtt a politikai mun­ka hatékonyságának fokozásá­val, meggyőzéssel és a lazasá­gok megszüntetésével akartak eredményt elérni. A legnagyobb eredmény ezért nem is a né­hány ezer tonna szén, hanem a bizonyíték: jó szervezéssel, gon­dossággal, a kisebb fogyatékos­ságok azonnali kiküszöbölésé­vel kiváló eredmény érhető el. A legfontosabb, hogy saját si­kerükön — mert nemcsak ká­ron, hanem sikeren is lehet ta­nulni — tapasztalhatták: a kis hibák azonnali eltávolítása megelőzi azok felgyülemlését, a rend a munkahelyen és a munkaszervezésben kifizetődik. A személyi felelősség, gon­dosság, és a rend szigorú kö­vetelménye a munkához való vi­szonyt is javítja. Ne-m véletlen, hogy a dekádban a mflszakmu­lasztás az átlagos 27,4 száza­lékról 18,6 százalékra csökkent. A rendnek tudható be a balese­tek számának csökkenése is, mélyen az átlag alá. A gépi é* elektromos berendezéseken ag üzemzavarok száma ugyancsalt csökkent. A dekád folyamán nagy gondot fordítottak a bá­nyafolyosók tisztítására, rend­szeresen elhordták az öreg anyagot és az egészségügyi saaf­bályoknak ls nagyobb figyelmet szenteltek a szokásosnál. S részeredmények egyenes arányi­ban állnak a fejtés növelésével. A handlovái bányászok az ered­ményen megtanulták, hogy a si­ker titka nem a „nagyobb fej­tést" követelmény hangoztatása és csak a fokozott jövesztéssel való törődés, hanem elsősorban az úgynevezett apró kötelessé­gek pontos teljesítése, a kicsi­ségekre fordított fokozott gon­dosság. A rend, a balesetvéde­lem, a pontos és felelősségtel­jes munkaszervezés már önma­gában is termelésnövelő ténye­ző. A hanyagság, lazaság, nem­törődömség felszámolása ugyan­csak a legfontosabb fejtésnöve­lési tényezők közé tartozik. E tények és összefüggések felis­merése egymagában is jelentős politikai sikernek számít. A „példás munka dekádja* módszer azonban nemcsak bá­nyász kiváltság. Szívesen tudó­sítanánk más gazdasági terüle­tek hasonló kezdeményezéséről VILCSEK GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents