Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)
1970-10-06 / 237. szám, kedd
Köztársasági elnökünk finnországi látogatásának előzetes programja Pruga — Ludvík Suoboda köztársasági elnök, hadseregtábornok kíséretével október 6-án, kedden négynapos állami látogatásra Finnországba utazott. Délelőtt 11 órakor kell a finn fővárosba érkeznie. Köztársasági elnökünket délben nem hivatalos ebéden dr. Urho Kekkonen finn elnök látja vendégül. A délutáni órákra tervezik a két elnök megbeszéléseit, valamint a helsinki diplomáciai testület tagjainak fogadását. Svoboda elnök tiszteletére este ünnepi vacsorát rendeznek, A következő napon, október 7-én köztársasági elnökünk megkoszorúzza Paasikivi elnök sírját, a délutáni órákban pedig ellátogat a parlamentbe, majd megtekinti a nemzeti múzeumot, az Orion gyógyszergyárat és a Tapioli lakótelepet. A csehszlovák elnök tiszteletére Helsinki város ünnepi ebédet rendez. A délutáni órákban Ludvík Svoboda elnök Türk városába utazik, ahol ünnepélyesen fogadják a városházán, majd megtekinti a várost, este pedig részt vesz a város képviselői által rendezett vacsorán. Október 8-án, csütörtökön Svoboda elnök megtekinti Wärtsilä dokkjait, majd ellátogat az Aaltonen és a Sibelia múzeumokba. Még a-délelőtt folyamán Jyväskyläba utazik, és részt vesz a város képviselői által rendezett ebéden. A délutáni órák folyamán két üzemet tekint meg, majd repülőgépen visszatér Helsinkibe, ahol este a csehszlovák elnök a finn köztársasági elnök tiszteletére ünnapi díszvacsorát rendez. Október 9-én, pénteken Ludvík Svoboda elnök megtekinti az Arabia kerámiagyárat, és a délelőtt folyamán találkozik a helsinki csehszlovák nagykövetség dolgozóival. Ezt követően részt vesz a finn kormány által rendezett ünnepi ebéden, és feltételezhető, hogy ez alkaldmmal beszédet is mond. A délutáni órákban Svoboda elnök és kísérete visszatér Csehszlovákiába. Megérkezését 16 óra 50 percre várják. Teljes nézetazonosság Moszkva — A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Francia Kommunista Párt teljesen azonos nézetet vall a nemzetközi helyzetről, valamint a világ kommunista és munkásmozgalmáról — hangoztatja a moszkvai Pravda az SZKP küldöttségének franciaországi látogatásáról szóló tudósításában. Az SZKP küldöttsége Ivan Kapitonovnak, az SZKP KB titkárának vezetésével szeptember 21 és október 3 között találkozott az FKP képviselőivel. A két m 1970 X. 1. SZÉLJEGYZETÜNK Fahéj és egyebek A vagyonszerzésnek több történelmileg kialakult módja van. így a szerencsés emberek öröklik, a még szerencsésebbek nyerik vagyonukat, míg Fortuna mostohagyermekei verejtékezve lopkodják össze. Ez utóbbiak közé tartozik például Nguyen Van Toan, a saigoni kormányhadsereg második hadosztályának parancsnoka, civilben fahéj-nagykereskedő. Nos, Nguyen Van Toan nem fahéjat lop a hadseregtől, hanem mindössze a szállításhoz szükséges közlekedési eszközöket veszt igénybe. Díjmentes anyagmozgatás — állítólag szerfelett kifizetődik! .. Persze, nehogy tévedésbe essünk, a saigoni rezsim vezető embereinek természetesen tudomása van a korrupció enyhén szólva is vészes elbujánzásáról. Bizonyos intézkedéseket is foganatosítottak. Többek között egy korrupció-ügyi főbizottságot létesítettek, amelybe kizárólag a kétes vagyonszerzés terén bő tapasztalatokkal rendelkező embereket ültettek. Az eredmény: a korrupció, aránylag rövid időn belül a legfelsőbb körökben is közkedvelt tevékenységgé vált. Szó se róla, így igazságos!... Sőt fair play is van a világon!... Ki-ki lopjon a saját hatáskörében. A Nha Trang-t katonkórház parancsnokának például eszébe sem jut, hogy eltulajdonítsa a Da Nang-i támaszpont üzemanyagkészletét. A főszanitész úr ugyanis rizst lop. Nagyban. Igaz, hogy időnként fellázadnak a betegek, de hát Istenem!... Ilyenkor igénybe veszik a katonai rendőrség speciális terápiáját. Állítólag rendkívül hatásos! .. Bár a rendőrség körül sincsen minden teljesen rendben. Tény, hogy a rend saigoni őrei nem tűrik a kisebb-nagyobb kihágásokkal kapcsolatos bürokratikus eljárásokat. „Legtisztább", ha rögvest, kézből-kézbe fizet a polgártárs. Olcsó, gyors és főként diszkrét ügyintézés!... Más kérdés, vajon mit szólnak mindehhez Washingtonban? Nos, a tengerentúli nagy szövetséges ebben a tekintetben valóban elvszerű magatartást tanúsít, mondván: ne avatkozzunk egymás belügyeibe. Ki-ki korrumpálódjon odahaza!... BALOGH P. IMRE küldöttség kölcsönösen tájékoztatta egymást pártja tevékenységéről és véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzetről, valamint a kommunista és munkásmozgalomról. A két fél képviselői megerősítették, hogy valamennyi megtárgyalt kérdésben teljesen azonos a nézetük. Az NDK-beli és a szovjet fiatalok barátságfesztiválja Drezda — A drezdai sportstadionban harsonák hangjai mellett megnyílt az NDK és a Szovjetunió fiataljainak barátságfesztiválja, amelyen részt vesz a lenini Komszomol 600 küldöttje Jevgenyij Tyazselnyikovnak, a Komszomol KB első titkárának vezetésével. A díszemelvényen helyet foglaltak a Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami vezetői Walter Ulbrichtnak, az NSZEP KB első titkárának, az NDK Államtanácsa elnökének vezetésével, Günther fahn, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség Központi Tanácsának első titkára, Tyazselnyikov, a szovjet küldöttség vezetője, Bikovszkij szovjet űrhajós, valamint Rogyincev vezérezredes, aki részt vett Drezda felszabadításában. K o m m e n tárunk A brit Munkáspárt múlt héten befejeződöt blackpooli kongresszusának célja az volt, hogy egyrészt levonja a következtetéseket a párt júniusi választási vereségéből, másrészt kijelölje ellenzéki poitikai irányvonalát. A kongreszszus csak részben teljesítette feladatait. A baloldal ügyan szemrehányással illette a pártvezetőséget, de Harold Wilson pártelnök meg sem kísérelte a júniusi választásokon elszenvedett munkáspárti kudarc okainak elemzését. Csupán azt állapította meg, hogy a párt hibákat követett el. Nyilván arra gondolt, hogy a kormány rossz időben írta ki a választásokat. Ez azonban csak taktikai hiba volt. Illett volna érdemlegesen elemeznie a munkáspárti kormány politikáját és keresni az okokat, miért hajlottak a brit választók a konzervatívok felé. Wilson kitért ez elől és részbeni önbírálata nem pótolhatta a globális elemzést. A Munkáspárt kudarca és ellenzékbe vonulása után felmerült a kérdés, hogyan hatnak ki a fejlemények Harold Wilson pártelnöki pozíciójára. Az ugyanis kétségtelen, hogy elsősorban őt terheli felelősség a választási vereségért. Most, a blackpooli kongresszus után elmondhatjuk, hogy a párton belül nem rendült meg erősen Wilson pozíciója. Ogy látszik, a munkáspárti frakciók mind benne látják azt a politikust, aki át tudja hidalni a belső ellentéteket, képes betölteni a stabilizáló és csillapító tényező szerepét. A funkcionáriusok BRANDT nyugatnémet kancellár Hessen tartományban mondott beszédében az augusztus 12-én Moszkvában aláírt szovjet—nyugatnémet szerződés nagy jelentőségét méltatta. Rámutatott, hogy a szerződés megnyitja az utat a tartós béke felé Európában. A LEMP küldöttségének párizsi látogatásáról kiadott közle. mény megállapítja, hogy a szocialista országok, a nemzetközi szocialista és munkásmozgalom egysége a feltétele az antiimperialista front egységének. LAIRD amerikai hadügyminiszter elutazása előtt Görögországból még megtekintett egy Athén melletti amerikai légitámaszpontot, majd Máltára utazott. PÁRIZSBAN tegnap felújították a tárgyalásokat a francia— algériai együttműködésről. A tárgyalásokon részt vesz Buteflika algériai külügyminiszter és Ortoli francia miniszter. AZ INDONÉZ fegyveres erők továbbra is kettős szerepet töltenek be: katonai és politikai erőként lépnek fel — jelentette ki Suharto elnök a hadsereg fennállása 25. évfordulója alkalmából. KAREL BARABAS, a Csehszlovák Atomenergia Bizottság főtitkára vezeti a KGST-országok atomkutatóinak értekezletén résztvevő csehszlovák küldöttséget. Az értekezlet tegnap kezdődött Uljanovszkban. A CHILEI Kereszténydemokrata Párt vezetősége kétnapos tanácskozás után bejelentette, hogy a párt támogatni fogja a kongresszusban Allende elnökké választását. EDWARD KENNEDY szenátor ismét kijelentette: nem jelölteti magát az 1972. évi elnökválasztásokon. Döntését személyes okokkal indokolta. A PERUI nép tegnap hatalmas tüntetéssel ünnepelte meg az Alvarado tábornok vezette kormány hivatalba lépésének második évfordulóját. A NEW YORK-I városi börtön lázadó foglyai elfogadták Lindsay polgármester ultimátumát és szabadon bocsátották a 17 túszt. Lindsay csak ezzel a feltétellel hajlandó meghallgatni a lázadó fegyencek panaszát. ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA ÍGÉRETESEN FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK Hazánkat hagyományos, jó kapcsolatok fűzik Finnországhoz. Ezek a kapcsolatok a háborút követő években, de különösen az utolsó esztendőkben mutatnak Ígéretes fejlődést, mind államközi vonalon, mind pedig a két ország különféle szervezetei és intézményei baráti együttműködésének tekintetében. A két ország eddigi kölcsönös hivatalos kapcsolataiban rendkívül nagy jelentősége volt Urho Kekkonen finn köztársasági elnök 1969. évi látogatásának, és köztársaságunk elnökével, valamint Husák elvtárssal, a CSKP Központi Bizottsága első titkárával folytatott eszmecseréinek. Kekksnen elnök hazánkban számos időszerű nemzetközi kérdésről, elsősorban az európai biztonság problémájáról tárgyalt. Finnország különösen az utóbbi években aktívan és kezdeményezően részt vesz Észak-Európa békéjének a megszilárdítására irányuló erőfeszítésekben. Erről tanúskodik az ún. Kekkonen-terv az észak-európai atomfegyver-mentes övezet létesítésének javaslata, valamint a finn—norvég határ közös biztosítására tett javaslat. Finnország támogatja az európai biztonsági értekezlet összehívását és az érdekelt kormányokhoz 1969. májusában intézett memomrandumában azt ajánlotta, hogy az értekezletet s az előkészítésével kapcsolatos öszszes tárgyalásokat finn területen tartsák meg. Habár Finnország Európa egyik legkisebb állama, az általa folytatott aktív semlegesség politikája a második világháború utáni időszakban egyre nagyobb jelentőségű. E politika alapja nagy szomszédjához, a Szovjetunóhoz fűződő jó kapcsolat, az 1948-ban megkötött — s az idén júliusban Kekkonen elnök moszkvai látogatása alkalmával újabb 20 évre meghosszabbított — barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség nyújtási szerződés. Ez a szerződés biztosítja Finnország semlegességét s, Finnország kötelezte magát, hogy nem csatlakozik semmilyen, a Szovjetunióval szemben ellenséges szövetséghez. A finn külpolitika szigorúan betartja az ún. Paasikivi— Kekkonen irányvonalat, amely Finnország semlegességének alapköve. Az ENSZ-ben világosan állástfoglal a Kínai Népköztársaság képviselete mellett, a két német állammal élénk kereskedelmi és kulturális kapcsolatai vannak, de egyikükkel sem vett fel diplomáciai kapcsolatot. A finn kormány ismételten állást foglalt a délkelet-ázsiai és a közel-keleti konfliktus békés úton történő rendezése mellett. Kekkonen elnök tehát méltán jelentette ki az idén júliusban a Szovjetunióban s az Egyesült Államokban tett látogatása után: Finnország nem semleges a háború és a béke kérdésében — a béke mellett, a háború ellen van!" Ludvík Svoboda, köztársaságunk elnöke ma kezdődő finnországi látogatása fontos tényező országaink kapcsolatainak fejlődésében. Már tavaly novemberben hosszú lejáratú csehszlovák—finn kereskedelmi szerződést írtak alá a finn fővárosban az 1970—1974-es időszakra. Jelenleg pedig tárgyalások folynak gazdasági, ipari és műszaki együttműködési és kulturális egyezmény megkötéséről. Mindazonáltal a csehszlovák—finn kereskedelmi kapcsolatokban még jelentős tartalékok rejlenek. A két ország kereskedelme bár az utóbbi években bővült, még lemarad a finn külkereskedelmi forgalom általános növekedése mögött. Amint látható tehát, a finn főváros e napokban gyümölcsöző eszmecserék színhelye lesz. Köztársaságunk elnökének a látogatása bizonyára újabb lendületet ad a két ország ígéretesen fejlődő kapcsolatainak. P. J. LENGYEL-NYUGATNÉMET TÁRGYALÁSOK Bonn — józef Winiewicz lengyel külügyminiszter-helyettes tegnap Bonnban megkezdte tárgyalásait F. Duckwitz volt államtitkárral. A kéthónapos szünet után felújított tárgyalások elsősorban a lengyel—nyugatnémet kapcsolatok normalizálására irányulnak. A Trybuna Ludu tegnapi számában elutasítja a lengyelországi „német nemzetiségi kisebbség" problémáját, amelyet az utóbbi időben a nyugatnémet sajtó hangoztat. Nyíltan meg kell mondani — írja a lap hírmagyarázója —, hogy Lengyelországban nincs ilyen probléma. nagy része nyilván azt hiszi, hogy Wilson az ellenzékből ismét a kormány padjaiba vezérli pártját. A kongresszus többnyire nem programszerűen fogalmazta meg jövőbeni politikai követeléseit, hanem inkább a jelenlegi konzervatív kormányt ért bírálómra jutva — a Munkáspárt lényegében nem akarna változtatni Nagy-Britannia jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszerén. Sőt, Callaghan volt belügyminszter a szakszervezetekhez fordult, hogy mérsékeljék bérköveteléseiket és értsék meg a bérpolitika terén tett állami inBLACKPOOL UTÁN lat formájában fejezte ki elképzeléseit. Wilson amiatt támadta a konzervatívokat, hogy választási ígéreteik ellenére nem szállították le az adókat, korlátokat szabnak az egységes oktatási rendszernek és jel akarják újítani a Dél-Afrikába irányuló fegyverszállításokat. A kongresszuson nagyon élesen bírálták a dél-afrikai fajüldöző rendszerrel szemben képviselt konzervatív álláspontot. A munkáspárti vezetők kijelentették, hogy ha újból hatalomra jutnak, érvénytelenné nyilvánítják a konzervatív párti kormány és a dél-afrikai rendszer összes fegyverszállítási szerződéseit. Hangoztatták, hogy a dél-afrikai kormánynak szállított Jegyverek a Nemzetközösség alapjait veszélyeztetnék, mert egyes felháborodott tagállamok kiléphetnének a Commonwealthből. A kongreszus határozatai egyebek közt követelik a nemzeti jövedelem egyenletesebb elosztását és a köztulajdon kibővítését. A küldöttek többsége azonban a jelentős gazdasági ágazatok államosítása ellen foglalt állást. A kongresszus tehát igazolta, hogy — hatatézkedések szükségességét. Ezzel igyekezett előkészíteni a szakszervezeteket arra, hogy ha a Munkáspárt ismét hatalomra jutna, a kormány népszerűtlen beavatkozásokat eszközölne a bérek és fizetések terén és gátolná emelkedésüket. Nagyon élénk vitát váltott ki az a határozati javaslat, hogy a munkáspárti parlamenti frakció kötelezően ragaszkodjék a blackpooli kongresszus döntéseihez. Wilson igyekezett megakadályozni, hogy e javaslatról szavazzanak. Azt indítványozta, hogy további intézés végett továbbítsák a párt elnökségéhez. A küldöttek azonban kikényszerítették a szavazást és a pártvezetőség akarata ellenére is elfogadták a javaslatot. A határozat természetesen valamit követel, s világosan tükrözi, hogy a küldöttek nemigen bíznak a munkáspárti képviselők jövőbeni alsóházi kiállásában. A pártvezetőség igyekezett megakadályozni, hogy Blackpoolban megvitassák Nagy-Britannia közös piaci csatlakozását. Wilson ugyanis nagyon jól tudja, hogy a közös piaci terv egykori szorgalmazói közül sokan az utóbbi hónapokban Anglia belépésének ellenzőivé váltak. Végeredményben ezt a kérdést sem lehetett megkerülni. Anglia közös piaci csatlakozásának ellenzői olyan határozati javaslatot terjesztettek be, amelyben az ország belépését teljesíthetetlen jeltételekhez kötötték. A javaslat kimondta, hogy Anglia ne lépjen be a Közös Piacba, ha ez kedvezőtlenül befolyásolná a brit foglalkoztatottságot, ha az élelmiszerek árának emelkedését vagy a brit fizetési mérleg rosszabbodását idézné elő. Wilson ugyan védte előző közös piaci politikáját, de nem egy megnyugtató szót intézett a közös piaci csatlakozás ellenzőihez. Kijelentette, hogy nézete ugyan nem változott, de ha a dolgok állása folytán a közös piaci tagság Anglia fizetési mérlegének, szociális struktúrájának kellemetlen megterhelését jelentené, ő lenne az első, aki elutasítaná a csatlakozás ilyen feltételéit. A közös piaci tagság hívei nyilván semmiképpen sem erősítették meg pozícióikat a kongreszszuson. A munkáspárti vezetők azt a látszatot igyekeztek kelteni a kongresszuson, mintba a konzervatív párti kormány csak nagyon ideiglenes kormány volna, s rövidesen ismét a munkáspártiak foglalnák el a miniszteri székeket. Néha szükséges a derűlátás, de ebben az esetben a labouristáknak semmi okuk az optimizmusra. Júniusi kudarcuk következményeit évekig érezhetik. JAN BLANSKY