Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-30 / 259. szám, péntek

A szovjet kultúra napjai előtt Néhány nap múlva hazánk lakossága a többi testvéri szo­cialista ország dolgozóihoz és a világ haladó gondolkodású embereihez hasonlóan megemlé­kezik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 53. évforduló­járól. Mint arról már lapunk M. I. Carev Gorkij színművében hasábjain beszámoltunk, a szá­mos emlékünnepség közül kul­turális téren a Szovjet kultúra napjai című rendezvény emel­kedik ki, melyre hazánkban no­vember 12—22-e között kerül sor. Erre a rendezvénysorozat­ra több világhírű szovjet mű­vészegyüttes érkezik hazánkba, amelyeket ezúttal mutatunk be közelebbről olvasóinknak. A szovjet színházkultúrát ezeken az ünnepségeken a Le­nin-renddel kitüntetett MOSZKVAI AKADÉMIAI KIS­SZÍNHÁZ képviseli. Kevés színház van a világon, amely olyan gazdag •s sokrétű hagyományokkal ren­delkezik, mint ez a társulat. A színház 1824-ben alakult, s a XIX. században a leghaladóbb színiegyüttes volt Oroszország­ban. Itt játszott Michail Scsep­kin, az orosz realista színját­szás megteremtője, s e színfa­lak között aratta nagy sikereit Hamlet kiváló megjelenítője, P. S. Mocsalov Is. A századfor­duló éveiben itt tűnt fel M. Jer­molova, a Szovjetunió első nem­zeti művésznője, számtalan leány és női szerep felejthetet­len megtestesítője. Napjainkban is kiváló szereplőgárda öreg biti az együttes hírnevét. Közü­lük elsősorban B. Babocskin (a legendás Csapajev-film címsze­replője), M. Zsarov és M. Carev neve tűnik ki. A moszkvai Aka­démiai Kisszínház már hagyo­mányosan az orosz és szovjet színművek bemutatására össz­pontosít elsősorban. A klasszi­kus hazai szerzőkön kívül főleg Leoriov, Kornejcsuk, Arbuzov a legtöbbet játszott szerzők. Nye­mirovics-Dancsenko egy alka­lommal így nyilatkozott a szín­házról: „Mi moszkvaiak épp­olyan büszkeséggel emlegetjük a Moszkvai Akadémiai Kisszín­házat, mint az egyetemünket, a Tretjakov-képtárat és egyéb vi­lághírű nevezetességet." Mostani csehszlovákiai ven­dégszereplésük alkalmából Gorkij: Nagyapó és Osztrovsz­kij: A bolond pénz című szín­játékát mutatják be. Felejthetetlen művészi él­ményt ígér a Két grafikai kiállítás A bratislavai Városi Képtárban ezúttal negyedszer jelentkeznek a pozsonyi Grafikai Klub tagjai, kik zömben a Hložník iskola volt nö vendeket. A körajzok, a fa- és li­nómetszetek, karcok látomások, jetképes tartalmakat hordozó vo­nalas szövedékei, vagy személyes Indulatok és érzések kifejezői, meg vázlatra csökkentett látási élmények feljegyzései. A tízta­gú csoportból Brunovský, Cipár, Dubay s Kellenbergei- művel emel kednek ki. A Majernik Galériában szintén Hložík egyik fiatal tanítványa ). üesnák mutatkozik be első ön ftlló tárlatával. Mestere szuggesz tiv hatása mellet már itt ott a íuaga bangjáu szók J­LENINGRÁDI BALETT vendégjátéka is, amely a Moszk­vai Jiagyszínház után a leg­kiválóbb szovjet balettegyüttes. Olyan világnagyságok táncoltak • ebben a társulatban mint O. Preeítrazsennaja, M. Fokin, M. Petipa, V. Nyizsinszkij és má­sok. Ma az együttest világszer­te úgy ismerik mint magas mű­vészi fokon játszó, kikristályo­sodott stílusú társulatot. Szinte nincs a világon olyan ország, ahol nem lépett volna fel a világhírű MOJSZEJEV EGYÜTTES, amely eredetileg a Szovjetunió Állami Akadémiai Népiegyütte­se elnevezést viselte, de szer­te a világon a kiváló vezető, Igor Mojszejev nemzeti művész nevére „keresztelték", okkal, hiszen ez a tehetséges ember hosszú évtizedes munka után csiszolta tökéletesre és utánoz­hatatlanra az együttes stílusát. A Mojszejev-együttes az orosz és a Szovjetunióban élő többi nemzetek táncain kívül elsősor­ban magyar és mexikói népi táncok tökéletes tolmácsolásá­val aratott megérdemelt sikert. Az együttes 1958-han az Egye­sült Államokban is fellépett, ahol felső fokon írtak róluk, minden előadásuk telt ház előtt került sorra, s okkor szüle­tett meg a nem hivatalos szín­házbevételi világcsúcs is: egy­millió hatszázezer dollár. A Mojszejev-egyiittes hazánkban is minden bizonnyal fergeteges sikert ,arat majd. Nagy érdeklődés előzi meg a SZVESNYIKOV-KÖRUS vendégszereplését is, amelyet ma már világszerte az orosz népdal legművészibb előadóiként tartanak számon. Sajátos arculatú együttest is­merhetünk meg a RIGAI ESZTRÁDZENEKAR tagjaiban, akik a mai esztrád­zene agonizálásából keresik — sikeresen — a kiutat. Jazz- és folklór elemeket tartalmazó sajátos játékstílusuk minden­hol, ahol felléptek, érdeklődést és elismerést váltott ki. Érdekes színfoltja lesz a szovjet kulturális napoknak a KUBÁNYI KALÁSZ KOZÁK NÉ­PI EGYÜ'ÍTES fellépése is, amely egyúttal az együttes első külföldi vendég­szereplése. A Kalász kozák népi együttes tíz éve alakult, tagjai egyszerű kolhoztagok, akik Vik tor Krukovszkij zeneszerző ve­zényletével a gazdag kozák nép­művészet tárházából mutatják be a legszebb kincseket. Érdeklődéssel várjuk a GRÚZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES vendégjátékát is. Az együttes munkáját sok hazai és külföl­di méltatás fémjelzi. Az említett együtteseken kí viil több kiváló szovjet szólista is fellép az ünnepségeken. A szovjet kultúra napjai során több új szovjet filmet is láthat a közönség, továbbá sžámos do­kumentum-kiállítás és képző­művészeti tárlat nyílik meg or­szágszerte. A felsoroltakból is kitűnik, hogy a szovjet kultúra ünnepé­re valóban tartalmas és sokrétű műsort állítottak össze. Éppen ezért bizonyos, hogy e rendez­vénnyel a gottwaldi jelszó, az Örök időkre a Szovjetunióval ismét új értékekkel gazdagodik. SZILVÁSSY JÓZSEF BEMUTATÓ A SZtOVAK NEMZETI SZINHAZBAN Meséről mesére Részlet a Grúz Állami Népiegyiittes műsorából A Szlovák Nemzeti Színház újjáépítése miatt a színház ope­ra- és balettegyüttese bonyolult s nehéz körülmények között dolgozik. Értelmetlen lenne ilyen helyzetben jó munkafelté­teleket és kellemes környeze­tet igénylő darabok betanulásá­ba fogni. A balettegyüttes az átmeneti helyzetet egy közis­mert, kipróbált, új rendezési problémákat nem igénylő da­rab bemutatásával akarta áthi­dalni. Ilyen egyöntetűen bevált mű Nedbal „Meséről mesére" című balettje, melyet október 4-én fennállása óta hatodszor mutatott be a balettegytittes. Oskar Nedbal cseh zeneszer­ző öt balettje közül a „Meséről mesére" című a legnépszerűbb és legismertebb. Népszerűségét friss és melodikus zenéjének, valamint mesetémájának kö­szönheti. Mint a címből is kitű­nik, a darab több egymástól független, általánosan ismert meséből áll, melyeket a játszó­iéren összegyűlt gyerekeknek mesél a nagymama. . Jozef Zajko, a balett rende­zője és koreográfusa 14 évvel ezelőtt már rendezte a darabot. Mint tapasztalt művész, ismer­ve a darab gyengéit és eré­nyeit, az új bemutatóra egyes részeket kihagyott, mint pél­dául az egész negyedik (Csip­kerózsika j képet, az első és a hatodik képet pedig elő- és utójátékká rövidítette. Ügy gon­dolom, hogy ezek a változtatá­sok a darab érdekében történ­tek, pontosabban a gyermekek figyelmének ébren tartásáért. A7. eredeti darabból Zajko há­rom mesét választott: Az aranyhajú lány, A becsületes szabólegény és Az állatok és a zsiványok címűeket. Mind az elő- és utójátéknak, mind pe­dig a három mesének Zajko nagy figyelmet szentelt. A ren­dező tudatos célja az volt, hogy ebből a balettből szemet gyö­nyörködtető, vonzó előadás vál­jon. A darab sikere elsősorban a tánc és koreográfiailag egy­szerűbb, de hatásos kifejező­eszközeinek az átgondolt, he­lyenként valóban ötletes ren­dezésnek Pavol Gábor atmosz­férát teremtő díszleteinek, Šte­fániu [urásooá szép jelmezei­nek, és nem utolsósorban a szólisták és a tánckar jó telje­sítményének tulajdonítható. A szereplők közül az első mesében kellemes meglepetést okozott a művészileg egyre fej­lődő Gabriela Demovicová. Az aranyhajú lány szerepét techni­kailag jól kidolgozva és bizto­san alakította. Radovati herceg szerepében kétségkívül te­hetséges Nagy Zoltán, akinek ezen a szerepén még csiszolnia kell, főleg technikai téren. Jó hatást keltettek a tánckarjele­netei is. A tánc szempontjából egyébként „Az aranyhajú lány" című mese koreográfiailag a leg­igényesebb és legértékesebb. „A becsületes szabólegény" című mesében, mely inkább panto­mim mint balett, ragyogó szí­nészi teljesítményével Tibor Be­nő tűnt ki. Ihlička szerepében egyedülállóan domborította ki a pokolbeli szörnyektől üldö­zött szabólegény ötletességét és bátorságát. A Szépség szerepé­ben Gusta Herényiová érdemes művész, technikailag kidolgo­zott teljesítményt nyújtott, míg Ján Dolinský az Ördög szerepé­ben jó karaktertáncosként mu­tatkozott be. Tetszett a három szépség szerepében Danica Pil­zooá, Alica Sebestíková és Éva Líšková. Az előadás sikeréhez jelen­tős mértékben hozzájárultak Alica Šebesiková, a költőien hangolt Mesélő szerepében, a karakterszerepeket alakító Jil­ka Mňaeková, Galina Oniščen­ková, fán Mňačko és Jlndrich Hoffstadter, valamint A. Kra Galiková balettiskolájának ta­nulói. Adolf Vykydal zenei betaní­tása technikailag megbízható, kifejezőeszközei azonban elég szegényesek, a balettrészeknél pedig helyenként túl gyors « tempó. A zsúfolt nézőtér tapsa bizo­nyította, hogy a Szlovák Nem­zeti Színház balettegyüttesének műsora kedvelt darabbal gaz­dagodott és sokáig vonzani fog­ja az érdeklődők Széles körét, főleg a gyerekeket. Ez a fő érdeme a rendezés szempontjá­ból nem rendkívüli, de lelkiis­meretesen és jól rendezett elő­adásnak. A. G. Kulturális hírek Q Nyolcvanadik születésnap­ját nyolcvanadik regényének megjelenésével ünnepelte meg Agathe Christie írónő. Címe: A frankfurti utas. • Georges Simenon legújabb sajtónyilatkozatából: „Én Is úgy vagyok, mint az olvasók. Ha a könyv derekánál rájövök arra, ki a tettes, nem írom to­vább a Maigret kalandjairól szóló legújabb könyvemet, mert engem sem érdekel tovább". Q Műanyagból és üvegből építik a modern művészetek új madridi múzeumát, amely a vi­lág legnagyobb ilyen célra szentelt épülete lesz. sajtóvéle. mények szerint. Florentina Pe­rej, a múzeum igazgatója el­mondta, hogy még mindig re­ménykedik abban: mégiscsak hazakerül Picasso Guernica-ja ebbe a múzeumba mostani New York-i „emigrációjából". A CSSZBSZ, szlovákiai Köz­ponti Bizottsága, a bratislavai Népművelési Intézettel együtt­működve szlovákiai énekes amatőrversenyt szervezett — Lenin születésének 100. évfor­dulója, Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításá­nak 25. évfordulója és a cseh­szlovák—szovjet barátság hó­napjának tiszteletére. A verse­nyen vokalisták és hangszerjá­tékosok is részt vesznek. A ver­senyt Tehetség 70 cím alatt hirdették meg. Mi volt a verseny célja? Er­re a kérdésre válaszolt Veroni­ka Jurkovičová, a CSSZBSZ szlo­vákiai Központi Bizottságának dolgozója. — A versenynek az volt a célja, hogy fiatal tehetségeket fedezzen fel az alkotó munka számára, akik az énekkel és zenével komolyan foglalkoznak — és közelebbi kapcsolatba hozza őket a hazai, az orosz és Szovjet szerzők alkotásaival. A versenyt úgy szerveztük meg, hogy a csehszlovák—szovjet ba­rátság hónapjához méltó ünne­pi akció váljék belőle. A ver­seny két" szakaszban és három kategóriában folyt le: az első­ben fiúk és lányok vettek részt 12 éves korig, a másodikban 18 éves korig, a harmadikban pe­dijj 18 éven felüliek. A CSSZBSZ járási szervezetei, |,melyek keretében a járási for­íaip-'sat lebonyolították, jó szer­TEHETSEG 70 vező és propagációs munkát vé­geztek. Ennek bizonyítéka, hogy Szlovákiában több mint két­ezer fiú és lány nevezett be a versenybe. Ebből látható, hogy fel lehet kelteni az ifjúság ér­deklődését az ilyen versenyek iránt. Nagy segítségünkre volt a művészeti és zenei alapfokú iskolák pedagógusainak megér­tő együttműködése. Hála ennek a ténynek, a versenynek kitű­nő színvonala volt, mivel a ta­nulók nagyon jól felkészültek. A szlovákiai központi forduló, amely a Bratislavai Népművelő­dési Ház szőlősi úti épületében folyt le néhány nappal ezelőtt, ezt a tényt száz százalékosan igazolta. A zsűrinek nagyon nehéz munkája volt, mivel a közpon­ti fordulóba 62 versenyző ke­rült és mindegyikük magas színvonalról tett tanúságot ^ mondotta Helena Chladná, a konzervatórium tanárnője, aki a hangszeres verseny héttagú zsűrijének elnöke volt. Már az első járási versenyek is kelle­mes meglepetést szolgáltak. Meglepett bennünket a bratis­lavaiak gyenge részvétele bár ők rendelkeznek az ének ós zene művelésének legjobb fel­tételeivel. Befejezésül azt mond­hatom, hogy a Tehetség 70 jól szervezett verseny volt, amely szervesen kapcsolódott a „Szov­jet és orosz énekeket játszunk és dalolunk" előző versenyéhez. Teljesítette feladatát abból a szempontból is, hogy a fiatal énekesek és hangszerjátékosok ta lá 1 koz ha t ta k, k i cseré 1 he t ték nézeteiket, tapasztalatokra te­hettek szert. Az énekversenyben a zsűri az I. kategóriában « két első díjat Alenka Královicovának ( Nit­rianske Pravno) és Ivetta Hra­deckánäk (Bratislava) ítélte óda. A második helyen Adam Blazo (Horné Orešany), a har­madikon /án Sprusanský (Ho­líč) végzett. A II. kategóriában az első díját nem osztották ki, a másodikat Ľubomír Hake (Kassa) és a harmadikat Viera Tome'sová és Anna MaruSinová (Kassa) kapták. A 111. kategó­riában az első díjat Bronislava Spániková (Topol&any) harcol­ta ki, a másodikát Kva Öickuni­ková (Žilina a harmadikat a két Balog nővér — Ágnes és Helena (kassai járás). A hangszerjátékosok verse­nyében .iz I. kategóriában a zsűri nem osztotta kí az első díjat. A második helyen Ivan Gajan (zongora) végzett l Žili­na), a harmadikon pedig Peter Misejka — cselló (Žilina) Ľu­bomír Bobek — akkordeon (Bratislava) és Zuzana Morvar­tová — zongora (Kassa). A II. kategória abszolút győztesei: Zoja Kopöáková — • hegedű (Prešov), Ladislav Mochtl — akkordeon (Bratislava), jún K y­sel, Milan Púčik duo — akkor­deon (Bratislava). Az első dí­jat Jozef Dúbravka — akkorde­on (Žilina) és Mária Suchová — zongora (Žilina) nyerték. A második díjat Mária Ivanová — zongora (Kassa) szerezte meg. Harmadik helyen végzeit Kata r ina Gurská — zongora (Kas­sa), Mária Suflíarská — zon­gora (Losonc) és Anna Misej­ková — zongora (Žilina). A III. kategóriában a zsűri abszo­lút győztest nem állapított meg. Az első díjat Štefan Kysel — akkordeon ( Bratislava) kapta. Második és harmadik díjat a zsűri nem osztott. Már most hallani olyan han­gokat, hogy ezt a népszerű ver­senyt minden évben meg kell rendezni. Ki kellene azonbai terjeszteni kis énekkarokra és mindenfajta hangszerre. Jó len ne, ha ennek a versenynek szer­vezői meghallgatnák a fiatalo­kat. Bratislava lakosságának na­gyobb érdeklődése szintén hoz­zájárulna a fiatal tehetségek kedvének és reményeinek foko­zásához. J. SLUKA 197

Next

/
Thumbnails
Contents