Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-29 / 258. szám, csütörtök

DALIBOR BANKS ELVTÁRS TELEVÍZIÓS BESZÉDE Ä föderáció az egyedüli helyes és elkerülhetetlen lépés Jelentős hozzájárulás a konszolidációhoz # A kispolgári eszmék és a nacionalizmus eilen d Jövőnk záloga a szocialista tábor országaival megvalósított széles körű és sokoldalú együttműködés A prágai földalatti harmadik folyosójának munkálataihoz fogtak hozzá a földalattit építő dolgozók, akik megszakítás nélkül sznmhati és vasárnapi miiszakokban is delgoznak. Felvételünkön a földalalti építésén bevált szovjet alagiitfúró munka közben. (B K rejti — CSTK felv.j Naponta kilencezer kilogramm sertéshús A usehszluvák föderációs alkotniánytörvény aláírása második évfordulójának alkalmából dr. Dalibor Hanes professzor, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap beszédet mondott a Csehszlovák Televízióban. Többek között kijelentette: „Társadalmunk és szocialista államunk fejlődésében két nagyon bonyolult és igényes esztendő telt el azóta, hogy a cseh és a szlovák nemzet — kiindulva a szocialista társadalomért és a nemzeti szabadságért vívott közös harci hagyományokbol. valamint a jóban-rosszban együtt töltött öt évtizedes közös élet tapasztalataiból — a csehszlovák föderációs alkotmánytörvény elfogadásával ismét kinyilvánította azt az akaratát, hogy közös államban építik a szocialista jövőt. Ezzel egyidejűleg fogadtuk el a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetéről szóló törvényt, hogy így kifejezzük egyenjogúságukat es államunkban biztosítsuk számukra a sokoldalú fejlődést. A. sok történelmi vihar után, mind azután, amit két kis népünk Európa közepén átélt, számtalan olyan kísérlet után, amely azt célozta, hogy törüljenek bennünket a nemzetek sorából, a nemzeti önállóságunk megőrzésének kegyetlen elnyomatása után a csehek és a szlovákok alaposan tudatosították, hogy szilárdan össze kell tartaniuk és kéz a kézben kell haladniuk." Hanes elvtárs beszéde további részében megemlékezett a két nemzet és a két nemzet legjobb képviselőinek történelmi osztályharcáról, amelyet a jobb életért vívtak és amely harcban döntő fontosságú határkövet jelentett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Lenin, a világ első szocialista államának lángelméjű megalapítója kidolgozta és a sok nemzetiségű szovjet államban gyakorlatilag érvényesítette a nemzetek teljesen egyenjogú együttélésének elveit, ami csak olyan államban valósítható meg,.ahol a halalom a munkásosztály kezében van. Ez azonban a burzsoá Csehszlovákia feltételei között nem sikerült. A munkásosztály nem juthatott hatalomra és a burzsoázia megszilárdította diktatúráját és a burzsoá államot. A burzsoázia már osztályjellege miatt sem tudta, és ahogy ma a több nemzetiségű burzsoá államokban látható, nem is tudja igazságosan megoldani a nemzetiségi kérdést. Ellenkezőleg, a szuronyok, a hatalmi eszközök segítségével eröszakot szervezett a cseh és a szlovák nép ellen. Emlékezzünk a korompai, a kosúti, duchcovl és a radotíni hősökre. Bár a burzsoá demokrácia azt akarta, hogy mindkét nemzetünk lealázó függő viszonyban legyen, amely nemcsak a hazai, hanem mindenekelőtt a nyugati tőkétől függ, a történelem más úton fejlődött. A gottwaldi pártvezetés már 1929-ben teljes határozottsággal és nagyon hangsúlyozottan követelte, hogy az egyenjogúság alapján épüljenek nemzeteink kapcsolatai. „A hitleri fasizmus kíméletlenül és erőszakosan likvidálta a burzsoá Csehszlovák Köztársaságot — folytatta beszédét Hanes elvtárs. Amikor a szovjet katonák hatalmas és győzelmes előnyomulása által segítve kirobbant az antifasiszta partizánharc, amely Szlovákiában az össznépi Szlovák Nemzeti Felkeléssé nőtt, amikor Csehországban és Morvaországban is harcba indultak a partizánok, "s bekövetkezett a prágai felkelés, népeinkben megszilárdult az a meggyőződés: nemcsak arról van szó, hogy kiűzzük a fasiszta betolakodókat, felszabadítsuk a köztársaságot, nem arról van szó, hogy visszatérjünk a München előtti köztársasághoz, hanem arról, hogy az áldozatok kiontott véréből, a népek mérhetetlen küzdelmeiből olyan új, szociális, haladó köztársaság szülessen, amelyben a cseh és a szlovák nemzet kapcsolata is új elv alapján, az egyenlőség elve alapján rendeződjék. Az osztályharcban, amit azért vívtak, hogy a nemzeti demokratikus forradalom szocialista forradalommá változzon, hogy a szocialista változásokat és vívmányokat tartósan rögzítsék, egy időre háttérbe szorult a két nemzet kapcsolatainak elvszerű megoldása. Az, hogy a közös államban nem oldották meg idejekorán nemzeteink együttélésének és együttműködésének kérdéseit, ugyancsak egyik következménye az ideológiai munka többéves elmaradásának, és bizonyítja, hogy elhanyagolták azokat a súlyos, számtalanszor igazolt és a szocializmus gyakorlatában bevált eszméket, amelyek lehetővé teszik, hogy a lenini elvek alapján oldják ineg a több nemzetiségű államokban a nemzetek együttélésének kérdéseit. Ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy 19Ö7—1968-ban kiéleződött a válság a pártban és az államban. Két évvel ezelőtt került sor köztársaságunk olyan föderatív rendezésére, amely lenini módon értelmezi a szocialista többnemzetiségű államban a nemzetek együttélését, felszámolja az állami és a társadalmi válsághelyzetek keletkezésének veszélyes tűzfészkeit, és egyesíti a fejlett szocialista állatni rendszert a csehek és a szlovákok kölcsönös kapcsolata lenini megoldásával. Ma, amikor két év elteltével értékeljük Csehszlovákia új államjogi rendezésének eredményeit, azét a rendezését, amelynek alapjait a szocializmusért vívott viharos politikai küzdelmek időszakában rakták le, meg kell állapítanunk, hogy ez a megoldás volt az egyedül helyes, elkerülhetetlen lépés, hogy ez a megoldás Csehszlovákia nemzetei kölcsönös kapcsolata módosításának objektív szükségszerűségéből ered, és ezért így él Csehszlovákia népeinek tudatában is. Ezért ez a rendezés — folytatta Hanes elvtárs — további gondos fejlesztést igényel. Megköveteli bizonyos módosítások feldolgozását is, különösen az államirányítás racionalizálása szempontjából, úgy, hogy az eljövendő hosszú évekre biztosítsa az alapvető alkotmányos alapelv stabilitását. A föderatív rendezést megértéssel fogadta a dolgozó nép minden rétege. Kiváltotta a kezdeményezés egészséges áramlatát. Jelentős eredményeket hozott az alapvető politikai kérdések közös megoldásában, valamint a szocialista állam szervezeti struktúrájának irányításában és tökéletesítésében, kifejlődött minden társadalmi funkciója, beleértve a nemzetközi politikai területet is. Az sem vonható kétségbe, hogy már most, az életünk anarchista felbomlásához vezető különféle helytelen elméletek leküzdésének korszakában számos eredményt értünk el az államirányítás és a kölcsönös erőviszonyok összehangolásában és megszilárdításában. Kialakítottuk a feltételeket arra, hogy objektív módon ítélhessük meg Csehszlovákia mindkét részének lehetőségeit. A termelés és az egész népgazdaság szakaszán elért pozitív fejlesztési eredmények közös erőfeszítéseink eredményei. Közös'munkával jutunk ahhoz, hogy kölcsönösen és mélyebben megismerjük egymást, s így közeledik egymáshoz két nemzeti kultúránk. Állandóan időszerű sürgető feladat a szocialista állam szilárdítása mind a szövetségi szervek, mind a nemzeti köztársaságok szerveinek színvonalán. Teljes mértékben ki kell fejleszteni a föderáció és a nemzeti köztársaságok törvényhozó és végrehajtó szerveinek munkáját. Az a cél, hogy a föderális központi irányítás módszerének alapja nálunk mindenekelőtt államunk objektív világhelyzete legyen, hogy objektíven ítéljük meg mindkét'köztársaságunk erejét és koncepciós módon a demokratikus centralizmus alapelveivel teljes összhangban határozzuk meg a fő irányvonalakat, hogy ezzel egyidejűleg megszilárduljon a nemzeti köztársaságok szerveinek konstruktív és alkotó szerepe. Föderatív államjogi rendezésünk eszméje és megvalósítása rendkívül mély jelentőségű dolgozó népünk társadalmi tudata fejlődésének szempontjából is, Csehországban és Szlovákiában egyaránt. A föderatív rendezés nagymértékben hozzájárul a konszolidációhoz, annak sikeres befejezéséhez. Tudatosítanunk kell, hogy éppen a föderáció hatékony eszköz arra, hogy a testvéri együttműködés elveinek alapján sikeresen legyőzzük. leleplezzük és a nép tudatából kiirtsuk a szocializmus fejlődésére legveszélyesebb és legártalmasabb eszméket — a kispolgári gondolkodásmódot és a nacionalizmust. Ez az átok az, ami társadalmunk fölött lebeg és a múltban már sokszor a pusztuláshoz vezetett, egymás ellen izgatott bennünket és gyengítette erőnket. Ne feledjük Münchent, amelyet nacionalista izgatás előzött meg, ne feledjük el a reakció 1948 előtti szándékait és 19B8 januárja és augusztusa utáni terveit, amikor is a nacionalizmus segítségével akarták belehajszolni népeinket a szélsőséges politikai magatartásba, saját maga és a Szovjetunió, valamint az egész szocialista világ ellen. És ne feledjük azt sem, hogy a csehszlovákiai erősbödő ellenforradalmi erők fő támasza a korlátolt burzsoá kispolgári nacionalizmus volt. Ma már ismét a szocialista tábor szilárd tagja vagyunk. Nálunk a nép nem élhet szemellenzővel. A mai világban nem maradhatunk meg, ha beleragadunk a régi gondolkodásmód, a nacionalizmus és a kispolgári gondolkodásmód mocsarába. A nagv termelési egységekben való együttműködés, azoknak a jelentős forrásoknak a kihasználása, amelyekkel a Szovjetunió és a többi szocialista ország olyan becsületesen gazdálkodik, és nekünk őszintén segít a szakosítás és a kooperáció, s ennek alapján a tudományos műszaki forradalom bátor kibontakoztatása — ebbéli rejlik a mi jövőnk. Természetesen távolról sem csak gazdasági együttműködésről van szó. Ez vonatkozik a társadalmi és az állami élet minden szakaszára, a politikai együttműködésre, a szocialista közösség közös védelmére, a tudomány, a kultúra és a művészet fejlesztésére is. A föderatív rendezést úgy fogadtuk el, mint tőbb évi tapasztalat eredményét, mint nélkülözhetetlen életszükségletet, mint a legjobb megoldást — mondotta beszéde befejező részében Hanes elvtárs. Mindkét nemzet jóváhagyásával fogadtuk el. Nem állítjuk, hogy ezen a téren nincsenek problémák, hogy minden simán megy. Azonban az eszme gyakorlatilag bevált és eredményesen gyümölcsözik. Tiszteljük tehát és őrizzük a csehszlovák föderatív államjogi rendezést, a szocializmus szellemében tett közös lépésünket, ezt a termékeny kölcsönös kapcsolatunkat. A csehek és a szlovákok ilyen egységével járulhat hozzá legjobban mindkét nemzetünk az egész szocialista közösség megszilárdításához és a szocializmus további győzelméhez! Ilyen jelentős mennyiségű sertéshúst termelnek majd abban a nagy hizlaldában, melynek alapjait most kezdték építeni a Presovi Mezőgazdasági Építővállalat dolgozói Košická Polianka határában. A közel 125 millió korona ráfordítást igénylő „húsgyár" 54 épületének és 31 pavilonjának teljes felépítését 1974-re tervezik. A műszaki Nagyon sok elitélő szó hangzik el nálunk az USA vietnami agressziójáról, az imperialisták szégyenteljes beavatkozásáról. Érthető, hogy kicsinyeinknek is nyílik már a szemük. Ók is látják a barbárságot. Míg ók szüleik féltő szeretetétől övezve békében élhetnek, nyugodtan tanulhatnak, vietnami kis társaik fegyverropogás és nélkülözés közepette tengetik életüket. Nem egynek a szülei a kegyetlen háború áldozatai lettek . .. Nyilván ezekkel a tényekkel magyarázható Prága pet'rini lakónegyedének egyik kilencéves iskolájában az a megmozdulás, mellyel a jószívű kisdiákok a vietnami gyermekeknek feledést, örömet akarnak szerezni. Igen ám, csakhogy más a jóindulat, az igyekezet és más a nagyvonalú terv megvalósítása, melyhez — akármilyen szerény ajándékról is volna szó — pénzre van szükség. Honnan vegyék az anyagiakat? Addig tanakodtak, addig vitatkoztak, míg végül is kisütötték, hogy a dolog nagyon egyszerű, hiszen a papírhulladékkal lehet pénzt keresni, nem is keveset. Elhatározásukat tett követte. Néhány nap múlva nagy összegnek — majdnem ezer koronának voltak büszke tulajdonosai. Ismét összedugták a fejüket, majd így okoskodtak: valami hasznosat kellene küldenünk nekik, olyat, amiben hiányt szenvednek. Tanítónőjük. Zachariadesová elvtársnő sietett a segítségükre. — Taneszközöket küldjetek nekik — tanácsolta. Veletek megyek bevásárolni, hogy el ne herdáljátok a pénzt. A pet'rini gyerekek akciója azonban nem maradt titokban. Hogyan is maradhatott volna? Hiszen a kisdiákok büszkén mesélték el a szomszéd gyerekeknek, játszótársaiknak életük első kezdeményezését. Mondanunk sem kell, nekik is megtetszett az ötlet. Nem csoda tehát, hogy híre. követésre méltó példaként terjedt a fővárosban. berendezések jelentős részét a Magyar Népköztársaság szállítja. A hizlaldában évente 54 millió korona értékű sertéshúst termelnek majd, ami azt jelenti, hogy a naponta termelt 9 ezer kg sertéshúsból nemcsak Kassa városa, hanem környéke lakosságának igényeit is ki lehet majd elégítpni. ikNéhány nap óta a prágai gyerekek szenvedélye a hulladékgyűjtés. Rongyot, papírt, rozsdás vasdarabokat hordanak öszsze, egyre többet, mert aki ma még kívül áll, az holnap, holnapután egészen biztosan csatlakozik hozzájuk. Sokan közülük legkedvesebb játékszereiket is meg akarják osztani vietnami pajtásaikkal. Ezután azt se csodáljuk, hogy a kisdiákokról másokra is átragadt az adakozás vágya. — Remélem, a felnőttek ajándékait sem utasítják vissza — írja Elia'sová asszony megható levelében a pet'rini iskola tanulóinak, akik már alig győzik elraktározni az erre a célra felszabadított helyiségben összegyűlt bábukat, mozdonyokat, íróeszközöket, traktorokat, kitömött háztállatokat. Már azon törik a fejüket, hogyan juttassák el rendeltetési helyére ezt a sok „kincset", melynek értékét növeli adakozóik szolidaritása rossz sorban élő társaikkal, akiknek ily módon akarják kifejezésre juttatni őszinte szeretetüket és együttérzésüket. Az elmúlt napokat lázas munkával töltötték el a gyerekek. A játékokat javítgatták, és persze csomagokat készítettek. Az ujándékokat ugyanis Vietnam prágai nagykövetségén tegnap adták át ünnepélyes keretek között. Értesüléseink szerint kis iskolásaink szívből jövő kezdeményezésére a moszkvai Pravda prágai tudósítója is feljigyelt. Megkérdezte Zachariadesová tanítónőt, írja meg a történteket a Pravda részére, és hívja jel cikkében a moszkvai diákokat, kövessék prágai társaik példáját. így azután a játékony akciónak minden bizonnyal jolytatása is lesz. Nemcsak Prágában és Moszkvában, hanem talán Bratislavában és hazánk többi városában, falvaiban is. Mert a gyermekek akárhol is élnek, mindenütt jószívűek. Különösen, ha így, a nemzetközi szolidaritás szellemében nevelik őket. KARDOS MARTA Prágai gyerekek ajándéka