Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-25 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó

Zselíziek, figyelem! Negyven éve megjelent újság sárgult lapjait olvasgat­va bukkantunk a következő Írásra: „Valahol a Garam lapályán született a nóta, a zselízi járásban. Egy diák meghallotta, megtanulta, Pozsonyba vitte és most onnan terjed. Panaszos a dal, vád van benne, vád az urak el­len." Az első és a harmadik versszakát a cenzor töröltette. Csak a második versszakot közölte a negyven éve megje­lent újság. Ez így hangzik: A zselízi sorozóra süt a nap, Odagyűlnek vizitálni az urak. Egyik nézi gyönge testem állását, Másik jegyzi babám szomorúságát. Kérjük azt a zselízi vagy környékbeli lakost, aki is­meri a fenti dal első és harmadik versszakát, szívesked­jék azt leírni és megküldeni HAZAI TÜKÖR rovatunk el­mére. /Bartal Ilona) Még nem késő » Azt hinné az ember, hogy az autóbuszmegállók mel­letti várótermeknek az a célja, hogy szolgálja az utasokat, főleg rossz Idő esetén. Sajnos nem mindig ezt a célt szolgálják. Egye­seknek valahogy útjukban van a váróterem ablakiive-. ge, kitörik. Mások, akiket illetékeseknek is neveznek, elfelejtik a várótermet ki­festeni, beiivegeztetni. Vé­gül az utolsó csoport az ún. egyéb, más célokra használja, melyre külön­ben egészen más feliratú és ntás kinézésű helyek szolgálnak. • A várótermek az idén is olyanok, mint tavaly vol­tak. Most, a tél beállta előtt kellene őket egy kicsit rendbehozni, hogy azután a tél folyamán egy bosszú­sággal kevesebb legyen. Csak a pontosság kedvé­ért jegyzem meg, hogy Ma­gyarbélről van szó, de úgy hírlik, más falvakban is hasonló a helyzet. Egri Aranka Minden hónapban egy kirándulás Értékes műemlék Menyus bácsi tanácsa Göinör egyik legnagyobb, építészeti és történeti szem­pontból különösen nagyra értékelt műemléke a csetneki templom. Középkori, olasz eredetű freskói teszik jelen­tőssé. A templom építése a XIII. század végétől a XV. század első tizedéig tartott. Tornyának különleges tető­zete emeli festői hatását. A bazilika-szerkezetű templom háromféle gótika (korai, késői, tudori) nyomait viseli magán. (Száraz Zoltán) A felvételt Bérenhaut Róbert készítette. Kíváncsiak Bosszankodik Kassára szállítják Somo­diból a szőlőt. 1952 óta foglalkoznak szőlőművelés­sel, ők látják el Kassa vá­rosát csemegeszőlővel. Bi­zonyltja ezt az a körülmény is, hogy még préssel sem rendelkeznek. Szanyl Já­nos, a gazdaság vezetője azonban számol a borgaz­dasággá fejlesztéssel, mert a távlati tervek szerint 100 hektár új telepítésű szőlő­ről és a telepítés méretei­nek megfelelő présről is beszél. Legérdekesebb, amit Gyu­la Menyhért bácsi, a szőlő­csősz mond. Ö ugyanis itt született, 74 esztendős és az első szőlőtőkéket is ő őrizte. Élménye számtalan. Mosolyogva meséli egyiket a másik után. Egyszer ej­tőernyős katonák gyakor­latoztak a környéken, és éppen a szőlőben szálltak le. Ha Menyus bácsi közbe nem lép, megcslpegették volna alaposan a fürtöket. Máskor éjjeli látogatók merészkedtek a szőlőbe. Menyus bácsi észrevette őket, s megpattogtatta os­torát. Az éjjeli látogatók elmenekültek. Azt hitték hogy puskával lőtt rájuk. Menyus bácsi tanácsa: a szőlőcsősz legyen éber és ravasz. Várady Mónika A párkányi nyugdíjasok klubja közkedvelt akciókat szervezett tagjai számára a nyár folyamán: kirándulá­sokat. Májusban ellátogat­tak a kovácsi aggok ott­honába és a Duna melletti erdőségben felejthetetlen szép napot töltöttek együtt. Júniusban Szliács fürdőt tekintették meg. Augusztus­ban Sklené Teplice és Vyh­ne fürdője nyújtott él­ményt számukra. Szeptem­berben pedig kirándultak Pöstyénbe, ahol dr. Čelko udvarias és szakszerű ka­lauzolásával ismerkedtek meg a fürdőváros szépsé­geivel. Komzsík Lajos Baráti találkozó I Az Érsekújvári Gyermek és Ifjúsági Ház küldöttsége már negyedszer vett részt a négy szocialista állam diák­ságának Fonyódon megrendezett sportvetélkedőjén. Az érsekújváriak értékes dijakat szereztek ezen a vetélke­dőn, de talán a díjaknál ls nagyob jelentőségűek a Ba­laton partján szövődött baráti kapcsolatok. (Gábris József) A felvételt Záčik István készítette. 150 éves A királyhelmeci temp­lomkertben található kör­nyékünk legszebb és leg­idősebb eperfája (Morus alba). Annak idején a kert díszítésére ültették ide, de amikor már elöregedett, a templomkert gondozói ki akarták vágatni. 1931-ben elárverezték. Iváncso Béla bácsi 125 régi koronáért vásárolta meg, de nem vá­gatta kl, sajnálta, és a la­kosok is arra kérték, hogy kímélje meg a szép, tere­bélyes, párját ritkító eper­fát. Meg is maradt. Tavaly, városunk fennállásának 700. évfordulóján védett fának nyilvánították. Hornyák Irén Néhány áron Hosszúszó völgyteknőjé­ben is virágzott egykor a szőlőtermesztés. Erre vall a község határában dom­borodó Szőlőhegy. Nevét minden bizonnyal onnan vette, hogy kopár oldalán valaha szőlőcsemeték zöl­delltek. Itt most fia szőlő sincsen. Tőle dél felé a másik hegy, a Rezsó. En­nek erdőktől koszorúzott, délnyugatnak nyitott olda­lán nyolc friss szőlőtelepí­tés található. Tíz esztendővel ezelőtt a hosszúszót származású, ke­csől lakos, ld. Garaj László kezdte el Itt a szőlőműve­lést. Példáját további hét kecsői vállalkozó követte. A szőlőskertek nem na­gyobbak néhány árnál, de a vidám szüret zaja fel­csendül itt is. Mohr Gedeon Úgy készül, mint a Luca széke öl évvel ezelőtt, közvetlenül a pusztító 1965-ös árvíz után kezdték meg Gútán az új kultúrház építését. Saj­nos, az azóta eltelt mintegy fél évtized kevésnek bizo­nyult arra, hogy a Nyitral Épftővállalat végleg tető alá hozza és átadja rendeltetésének ezt a már évtizedek őta hiányolt épületet. . (Németh István) Számadás Félen az efsz taggyűlé­sén értékélték a nyári mun­kálatokat és a termelési eredményeket. Az 500 hek­tárnyi gabonafélékből 27,60 mázsa átlagos terméshoza­mot vártak, 10 kg-mai töb­bet értek el. Árpából a tervezett 26 métermázsa helyett 31,90 métermázsát takarítottak be hektáron­ként. A legjobb hozamot a kísérleti parcellán termesz­tett „Kaukázus" búzafajtá­ból érték el, 55 métermá­zsát takarítottak be egy hektárról. Mózes Imre Közeledik a népszámlá­lás ideje. Ennek eredmé­nyére joggal kíváncsiak a dunaradványiak, hiszen községük fejlődése nagyon érdekes. 1267-ben említi legelőször hiteles oklevél a falu létezését. Ekkor ugyanis IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonok­nak adományozta a falut, mely abban az időben a ki­rályi lovászok és gyü­mölcskertészek lakhelye voTt. A török világban el­pusztult a falu. 1533-ban mindössze csak három há­za, 23 évvel később is csak öt háza állott. Századfordulónk idején már 188 háza és 1268 la­kosa volt a községnek. Az 1921. évi népszámlálás ada­tai szerint pedig 1315. Majd 1955-ben 1450 volt a lakosok száma. Ebből 1290 magyar, 160 szlovák nem­zetiségű. Megváltozott a lakosság foglalkozásának összetétele is,, mert ebben az esztendőben 160 szövet­kezeti dolgozót, 120 gyári munkást, 30 állami gazda­sági dolgozót, 20 hivatalno­kot tartottak számon. A többiek háztartásbeli asz­szonyok, gyermekek és ag­gok voltak. Vajon milyen lesz a nép­számlálás eredménye? Nyitrai Dezső a vincellér Mostanában sok „ven­dég" keresi fel a lenkei szövetkezet szőlőjét, ahol a hatvannégyesztendős Fü­kő János a vincellér és csősz egyszemélyben. Bosz­szankodik is eleget a jó öreg, mert az idén kevés volt a napfény, sok volt az eső, s a tavalyi jő ter­mést alig-alig közelíti meg az idei. A szarkákat, sere­gélyeket mégcsak elűzi va­lahogy, de néha furfango­sabb „vendégek" is érkez­nak. A minap egy hattagú, fiatalokból álló csoport ólálkodott a kerítés mel­lett. Messzelátőval voltak felszerelve. Rajtaütéssze­rűén meglepte őket. Futot­tak is a szélrózsa minden irányába. A messzelátóről elfeledkeztek. így aztán gazdát cserélt a messze­látó. Kuncog bajsza alatt a vincellér, ahogy az esetet elmeséli, csak akkor ko­morodik el, amikor arról szól, hogy az idei termés­hozam alig lesz több, mint 50 métermázsa hektáron­ként. Pierzchala József Ne tévesszük össze, ez nem Koős János „kislá­nya", hanem Kovács Erzsi­ke, a kassai konzervató­rium harmadik osztályos diákja. Kedves, mosolygó, szőke kislány. Már kisiskolás korában több járási zongoraverseny győztese volt. 1988-ban a rádió is felvételt készített vele. Egy év múlva Kassán, a Művészetek Házában nyil­vános koncerten szerepelt. Nemrégen az országos Bee­thoven-verseny legfiatalabb versenyzőjeként lépett fel Hradec pri Opaván, és az elsők között végzett. Leg­hőbb vágya, hogy az érett­ségi után a Brnői Zeneaka­démián folytathassa tanul­mányait. Petró fudU A Szentesi Efsz-ben 1962­ben kezdték a szőlőter­mesztést. Fekete István, a szőlőtermesztő csoport ve­zetője szívesen számol be az eddigi eredményekről, hisz ma már 10 hektáros termő és 11 hektáros új te­lepítéssel rendelkezik a szövetkezet. Véleménye: csak korszerűen érdemes szőlőműveléssel foglalkoz­ni. A szentesiek 1 millió 800 ezer koronát fordítot­tak a szőlőtermesztés kor­szerűsítésére. Nem hiába. A metszésen és szüretelé­sen kívül minden munkát gépekkel végeznek. Tomori Katalin Kislány a zongoránál Korszerűen

Next

/
Thumbnails
Contents