Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-21 / 250. szám, szerda

A HAZA, A SZOCIALIZMUS SZOLGÁLATÁBAN KÉSZÜLTSÉGI EGYSÉG, AVAGY RENDÖRISKOLA Szeptember eleién Pozsonyban megkezdte munkáját a köz­biztonsági testület szlovákiai készültségi egysége, amelyet is­kolának is nevezhetnénk, mivel a jövő rendőreinek nevelésével is foglalkozik. Az említett egység megalakulásával és küldeté­sével kapcsolatos kérdéseinkre jÁN H O VÁC rendörőrnagy, az egység parancsnoka válaszolt. • Parancsnok elvtárs, mi tette szükségessé az egység létre­hozását? — Mindkét nemzeti köztársa­ságban a szövetségi kormány határozata értelmében jött lét­re a készültségi egység. Erre fe-Sife "" ' • - • v. - IMiii ­fán Kováö rendőrőrnagy az intézkedésre azért volt szük­ség, mert az utóbbi években ha­zánkban a bűnözés igen megnö­vekedett. A rendőrség az eddigi fölépítése és az állandó lét­számhiány miatt nem tudott mindig eredményesen és opera­tívan harcolni ellene. A másik igen fontos tényező, hogy rövid időn belül a rendőrség állomá­nyának jelentős része eléri a nyugdíjkorhatárt, vagyis nyug­díjba megy, és helyüket a fia­taloknak kell elfoglalniuk. Eze­ket neveli majd a készültségi egység. • Kik lehetnek az egység tag­jai? — A sorozás után kiválaszt­juk azokat a fiatalokat, akik büntetlen előéletűek, káder­szempontból kifogástalanok, egészségük jó és legalább 170 cm magasak. Bevonulnak a ka­tonai egységekhez, majd ismét alapos orvosi vizsgálaton esnek át, amit pszichológiai vizsga követ. Akik megfelelnek a köve­telményeknek, azok öt hónapos katonai szolgálat után hozzánk kerülnek, és a további 19 hó­napon keresztül jövő hivatásuk­ra készülnek fel. • Tehát nemcsak készültségi egységről, hanem „iskoláról" is beszélhetünk? — Igen. Amikor a katonai egyenruhát a rendőrségivel fel­cserélik, a készültségi egység tagjaivá válnak; az első hat hó­napot az iskola padjaiban töltik el, ezután hat hónapig a tanu­lást a gyakorlattal kötik össze, majd ismét elméleti oktatás és végíil a záróvizsga következik. A nálunk eltöltött idő alatt meg­állapítjuk, ki milyen posztra fe­lel meg. Persze, ha valaki köz­ben nem válik be, azt vissza­küldjük a katonasághoz. Az egység állományának tagjai marxizmust, orosz éš szlovák nyelvet, földrajzot és történel­met tanulnak, no meg olyan szaktárgyakat, amelyek jövő hi­vatásukhoz szükségesek. • Magyar nemzetiségű fiatalok is vannak az egység állomá­nyában? — Ez csak természetes, még­pedig az egység 15 százaléka. Szeretném elmondani róluk, hogy katonásak, fegyelmezet­tek és szorgalmasak. Egy-kettő kivételével a szlovák nyelv sem okoz nekik különösebb nehézsé­get. Magam is beszélek magya­rul, s így a kezdeti nehézségek leküzdésében segíthetek nekik, de nézetem szerint erre nem lesz szükség. Ezek a fiúk meg fogják állni helyüket. Kár, nagy kár, hogy több magyar anya­nyelvű fiatal nem jelentkezett, illetve, hogy többet nem sike­rült megnyerni az egység köte­lékébe. • Eltér-e a készültségi egység élete a katonai egységeké­től? — Csak részben. Nálunk is megvan a napi program, ame­lyet szigorúan be is tartunk. A fegyelem szigorú, kimenőt és szabadságot csak az erre illeté­kes parancsnokok engedélyez­hetnek. Rendőri egyenruhát vi­selnek, és bizony sokat kell ta­nulniuk. Vannak azonban elő­nyeik is. Amikor idekerülnek, megkapják a kezdő rendőri fi­zetést, persze csak akkor, ha kötelezik magukat, hogy a 19 hónap eltelte után három évet a rendőrség kötelékében szol­gálnak. (Bevonulás előtti lakhe­lyük közelében, j További sor­sukról maguk döntenek. Tovább szolgálhat, szakiskolába járhat vagy éppen visszatérhet a pol­gári életbe. • Mit vár ön ettől a szervezet­től? — Mint parancsnok igen so­kat. Elsősorban is azt, hogy az említett egység, ha úgy tetszik, iskola, jól képzett fiatalokkal erősíti meg a rendőrség állomá­nyát. Az érdeklődés igen nagy volt, és ezért szeretném elmon­dani, hogy a továbbiakban ls várjuk a fiatalokat. A sorozás­kor vagy utána jelentkezhetnek a rendőrség járási főkapitány­ságain, persze csak akkor, ha a felsorolt föltételeknek megfe­lelnek. Szeretnénk, ha a nyit­rai, a komáromi, a dunaszerda­helyi és más déli járásokból az elkövetkező időben több magyar fiatal jelentkezne. NÉMETH JÁNOS A bratislavai DIMITROV VEGYIMŰVEK NEMZETI VÁLLALAT kitűnő fizetési feltételekkel AZONNAL ALKALMAZ * villanyszerelöket, * kőműveseket - ácsokat, * szerelőket, * samottozókat, * esztergályosokat, * festőket, * daru és földgyalukeze- * lakatosokat - hegesz­tőket, tőket, továbbá nagyobb számú munkást a kémiai és o kisegítő részlegbe (az építési részlegen dolgozóknak különélést pótlékot fizetünk és megtérítjük a haza­utazási költségüket). Felvesz továbbá 17. életévüket betöltött lányokat o műselyem és a polipropilén gyártó részlegbe, vala­mint - gyakorlattal rendelkező VEZETŐ DOLGOZÓT és TECHNIKUST mérési és szabályozási munkára. Nőtleneknek lakást biztosítunk, étkezés az üzemi konyhán. Bővebb felvilágosítást a személyzeti osztályon kaphat, telefon 177, alállomás 24-76 és 20-41. ŰF-1354 Az ideológiai nevelés feladatai KEZDŐDIK A PARTOKTATASI ÉV Az ideológiai nevelő- és pro­paganda munka legfontosabb célja a jobboldali opportunista nézetek teljes kiküszöbölése. A helyzet megköveteli, hogy a pártmunka minden szintjén nö­veljük az ideológiai munka ha­tékonyságát. A pártoktatásnak hozzá kell járulnia a kommu­nisták elvhűségének megszilár­dításához. A CSKP Központi Bi­zottságának titkársága június Í5*én és az SZLKP kelet-szlo­vákiai kerületi bizottságának el­nöksége augusztus 12-én hatá­rozatot fogadott el az 1970—71. évi pártoktatás politikai és szer­vezeti biztosításáról. A marxizmus—leninizmus ál­landó forrása a forradalmi gya­korlatnak és forradalmi gon­dolkodásnak. A marxizmus—le­ninizmus alapelveinek megsérté­se és a jobboldali opportuniz­mus és a revizionizmus elleni harc hiánya félrevezetett sok becsületes párttagot. Ha egye­síteni akarjuk a pártot s konk­rét eredményeket akarunk elér­ni, akkor a kommunistáknak nemcsak be,szélniük kell a mar­xizmus—leninizmusról, hanem rendszeresen tanulmányozniuk kell e tanítást. Az ideológiai munkára és a pártoktatásra ezért is kell ma nagy gondot fordítani. A pártoktatás rendszerében a múltban hiányosságok merültek fel. A január utáni fejlődés is negatívan befolyásolta a párt­oktatást és az egész pártoktatá­si rendszer felbomlott. Ezért az elmúlt évben a pártoktatás leg­fontosabb feladata az volt, hogy a pártszervezetek és -szervek figyelmét felhívjuk a párt leg­fontosabb ideológiai és politi­kai problémáira, meghatározzuk a legfontosabb célokat. Minden szinten fel kellett újítanunk a jártoktatást. Elméleti téren meg kellett magyaráznunk a párt­politikát s egyesítenünk kellett a párttagokat. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK A járási pártbizottságok ada­tai szerint 1969—1970-ben az alapszervezetek 72 százaléká­ban megkezdték a pártoktatást és a szervezetek 63 százaléká­ban meg is tárgyalták a CSKP KB titkársága által meghatáro­zott témákat. A tapasztalatok azt mutatják, helyes volt, hogy a pártpolitika időszerű kérdé­seire összpontosították a figyel­met. A pártoktatás a pártélet aktivizálásának és az ideológiai konszolidációnak eszközévé vált. Ha az eddigi eredményeket ebből a szempontból ítéljük meg, meg kell állapítanunk, hogy csak részeredményeket ér­tünk el. Pozitívan értékeljük, hogy megtettük az első lépése­ket az ideológiai munka, a párt­oktatás kedvezőtlen állapotá­nak kiküszöbölésére. Ezeket a pozitívumokat tovább kell fej­lesztenünk kerületi mértékben, de az alapszervezetek szintjén is. Nem sikerült teljes mérték­ben valóra váltani a CSKP KB titkárságának és a kelet-szlo­vákiai kerületi pártbizottság el­nökségének határozatait. A leg­nagyobb hiányosság, hogy a megjelölt témákat nem módosí­tottuk mindenütt a helyi viszo­nyokhoz. Ugyancsak hiányos­ságok mutatkoznak a kerületi és járási ideológiai -aktívák ki­alakításában is. A nagyobb üzemek alapszer­vezeteiben csak kismértékben javult meg a nevelőmunka. A párttagok több mint 24 százalé­ka semmilyen módon sem mé­lyíti el politikai és elméleti is­mereteit. Több alapszervezetben formálisan intézik el a pártta­gok besorolását a pártoktatás egyes alakulataiba. A párttagok nem elég aktívak az ismeretek elsajátításában, a leggyakrab­ban megelégszenek az előadá­sok meghallgatásával. A kom­munisták 45—50 százaléka csu­pán a tájékoztatási rendszer és a taggyűlések által. szerez po­litikai ismereteket. Téves az a gyakorlat, hogy a pártoktatást a taggyűlésekkel azonosítják. Sajnos több pártszervezetben leegyszerűsítve értelmezik a marxista leninista nevelést. LEGFONTOSABB FELADATUNK A marxizmus-leninizmus ta­nulmányozása jelentőségének lebecsülése és az elméleti is­meretekben tapasztalható hiá­nyosságok lehetővé teszik a kü­lönböző revizionista és opportu­nista nézetek terjedését. A pártpropaganda nem harcol kel­lő eréllyel a szocializmus szá­mára káros nézetek ellen. Ezért ebben az évben a pártoktatás­ban elsősorban a kerületi és iárási pártbizottságok pártaktí­vójának marxista—leninista ne­velésére, a vezető funkcionáriu­sok képzésére kell fordítanunk a fő figyelmet. Az 1968—69. évi események megtanítottak arra, hogy életünkben milyen létfon­tosságú az, hogy a vezető dol­gozók szakképzettségükön kí­vül a marxizmus—leninizmust is elsajátítsák. Ennek érdeké­ben ki kell építenünk az esti egyetemek és a marxizmus—le­ninizmus esti egyetemeinek há­lózatát. Fontos feladat a propagandis­ták elméleti, módszertani fel­készítése és a lektorok kivá­lasztása is. Ezen a téren nagy segítséget nyújt majd a kiépí­tendő kerületi politikai iskola, melynek keretében már ez év­től rendszeres tanfolyamokai szervezünk különböző ideológiai elméleti problémákról, pedagó­giai módszertani kérdésekről. Az ideológiai és politikai ne-' velés hatékonyságának növelése megköveteli, hogv a pártirányí­tás minden fokán kialakítsuk a pártoktaíás rugalmas, hatékony rendszerét. A pártoktatás fő cél­ja, hogy a kommunisták elsajá­títsák a marxista—leninista vi­lágnézetet. A kommunista párt világnézetét a filozófiai, köz­gazdasági, szociális és politikai ismeretek egységes rendszere képezi. Az egyes kommunisták különböző szinten tudják meg­indokolni világnézetüket. Ennek megfelelően differenciáltan kell beosztanunk a kommunistákat a pártoktatási rendszer egyes fo­kaiba. A pártoktatás célja annak biztosítása, hogy minden kom­munista munkájában érvényesít­se a párt irányvonalát. Nagy fi­gyelmet kel! fordítanunk arra, hogy az alapszervezetekben a pártoktatás rendszeres legyen. Emellett figyelembe kell ven­nünk az egyes szervezetek konkrét helyzetét. Biztosítanunk kell, hogy a nagyüzemekben, löldművesszövet kezetekben, is­kolákban és intézményekben magas szinten és szervezetten történjék az oktatás. Az alapos előkészítés és a jó szervezőmun­ka feltételezi a marxizmus—le­ninizmus tanításának sikeres elsajátítását. (AN PAVLIČKA, a kelet-szlovákiai kerüle­ti pártbizottság ideológiai osztályának helyettes ve­zetője Törődnek a dolgozókkal A komáromi járás szövetke­zeteit járva nem mindenhol ta­pasztalható a tagok olyan meg­becsülése, mint Csallóközara­nyoson. Az 1286 hektáron gaz­dálkodó efsz-nek 240 tagja van. S ami szintén örvendetes: aránylag alacsony a dolgozók átlagos életkora. Körülbelül nyolcvan fiatal tevékenykedik a növénytermesztés és az állat­tenyésztés egyes szakaszain. — Hogyan sikerült ilyen sok fiatalt megnyerni a szövetkezet számára? — kérdeztem Illés József elvtársat, az egyik köny­velőt. — jól ismerjük a falusi fiata­lok problémáit, nehézségeit. Lehetőségeinkhez mérten pró­bálunk segíteni rajtuk. Leg­alább részben igyekszünk bizto­sítani olyan feltételeket, ami­lyenek az ipari munkahelyeken vannak. Ez természetesen egy­magában még kevés lenne. A szövetkezetnek évente 230 ezer korona kulturális alapja van. Ügyes elosztással ebből sok mindenre jut. És Csallóköz­aranyoson tudnak bánni a pénz­zel. Sokoldalúan kielégítik a tagok kulturális és más igé­nyeit. 110 Szabad Földművest és ugyanannyi járási lapot fi­zetnek elő számukra. Ez évi 11000 koronába kerül a többi szakirodalommal együtt. A MA­TESZ előadásaira és más hason­ló rendezvényekre mindig száz „jululomjegyet" biztosítanak az érdeklődőknek. Ilyen célokra az idén 60 000 koronát fordíta­nak. — A fiatalok egyébként is megtalálják számításukat a szö­vetkezetben. 1600 -1800 korona az átlagkeresetük. Ezenkívül minden hónapban száz korona különprémiumot fizetünk ki azoknak a 26 éven aluliaknak, akik több mint húsz napot dol­goznak le — mondja a könyve lő. Tavaly az efsz tizenkét tagja érte el a nyugdíjkorhatárt. Áz évzáró közgyűléssel egybekötött ünnepélyen búcsúztak el tőlük. Megköszönték eddigi becsületes munkájukat és ajándékokkal kedveskedtek nekik. Az idén is hasonló terveik vannak, mert is­mét tízen vonulnak nyugdíjba. Azokról a nyugdíjasokról, akik­nek havi jövedelme nem éri el az ezer koronát, úgy gondos­kodnak, hogy megfelelő munka­lehetőséget biztosítanak szá­mukra. A csúcsmunkák idején egyébként is szükség vap ezek­re a sokat tapasztalt, sok min­denhez értő emberekre. A szövetkezet saját autóbusz­szal Is rendelkezik, s így nem okoz különösebb gondot egy­egy hazai vagy külföldi kirán­dulás. Jól kihasználják ezt a le­hetőséget is. Nemrégen Szlová­kia természeti szépségeivel és történelmi nevezetességeivel is­merkedtek, a tagok gyermekei pedig pionírtáborban töltötték a nyarat. Azonban másra is gon­dolnak** Csallóközaranyoson. Tudják, hogy csak alapos szak­ismeretek birtokában és jó szak­emberekkel lehet emelni a me­zőgazdasági termelés színvona­lát, fejleszteni a közöst. A veze­tőség ezért is szükségesnek tar­totta, hogy Nagy László, a szö­vetkezet elnöke elvégezze a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola ökonómiai . szakát. A diploma megszerzése után Sukala Imre mérnökkel együtt németországi és dániai tanulmányútra küld­ték őket. Néhány magyarorszá­gi és jugoszláviai szövetkezetet és mezőgazdasági üzemet is meglátogattak. Ma már mindketten a szövet­kezetben kamatoztatják tudásu­kat, tapasztalatalkat . — Télen, amikor erre bőveb­ben jut idő, az egyes ágazatok dolgozói számára rendszeresen szervezünk tanfolyamokat. Szakelőadókat többnyire a Ko­máromi Mezőgazdasági Techni­kumból hívunk. Re másra is gondolunk. Háromszáztízezer korona költséggel készül már egy szociális épület: A gazdasági eredményeket illetően sem kell szégyenkez­niük a szövetkezeleseknek. A tervek szerint teljesítik eladási kötelezettségeiket. A dohányter­mesztés 38 000, a zöldségkerté­szet évente átlagosan 40—42 ezer koronát jövedelmez hek­táronként. 1961-től, amikor egyesült a falu két szövetkeze­te, minden téren óriási a fej­lődés. A tagok és a vezetőség jól megértik egymást. Csak így képzelhető el egy szövetkezet mindennapi élete, munkája.

Next

/
Thumbnails
Contents