Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-18 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

„Két gyerek elég" „Egy-ket gyermek elég a családban" — e jelszó jegyében íolyt szeptember 14-e és 27-e között Indiában az arányaival minden eddigit túlszárnyaló születés-szabályozási kampány. Demográfiai robbanás fenyegeti a több mint félmilliárd lakosú Indiát: évente több mint 13 millió újszülött lát napvi­lágot, s ha a szaporodási ütem nem lassul, a XXI. század elején több mint félmilliárd lakosa lesz Indiának. Súlyos népgazdasági következményekkel jár ilyen szapo­rodás abban az országban, amely az er;y lakosra jutó jöve­delmet tekintve világméretben az utolsó helyen áll (tíz in­diai közül nyolcvan évente valamivel több mint 300 rúpia, azaz kb. 400 csehszlovák korona jövedelemre tesznek szert). Szakértők számítása szerint 13 millió új honpolgár világra jövetele utólagosan évi egymillió tonna élelmiszert és óriási mennyiségű különféle közszükségleti cikket követel. India nem is olyan régen súlyos közélelmezési válságon ment keresztül, s a szemes termények termesztésében csak az idén ért el rekorderedményt — százmillió tonnát. Ipara is fellendülésnek indult, de még mindig nagyon érezhető az iparcikkek hiánya a belpiacon. Tekintetbe kell venni azt is, hogy India jelentós összegeket fordít élelmiszerek és ipar­cikkek behozatalára. Nem véletlenül aggódik sok indiai köz­gazdász amiatt, tiogy a lakosság intenzív szaporodása még­inkább függővé teszi az országot az idegen tőkétől. Az évek óta megvalósított születésszabályozási program reális eredményei azonban már jelentkeznek. Hivatalos ada­tok szerint 1965 és 1969 között az ezer főre eső szaporodás 41-ről 39-re csökkent. Ha 1980-ban csak 17 lesz, a követke­ző húsz évben pedig 12-re csökken, akkor a XXI. század ele­jén 870 millió lakosa lesz Indiának. „Mégsem lesz olyan ne­héz a sorsunk, mintha több mint egymilliárdan lennénk" — ironizálnak az indiaiak. FREE PRESS JOURNAL, DELHI Püspök karmesteri pálcával Franz Hengsbach esseni püspököt 60. születésnapján rendőrzenekar köszöntötte. Méghozzá a dómban, egyházi zenével. Véletlenül ugyanezen a napon ünnepelte 42. születésnapját Günter Egger, a rendőrzenekar karnagya is. Kérésére a püspök vette át a karnagy szerepét és a zenekar rázendített „A régi bajtársak" című indulóra. QUICK Vincent W. van Gogh, aki nemrégen töltötte be 80. évét reggelente vonattal és trolibuszon utazik Laven elő­városból amszterdami irodá­jába. Az állami múzeum mű­vészeti tanácsadójaként dol­gozik, ez a múzeum nagy­bátyjának, Vincent van Gogh­nak műveit, leveleit és fel­jegyzéseit szemlélteti. Az amszterdami városi múzeum mellett épülő ház 1972-ben készül el. Ez a Vincent van Gogh a nagy művész fivérének, Theonak a fia. Születése fo­kozta a művész öngyilkos­ságra hajlamos melankóliá­ját, s arra késztette, hogy fivérének Irt levelében ar­ról panaszkodjék, hogy most már túlságosan nagy teherré válik Theo számára. Vincent azt mondotta egyszer: „Gyakran gondolok a kis­fiúra. Úgy vélem, jobb gyer­mekeket nevelni, mintsem minden lelkierőnket képek festésének szentelni, de én már túlságosan öreg vagyok ahhoz, hogy megváltozzam." A művész 1890. május 18r án felkereste Theót és fele­ségét Párizsban, s akkor lát­ta meg először a kis Vincen­tet. Három nappal ezután igen rossz hangulatban Auvers-sur-Oisébe ment, ahol július 29-én 37 éves korában öngyilkosságot követett el. Félévvel később, 1891. január 21-én 33 éves korában, meg­halt hűséges szerencsétlen fivére is, s Vincent mellé Két Van Gogh temették az Auvers-sur­Oisé-i temetőben. A „kisfiú" felnőtt és mér­nök lett. Kerülte az embere­ket, a nyilvánosságot és nem követte apja művészi hajla­mait. Theo, akinek képkeres­kedése volt, sikeresen árusí­totta Corot, Gaubuint, Pissa­rot és Monet festményeit, s jövedelméből eltartotta fivé­rét és családját is. De kép­telen volt Vincentnek csak egy művét is eladni. A fürge, fehér hajú 80 éves Vincent W. van Gogh rendkívül hasonlít nagybáty­jára. Ugyanolyan szorosan összezárt ajka, sötét, borús szeme és élesmetszésű orra van. 1914-ben szerezte meg a A közelmúltban próbálták ki Orleáns közelében 18 kilométeres szakaszon ezt az óránkén­ti 300 kilométert meghaladó gyorsasággal száguldó aerovonatot. A 26 méter hosszú és 3,20 méter széles mozdonyt két 1300 lóerős turbólégcsavaros motor hajtja ... NBI Az első tea Moszkvában Hogyan került a tea Moszkvába? 1938-ban követséggel Mongóliába menesztették Altinkánhoz Vaszilij Sztarkov bojárfiút, aki visszatérve az orosz cár­nak küldött káni ajándék­ként először hozott be teát. A követek a kán udva­rában tapasztalták elő­ször a tea elkészítésének az udvari ceremóniákon játszott szerepét. A bú­csúkihallgatáson a kán rájuk tukmálta a cárnak küldött ajándék gyanánt ezt a szerintük méltatlan cikket. Kétszáz háromne­gyed fontos teacsomagot bíztak Sztarkov követre, hogy vigye el a cárnak. A követ szabadkozott, de a kán nem tágított, egye­nesen megparancsolta, hogy vigye el a lenézett füvet a cárnak. Így aztán a tea valóssággal erősza­kosan került Moszkvába, de hamarosan meghono­sodott. Érdekes, hogy a mon­gol kán ajándéka száz cobolybőrbe került az orosz cárnak. PRAVDA UKRAJINI mérnöki oklevelet és 53 éven át dolgozott mint ipari szaktanácsadó. Csupán 1967­ben foglalta el jelenlegi he­lyét mint koordinációs ta­nácsadó a létesítendő mú­zeum anyagainak előkészí­tésénél. Vincent van Gogh a maga szerény módján kijelenti: „A valóságban nem vagyok a múzeum hivatalos alkalmá­zottja, de a kultuszminiszté­rium felkért, segítsem taná­csaimmal azokat, akik a tényleges munkákat végzik. Ne feledkezzenek meg róla, hogy csupán technikus, mér­nök vagyok. Ebben a Van Gogh Mú­zeumban állandó kiállítás lesz, amely mintegy 150 fest­ményt és karcolatot, 400 rajzot, 700 levelet, a művész saját gyűjteményének mint­egy 500 kőnyomatát, képes folyóiratokból kivágott sze­melvényeket tartalmaz. Itt kap helyet a mintegy 2000 könyvből és dokumentumból álló könyvtár is. Ezt az óriási gyűjteményt van Gogh, a mérnök örököl­te és 1952-ben adta" át a Vincent van Gogh Alapít­vány számára. INTERNATIONAL' HERALD TRIBÚNE Az élet keletkezésének titka A világon mintegy 2 millió fajta élőlény van. A genetika a biokémia és a molekuláris biológia legutóbbi sikerei azon­ban megmutatták, hogy a földön minden élőlény — a ha­lak, a madarak, állatok és növények — tulajdonképpen egy, az „építőtömbökhöz" hasonló terv szerint van szerkesztve. Ugyancsak valamennyi élőlénynél rendkívül hasonló a kör­nyezettel történő anyagcsere jellege is. Az élőlények alapvető alkotóalemei a szerves anyagok, a szénvegyületek. A szénnek az a tulajdonsága, hogy rendkí­vül nagy molekulájú anyagokat képes alkotni. Az ilyen mo­lekulák kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra, de ez nem pillanatnyi, hanem viszonylag lassú reakció. Éppen ez ma­gyarázza az életre jellemző különféle fokozatos anyagcse­re-folyamatokat. Ezért égitestünkön a szerves szénvegyüle­tek voltak az élet keletkezésének alapjai. Sok tudós úgy véli, hogy egyáltalán ez az egyedüli lehetséges útja az élet keletkezésének a világűrben, és hogy a ml naprendszerünk­ben a Földön kívül nincsenek más lakható égitestek. De hogyan keletkeztek maguk a szerves anyagok? A tudo­mányban hosszú éveken át az a meggyőződés uralkodott, hogy ezeket az anyagokat csak élő szervezetek hozhatják létre és ezért nevezik őket szerves anyagoknak. Ez a nézet azért keletkezett, mert ma a szerves anyagok többségét a Földön élő szervezetek állítják elő. Így lezárult a kör. Az élet keletkezéséhez feltétlenül szükségesek szerves anya­gok, ezeket viszont csak élő szervezetek hozhatják létre. Ha ez így van — állították a teológusok — akkor az élet kelet­kezésének egyedüli módja a Mindenható beavatkozása volt. A tudomány legutóbbi sikerei azonban megmutatták, hogy ezeket az anyagokat élő szervezetek részvétele nélkül is egysíteni lehet. Kísérleti feltételek között sikerült reprodu­kálni olyan folyamatokat, amelyek valaha a Föld légköré­ben mentek végbe, amikor még ott nem volt élet. Az a tény, hogy az élő szervezeteket a fokozatos önfelújí­tás, valamint a környezettel való szüntelen kölcsönhatás jellemzi, egyáltalán nem jelenti azt, hogy az élet eredeti és lényege nem ismerhető fel. E probléma különböző oldalait sikeresen megoldják a matematikusok, fizikusok, csillagá­szok, geológusok és biológusok. (IZVESZTYIJA)

Next

/
Thumbnails
Contents