Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-18 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

Bakternóta Lóverseny Háromezer néző előtt tartották meg Somorján a nagy pardubicei verseny előfutamát. A Híd nevű ügetőversenyen, 1600 méteres távon az első helyet Nagy szerezte meg Coca Cola nevű lovával. Somorja, Csallóköz és Bratislava város nagydíját is ezen a versenyen osztották ki. Az akadályverseny negyedik futamában a somorjai Lassan kiesett nyergéből. A hatodik futam egyik akadályánál szintén kiesett nyergéből a motesicei versenyző, Riška, holott őt tartották az első számú esélyesnek. Ettől a két zavaró körülménytől eltekintve a szakértők szerint a verseny színvonala megfelelt a várakozásnak. Ooáry Péter Bogyó, bogyó, szőlőbogyó Királyhelmecen a hagyományos szüreti felvonuláson részt vettek a kilencéves iskola tanulói is. A léggömbökből készített másfél méteres szőlőfürtöt, a szüret jelképét két tanuló vitte, s mögöttük a szőlőtáblát képező 250 tanuló vidám menete kedves látványossága volt a szüreti felvonulásnak. Csontos Dénes A felvételt Bogoly János készítette Molnárkalács A simonyi „csörgös malom", mely negyven esztendővel ezelőtt a tűz martalékává lett, arról volt híres, hogy „molnárkalácsot" ls sütöttek benne. Ugyanis megesett, hogy az őrlésre várakozó gazdák néha három napot is a malomban vesztegeltek, míg sor került rájuk, s ilyenkor ezt a kalácsot eszegették. Ne gondoljunk valami finom süteményre. A véka fenekén talált lisztet vízzel keverték össze s a híg tésztát ostyasütőben megsütötték. Simonyiban napjainkban is sütnek molnárkalácsot, de már zsírt, cukrot és tojást is kevernek a liszthez. A messze vidéken híres simonyi malom emléke így él a köztudatban. A molnárkalácsot majszoló gyermekek talán nem is gondolják, hogy az igazi molnárkalács azé'ct mégsem volt olyan finom, mint amilyet ők kapnak. Száraz Pál Kukoricafosztás idején nálunk, Udvardon az éjjeliőrök esténként nemcsak az útkereszteződéseknél énekelték el figyelmeztető nótájukat, hanem mindegyik ház előtt, ahol éppen azon az estén kukoricát fosztottak. így énekeltek: „Tízet ütött már az óra, vigyázz ember ezen szóra, nincsen írva homlokodra, mire virradsz fel holnapra, örömre kelsz-e, vagy búra, tízet ütött már az óra, térjen kiki nyugovóra!" Amikor ezt elénekelték, beszóltak az udvarba: „Menjenek már aludni!" Az éjjeliőrök egyébként este tíz órától kezdve reggel két óráig minden órában énekeltek. Természetesen minden órának megvolt a saját nótája. Ilyen módszerrel ismertették a lakosságot az idő múlásáról és így ellenőrizték az éjjeliőrök munkáját. Németh Izabella „POKOL" Az idén felújították és ismét üzembe helyezték Komáromban, a forgalmas határátkelőhely tőszomszédságában a régi hagyományokkal rendelkező POKOL-vendéglőt. A szigeten levő vendéglőben gyakran és szívesen időztek neves magyar írók, köztük Móricz Zsigmond is. Az épületben, amely hosszú éveken át nem az eredeti rendeltetését szolgálta, összesen három helyiség van. A létesítmény befogadóképessége 94 személy. Németh István Fenyőszajkó Munka után A Komáromi Mezőgazdasági Technikum (Gadóc) parkjába vezető út mentén látható ez az elhagyatott sírhalom. A fejfa felirata szerint Pum Gyula erdőmérnök alussza itt örök álmát. Felvetődik a kérdés: Az iskola diákjai nem éreznek lelkiismeretfurdalást az elhanyagolt sír láttán? Andriskin József A Dunaszerdahelyi Járási Építővállalat már évek óta sikerrel teljesíti tervfeladatait. Ugyanakkor a dolgozók jó munkájáért jó üdülést is biztosít. A dolgozók üdültetésével a vállalat igazgatósága és a szakszervezeti szervek törődnek Mint a múlt évben, úgy az idén is főleg a Balaton mellett üdültek vállalatunk dolgozói. A nyári idény alatt, június 20-tól augusztus végéig, vállalatunk 405 dolgozója élvezte családjával együtt a „magyar tenger" szépségét. Megismerték Balatonlellét, ahová a vállalat hetenként a saját autóbuszán szállította az üdülőket. Az üzem biztosította számukra a szállást is. Az üdülők csak az ellátás költségeit térítették, minden egyéb kiadásukat a Forradalmi Szakszervezet vállalta. Az alkalmazottak üdültetését már második éve Karta! elvtárs, az ÜB elnöke szervezi. Munkája nyomán dolgozóink többsége részesült már külföldi üdültetésben. Természetesen az üzemi bizottság nem feledkezett el a pionírok üdültetéséről sem. Az Idén például 100 pionír üdült tíz napig Balatonmárián. Egyébként a nyaraltatásl akcióba bekapcsolódott a vállalat mindhárom részlege: a somorjai, a dunaszerdahelyl és a nagymegyeri is. Méri Mihály A rozsnyókörnyéki fenyvesek egyik jellegzetes, védett, érdekes madara a fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes L.) vagy másik nevén: mogyorós szajkó. Jelenlétét hamar elárulja jellegzetes hangja, járásunkban nemcsak legmagasabb hegyeink fenyveseiben, de az alacsonyabb fekvésű pelsőci Nagyhegyen is közismert. Sőt, egyes megfigyelők szerint még a szilicei fennsíkon is előfordul. Az énekesmadarak rendjébe, a varjú-félék családjába tartozik. Nagysága, mint a minden erdőben közönséges mátyás-szajkóé. Szárnya sötétbarna. A rövid farok barna, fehér végszalaggal. Aránylag hosszú csőre fekete, valamint a csűdje is. Terjedelmes és mély fészkét a fenyőfák sűrűjében, 4—6 m magasan a törzs mellett építi. 3—4 tojása halvány kékeszöld alapon barna foltos. Túlnyomórészt állandó madár, csak mogyoróéréskor rájár a mogyoróbokrokra. Román Tibor „Váralatti csárda

7' A Kassa—Rozsnyó távolsági út mentén hívogatja falatozni az arra utazókat. 1967-ben Z-akció keretében építették. Spilka Jánosnak, a helyi szolgáltatási üzemek vezetőjének tájékoztatása szerint a csárda évi forgalma több mint 700 000 korona. A csárda specialitása a sült ponty és a halászlé, melyet jóízű toronyaí borral lehet leöblíteni. A helyiség befogadóképessége 30—40 személy. A halat a Michalovcei Állami Halgazdaság tornagörgői és berzétei tavai szolgáltatják. A csárda mögött 10 kétszemélyes „turistaházat" építenek, hogy szállást ls biztosítsanak az utazó vendégeknek. Farkas Rózsa Lagzis rigmusok Kaposkelecsényben valamikor két napig tartott a lakodalom. Néhány nappal előtte a „hívogatók", akik négy mintás, rojtos törülköző kendőt kötöttek a derekuk köré, a következő mondókával hívták meg a vendégeket: „A mélyen tisztelt gazda megtiszteli magukat azzal, hogy a lakodalom estéjére elvárja magukat egy vagy két pohár pálinkára, egy vagy két tál ételre, egy vagy két pár táncra." A lakodalmi vacsorára hivatalos személyek természetesen kanalat is vittek magukkal és úgy ettek a közös tálból. Hiába, többre annakidején nem tellett. Érdekes dalt énekeltek a vendégek éjfél után, amikor sor került a menyaszszonytáncra: „Hosszú szekér, rövid szán, nem lesz többé Julis lány, inkább lesz ő sej-ha] menyecske, olyan friss mint télben a fecske." A lakodalmi étrend sem volt olyan válogatott és gazdag, mint napjainkban. A község krónikájának feljegyzései szerint a következő „fogásokból" állott: húsleves, töltöttkáposzta és sűrű tejbekása. Arról nincs hiteles feljegyzés, hogy milyen fajta italokat ittak s azok mennyisége milyen volt. De elképzelhetjük: kevés volt az is. Honti Irén A bátorkeszi szövetkezetben az állattenyésztést Irányító Fekete András mérnök gondosan ügyel arra, hogy tőlük csupa jó minőségű tojás kerüljön kl. Tavaly 1 millió 800 ezer darab tojást adtak át a közellátás számára a bátorkesziek. Az idén ennél többet szándékoznak eladni. Fontos tehát az ellenőrzés, mert a minőséget csak így lehet javítani. A. J. 43 szakkör A Komáromi Gyermek és Ifjúsági Házban 650 pionír részvételével 43 szakkör kezdte meg tevékenységét. Nagy az érdeklődés a repülő- és hajómodellező-, foto- és film-, az úszó-, kerékpározó-, birkózó-, népi tánc- és bábjátszó szakkörök iránt. Bende István Siker volt A féli Kis-Duna Ifjúsági Klub színjátszói Lenk Béla rendezésében sikerrel mutatták be Tabi László „Enyhítő körülmény" című vígjátékát. Sajnálhatják, akik nem látták. Sajnos, de való, hogy szép számban vannak ilyenek Félen. Ez ls siker végeredményben, nemde féllek? Mózes Imre