Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-18 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

Már javában folynak az előkészületek az országos méretű, igen nagy politikai, gazdasági jelentőségű akcióra, az 1970-es népszámlálásra, melyet december elseje és hatodika közt tartónak. Miért éppen decemberben? tehetik fel olvasóink a kérdést. Ennek objektív okai vannak. Ugyanis az évnek ez a hónapja az, amikor a legkevesebbet tartózkodnak otthonuktól távol az emberek, hiszen szabadságukat a legtöbben nyáron veszik ki, ami egyben azt jelenti, hogy sokan külföldre látogatnak a nyári hónapokban. A téli sportokra sem a legmegfelelőbb december eleje. Ráadásul a népszámlálásnál egy adott nap (november 30 éjféltől december 1 éjfélig) állapotát rögzítik, vagyis egy munkanapot (hétfőről keddre) választót, tak ki, amikor a legtöbb ember munkahelyén található, ami egyáltalán nem zavarja meg a népszámlálás menetét, mivel az ívben az állandó lakhely szerint írják be az embereket — természetesen azzal a megjegyzéssel, hogy Ideiglenesen nincs jelen. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy egy személyt ne írjanak be kétszer vagy többször, illetve senkit se felejtsenek ki. Minden személyt ott kell beírni az ívbe, ahol az állandó lakhelye van, de ott is, ahol a kritikus időben tartózkodik — természetesen az ideiglenes tartózkodás megjelölésével. Ezért az ideiglenesen ott-tartózkodók és távollevők számának egyeznie kell. A megszámolt személy egyszerre csak egy helyen tartózkodhat, de több lakhelye is lehet — pl. ott, ahol dolgoziS, szüleinél, külföldön. Fontos, hogy a népszámlálásig mindenki jelentse be állandó lakhelyét, ha az időközben megváltozott. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes lakhely megváltozására is. Azokat a személyeket, akik a kritikus Időben utazni fognak, nem szükséges a lakhelyükön kívül tartózkodóknak feltüntetni, mivel hazánkban egyetlen út sem tart 24 óránál tovább. Ami az újszülötteket illeti, azokat kell beírni, akik még a kritikus időpont előtt születtek. Ezzel szemben nem írhatók be a kritikus időpont előtt elhalálozott személyek. Arra is kíváncsiak lehetnek az emberek, hogy miért éppen az idén tartják a népszámlálást. Ez sem véletlen. Nemzetközi utasításra tesszük, mivel az egyes országok népszámlálási adatai alapján dolgozzák ki a világnépszámlálás eredményeit. Népszámlálást mindig a nullára végződő vagy az ahhoz közvetlen közel álló években tartanak. Hazánk területén az első tudományos népszámlálás 100 évvel ezelőtt, a legutóbbi pedig 1961-ben volt. Hogy megy végbe? A népszámlálást az egyes lakások meglátogatásával végzik, közvetlenül a lakosságtól szerezve be az adatokat, a személyeket pedig külön-külön írják be a nyomtatványra. A szerzett adatok kizárólagosan statisztikai feldolgozásra használhatók. Az egyes személyekre vonatkozó adatok senkinek sem áruihatók el, és nem hozhatók nyilvánosságra. A népszámlálást végző szemé, lyeket az adatokra vonatkozóan titoktartás kötelezi. Épp ezért a lakosok teljes bizalommal közölhetik az ívben feltüntetett kérdésekre a válaszokat. Ez egyébként mindenkinek kötelessége is. A kitöltött íveket nem illetékes személyeknek kölcsönözni tilos. Ugyancsak tilos a népszámlálást egyéb — annak előkészületeit és eredményeit veszélyeztető akciókkal egybekötni. A népszámlálás jogi, szervezési, pénzügyi és anyagi feltételeit kormányrendelet biztosítja. Az akció szervezői a Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Szlovák és Cseh Statisztikai Hivatal és azok területi szervei, amelyek a nemzeti bizottságokkal együttműködve biztosítják és irá. nyitják a népszámlálást. Ezért a munka fő súlya tulajdonképpen a nemzeti bizottságokra hárul. A statisztikai szervek főleg metodikai szempontból irányítják és szervezik a népszámlálást. Előkészületek — bárom szakaszban Az első szakasz a tavaszi hónapokra esett és június 30án ért véget. Az említett időszakban kellett biztosítani a népszámláláshoz szükséges nyilvántartási feladatokat. Például össze kellett állítani a házszámok jegyzékét, amit a házak számozása előzött meg. A második szakaszban (júliusban és szeptemberben) került sor a népszámlálási körzetek kijelölésére, továbbá kiválasztották a népszámlálást végző szerveket, melyek a körzetekben elvégzik a számlálást. A harmadik szakaszban loktóber és november) iskolázáson vesznek részt a népszámlálást végző szervek és a szükséges nyomtatványokat a községekbe szállítják. Jelentős feladat vár az előkészületek során a népszámlálás járási bizottságaira, melyek a jnb-k mellett jöttek létre. A cseh országrészekben Ilyen bizottságokat a kerületi nemzeti bizottságok mellett hoztak létre. Fontos, hogy népszámláló biztosnak és ellenőrnek olyan egyént válasszanak, aki az igényes feladatot maradéktalanul el tudja látni, ismeri körzetét, tud bánni az emberekkel és tisztában van az adminisztratív munkával. Az említett funkcióval csak 18. életévét betöltött, csehszlovák állampolgár bízható meg. A vegyes nemzetiségű területeken előfeltétel a nyelvismeret, a lakosság nemzetiségi érzésének tiszteletben tartása és a nyomtatványok kitöltésénél a segítségnyújtás — főleg ott, ahol a nemzetiségi lakosság kis száma miatt csupán cseh vagy szlovák nyomtatványokat használnak. Számlálási körzetek A népszámláló szervek ilyen körzetekben végzik a számlálást. A körzeteket a községek javaslatára a jnb szabja meg. A körzetek meghatározásánál figyelembe veszik, hogy egy körzetbe 120—150 lakosnak kell tartoznia. A 400 lakosig terjedő községek mindig egyetlen körzetet képeznek. A nagyobb községeket több körzetre osztották fel. önálló körzetet alkothatnak az üdülőközpontok, gyógyintézetek stb. is, ha legalább 400 személy tartózkodik bennük. Még a legkisebb község is önálló körzetnek számít — akkor is, ha egyetlen biztos több kisközségben végzi a népszámlálást. Szükséges, hogy az egész járásban megszámozzák a választási körzeteket. Nyomtatványok Az akció során három alapnyomtatványt használnak. Az általános nyomtatvány 8 számlálási ív, kiegészítő nyomtatvány pedig a számláló lap és a házlap. A népszámlálás a személyek számának megállapításán kívül sok egyéb adat megállapítását is szolgálja. Például a lakosság műveltségi fokát, szociális rétegeződését, alkalmazottságát, kereseti forrásait stb. vizsgálja. Ugyanakkor lakás-számlálás is a nagyszabású akció. Vagyis eredmé. nyeit a népgazdaság tervezésénél hasznosítani lehet, és kell is. Az utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert az 1961-es népszámlálás eredményeit nem minden tekintetben kamatoztattuk a tervezésnél. Az 1971-es népszámlálás napjától már nem sok idő választ el bennünket. Az előkészületek folynak, s lassan a befejezésükhöz közelednek. Fontos, hogy mindannyian megértsük ennek az országos méretű akciónak a politikai és gazdasági jelentőségét, s valamennyien hozzájáruljunk sikeres befolyásához. FULOP IMRE yta T i * ť

1 • p| . • egy szülői értekezletről Egy szülői értekezleten hallgatom az igazgató közvetlen szavait. A nevelési eredményekről beszél, tényeket, adatokat sorol, eseteket elemez és levonja a következtetést: a gyermek nevelésében, jellemének, életszemléletének alakításában a két legfontosabb tényező a család és az iskola. Természetesen nem külön-külön, hanem a szülők és tanítók szoros együttműködésével. Ezerszer, talán milliószor elhangzott megállapítás. Vé gignézek a tágas tornatermen. Az iskola legnagyobb he lyiségét díszítették fel, hogy a szülők elférjenek ... Szú molom a megjelenteket: a tantestület tizenkét tagja és huszonhárom szülő. Az iskola diákjainak létszáma közel ötszáz.. . Okét képviseli itt ennyi szülő. Nem egészen öt százalék ... Nyomasztó ürességet érzek. S nemcsak itt a hatalmas tornateremben, ahol elvész ez a néhány szülő. De iires ség, inkább szakadék tátong a család és az iskola — a szülök és tanítók, de a valóságban a szülök és gyerme keik kapcsolatában is. Mert mi mással magyarázható a szülők közömbössége, érdektelensége? Az igazgató konkrét eseteket sorol. Míg az alsó osz tályokban a cigány származású gyerekek okozzák a legtöbb gondot, a nyolcadik, kilencedik osztályban már azoknak a diákoknak jelentős része is, akik nem f oly tatják tovább tanulmányaikat és a kilencedik után az életbe lépnek. Holott a család és az iskola együtthatú sára éppen itt lenne a legnagyobb szükség. Šok függ attól az útravalótól, amit a serdülő, az életbe lépő gyer mek magával visz. Az iskola felmérést végzett. Ezt is az igazgató be számolójából tudom meg. Ujabb és újabb adatok támasztják alá a- családi nevelés fontosságát. Ahol a családi élet harmonikus, ott a gyermek érzésvilága, fejlődése is egyenletes. A feldúlt, zaklatott családi környezetből sebzett lelkű gyermekek kerülnek ki. A szülőket lefog lalják saját gondjaik. A szülök egymást sem értik meg, így nem várhat sok megértést a gyermek se, aki pedig az élet forgatagához egyre közelebb kerülve számtalan problémával küzd. Ilyen gyermek nehezen illeszkedik be az iskolai közös ségbe. Á tanító sokszor kénytelen szigorral fokozni a pedagógia hatást. Ez a pedagógiai törekvés viszont a legjobb szándék ellenére is csak ritkán vezet eredményre. Sőt! Azokra a gyerekekre gondolok, akikről éppen szó van. Nem ismerem őket, de magam elé képzelem dacos te kintetüket. Mert dacolnak... Saját környezetükkel, szüleikkel, tanítóikkal. Nyeglén fölényesek, visszautasítják a feléjük nyújtott kezet. Ezt a tiltakozásukat a mostoha családi környezetük váltotta ki bennük. Szüleiket sem ismerem. Sajnos, az igazgató, a tantes tület tagjai sem. Tettek ugyan kísérletet, meglátogatták őket. Nem szívesen fogadták. Egy helyen a gyermek nevelését magánügynek tekintik, ami szerintük a szülők kizárólagos hatásköre. Másutt az iskola címére szór ták a szitkokat, amiért nem foglalkoznak eléggé a gyer mekükkel. A nevelés nem lehet magánügy. A világon sehol nem az. A gyermek a társadalom tagja, annak szerves része. A társadalomnak nem mindegy, hogy a serdülő gyermek hasznos tagjává válik-e vagy magatartásával a társadalom érdekei ellen fordul-e. Ezért áldoz a társadalom óriási összegeket a fiatalság oktatására, nevelésére. De a nevelés nem lehet kizárólag az iskola ügye sem. Az iskola nem pótolhatja, csupán kiegészítheti a családi nevelést. A szülő mindenképp felelősséget visel gyermeke jövőjéért. Ezt a felelősséget senki se veheti, de nem is akarja levenni válláról. Akadnak esetek, amikor a szülök nem csupán az isko Iára hárítják a felelősséget gyermekük neveléséért, hanem a családi, szülői hatás ellentétben is áll az iskola törekvéseivel. A társadalmi eseményeknek a családok, tehát a gyer mekek is részesei. Az 1968-as év eseményei is szükség szerűen nyomot hagytak az emberek életében, szemlé letében. Az iskola törekvése, hogy a fiatalok szemlélete is letisztuljon, mert most alakuló életfelfogásuk, szocialista világnézetük formálásában minden zavaró körülményt, behatást ki kell küszöbölni. Gondol-e a szülő arra, hogy mit jelenthet gyermeke vi lágnézetének alakításában az otthoni negatív hatás? Mi játszódik le a gyermek lelkében, agyában, ha mást hall otthon és mást az iskolában? A világnézet meg szabja az egyén életcélját, életirányát, tehát egész sorsát, jövőjét. A zavaros vagy a tisztázatlan nézetek ke resztutakhoz és gyakran zsákutcába vezetnek. Űgy-e mennyi probléma, kérdés merül fel egy szülői értekezleten? Mennyi kérdést kellene még tisztázni csa Iád és iskola viszonylatában. Mennyi mindent meg kel lene beszélni tanítóknak és szülőknek közösen! Egyet kell értenünk az igazgató további megállapításával is: társadalmunk erőfeszítései nyomán egyre emel kedett az életszínvonal. Nincsenek kimondott kenyér gondok, a szegénység a múlté. Azonban ezt az anyagi felemelkedést nem kísérte kellő hozzáállás, elkötelezettség a közösség, a társadalom problémáihoz. Mert mivel magyarázható például a szülők említett közöm bössége gyermekük, de rajta keresztül a jövő társada lom sorsa iránt? Ha a jövő nemzedéket nem vértezzük jel kellőképpen világnézetileg, szellemileg és erkölcsileg, ennek csak a jövő társadalom láthatja kárát. S ki az a jövő nemzedék? Minden egyes gyermek — ma még se gítségre, nevelésre szoruló fiatal. Mi várható egyáltalán a nyolcadikból, kilencedikből kimaradozó fiataloktól? Kellő tudást se szereznek és már most, zsenge korukban megszokják a felelőtlenséget. Mert az iskola kihagyása felelőtlenség, amire csak úgy kerülhet sor, ha a szülők közömbösségükkel, nemtörődömségükkel szemet húnynak felette. Természetesen felelőtlenség az is, ha a szülök nem nyújtanak kellő támogatást az iskola törekvéseiben ...