Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-18 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

Már javában folynak az előkészületek az orszá­gos méretű, igen nagy politikai, gazdasági jelen­tőségű akcióra, az 1970-es népszámlálásra, melyet december elseje és hatodika közt tartónak. Miért éppen decemberben? tehetik fel olvasóink a kér­dést. Ennek objektív okai van­nak. Ugyanis az évnek ez a hónapja az, amikor a legkeve­sebbet tartózkodnak otthonuk­tól távol az emberek, hiszen szabadságukat a legtöbben nyáron veszik ki, ami egyben azt jelenti, hogy sokan kül­földre látogatnak a nyári hó­napokban. A téli sportokra sem a legmegfelelőbb decem­ber eleje. Ráadásul a nép­számlálásnál egy adott nap (november 30 éjféltől decem­ber 1 éjfélig) állapotát rögzí­tik, vagyis egy munkanapot (hétfőről keddre) választót, tak ki, amikor a legtöbb em­ber munkahelyén található, ami egyáltalán nem zavarja meg a népszámlálás menetét, mivel az ívben az állandó lak­hely szerint írják be az em­bereket — természetesen az­zal a megjegyzéssel, hogy Ideiglenesen nincs jelen. Min­denekelőtt arra kell töreked­nünk, hogy egy személyt ne írjanak be kétszer vagy több­ször, illetve senkit se felejtse­nek ki. Minden személyt ott kell beírni az ívbe, ahol az állandó lakhelye van, de ott is, ahol a kritikus időben tar­tózkodik — természetesen az ideiglenes tartózkodás megje­lölésével. Ezért az ideiglene­sen ott-tartózkodók és távol­levők számának egyeznie kell. A megszámolt személy egy­szerre csak egy helyen tartóz­kodhat, de több lakhelye is lehet — pl. ott, ahol dolgoziS, szüleinél, külföldön. Fontos, hogy a népszámlálásig min­denki jelentse be állandó lak­helyét, ha az időközben meg­változott. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes lakhely megvál­tozására is. Azokat a szemé­lyeket, akik a kritikus Időben utazni fognak, nem szükséges a lakhelyükön kívül tartózko­dóknak feltüntetni, mivel ha­zánkban egyetlen út sem tart 24 óránál tovább. Ami az új­szülötteket illeti, azokat kell beírni, akik még a kritikus időpont előtt születtek. Ezzel szemben nem írhatók be a kri­tikus időpont előtt elhalálo­zott személyek. Arra is kíváncsiak lehetnek az emberek, hogy miért ép­pen az idén tartják a nép­számlálást. Ez sem véletlen. Nemzetközi utasításra tesszük, mivel az egyes országok nép­számlálási adatai alapján dol­gozzák ki a világnépszámlálás eredményeit. Népszámlálást mindig a nullára végződő vagy az ahhoz közvetlen közel álló években tartanak. Hazánk te­rületén az első tudományos népszámlálás 100 évvel ezelőtt, a legutóbbi pedig 1961-ben volt. Hogy megy végbe? A népszámlálást az egyes la­kások meglátogatásával vég­zik, közvetlenül a lakosságtól szerezve be az adatokat, a személyeket pedig külön-kü­lön írják be a nyomtatványra. A szerzett adatok kizárólago­san statisztikai feldolgozásra használhatók. Az egyes sze­mélyekre vonatkozó adatok senkinek sem áruihatók el, és nem hozhatók nyilvánosságra. A népszámlálást végző szemé, lyeket az adatokra vonatko­zóan titoktartás kötelezi. Épp ezért a lakosok teljes biza­lommal közölhetik az ívben feltüntetett kérdésekre a vá­laszokat. Ez egyébként min­denkinek kötelessége is. A ki­töltött íveket nem illetékes személyeknek kölcsönözni ti­los. Ugyancsak tilos a nép­számlálást egyéb — annak előkészületeit és eredményeit veszélyeztető akciókkal egybe­kötni. A népszámlálás jogi, szervezési, pénzügyi és anya­gi feltételeit kormányrende­let biztosítja. Az akció szer­vezői a Szövetségi Statisztikai Hivatal, a Szlovák és Cseh Statisztikai Hivatal és azok területi szervei, amelyek a nemzeti bizottságokkal együtt­működve biztosítják és irá. nyitják a népszámlálást. Ezért a munka fő súlya tulajdonkép­pen a nemzeti bizottságokra hárul. A statisztikai szervek főleg metodikai szempontból irányítják és szervezik a nép­számlálást. Előkészületek — bárom szakaszban Az első szakasz a tavaszi hónapokra esett és június 30­án ért véget. Az említett idő­szakban kellett biztosítani a népszámláláshoz szükséges nyilvántartási feladatokat. Például össze kellett állítani a házszámok jegyzékét, amit a házak számozása előzött meg. A második szakaszban (jú­liusban és szeptemberben) ke­rült sor a népszámlálási kör­zetek kijelölésére, továbbá ki­választották a népszámlálást végző szerveket, melyek a kör­zetekben elvégzik a számlá­lást. A harmadik szakaszban loktóber és november) iskolá­záson vesznek részt a nép­számlálást végző szervek és a szükséges nyomtatványokat a községekbe szállítják. Jelentős feladat vár az előké­születek során a népszámlálás járási bizottságaira, melyek a jnb-k mellett jöttek létre. A cseh országrészekben Ilyen bizottságokat a kerületi nem­zeti bizottságok mellett hoztak létre. Fontos, hogy népszámlá­ló biztosnak és ellenőrnek olyan egyént válasszanak, aki az igényes feladatot maradék­talanul el tudja látni, ismeri körzetét, tud bánni az embe­rekkel és tisztában van az ad­minisztratív munkával. Az említett funkcióval csak 18. életévét betöltött, csehszlovák állampolgár bízható meg. A vegyes nemzetiségű területe­ken előfeltétel a nyelvismeret, a lakosság nemzetiségi érzé­sének tiszteletben tartása és a nyomtatványok kitöltésénél a segítségnyújtás — főleg ott, ahol a nemzetiségi lakosság kis száma miatt csupán cseh vagy szlovák nyomtatványo­kat használnak. Számlálási körzetek A népszámláló szervek ilyen körzetekben végzik a számlá­lást. A körzeteket a községek javaslatára a jnb szabja meg. A körzetek meghatározásánál figyelembe veszik, hogy egy körzetbe 120—150 lakosnak kell tartoznia. A 400 lakosig terjedő községek mindig egyetlen körzetet képeznek. A nagyobb községeket több kör­zetre osztották fel. önálló kör­zetet alkothatnak az üdülő­központok, gyógyintézetek stb. is, ha legalább 400 sze­mély tartózkodik bennük. Még a legkisebb község is önálló körzetnek számít — akkor is, ha egyetlen biztos több kis­községben végzi a népszámlá­lást. Szükséges, hogy az egész járásban megszámozzák a vá­lasztási körzeteket. Nyomtatványok Az akció során három alap­nyomtatványt használnak. Az általános nyomtatvány 8 számlálási ív, kiegészítő nyomtatvány pedig a számlá­ló lap és a házlap. A népszámlálás a személyek számának megállapításán kí­vül sok egyéb adat megállapí­tását is szolgálja. Például a lakosság műveltségi fokát, szociális rétegeződését, alkal­mazottságát, kereseti forrá­sait stb. vizsgálja. Ugyanakkor lakás-számlálás is a nagysza­bású akció. Vagyis eredmé. nyeit a népgazdaság tervezé­sénél hasznosítani lehet, és kell is. Az utóbbit azért hang­súlyozzuk, mert az 1961-es népszámlálás eredményeit nem minden tekintetben ka­matoztattuk a tervezésnél. Az 1971-es népszámlálás napjától már nem sok idő vá­laszt el bennünket. Az előké­születek folynak, s lassan a befejezésükhöz közelednek. Fontos, hogy mindannyian megértsük ennek az országos méretű akciónak a politikai és gazdasági jelentőségét, s valamennyien hozzájáruljunk sikeres befolyásához. FULOP IMRE yta T i * ť 1 • p| . • ­egy szülői értekezletről Egy szülői értekezleten hallgatom az igazgató közvet­len szavait. A nevelési eredményekről beszél, tényeket, adatokat sorol, eseteket elemez és levonja a következ­tetést: a gyermek nevelésében, jellemének, életszemlé­letének alakításában a két legfontosabb tényező a csa­lád és az iskola. Természetesen nem külön-külön, ha­nem a szülők és tanítók szoros együttműködésével. Ezerszer, talán milliószor elhangzott megállapítás. Vé gignézek a tágas tornatermen. Az iskola legnagyobb he lyiségét díszítették fel, hogy a szülők elférjenek ... Szú molom a megjelenteket: a tantestület tizenkét tagja és huszonhárom szülő. Az iskola diákjainak létszáma közel ötszáz.. . Okét képviseli itt ennyi szülő. Nem egészen öt százalék ... Nyomasztó ürességet érzek. S nemcsak itt a hatalmas tornateremben, ahol elvész ez a néhány szülő. De iires ség, inkább szakadék tátong a család és az iskola — a szülök és tanítók, de a valóságban a szülök és gyerme keik kapcsolatában is. Mert mi mással magyarázható a szülők közömbössége, érdektelensége? Az igazgató konkrét eseteket sorol. Míg az alsó osz tályokban a cigány származású gyerekek okozzák a leg­több gondot, a nyolcadik, kilencedik osztályban már azoknak a diákoknak jelentős része is, akik nem f oly tatják tovább tanulmányaikat és a kilencedik után az életbe lépnek. Holott a család és az iskola együtthatú sára éppen itt lenne a legnagyobb szükség. Šok függ attól az útravalótól, amit a serdülő, az életbe lépő gyer mek magával visz. Az iskola felmérést végzett. Ezt is az igazgató be számolójából tudom meg. Ujabb és újabb adatok támaszt­ják alá a- családi nevelés fontosságát. Ahol a családi élet harmonikus, ott a gyermek érzésvilága, fejlődése is egyenletes. A feldúlt, zaklatott családi környezetből sebzett lelkű gyermekek kerülnek ki. A szülőket lefog lalják saját gondjaik. A szülök egymást sem értik meg, így nem várhat sok megértést a gyermek se, aki pedig az élet forgatagához egyre közelebb kerülve számtalan problémával küzd. Ilyen gyermek nehezen illeszkedik be az iskolai közös ségbe. Á tanító sokszor kénytelen szigorral fokozni a pedagógia hatást. Ez a pedagógiai törekvés viszont a leg­jobb szándék ellenére is csak ritkán vezet eredményre. Sőt! Azokra a gyerekekre gondolok, akikről éppen szó van. Nem ismerem őket, de magam elé képzelem dacos te kintetüket. Mert dacolnak... Saját környezetükkel, szü­leikkel, tanítóikkal. Nyeglén fölényesek, visszautasítják a feléjük nyújtott kezet. Ezt a tiltakozásukat a mostoha családi környezetük váltotta ki bennük. Szüleiket sem ismerem. Sajnos, az igazgató, a tantes tület tagjai sem. Tettek ugyan kísérletet, meglátogatták őket. Nem szívesen fogadták. Egy helyen a gyermek nevelését magánügynek tekintik, ami szerintük a szülők kizárólagos hatásköre. Másutt az iskola címére szór ták a szitkokat, amiért nem foglalkoznak eléggé a gyer mekükkel. A nevelés nem lehet magánügy. A világon sehol nem az. A gyermek a társadalom tagja, annak szerves része. A társadalomnak nem mindegy, hogy a serdülő gyermek hasznos tagjává válik-e vagy magatartásával a társada­lom érdekei ellen fordul-e. Ezért áldoz a társadalom óriási összegeket a fiatalság oktatására, nevelésére. De a nevelés nem lehet kizárólag az iskola ügye sem. Az iskola nem pótolhatja, csupán kiegészítheti a családi nevelést. A szülő mindenképp felelősséget visel gyerme­ke jövőjéért. Ezt a felelősséget senki se veheti, de nem is akarja levenni válláról. Akadnak esetek, amikor a szülök nem csupán az isko Iára hárítják a felelősséget gyermekük neveléséért, ha­nem a családi, szülői hatás ellentétben is áll az iskola törekvéseivel. A társadalmi eseményeknek a családok, tehát a gyer mekek is részesei. Az 1968-as év eseményei is szükség szerűen nyomot hagytak az emberek életében, szemlé letében. Az iskola törekvése, hogy a fiatalok szemlélete is letisztuljon, mert most alakuló életfelfogásuk, szo­cialista világnézetük formálásában minden zavaró kö­rülményt, behatást ki kell küszöbölni. Gondol-e a szülő arra, hogy mit jelenthet gyermeke vi lágnézetének alakításában az otthoni negatív hatás? Mi játszódik le a gyermek lelkében, agyában, ha mást hall otthon és mást az iskolában? A világnézet meg szabja az egyén életcélját, életirányát, tehát egész sor­sát, jövőjét. A zavaros vagy a tisztázatlan nézetek ke resztutakhoz és gyakran zsákutcába vezetnek. Űgy-e mennyi probléma, kérdés merül fel egy szülői értekezleten? Mennyi kérdést kellene még tisztázni csa Iád és iskola viszonylatában. Mennyi mindent meg kel lene beszélni tanítóknak és szülőknek közösen! Egyet kell értenünk az igazgató további megállapítá­sával is: társadalmunk erőfeszítései nyomán egyre emel kedett az életszínvonal. Nincsenek kimondott kenyér gondok, a szegénység a múlté. Azonban ezt az anyagi felemelkedést nem kísérte kellő hozzáállás, elkötele­zettség a közösség, a társadalom problémáihoz. Mert mivel magyarázható például a szülők említett közöm bössége gyermekük, de rajta keresztül a jövő társada lom sorsa iránt? Ha a jövő nemzedéket nem vértezzük jel kellőképpen világnézetileg, szellemileg és erkölcsileg, ennek csak a jövő társadalom láthatja kárát. S ki az a jövő nemzedék? Minden egyes gyermek — ma még se gítségre, nevelésre szoruló fiatal. Mi várható egyáltalán a nyolcadikból, kilencedikből kimaradozó fiataloktól? Kellő tudást se szereznek és már most, zsenge korukban megszokják a felelőtlensé­get. Mert az iskola kihagyása felelőtlenség, amire csak úgy kerülhet sor, ha a szülők közömbösségükkel, nem­törődömségükkel szemet húnynak felette. Természetesen felelőtlenség az is, ha a szülök nem nyújtanak kellő támogatást az iskola törekvéseiben ...

Next

/
Thumbnails
Contents