Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-16 / 246. szám, péntek

Szocialista Ifjúsági Szövetségünk a konszolidáció útján Beszélgetés az országos kongresszus előtt A CSISZ felbomlása után megalakult ifjúsági szervezetekben bekövetkezett rendezetlen viszonyok konszolidációja is folyamatban van már. A járási és a kerületi alakuló konferenciákat követően mindkét köztársaságban fokozatosan tisztázódnak a problémák. Az egységes irányelvek lefektetésével és az ifjúsági mozgalom programjának kitűzésével rövidesen megalakul az új, egységes Szocialista Ifjúsági Szövetség, amely az országos alakuló kongresszusát ez év november 9—11 küziitt tartja meg Prágában. Dr. Miroslav Spánielhez, a Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek szövetségi tanácsának a titkárához azzal a kéréssel fordultunk, tájékoztasson az ifjúsági mozgalom újjászervezésével kapcsolatos eredményekről és problémákról. — Milyen tapasztalatukat szerezlek a kerUleti konferenciákon? — A kerületi konferenciák a SZISZ tagjai közötti jelenlegi helyzetet tükrözik, amelyre a legjellemzőbb a fiatalok többségének optimizmusa. Kedvvel, sőt örömmel vállalják a feladatokat. Egyetértenek a párt politikájával és elveit támogatni akarják. Meggyőződhettünk róla, hogy funkcionáriusaink többsége még igen fiatal és ennek következtében nem bővelkednek a tapasztalatokban, azonban aggodalomra még sincs okunk. Nem szűkölködünk ugyanis a tehetséges, ső.t idősebb elvtársakban sem, akiknek a személye biztosítékot nyújt arra, hogy ezentúl is ifjúsági mozgalmunk haladó hagyományainak nyomdokaiban haladhatunk. Emellett nagy megnyugvásunkra szolgál, hogy a fiatalok nem számításból vagy haszonlesésből ajánlották fel szolgálataikat, hanem meggyőződésből, mellékgondolatok nélkül. Ám nem volna helyes, ha nem látnánk, hogy ifjúságunk egy része még mindig bizalmatlan hozzánk. Efölött nem térhetünk napirendre. Meg kell tehát magyaráznunk nekik célkitűzéseink értelmét, meg kell őket győznünk igazunkról. Természetes, hogy ez csak őszinte beszéddel, igaz szóval sikerülhet és főleg tettekkel. Azt hiszem, nem árulok el titkot, ha megmondom, hogy ezentúl is a CSISZ tapasztalataiból kívánunk kiindulni, anélkül, hogy a régi hibákba esnénk. Ennek egyik feltétele pedig az, hogy egységes ifjúsági mozgalmunkban az eddiginél sokkal vonzóbbá tegyük a munkát. — Hogyan oldották meg a szervezési kérdéseket? — A két nemzeti szövetség az országos kongresszust követően megszűnik. Egységes ifjúsági mozgalmunknak tehát az egész ország területén egyetlenegy közös szövetsége lesz, amelynek legfőbb szerve a SZISZ Központi Bizottsága. Ennek a szervei a CSSZK-ban és az SZSZK-ban működő Szocialista Ifjúsági Szövetségek irányító jogkörrel felruházott nemzeti központi bizottságai lesznek, továbbá a kerUleti és járási ifjúsági bizottságok. — Sok szó esik mostanában az egyes szociális csoportokról a SZISZ keretében. Milyenek lesznek köztük a kapcsolatok? — Már ez év elején leszögeztük, hogy a pionxrszervezetnek, a főiskolások és a katonai ifjúság szervezeteinek is bizonyos, relatív önállóságot biztosítunk a SZISZ keretében. Ez elsősorban abban fog megnyilvánulni, hogy mindegyiknek saját irányító szervei lesznek, amelyek a SZISZ szerveivel együttműködve, mindenben a SZISZ munkáját Fogják támogatni. önállóságuk tehát főleg a káderkérdésekre, a napi problémákra szorítkozik majd. A pionírszervezetnek pl. a Pionírok Lapja irányításában is döntő szava lesz. Í

Hasonlóképpen a főiskolások szervezetének első számú feladata a SZISZ politikájának a megvalósítása. A főiskolások lapját, a Predvojt, amely ráfi16. zetéses vállalkozás volt, megszüntettük. A diákok körében • népszerű, a párt politikáját is J hirdető folyóirattal szeretnénk * helyettesíteni, amelyben mindenki megtalálná azt, ami a legjobban érdekli. Még ugyan nem tisztáztuk a kérdést, megelégszünk-e egyetlenegy közös folyóirattal, vagy esetleg kettőt fogunk kiadni, külön a CSSZK és külön az SZSZK főiskolásai részére. — Megalakultak már a lóiskolákon a SZISZ szervezetei és milyen problémákkal foglalkoznak majd? — A SZISZ szervezetei 3—4 fakultás kivételével már mindkét köztársaság főiskoláin megalakultak. Kétségtelenül sok és felelősségteljes munka vár rájuk. Hiszen a jelenlegi politikai problémák, valamint a főiskolások szociális problémái, a párt és a csehszlovák Komszomol megalakulásának küszöbönálló 50. évfordulója, vagy akár az ideológiai nevelő munka kiapadhatatlan forrásai a vitáknak és tanácskozásoknak, melyeket természetesen a cselekedeteknek kell követniük. — Hogyan képzelik «1 az ideológiai nevelő munkát? — A fiatalok gondolkodásmódját ismerve, 3 kérdéscsoportra fektetjük a fő súlyt. Mindenekelőtt rámutatunk nevelőmunkánkban — a párt történetével és jelenlegi politikájával kapcsolatban — a párt vezető szerepére társadalmunkban. Ugyanakkor megismertetjük az ifjúságot a párt programjával, amely a fiatalokhoz fűződő viszonyát tükrözi. A további témakör keretében a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiasság elveit ismertetjük majd, melyeket az utóbbi két év folyamán a fiatalok is nemegy esetben félremagyaráztak. Célunk, hogy a jövőben ne tévesszék össze a nacionalizmust az internacionalizmussal, és együttműködésünket a szocialista országok ifjúsági szervezeteivel, valamint a többi haladó szellemű ifjúsági szervezetekkel szilárdabb alapokra helyezzük. A harmadik témakör ifjúsági szervezetünk szocialista hazánkbeli múltját és jelenét meríti ki, hogy ily módon is érdekeltekké tegyük az ifjúságot mind a politikai, mind a gazdasági fejlődésben, melyhez nagy szükségünk van segítő kezükre. — Az ismeretterjesztésnek milyen módját választják? — Természetesen differenciáltan kell eljárnunk, tekintettel az ifjúság érdeklődési körére és a fiatalok különböző korára. Ezért a taggyűléseken, egyes előadásokon, illetve beszélgetéseken kívül — ezek ugyanis az ' ismeretterjesztés leggyakoribb formái — politikai érdekkörök, szemináriumok, esti egyetemek, sőt lenini klubok létesítését is tervezzük az igényesebbek részére, akik — pl. a rimaszombatiakhoz hasonlóan — közelebbről is szeretnének megismerkedni a marxi — lenini elméletekkel és eszmékkel. Arra törekszünk tehát, hogy a fiatalokat felkészítsük az életre, hogy a legbonyolultabb helyzetekben is feltalálják magukat. Ehhez persze tényekkel kell felfegyvereznünk őket, hogy a talaj sohase csússzon ki a lábuk alól. Noha tisztában vagyunk azzal, hogy a kívánt eredményt nem érhetjük el máról holnapra, azonban a rendszeres és következetes munkánk eredményei idővel feltétlenül megmutatkoznak. Élihez egyébként a [járt tagjai is hozzájárulhatnának, ha több gondot fordítanának a SZISZ szervezeteire, és ha többet foglalkoznának, vitáznának a fiatalokkal. — Hány tagot tarl ma nyilván a SZISZ? — A SZISZ-nek ma mintegy 300 000 tagja van. Ezzel a létszámmal persze nem lehetünk elégedettek s ezért — noha a fiatalok tömeges toborzását nem tartjuk helyesnek — lehetőséget adunk mindenkinek a SZISZ-be való belépésre, aki programunkkal és alapszabályainkkal egyetért és azokat magára nézve is kötelézőnel; ismeri el. A tévedések elkerülése érde kében azonban volna ezzel kapcsolatban egy megjegyzésem. A pedagógusok egy része ugyanis abban a reményben, hogy a toborzással jó pontot szerez magának, tévesen tájékoztatta az ifjúságot. Sokan azt hirdették, hogy aki belép a SZISZ-be, az különböző előnyökben fog részesülni, pl. felveszik ezért az egyetemre stb. Kijelentem, hogy az ilyen számító tagokra nincs szükségünk, még ha hajlandóak is vagyunk az aktív, politikailag elkötelezett tagjaink érdekeinek a védelmére kelni. Aki tehát önkénles elhatározásából sorainkba áll, annak tisztában kell lennie azzal, hogy tagsága a SZISZben bizonyos felelősség vállalásával és kötelezettségekkel jár, mert aktív tagok nélkül elképzelhetetlen volna tömegszervezetünk politikai befolyásának, tekintélyének állandó növelése a fiatalok körében és a társa dalomban is. — Mit várnak az országos kongresszustól? — Az egyesítő kongresszuson mindenekelőtt a programnyilatkozatunk és az alapszabályaink elfogadására kerül sor. A programnyilatkozat irányelveinket, terveinket tartalmazza, melyek a párttal, a szocialista országokkal, a világ haladó szellemű ifjúságával kapcsolatos állásfoglalásunkat tükrözi. A SZISZ központi szerveinek és a pionírszervezet központi tanácsának megválasztását követően az ifjúsági szövetség 1945 óta kifejtett tevékenységének elemzésével foglalkozunk majd. Ezzel kapcsolatban persze arra is rámutatunk, miben, hol és miért hibáztunk a múltban, és milyen téren kívánunk továbbra is a CSISZ nyomdokaiban haladni. Már ma közölhetem, hogy ugyanazokból az elvekből indulunk ki, amelyeknek alapján a CSISZ létesült, átvesszük tőle az ifjúsági szervezetek egysé gének gondolatát, a párttal és a proletár nemzetköziséggel kapcsolatos elveit, amelyek megfelelnek jelenlegi célkitűzéseinknek is. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a szocializmus építésének egyik fő feltétele az ifjúság serkentése. Ezt kezdeményez? sének kibontakoztatásával igyekszünk elérni. Az ifjúsági építkezések a CSISZ idejében is jó beváltak. Ezért a szlová kiai Nemeckán iskola épül n fiatalok közreműködésével, Tu šimicén pedig rövidesen megkezdik a 2. villanyerőmű építését, melyhez az' egész ország, sőt a szocialista országok • ifjú ságának a segítségére is számítunk. KARDOS MÁRTA SOK MÉG A TENNIVALÓ Most már végérvényesen kimondhatjuk, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak ebben az évben nem kedvezett az időjá: rás. Volt ugyan elég csapadék, napsütés, csak nem éppen akkor, amikor kellett volna. A tavasz késését még most is éhezni lehet a növénytermesztés egyes munkaszakaszain a kisebb-nagyobb lemaradásokban, határidő eltolódásokban. Esetenként ezek miatt csökkent a heklárhozam, gyengébb termelési eredmények. A múlt héten, hogy valamelyest kedvezőbbre fordult az idő, országszerte benépesült a határ. Sok helyen még vasárnap is dolgoztak. Ha továbbra is így maradna az idő, talán sikerülne idejében pontot tenni az őszi munkák végére. A lévai járásban még 5575 hektáron kell felszántani, vetésre előkészíteni a talajt. A mélyszántással együtt összesen 31 589 hektárnyi terület van szántatlanul. Nagysallón 920, Paláston 279, Felsőtúron 130, Nagyölveden 600 hektár vár még ekére. 6258 hektár még istállótrágyázva sincs. A járás 26 450 hektárnyi tervezeti őszi vetésterületének csak 67 százaléka van bevetve. Némi lemaradás észlelhető a cukorrépa betakarításánál is. Fakóvezekényen 81, Endréden alig hat hektáron végezték el ezt a munkát. Hasonló a helyzet a' ZselíziÁllami Gazdaságban is. 859 hektár földet kell még felszántani az őszi vetés alá és 2385 hektáron elvégezni a mélyszántást. Hátra van még 1335 hektár búza és 38 hektár őszi keverék vetése. Ezenkívül mintegy négyszáz hektáron a földeken van a cukorrépa is. A niálasi szövetkezet tagjainak sem jut mostanában sok idő a pihenésre. Aránylag kevesen vannak, így munkája mindenkinek akad bőven. Az őszi munkák menetéről Barkóczy Józseftől, a szövetkezet elnökétől érdeklődtem. — Nyakig vagyunk a munkában — mondja. Vetünk, végezzük a talajmunkákat, a mélyszántást, folyik a cukorrépa betakarítása. — Miből mennyi van még? — Százhúsz hektár mélyszántást terveztünk. Még negyven hektár van ebből. A vetésnek már a végefelé járunk. A cukorrépa betakarításnak csak a kezdetén vagyunk. Alig húsz hektáron végeztük el ezt a munkát. De ez nem egészen a mi hibánk. Más tényezők is közrejátszottak. Az elnök elmondta, hogy az oroszkai cukorgyárban — ahová ők is szállítják a répát — szokásosan most is harmonograroot készítettek az egész répakampány' lebonyolítására. Ennek értelmében a málasi szövetkezettől öt nap alatt, október 11-től 15-ig, mindössze negyven vagonnyi termést vettek át. Emiatt most akadozik a munka, mert ezt a mennyiséget már a szállítás második napján beadták. Pedig ki lehetne használni a jó időt és a gépeket, mert a tavalyinál és Tótbpál Gyula felvétele az idei tervezettnél is nagyobb, 450— 460 mázsás hozamra számítanak. Az ilyen szervezés hamar kiesést és csak nehezen behozható lemaradást okozhat. Ezenkívül a munkaerő és a gépek néhány napra más munkaszakaszra történő át- és vissza csoportosítása az időveszteségeit kívül anyagi kiadásokkal is jár. — Már azon is gondolkoztunk — folytatja az elnök — hogy szükségmegoldásként a tábla szélén ideiglenes rakásokban lehetne tárolni a termést. Viszont a kétszeri le- é3 felrakodás ugyancsak többletkiadást jelent. A növénytermesztés többi részlegein kedvezőbb a helyzet, mert nem fékezik a munkát ilyen tényezők. 57 hektáron termesztettek kukoricát. Ennek betakarítása előreláthatólag nem okoz különösebb gondot, mert egy hét alatt elvégzik ezt. Morzsolt állapotban 40 mázsán felüli átlagtermést várnak a kukoricából. A dohánytermesztő csoport szintén jó eredményt könyvelhet el. Szárítás után 17 mázsa jutott minden hektárra. A kertészeti növények közül csak paradicsommal foglalkoztak, öt hektárról 72,5 vagonnal szállítottak be az oroszkai konzervgyárba, amellyel szerződést kötöttek az átvételre. A paradicsom 238 ezer koronát jövedelmezett a .szövetkezetnek. Ezek valóban szép eredmények. Amikor viszont a gépesítésre terelődik a beszélgetés, ismét panaszkodni kezd Barkóczy elvtárs. — Sok bosszúságot és nehézséget okoz az alkatrészellátás. Ezen a téren főleg az utóbbi években romlott sokat a helyzet. Gyakran csupán" filléres dolgok miatt több napot vesztegelnek a gépek, mert tovább tart a beszerzés, mint maga a javítás. Az anyagbeszerzőnk csaknem mindennapos vendég a nagyobb raktárakban és a traktorállomásokon. Mégsem sikerül mindent megkapnia. Sajnos mostanában országos méretű probléma ez. A csúcsmunkák idején számtalan esetben kényszerülnek kisebb-nagyobb javításokra a gépek. Ennek megoldásával még a lemaradásokat is el lehetne kerülni, mert gyakran ezen is múlik. A 810 hektáron gazdálkodó tőrei szövetkezetben már valamivél lüktetőbb a munka üteme. Probléma persze itt Ms akad. Szimondol László szövetkezeti elnök főleg az üzemanyagellátásra panaszkodott. — Nehezen akar rendeződni ez — mondja. — Ha Zselízre megyünk üzemanyagért, Lévára küldenek. Léván viszont azzal érvelnek, hogy a zselízi körzetbe tartozunk. Az is előfordult már, hogy az éppen elromlott traktorok tartályaiból „szedegettük" össze a naftát azokba az erőgépekbe, amelyek a legfontosabb munkát végezték. — Most hogy halad a munka? — Mintegy hatvan hektárnyi Mironovi és Bezosztája vetésünk van. A hét végére be is fejezzük. Összesen négyszáz hektár mélyszántásunk volt. Linta József, Koiicz Sándor, ifjabb és idősebb Taman Gyula eddig száztíz hektáron végezték el. 104 hektáron szét van teregetve áz istállótrágya is. Ötvenöt hektár cukorrépából húsz hektár ki van már szántva, — sorolja Leviczky István agronómus. A hét elején a tőreiek is megkezdték a „fehér arany" szállítását. Öt traktorral napi húsz vagont terveznek behordani az alsóváradi gyűjtőhelyre. — Huszadika táján megkezdjük a kukorica törését is — fűzi még az előbbiekhez az elnök. A mutatkozó hozammal elégedettek vagyunk. Negyvenhét mázsa morzsoltra számítunk. Kint a határban mindenütt hangyaszorgalommal dolgoznak. Érthető az igyekezet, mert kevés az idő. A rendelkezésre álló egy—másfél hónap alapos próbatétel lesz, mert rengeteg még az elvégzésre váró feladat. LALO KÁROLT