Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-14 / 244. szám, szerda

A PÁRTOSSÁG: harc az igazságért VASÜTI KÖZLEKEDESUNK MÚLTJA ES JELENE A felszabadulás után egyik legsürgősebb feladat volt államvasutaink 20 millió koronára becsUlt háborús káraink haladéktalan helyrehozása. Vasúti dolgozóink a felszabadító szovjet katonákkal egyUtt teljesítették ezt a feladatot. Tekintettel az idei évre, nem árt talán egy kis visszapillantás a múltba és bizonyára nem érdektelen a múlt összehasonlítása a jelennel sem. Hallgassuk meg ing. Jaroslav Knižka szövetségi közlekedésügyi minisztert, mi a véleménye az eddigi eredményekről és a megoldásra váró problémákról. — A vasúti teherszállítás az elmúlt 25 esztendő folyamán háromszorosára emelkedett — mondja. Ez azt jelenti, hogy 1969-ben egymagunk annyi árut szállítottunk, mint Olaszország, Hollandia, Luxemburg, Dánia és Norvégia együttvéve. Az idei első félév végéig a tervet kb. 2,5 millió tonnával teljesítettük túl. És ha ez év végéig semmi sem jön közbe, akkor országos viszonylatban mintegy 200 millió tonna áru ki és berakásával számolunk. A népgazdaság szempontjából azonban nem mindegy, milyen árut szállítunk. Bányászaink pl. hiába termelnek elegendő szenet, ha azt nem szállítják el idejében. Ezt azért mondom, mert éppen ezen a téren mutatkoznak bizonyos fogyatékosságok. A legutóbbi intézkedések alapján remélhetőleg behozzák a mulasztást, és így a panaszok is megszűnnek. Árucsere-forgalmunk a Szovjetunióval az évek Során olyan méreteket öltött, hogy a tiszacsernyői átrakodóállomáson kívül további két határmenti átrakódét kellett létesítenünk a fokozott igények kielégítésére. A Szovjetunióból hazánkba érkező áru mennyisége már ina meghaladja az évi 20 millió tonnát. • Allamvastttaink gyorsabb iitemó korszerűsítése lényege «e« fokozhatná a teljesítményt? — Valóban ez a helyzet. Bár vasutaink korszerűsítésére — tekintettel korlátolt lehetőségeinkre — nem panaszkodhatunk. A vasútvonalak villamosítása Szlovákiában 1949 óta, az ország többi részében pedig 1951 óta folyik. A munka üteme eléggé lassú ugyan (a mai napig mindössze 17,8 százalékban villamosítottuk vonalainkat), másrészt azonban mozdonyainknak ma már csupán 19 százaié- ka gőzhajtású. A többit villanyerő, illetve motor hajtja. Ez a tény mindenekelőtt a tehervonatok súlya szempontjából jelent felmérhetetlen előnyöket. A villanyinozdonnyai hajtott vagonok befogadóképessége ui. száz százalékkal nagyobb, mint a gőzinozdonnyal hajtottaké. Ehhez járul a sokkal nagyobb sebesség folytán a tetemes idő- és költségmegtakarítás, ami a dolgozók jobb teljesítményében, illetve a túlórák számának csökkentésében mutatkozik meg. A korszerűsítés keretében további 500 km-es útvonalon kábeleket fektetünk le, a vasúti átjárókat pedig a sorompókon kívül — mintegy 1100 helyen — automata berendezésekkel látjuk el. lett — 104 százalékra teljesítettek. Az utóbbi időben javítóműhelyeinkben új mozgalomnak lehetünk tanúi. ..Mindenki szocialista módon" jelszóval indítottak versenyt dolgozóink a rend és munkaerkölcs helyreálzódésileg biztosítottuk a hó eltakarításához), mind ez a tavalyi hosszú és kemény tél következtében nem bizonyult elegendőnek. A gépberendezések többnyire gyenge teljesítményük, illetve alacsony műszaki színvonaluk miatt nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az elavult, megrongált gépeket nem cserélhettük ki idejében s ezért a munkát a dolgozóknak kellett elvégezniük. Ez volt az oka a gyakori megbetegedéseknek. Tekintve, hogy hasonló nehézségek voltak a szomszédos országokban is, a közlekedés rendszertelenné, pontatlanná vált. Szocialista versennyel a jobb eredményekért lítása, valamint a tartalékok felhasználásával, illetve a munka ésszerűsítésével a termelés fokozásának biztosítására. Ennek a mozgalomnak a jegyében folynak a vetélkedések a „Szocialista munkacsoport", vagy „Az üzem legjobb dolgozója" címért, azzal a célkitűzéssé), hogy az év végéig elvégzendő munkájuk ellenértéke legalább 60,5 millió koronával többel tegyen ki a tervezettnél. • A személyszállításiról még nem beszéltUnk. Az utasok joggal panaszkodnak a higiénia hiányára a vasutakon... — Kétségtelenül igazuk van. Sajnos ezt a fogyatékosságot továbbiak tetézik. Télen a roszszul fűtött vasúti kocsik, a kalauzok és a személyzet többi tagjának gyakori hanyagsága stb: Olyan problémák ezek, melyeket minden igyekezetünk ellenére sem sikerült még megoldanunk. Ezzel kapcsolatban csupán annyit mondhatok, hogy addig nem nyugszunk — bár az utazás kultúrájának fokozása a ini körülményeink között eléggé kemény dió —, amíg valamennyi hibát nem orvosolunk. Nem vitás, hogy nem egy nehézséget kell majd leküzde nünk. Vasúti hálózatunk ugyanis a legsűrűbbek közé tartozik a világon, és az utasok száma is egyre emelkedik. Az idei első félév végéig 272 millió személy vette igénybe vasulainkat, amelyek 26 000 tonna poggyászt és 61 000 tonna súlyú sürgős küldeményt továbbítottak. • Hogyan készUlnek fel az idei télre? — Noha már a tavalyi télre is gondosan felkészültünk f idejében megjavítottuk a vágányokat, tőlünk telhetően kiegészítettük kocsi- és mozdonyparkunkat, beszereztük a hóekéket és a többi szükséges gépberendezést, kiképeztük dolgozóinkat az igényes téli munkákra, sót még a nemzeti bizottságok és a hadsereg segítségét is szerTermészetesen a nemzeti bizottságoknak is volt éppen elég problémájuk a télen. Elsösor ban tehát azokkal voltak elfog lalva, s nem segíthettek nekünk. Egészen más volt a helyzet a hadsereggel, nemcsak a mi katonáinkra gondolok, ha nem a szovjet katonákra is. Bármikor hívtuk őket, mindig készek voltak. Ezért a pontos és jó munkáért köszönetét ér demelnek. • Milyen tanulságot vontak le a jövőre nézve ezekből a kedvezőtlen tapasztalatokból? — Véleményem szerint a legfontosabb gépek és gépberendezések behozatala nem odázható el többé. Ezzel a következő ötéves terv folyamán számolunk Ám 1975 után is lesznek követelményeink, mert a zavartalan személy- és teherszállítás biztosítása elképzelhetetlen a korszerű technika nélkül. Az idei télre megfelelően felkészültünk. A gépek fejlesztése és a legsürgősebbek bevásárlása már megtörtént. Különösen sok hóekére van szükségünk. De a hómarógépekről is gon doskodtunk, melyeket főleg a hegyekben türelmetlenül várnak. A vasúti kocsik világító- és fűtőberendezéseinek zavartalan üzemben tartásáról sem feledkeztünk meg. Kezelésük a külön erre a célra rendezett tanfolyamainkon kiképzett karbantartók feladata lesz. Természetes, hogy a gépek és a munkák "rendszeres ellenőrzést igényelnek, hiszen a megbízható, menetrendszerű közlekedésnek ez is egyik feltétele. Amint az az elmondottakból kitűnik, vasúti dolgozóink annak tudatában, hogy a népgazdasági terv teljesítése sokban tőlük is függ, mindent elkövetnek, hogy a szabad szombatok és ünnepnapok lelkiismerete? kihasználásával is kevesebb legyen rájuk a panasz és megkönnyítsék valamennyiünk életét. KARDOS MARTA • Milyen a vasúti kocsipark miiszaki színvonala és hogyan haladnak a javítómunkák? — Fokozatosan korszerűsítjük a teherkocsikat, de további nyitott vagonokat, ciszternákat és konténereket is vásárolunk. És minthogy ez utóbbiakkal elégedettek vagyunk, a rohamosan növekvő nemzetközi áruszállítások zavartalan lebonyolítása nagyobb mennyiség beszerzésére késztet. Ám e korszerű vívmányok csak akkor gazdaságosak, ha kihasználjuk őket. Minek is tagadnám, nagy problémát jelent számunkra a dolgozók hanyagsága. A helytelen kezelés, illet-' ve a gyakori balesetek miatt a vagonok aránylag gyakran szorulnak javításra. Az idei első félévben például ilyen okból 430 vagont vonlunk ki a forgalomból . .. A javítóműhelyekben a vasutasok napjáig soron kívül vál'alt 600 javítást már augusztus utolsó napjaiban, tehát jóval idő előtt befejezték. Ennek köszönhető, hogy kötelezettségüket lényegesen túlteljesítették. Fokozott munkakedvüket a tervfeladatok teljesítése is tükrözte, melyeket az idei első félév végéig — a termelékenység 105,6 százalékos fokozása meltudósítóink :l?r

:jja3lkl IPOLYSZAKALLASON ;iz efsz szőlészetében, mely csak néhány esztendős múltra tekinthet vissza, az idén 12 hektáron fordult termőre a szőlő, nyolc hektáron pedig első ízben adott kóstolót. Bajkai Jenő vincellér öröme teljes volt, mert az első termés 71 métermázsás hozammal jutalmazta meg csoportjának munkáját. Belányi János TORNALJÁN a gimnázium tanulói vállaltak brigádmunkát. Négy autóbusz szállította őket Liptovský Mikulás szövetkezetébe, ahol egy egész hetet töltöttek. Természetesen élmény volt a diákok számára a brigádmunka. Az ellátás kitűnő volt s munka után szórakozásra is jutott idő. Kovács Margit BORSIBAN alig néhány hónapja alakult meg a női futballcsapat, de máris szép eredményekkel dicsekedhet. Hat mérkőzés közül hármat megnyertek, kettő döntetlenre sikerült, egyet elvesztettek. A lányok edzője, Kázmér István azonban reméli, hogy csapata a jövőben eredményesebb lesz. Szabó István RASON, ebben az alig kétszázötven lakosú községben, ahová az autóbusz is csak hetente háromszor jár Tornaijáról, elhatározták, hogy kultúrházat építenek. A lakosok több ezer munkaóra ledolgozását vállalták. A negyedmilliós értékű, emeletes épület már tető alatt áll. Pierzchala József CSATÁN a kilencéves alapiskolában Molnár Erzsébet tanítónő nemcsak lelkes pionírvezető, hanem fáradhatatlan sajtófelelős Is. Neki köszönhető, hogy sz iskola tanulói ebben a tanévben 445 újságot járatnak. Bende József GADÚCON az efsz sertéseinek törzsállományát Bajusz Gyuri bácsi gondozza. Már életének 68. évében jár, valójában nyugdíjas, de tovább dolgozik. Gyuri bácsi munkáját 'az efsz vezetősége nemcsak szavakkal méltatja, hanem anyagiakkal is, hisz a múlt évben Gyuri bácsi keresete 60 000 korona volt. Andriskin József A 20. SZÁZAD második felében a nagy természettudományi felfedezések megnyitják az ember előtt a világűrt és az anyag mikrovilágát. Századunk egy nagy felfedezése sem valósult meg az emberek világán hívül. Ma is érvényes Engels megállapítása: A természet nagyszerű — a társadalom -még nagyszerűbb. A társadalom történelme és fejlődése az emberek tevékenységének eredménye. Az embereknek érdekeik, szükségleteik, kívánságaik, céljaik, akaratuk van, és ezeket bizonyos szociális kapcsolatok világában valósítják ineg. Ezért a társadalom tanulmányozása sokkal bonyolultabb, mint a természet vizsgálata. Minden társadulomtudományi ismeret elméleti értékét rendszerint elméleti és gyakorlati funkciója határozza meg. A társadalomtudományok e két funkciója elválaszthatatlan a tudomány társadalmi elkötelezettségétől, és ezért a tudományos gondolkodásból nem zárható ki az ideológia. A pozitivista elméletek különböző válfajai tudatos vagy öntudatlan önámítást jelentenek. A mai kapitalizmus számára nagyon is elfogadható a pozitivista elmélet, amely megkönynyfli a status quo védelmét. A társadalomtudományokban azonban mindig érvényesült az értékelés aspektusa is. A társadalomtudományok konkrét szociális érdekeltsége összefügg az ideológiai orientációval. A társadalom fejlődése és változása alapelveinek feltárását nem választhaljuk el a társadalmi feladatok teljesítésétől. Ebben a kapcsolatban nyilvánul meg a konkrét szociális érdekeltség, valamint a társadalomtudományok politikai elkötelezettségének szükségessége. Talán helyénvaló lenne, ha most Marx ismert tézisét idéznénk, miszerint: „A filozófusok eddig csak magyarázták a világot, most az a fontos, hogy meg is változtassák." Ez a hozzáállás marad a szocialista értelmiségiek krédója. A szocialista értelmiségiek nemcsak a társadalomtudományok elméletének hordozói, hanem részvételük a világ forradalmi megváltoztatásában összefügg az elmélet gyakorlati ellenőrzésével. ANNAK IDEfEN Csehszlovákiában is divatos volt a társadalomtudományok „tisztaságáért" folytatott harc. A valóságban meg akarták fosztani a társadalomtudományokat a szociális politikai funkcióiktól. Pedig a társadalmi törvények és a társadalmi fejlődés irányzatai felismerésének értelme a szociális politikai funkciók megvalósításában rejlik. Az értelmiségiek nem lehetnek az események érdektelen, passzív nézői. Az igaz, hogy a társadalomtudományok sokkal közelebb állnak az ideológiai kérdésekhez, mint a természettudomány. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalomtudományok és a természettudományok létezésének értelme azonos. A természettudományok fejlődése azt mutatja, hogy az új természettudományi és műszaki ismeretek egyre fontosabb szerepet töltenek be a társadalom életében. A természettudományi ismeretek gyakorlati felhasználása a mai világban nem szlgetelődhet el a konkrét ideológiai kérdésektől. Ezek a döntőek. Ettől függ. hogy a természettudományi felfedezést a társadalmi előrehaladás érdekében használják-e fe). A természettudományok a társadalmi problématikák összetevői. Minden egyes természettudományi intézmény, vagy műszaki kutatóintézet politikailag és minden más szempontból is az adott társadalmi viszonyoktól függ. Ez a tény elsősorban akkor szembetűnő, mikor arról döntenek, hogy a természettudományi, műszaki kutatás eredményeit kinek az érdekében használják fel. Irreális az az elképzelés, hogy a tudományos kutatómunka eredményeiről a társadalmi realitástól függetlenül döntsenek. A társadalomtudományok és a természettudományok terén is a tudományos kutatómunka eredményeinek fejlesztése és kihasználása a legelső pillanattól fogva az adott rendszer szociális-politikai érdekeitől függ. Egyetlenegy tudományág sem tevékenykedhet légüres térben. Amennyiben az egyes ágazatok a társadalom fejlesztésének eszközei akarnak lenni, akkor a munkásosztály érdekeit kell védeniük. A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN az objektív igazság megbonthatatlanul összefügg a párt- és osztályérdekekkel. Már Lenin is azt követelte, hogy a társadalmi folyamatokat nyíltan és közvetlenül osztályszempontból értékeljük. Ez a követelmény harcot jelent a forradalmi proletariátus igazságáért. A munkásosztály nem szabadulhat fel a kizsákmányolás és az osztályelnyomás megszüntetése nélkül. A munkásosztály társadalmi és történelmi szerepének \ különlegességé, hogy általános osztályérdekel azonosak a társadalmi előrehaladás érdekeivel. A munkásosztály alapv«M küldetése az osztályok felszámolása, az emberiség egyesítése és az ember természettel folytatott küzdelmének folytatása. A munkásosztály a kapitalizmus által szült ellentmondásokat megoldó haladó demokratikus erő magva. A munkásosztály logikus, történelmi és közvetlen érdeke,

4 hogy megértsük a világ fejlődésének törvényszerűségeit, a társadalmi élet folyamatainak lényegét, hogy a történelmi Igazság, a realitás materialista dialektikus értelmezése társadalmi változásokban valósuljon meg. A munkásosztály az a társadalmi erő, amely le tudta győzni a hanyatló osztályok ellenállását. A proletariátus és a marxizmus—leninizmus szövetsége valósítja meg az emberiség legnemesebb eszméit. A proletariátus csak fokozatosan válik társadalmi erővé. A burzsoázia sohasem békélhet meg egy olyan társadalomtudománnyal, amely a kapitalizmus megszűnésének szükségét bizonyítja. A burzsoázia ma, amikor a szocializmus világa hatalmas politikai, gazdasági és katonai erőt képvisel, természetesen, nem szemléli ölbe tett kézzel, hogyan roskadoznak össze azok az oszlopok, melyeken uralma épül. A burzsoá világ ma mln-den téren harcot folytat. Tagadja a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, a szocialista tábor ideológiai fellazítására törekszik, és gyengíteni akarja a munkásosztálv befolyását. E TÉNYEKET figyelembe véve újból el kell gondolkoznunk a tudomány, a társadalomtudományok pártossága felett. Egyes emberek ezt a kérdést primitív módon leegyszerűsítik. A pártosságot gyakran úgy értelmezik, hogy a társadalomtudományok dolgozói csak úgy állhatnak helyt, ha párttagok. Ennek azonban nincsen semmi köze Leninnek a pártosságra vonatkozó elméletéhez. A lenini pártosság alapelv, amely a tudományos ismeretekből indul ki és a társadalmi fejlődés megértésén alapszik. A marxizmus azért azonosítja a tudományosságot és a pártosságot, mert a munkásosztály helyzete és történelmi küldetése kifejezi az emberiség egységéhez és előrehaladásához vezető objektív társadalmi folyamatok irányelvét. A kommunista értelmiségiek pártossága ezért nem jelent pillanatnyi állásfoglalást. A pártosság a kommunista értelmiségiek, tudósok egész életre szólö krédója. l*V)