Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)
1970-10-14 / 244. szám, szerda
» Rendszerünk erejét a tettek, a munka eredményei adják (Folytatás az 1. oldalról) csolatban nagyra értékeljem a Kroméŕíži Városi Nemzeti Bizottság a felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére egy évvel ezelőtt tett vállalását, valamint a Humpoleci Városi Nemzeti Bizottság felhívását, pártunk megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, amely új kezdeményezést jelent. A kezdeményezés a nemzeti bizottságok munkájában, ha a dolgozók életkörülményeinek sokoldalú javulását célozza, nagyon komoly politikai és mélyen emberi munka. A nemzeti bizottságok konkrét munkájában tükröződnek a szocialista államunk demokratizmusának és humanista küldetésének bizonyítékai. Rendszerünk erejét nem a szavak, hanem a tettek és a munka eredményei adják. Az utóbbi időben magam is ismét meggyőződtem arról, milyen tehetséges embereink vannak és milyen gyorsan érhetünk el minden téren jelentős javulást. Csak kézbe kell venni a dolgokat. Ösztönözni kell az emberi aktivitást és jól keli megszervezni a munkát. Ha erre képesek vagyunk, akkor rövid időn belül köztársaságunkban mindenütt megteremthetjük a jó életviszonyokat, és egyben biztosítjuk a népnek a biztató távlatokat. A fiatalokat be kell kapcsolni a nemzeti bizottságok munkájába. Lehetővé kell . tenni nekik, hogy érvényesüljenek a politikai és kulturális életben, valamint a város és községfejlesztésben, mert ez kialakítja az olyan értékes tulajdonságokat, mint a feleiősségteljes munka, a fegyelem, a becsületes cselekedet stb. A fiatal emberek számára ez a legjobb iskola. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a nemzeti bizottságok akkor végezhetnek eredményes munkát, ha teljes mértékben élnek hatáskörükkel. A hiányosságok viszont gyakran abból erednek, hogy nem lépnek fel elég következetesen a rendetlenség ellen, hogy eltűrik a szabálysértést és a rendbontást. Ezért feltétlenül fel kell újítani az ellenőrző tevékenységet, hogy az ismét a hibák kiirtásának és valamennyi dolgozó nevelésének aktív tényezője legyen. Csehszlovákia Kommunista Pártja nagyra értékeli a nemzeti bizottságok, valamint a nemzeti bizottságok lelkiismeretes funkcionáriusainak és dolgozóinak tevékenységét. A Bontakoztassuk ki a dolgozók kezdeményezését pártunk megalakulása jubileumi évfordulójának tiszteletére (Folytatás ax 1. oldalról) nácsának titkára elemezte, milyen feladatok várnak a szakszervezetekre a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatásában. Hazai és külföldi rosszakaróink felé hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalásokat nem felülről diktálták. A munkásosztály és a vele szövetséges szövetkezeti parasztság, valamint haladó értelmiség nagyra értékeli a párt fél évszázados harcát és munkáját. Marik elvtárs ugyancsak rámutatott az együttes kötelezettségvállalások jelentőségére, és egyben követelményként állította fel, hogy a szakszervezeti szervek fokozott mértékben segítsék a Szocialista Ifjúsági Szövetség kezdeményezéseit és megállapította-, hogy a szocialista munkabrigád-mozgalom a jövőben is az emberi kezdeményezés fejlettségének legmagasabb formáját jelenti. Rámutatott, hogy az újítók és feltalálók mozgalma jelentős szerepet játszott a szocializmus alapjainak felépítésében, de míg 1961-ben a CSSZK-ban 290 ezer javaslatot nyújtottak be, 1969-ben számuk 70 000-re csökkent. Az újítómozgalomnak konkrét tematikai tervre, rugalmas szervező munkára, megfelelő értékelésre és főleg a szakszervezetek segítségére van szüksége. Meghiúsult kísérlet KIÁLLÍTÁS DUNASZERDAHELYEN Tegnap délután Dunaszerdahelyen a marxizmus—leninizmus esti egyetemének nagytermében ünnepélyes keretek között megnyitották a „Meghiúsult kísérlet" című kiállítást. A Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma, az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottsága és a bratislavai Népművelési Intézet rendezte kiállításon Nyári István, az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottságának ideológiai titkára üdvözölte a párt- és állami szervek képviselőit. A kulturális műsorral tarkított megnyitón Mate) AndráSl, a Szlovák Szocialista Köztársaság művelődésügyi miniszterének helyettese, és Štefan Ferencei, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkára mondott beszédet. Értékelték a kiállítás jelentőségét és azt a fejlődést, amelyet társadalmunk az elmúlt két évben megtett. Rámutattak a csehszlovák—szovjet barátság jelentőségére és arra, hogy a párt új vezetése milyen konkrét politikai és gazdasági sikereket eredményezett a konszolidálódás! folyamatban. nemzeti bizottságok, mint az állami közigazgatás szervei a munkásosztály és valamennyi dolgozó fontos -eszközei az új szocialista társadalmi rend élpítésében. Ezért a nemzeti bizottságok munkájának továbbra is fokozott figyelmet szentelünk. Jelenleg mindenekelőtt arra van szükség, hogy a nemzeti bizottságok következetes megtisztításával megerősítsük akcióképességüket. A köztársasági elnök beszéde végén beszámolt a Finn Köztársaságban tett látogatásáról. Hangsúlyozta, hogy az ott folytatott hivatalos megbeszélések során érezte a népünk munkája, ügyessége, gazdag kultúrája és dicső történelme Iránti megnyilvánuló barátságot és tiszteletet. Kijelentette, hogy a Finn Köztársaság Kekkonen köztársasági elnök vezetésével aktív békepolitikát folytat, és az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívását szorgalmazza. Pompidou elégedettel tárgyalások eredményeivel Üdvözlő távirat — Nyíltan megmondjuk — jelentette ki dr. Marik —, hogy az emberi kezdeményezéssel nem foltozhatjuk meg az irányítás és a munkaszervezés hézagait. Nagyra értékeljük mindazok áldozatkészségét, akik szombaton és vasárnap is dolgoznak, de nem szabad megengednünk, hogy a becsületes munkások önként vállalt szombati és vasárnapi munkájukkal a lógósok és munkakerülők helyett végezzék el a termelési feladatokatl A szónok ezután hangsúlyozta: a szakszervezeteknek harcolniuk kell, hogy a munkát a szocialista elvek alapján jutalmazzák, mert ez a kezdeményezés lényeges fokozásának egyik feltétele. A CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére kialakuló új alkotó kezdeményezés méltó értékelésre talál. A kormány és az FSZM elkészítik a szocialista munkaverseny dokumentumát, amelyben értékelik az ötödik ötéves terv és a párt tiszteletére megindult -munkaverseny legjobb üzemeit. A tanácskozás vitával folytatódott, amelyben a felszólalók ismertették a szocialista munkaversennyel, a szocialista munkabrigádok szervezésével, valamint a munkakezdeményezés támogatásának egyéb formáival összefüggő tapasztalataikat. (CSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Szalem Ali Rubajnak, az elnöki tanács elnökének a Dél jemeni Népköztársaság államünnepe alkalmából. A párt és a kormány vezetői az északcsehországi kerületben (Folytatás az 1. oldalról) A délutáni órákban a párt és kormányküldöttség részt vett a mosti bányászklubban a bányakörzet funkcionáriusainak aktíváján. Miroslav Bauer vezérigazgató ismertette a kötelezettségvállalás teljesítésének eredményeit. Közölte, hogy a bányászok ebben az évben szeptember végén 40,5 millió tonna szenet fejtettek, és így már 75 százalékra teljesítették azt az ígéretüket, hogy 1970-ben öszszesen 54,1 millió tonna szenet adnak a köztársaságnak. A vitában hat pártfunkcionárius szólalt fel, akik beszámoltak üzemeik politikai és gazdasági konszolidációjáról, valamint a munkájukat nehezítő problémákról. A vita végén Gustáv Husák elvtárs, a párt- és kormányküldöttség vezetője a CSKP KB nevében köszönetet mondott az észak-csehországi kerület dolgozóinak a társadalmi és gazdasági téren végzett jelentős munkáért. Az aktíva befejezéseként a résztvevők a CSKP Központi Bizottságához címzett nyilatkozatot fogadtak el, amelyben teljes mértékben és egyhangúlag támogatják a CSKP KB jelenlegi politikáját. Fogadás A tanulságos és érdekes kiállítás több száz dokumentuma feleleveníti, hogy mi történt Csehszlovákiában 1968-ban és 1969 első felében. A kétrészes kiállítás első fele azt mutatja be, hogy a külső és belső ellenség hogyan tevékenykedett országos viszonylatban. A második rész arra vet fényt, hogy a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus és a szocialista és szovjetellenesség hogyan nyilvánult meg a járás területén. A dunaszerdahelyiek nagy pozitívuma, hogy a szélsőséges jelenségek a válságos időszakban a járásban működd 186 alapszerszervezet közül mindössze 8-ban jutottak átmenetileg érvényre. A kiállítás országos vonatkozású részét Prágában és Bratislavában már bemutatták. A rövidesen vándorkiállítás formájában más járási székhelyeken is bemutatásra kerülő anyagot Szlovákiában Dunaszerdahelyen első ízben állították ki. A tárlat iránt már a megnyitását követő első órákban nagy érdeklődés nyilvánult meg. (isa) (ČSTK) — A budapesti Vígszínház vezetőségét tegnap Bratislavában fogadta dr. Matej András, az SZSZK művelődésügyi miniszterének helyettese. A magyar művészek nagyon elismerően nyilatkoztak arról a fogadtatásról, amelyben a bratislavai közönség részesítette őket. (Folytatás az 1. oldalról) — minden más olyan kérdést, amellyel kapcsolatban a felek hasznosnak tarthatják a véleménycserét. Harmadszor: A fentebb kifejtett elvek semmiképpen sem érintik azokat a korábbi kötelezettségeket, amelyeket az aláíró felek vállaltak harmadik államokkal szemben, és nem irányulnak egyetlen harmadik állam ellen sem. Negyedszer: A politikai konzultációkat rendszeresen megtartják. A külügyminiszterek vagy pedig a külön erre a célra kijelölt képviselők minden esetben összeülnek, amikor az szükségesnek bizonyul, de elvileg évente kétszer. Moszkva, 1970. október 13. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke Szovjet—francia nyilatkozat Moszkva — A kedden Moszkvában aláírt szovjet—francia nyilatkozat szövege a következő: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására Pompidou francia köztársasági elnök és felesége 1970. október 6-tól 13-ig a Szovjetunió vendége volt. A francia köztársasági elnököt M. Schumann külügyminiszter kísérte. Pompidou elnököt és a francia küldöttséget mindenütt meleg fogadtatásban részesítették, amelyben visszatükröződtek a két ország népeit régóta egyesítő barátság érzelmei. A francia köztársasági elnök tárgyalásokat és megbeszéléseket rolytatott L. I. Brezsnyevvel, A. N. Kosziginnel, N. V. Podgornijjal. Mint az egyik legkedvezőbb tényezőt állapították meg, hogy az európai államok közötti kapcsalatok lejlődését jelenleg nem csupán a gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok kibontakozása jellemzi, hanem olyan erőfeszítések is, amelyeknek célja a politikai kapcsolatok rendezése és javítása, valamennyi európai állam jelenlegi határai sérthetetlenségének elismerése és e határok mindenki részéről való tiszteletben tartása, az erőszakkal való fenyegetőzésnek, illetve az erőszak alkalmazásának kizárása, mert csak az ilyen irányú együttes erőfeszítések teremthetik meg a feltételeket az európai biztonságot érintő problémák rendezéséhez, teszik lehetővé Európa politikai és katonai csoportosulásokra oszlásának megszüntetését, az európai kontinens békéjének biztosítását. Ezzel kapcsolatban, mint olyan hatalmak, amelyekre az ismert négyhatalmi egyezmények alapján felelősség hárul, kifejezésre juttatják, hogy elégedettek a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság 1970. angusztus 12-én kelt szerződésének aláírásával, mert c szerződést fontos hozzájárulásnak tekintik az európai enyhülés kibontakoztatásához és az európai biztonság megszilárdításához. A felek kijelentik, hogy helyeslik az össz európai értekezlet megtartására irányuló javaslatot, és az értekezlet sikeres lebonyolításának biztosítása céljából szükségesnek tartják az aktív és sokoldalú előkészítés megkezdését kétoldalú érintkezések útján, valamint — mihelyt lehetséges — sokoldalú érintkezések keretei között. A szovjet vezetők és Pompidou elnök meggyőződése, hogy a Szovjetunió és Franciaország mind a részükről elindított megfelelő kezdeményezések révén, mind pedig kölcsönös együttműködéssel döntően hozzájárulhat az európai helyzet eredményes evolúciójához. Tudatában az európai problémákkal kapcsolatos szovjet—francia konzultációk hasznosságának, megállapodtak az ilyen konzultációk fejlesztésében és elmélyítésében. A felek megelégedéssel nyugtázták a közel-keleti tűzszünet érdekében tett erőfeszítéseket. ReméHUSSZEIN A TISZTIKARRAL TANÁCSKOZIK Amman — Bejrút — Az előzetes jelentések ellenére sem írták alá hétfőn Ammanban a jordániai hatóságok és a palesztinai gerillák viszonyát hosszú távon szabályozó megállapodást. Az Egyesült Államoktól újonnan kapott fegyverek — írja a UPI — megerősítették a királyi kormány eltökéltségét, hogy növeli ellenőrzését a palesztinai ellenállási szervezetek fölött. A hatóságok egyfelől azt követelik, hogy az összes gerilla-támaszpontot helyezzék át a frontvonalak mellé, másfelől azt, hogy az Ammanban tartózkodó palesztinai milicisták a hadsereg ellenőrzése alá kerüljenek. Ami a Jordániába vezető amerikai légihidat illeti a repülőgép-robbantásokról híressé vált Dawson F teld sivatagi repülőtérre — a helyi beduinok szerint — négy nap óta szakadatlanul érkeznek a fegyverrel és hadianyagokkal megrakott amerikai gépek. Husszein király keddre virradó éjjel tanácskozásra ült össze a hadsereg vezető tisztjeivel. A Palesztinai Ellenállási Szervezetek Központi Bizottsága határozatot hozott, amely szerint a jövőben csak azon tagjai tehetnek nyilatkozatot a nevében, akik Jordániában tartózkodnak. Tel Aviv — Washington — Az izraeli vezetők politikai állásfoglalásaiban az elmúlt napok sem hoztak új színt. Golda Meir miniszterelnök Tel Avivban, Abba Eban külügyminiszter a washingtoni sajtóklubban továbbra is azt ismételgette, hogy „Egyiptomnak vissza kell állítania az augusztus 5-1 helyzetet, vissza kell vonnia rakétáit a fegyvernyugvási övezetből." A két izraeli politikus szó- és egyezményszegéssel vádolta Egyiptomot, és azt sem mulasztották el, hogy ezzel kapcsolatban megrágalmazzák a Szovjetuniót is. nyüket fejezték ki, hogy rövidesen megkezdődhetnek az építő szellemű megbeszélések Jarring nagykövet, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja közvetítésével, amelyek elvezetnek az olyan igazságos és tartós béke megteremtéséről szóló megállapodáshoz, amely a Biztonsági Tanács 1967. november 22 i határozatán alapszik, és előírásokat tartalmaz a megszállt területek Izrael általi kiürítéséről éppúgy, mint arról, hogy minden érdekelt ország köteles elismerni e térség valamennyi országának szuverenitását, politikai függetlenségét és területi integritását. A felek sajnálattal jegyezték meg, hogy Indokínában folytatódik a háború és a külföldi intervenció. A véleménycsere igazolta, hogy a tárgyaló feleknek az indokínai béke visszaállítását előmozdító rendezéssel kapcsolatos álláspont Igen közeli. Megállapodtak abban, hogy folytatják erőfeszítéseiket az érdekelt felek közötti tárgyalások előmozdítása érdekében, amelyek e térség népeinek biztosítanák a lehetőséget, hogy az 1954-es genfi megállapodás alapján minden külső beavatkozás nélkül maguk rendelkezzenek sorsukkal. A felek hangsúlyozták, hogy a Szovjetnnió és Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít a leszerelés problémájának. A Szovjetunió és Franciaország megerősítette hűségét az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljai és elvei iránt. A szovjet képviselők és Pompidou elnök hangsúlyozták, hogy a két ország kormányai igen jelentősnek tartják a Szovjetunió és Franciaország kölcsönös kapcsolatainak megszilárdítását. Kijelentették, hogy továbbra is készek a közeledésre törekedni, ami megfelel a szovjet és a francia nép vágyának egyaránt és a két ország tartós érdekeinek. A két fél elhatározta, hogy még következetesebben és sokoldalúbban fejlesztik a nemzetközi politika fő problémáiról tartott szovjet—francia konzultációkat. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú kapcsolatok a kereskedelem és a gazdasági együttműködés terén szüntelenül bővülnek. A nyilatkozat megállapítja, hogy a pozitfv eredmények eléréséhez jelentős mértékben hozzájárul az 1968-ban létesített szovjet—francia vegyes bizottság. A két (él hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tudományos és műszaki együttműködés mind sokoldalú, mind kétoldalú alapon rendkívül fontos. A két fél kinyilvánította a két ország közötti kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésére irányúié akaratát. Megállapodtak abban, hogy a közeljövőben a Szovjetunió főkonzulátust létesít Marseille-ben, Franciaország pedig Leningrádban. Pompidou elnök emlékeztetett arra, hogy Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint és Nyikolaj Podgorniit hivatalos látogatásra hívták meg Franciaországba. A látogatásra 1971 folvamán keröl sor. A francia elnök szovjetunióbeli látogatása új, fontos szakaszát jelenti annak az útnak, amelyre a két kormány lépett és amelyen a jövőben is haladni szándékszik — hangsúlyozta a nyilatkozat. NASA-szakértők látogatnak Moszkvába Washington — Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) öt szakértője október 26-án és 27-én Moszkvába látogat, hogy szovjet kollégáival megvitassa az űrutazás közben veszélybe kerülő űrhajósok megmentésének módjait. A NASA ezzel kapcsolatban kiadott közleménye rámutat, hogy az ülésen megtárgyalják a két ország űrhajóinak repülés közben való összekapcsolásának lehetőségét is. Amennyiben a feleknek sikerül megállapodniuk — fűzi hozzá a közlemény —, a Szovjetunió és az USA jóval magasabb szinten folytathatja űrkutatásait.