Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-11 / 41 . szám, Vasárnapi Új Szó

K

ellemesen meglepett — a hivatalos fórumokon és magánbeszélgetéseken egyaránt — mily nagy tisztelettel emelegetik azok nevét, akik a~ felszabadulást kövptó években részt vettek a mezőgazdaság szocializálásában és a tizenkétmillió kisparcellából 3450 szövetkezeti gazdaságot formáltak. Ivan Prmou elvtárs, a Központi Bizottság titkára a mezőgazdaság fejlesztésének kérdéseiről szólva elsősorban is azt hangsúlyozta, hogy a párt negyedszázados mezőgazdasági politikája következetesen tükrözi a lenini elveket, figyelembe véve ezek érvényesítésénél a sajátos adottságokat. A legfelsőbb pártszerv határozatainak kialakításánál mindig figyelembe vette a helyzetismeretből következő javaslatokat, a munkások és szakemberek véleményét. Talán éppen ennek a figyelemnek köszönhetik, hogy elkerülték a fejlődés útjának nagy buktatóit. Azok többsége, akik a szövetkezeteket alakították — később képzettséget szerezve vezetői tisztséget töltöttek, sőt töltenek be, — mindig őszintén tolmácsolják a dolgozók véleményét. Úgy vélem, az őket övező nagy megbecsülésnek egyik indítéka ebből a nyílt őszinteségből ered. kis szövetkezetek egyesítését. Ezt a folyamatot a fejlődés második szakaszaként tartják számon. Kialakították az 5—6000 hektáros gazdaságokat, megkezdték a termelés szakosítását és összpontosítását. Ezek a gazdaságok már képesek voltak a gépesítés tökéletesítésére, korszerű állattenyésztési telepek építésére, nagy szőlőskertek és gyümölcsösök telepítésére. A nagy beruházások elősegítették a termelés gyors növekedését. Bulgáriában 1968-ban a mezőgazdaság össztermelése 210 százalékkal volt nagyobb, mint 1939-ben. Ugyanakkor ez idő alatt a mezőgazdaságban dolgozók létszáma a felére csökkent. Az említett évtizedben ugrásszerűen fejlődött a falu, kiegyenlítődött a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók keresete közötti különbség. Ma, a szövetkezetek többségében magasabb a tagok életszínvonala, mint az iparban dolgozóké. Tény, a fejlődés gyors üteme az utóbbi években lassult. Kutatták ennek okát, javaslato kat készítettek a fejlődés ütemének fokozására. 1969-ben megkezdték a 30—50 000 hektáros agráripari komplexumok kialakítását. A BKP Központi Bizottságának ülésén a mezőgazdaság fejlesztésének értékelésekor megállaBulgáriai útijegyzetek A mezőgazdaság fejlesztésének távlatai ^ Vracai agráripari komplexum ® Á mérce: világszínvonal Bulgáriában alig egy évtizeddel a felszabadulás után már nemcsak arról beszéltek, hogy miként emelkedett a termelés és a dolgozók életszínvonala, hanem azt is látták, az 500— 1500 hektáros szövetkezetek nem képesek nagy beruházásokra, így a további fejlődést csak korszerűen fel' szerelt nagyüzemek biztosíthatják. S újból az „alulról jövő" kezdeményezés alapján kezdték meg 1958-ban a pították: elérkezett az ideje, hogy a mezőgazdaságban is összpontosítsuk a beruházásokat s azon szakaszok fejlesztését helyezzük előtérbe, melyek döntően hatnak az egész termelési ág fejlődésére. Az agráripari komplexumok kialakítása megfelelő lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a mezőgazdaságban is teret nyerjen a tudományos-műszaki forradalom, ami új szakaszt nyit meg a mezőgazdaság fejlődésében. Nyári emlék: ebből a rózsából készül a világhírű bolgár rízsaolaj. Bulgáriában 30 hektáron üvegházakban és 400 hektárnyi kertben 500 féle virágmagot termelnek és 250 fajta rózsatövet gondoznak. Évente 35 tonna virágmagot — a világ virágmagtermésének tíz százalékát — termelik és szállítják 40 országba. Felvételünk Velingrádban készült, az ország legnagyobb üvegházrendszerének méreteit érzékelteti, ahol tizenhét hektáron illatozik a szegfű. Agráripari komplexum A Szófiától északnyugatra elterülő vracai kerület nagyságrendi szempontból az ország tizedik kerülete. A kerületi pártbizottság vezetői — egy plasztikus térkép előtt — cagvon szemléletesen elmagyarázták, miként képzelik el a Központi Bizottság határozatának teljesítését. A mezőgazdászok tervei szerint a kerület szövetkezeteit és állami gazdaságait öt agráripari komplexumba tömörítik. Mikor? Majd ha kialakítják az előfeltételeket. Ezt a folyamatot 2—3 évre tervezik. Munkájukhoz gyakorlati tapasztalatokkal szolgál a több mint egyéves vracai agráripari komplexum. Kérdé seinkre a legilletékesebbek, a nagyvállalat vezetői feleltek. Nálunk már 1966-ban — egy konzervgyár építése kapcsán — felvetődött a szövetkezeti társulás gondolata. Később a gyakorlatban tapasztalhatták, a társulás nagyon laza köte lék. így került sor — különböző javaslatok megvitatása után — 1969 januárjában a kerület első agráripari komplexumának megalakítására. A komplexumot hét szövetkezet alkotja 38 700 hektár földterülettel. Huszonegy tagú vezetőségét, konferencián, titkos szavazással választják a szövetkezetek küldöttei. A szűkebb körű vezetőségnek — elnökségnek — öt tagja van. Az elnök helyettese a baromfi-feldolgozó üzem igazgatója és a komplexum üzemi pártbizottságának elnöke. A nagyvállalatban a szövetkezetek „mint jogi alanyok" teljes önállóságot élveznek. A komplexum vezetősége jogkör szerint végzi szervező, irányító és ellenőrző tevékenységét. . Szövetkezeti elnökökkel beszélgetve feltettük a kérdést: milyen előnyt jelent az agráripari komplexum? Nagyon pontos, meggyőző feleleteket kaptunk. Nagyvállalatukat 2—3 növényfajta termesztésére szakosították, így szinte teljesen gépesítették a növénytermesztést. Két éve még a hét szövetkezetben 201 kisebb-nagyobb táblán termesztettek bu^át. A múlt évben az azonos nagyságú vetésterület csupán 45 táblára oszlott. Kukoricát nem 109, hanem 45, a zöldséget 27 parcella helyett két helyen termesztik, az előző évihez hasonló nagyságú területen. Két éve még minden szövetkezetben tenyésztettek baromfit Az idén a korszerű baromfitelepről 3 millió, az építkezés befejezése után évi 5 millió boilert adnak piacra. Fokozatosan végrehajtják az állattenyésztés összpontosítását is. Számokkal bizonyították, hogy az 1000—3000 darab fejőstehén és 30 000—100 000 darab sertés elhelyezésére alkalmas, maximálisan gépesített telepeket kell építeni. E hatalmas beruházásokat elsősorban saját bevételükből — részben állami dotációból és hosszú lejáratú kölcsönökből — fedezik. A termelés összpontosítását nagyon határozottan végzik. A szövetkezeti vezetők politikai és szakmai felkészültségét bizonyítja, hogy a kezdeményezések döntő többsége éppen tőlük ered. Uja Andrejev, az agráripari komplexum üzemi pártbizottságának titkára elmondta: lépyegében a pártgyűléseken vetődött fel először a nagyvállalat alakításának gondolata. Elsősorban a termelésben dolgozó szakemberek sürgették a termelés folyamatos növekedését biztosító szervezési—irányítási forma kialakítását. A nagyvállalat területén 39 településen 40 500 lakos él, közülük 2100 párttag. A gépesítés fokozásával évről évre csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. Ezt helytelenítették a pártszervezetek. Véleményük szerint a szövetkezeteknek megfelelő foglalkozási lehetőséget kell biztosítaniuk a gépesítés folytán „feleslegessé vált" egyéneknek,- sőt a szövetkezeti tagok felnövekvő gyermekeinek is. Javasolták, hogy e kérdést a melléktermelési ágak fejlesztésével és a terményfeldolgozó üzemek építésével oldják meg. Elgondolásaik fokozatosan megvalósulnak. A legmeggyőzőbb érv Őszintén beszéltek arról, hogy a szakemberek sokat vitatkoznak az agráripari komplexumok tevékenységét érintő kérdésekről. Például náluk a hét szövetkezetből csupán háromban volt azonos szinten a termelés, mindenütt eltérő volt a munka utáni díjazás és az átlagkereset. Az idén megkezdték a munkanormák rendallja Andrejev, a vracai agráripari komplexum pártbizottságának titkára. zését. Két-három év alatt elénk, hogy azonos munkáért azonos bért kapjon a szövetkezeti tag, függetlenül attól, hogy melyik szö"etkezetben dolgozik. Javaslatot készítettek az egyes szövetkezetek jövedelem-csökkenésének kiegyenlítésére. Ez főként azon szövetkezeteket érinti, melyekben a szakosítás folytán megszüntették a kertészetet és most csupán gabonát termesztenek. E problémák megoldására nincsen központi „recept", saját maguk keresik a megoldást, méghozzá eredményesen. Nagyon pozitív a ta'-1lyi gazdálkodásuk mérlege. Hárommillió levával — több mint 36 millió korona — volt magasabb a jövedelmük mint a hét szövetkezet előző évi bevétele. Az emereknek ez bizonyítja a legmeggyőzőbben az új ag ráripari komplexum előnyét. CSET5 JÁNOS