Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-09 / 214. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA t97fl. szept 9. SZERDA BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 214. szám Ara 50 fillér Köszönet az áldozatos munkáért Országos linnapi ülés a bányásznap alkalmából (CSTK) — A bányásznap al­kalmából tegnap Prágában or­szágos ünnepi ülést tartottak. Az ünnepi ülést, amelyen mintegy 500-an vettek részt, a szakágazat párt- és szakszerve­zeti funkcionáriusai rendezték. Megjelent dr. Ľubomír Strougal­nak, a CSKP KB elnökségi tag­jának, a szövetségi kormány el­nökének vezetésével a párt és a kormány- küldöttsége: Jan Pilier, a CSKP KB elnökségi tag­ja, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Köz­ponti Tanácsának elnöke, Fran. tišek Pene, a CSKP KB titkára, Jindfich Zahradník miniszter, a Szövetségi Iparügyi Bizottság elnöke, Josej Šimon, a CSSZK ós Ján Gregor, az SZSZK ipar­ügyi minisztere. Jindfich Zahradník miniszter beszéde bevezető részében hang­súlyozta, hogy a széntermelés fejlesztése volt az elmúlt ne­gyed században a csehszlovák népgazdaság fejlődésének alap­vető feltétele. A szénszükséglet 1046-tól 2,7-szeresére nőtt, és hazánk az egy főre eső szénfej tési eredményével világviszony­latban is az élvonalba került. A szónok rámutatott, hogy a közelmúltban a szén jelentősé­gének lebecsülése szélsőségesen negatív • következményekkel járt. A válságos helyzetet a bá­ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK a BNK és a KNDK állantünnepe alkalmából (CSTK) — GUSTÁV HU S A K , a CSKP KB első titkára, LUD­VÍK SVOBODA köztársasági elnök és LUBOMlR STROUGAL, a szövetségi kormány elnöke a Bolgár Népköztársaság állam­ünnepe alkalmából szerencsekívánataikat fejezték ki TODOR ZSIVKOVNAK, a BKP KB első titkárának, a BNK miniszterta­nácsa elnökének és GEORGL TRAJKOVNAK, a BNK nemzetgyű­lése elnöksége elnökének: „Tisztelt elvtársak, a Bolgár Népköztársaság államünnepe alkalmából a CSKP KB, a cseh­szlovák kormány és Csehszlo­vákia népe nevében szívélyes üdvözletünket küldjük a testvé­ri bolgár népnek, melyet szo­cialista internacionalizmus és hagyományos barátság szilárd köteléke fűz Csehszlovákia né­peihez. Őszintén sok sikert kívá­nunk a szocializmus nagysza­bású művének építésében. Internacionalista kötelessé­günknek tartjuk, hogy szocia­lista országaink között tovább mélyítsük és fejlesszük a szö­vetségi és baráti kapcsolatokat, az együttműködés és a kölcsö­nös segítségnyújtást, nemcsak Csehszlovákia és Bulgária né­pének életfontosságú érdekeit tartva szem előtt, hanem azt is, hogy állandóan erősítsük és szilárdítsuk a szocialista orszá­gok, a nemzetközi kommunista. (Folytatás a 2. oldalon) Hazánk új nagykövete a Szovjetunióban (ČSTKJ — Ludvík Svoboda köztársasági elnök Bohuslav Chňoupeket nevezte ki a CSSZSZK új rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetévé a Szovjetunióban. Egyben felmentette tisztsége alól Vladimír Kouckij eddigi nagykövetet és más föladatok­kal bízta meg. nyászok rendkívüli műszakok­kal igyekeztek leküzdeni és 1969-ben a munkaszüneti na­pokon 2,7 millió tonna szenet fejtettek. A szövetségi kormány minisz­tere ezután rámutatott, hogy az 1969-es és 70-es bányászévben összesen 107 millió 800 ezer tonna szenet fejtettek, ami az előző esztendőhöz viszonyítva 4,6 százalékos emelkedést je­lent. Most minden bányakör­zetben új kötelezettségvállalá­sokkal készülnek Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítá­sának 50. évfordulójára. Az ülésen felszólalt L. Strougal elvtárs ls. A szövetségi kor­mány elnöke beszédének beve­zető részében nagyra értékelte a bányászok munkájának ered­ményeit, valamint a párt 50. év­fordulója alkalmából megnyil­vánuló kezdeményező tevékeny­ségüket. Az ország politikai és gazdasági konszolidálásával összefüggő feladatok jellemzése során rámutatott: jelenleg arra törekszünk, hogy az 1969 ápri­lis óta megnyilvánuló pozitív irányzatok tartósak legyenek. Ezt csak úgy érhetjük el, ha mindnyájan még jobban dolgo­zunk, irányítunk és nevelünk. Az utóbbi öt esztendő tapasz, talatainak elemzése megmu­tatta, hogy a szén még hosszú ideig népgazdaságunk döntő fontosságú energiahordozója. Aránylag nagyszabású beruhá­zási építkezésekkel akarjuk gyorsan és idejekorán biztosíta­ni az új fejtési kapacitásokat, és fokozatosan megvitatjuk a bányászok szociális kérdéseinek egész komplexumát. Nagyon ésszerűen kell gaz­dálkodni a tüzelőanyaggal. Ez nem újkeletű kéídés, de any­nyira sürgető, hogy megoldását a következő ötéves tervben nem kerülhetjük el. A miniszterelnök beszéde be­fejező részében köszönetet mon­dott a bányászok áldozatkész munkájáért, és jókívánságait fe­jezte ki ünnepük 1 alkalmából. [ ZAMBIA ] Megkezdődött az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Lusáka — Kedden délelőtt Kaunda zambiai elnök 17 állam­fő, 12 miniszterelnök és sok más vezető politikus jelenlété­ben nyitotta meg az el nem kö­telezett országok harmadik csúcsértekezletét. Megnyitó be­szédében hangoztatta, hogy a mostani csúcsértekezlet célja a függetlenség, szabadság és igazságosság erősítése, a fejlő­dő országok gazdasági önálló­ságának fokozása, a még gyar­mati uralom alatt lévő terüle­tek teljes felszabadítása, az el nem kötelezettek mozgalmának és az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének erősítése. Kaunda szerint a nemzetközi helyzet bi­zonyos enyhülése nem tette fe­leslegessé az el nem kötelezet­tek mozgalmát, amelynek egyik fő sajátossága — az egység a különbözőségben. A mozgalom különböző gazdasági, társadal­mi és politikai rendszerű és kultúrájú országokat egyesít a közös célok elérésére. A nemzetközi helyzetben to­vábbra is sok a veszélyes elem: a közel-keleti helyzet, az afri­kai gyarmatosítás fennmaradá­KÖZEL-KELET sa egyes területeken, Indokína. Sok nyugati ország támogatja a fajüldöző dél-afrikai, rhodesiai rendszert, a gyarmattartó Por­tugáliát. Zambia ezért helyesli az AEŠZ ama döntését, hogy bi­zottságot küldenek azokba az országokba, amelyek fegyvere­ket szállítanak a fajüldözőknek és a neokoloníalistáknak. Az elnök leszögezi: az Indo­kínai probléma megoldása csak az amerikai csapatok teljes ki­vonása után lehetséges. Ezután hangoztatta, az el nem kötele­zettek nem képviselnek jelen­tős katonai erőt, a mai világ­helyzetben inkább csak az er­kölcsi erejük a fontos. A fejlő­dő, el nem kötelezett országok viszont gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködésük ré­vén erősíthetik soraikat,, ezzel erősítve az Egyesült Nemzetek Szervezetét is. Kaunda elnök beszéde végén reményét fejezte ki, hogy az értekezlet további sikert jelent az 1961-ben Belgrádban meg­kezdett és 1964-ben Kairóban folytatott úton. Majd jó mun­kát kívánt a résztvevőknek. Az Egyesült Államokon a sor Kairó — Kairót nem érte vá­ratlanul az a bejelentés, hogy Izrael bojkottálja Jarring misz­szlóját, s visszavonul az ENSZ székhelyén megkezdett béketár­gyalásoktől. Ez az elhatározás logikusan következik abból a hisztérikus kampányból, mely­nek során az Izraeli kormány immár 11 alkalommal azzal vá­dolta meg az Egyesült Arab Köztársaságot, hogy megsérti a Szuezi-csatorna térségében élet­be lépett tűzszünetet és fegy­vernyugvást. Nyilvánvaló, hogy az alaptalan izraeli panaszok sorozata módszeresen készítette elő a tárgyalások bojkottját — állapítják meg Kairóban. HA NEM IS OLYAN ÜTEMBEN, mint ahogy derűlátóan elképzeltük, a helyes el­vek katonái vlsszaszerzik az elvesztett hadállásokat, megszilárdítják az erővona­lat, lépésről lépésre normálissá teszik a politikai, a gazdasági és a kulturális éle­tet. Az utóbbi hónapok küzdelmének az egyik legnagyobb sikere talán az, hogy ideológiai frontunk is rendezte sorait, és már nem defenzív, hanem offenzív jellegű küzdelmet vlv. Az utóbbi megerősítésére és szélesebb körű kibontakoztatására újabb lehetőséget teremt az 1970—71-es is­kolai és pártoktatási év. A régi állami-és pártvezetés rossznak bi­zonyult gyakorlata következtében az ideo­lógiai nevelés és ezzel párhuzamosan az eszmei harc a hatvanas évek derekán, sőt már előbb is, nemcsak nem fejlődött a kö­vetelményeknek megfelelően, hanem előb­bi állapotához viszonyítva ls visszaesett, több helyen teljesen megbénult. A hanyat­lás 1968-ban érte el a legmélyebb pontot. Ekkor gyakorlatilag magában a pártban is szünetelt a marxizmus—leninizmus elvei alapján álló nevelés. Változás ezen a téren is csak 1969 májusa után történt. A megújított ideológiai tevékenységnek az a célja, hogy felvilágosítsa és helyes útra térítse a megtévesztetteket, szilárdítsa a párt eszmei-politikai egységét, és növelje a társadalmi élet valamennyi szakaszára gyakorolt befolyását. Pártvonalon az elmúlt oktatási évben a tanulók megvitatták a proletár nemzetkö­ziségnek mint a CSKP politikai irányvona­la szerves részének a kérdését, a kommu­nista és munkáspártok moszkvai tanácsko­zásának az eredményeit, a pártélet mar­xista—leninista elveit, valamint a párt ve­zető szerepe érvényesítésének a szükséges ségét. Közben más fontos elvi és gyakorla­ti kérdésekkel is foglalkoztak. Az el­ért sikerek azt bizonyítják, helyes ha e sajátos oktatási forma keretében az előadók az elméleti kérdések mel­lett a napi politika kérdéseinek az elvi kérdéseknek és a politika kérdéseinek az KÖZÖS ÜGY összehangolása segíti az eligazodást, és lehetővé teszi, hogy a tagság Intenzíven bekapcsolódjék a párt határozatainak a teljesítésébe. Az alapszervezetekben alakuló tanuló­csoportok az idén egyebek között A mun­kásosztály vezető szerepe a társadalom­ban, A CSKP harca a munkásosztály fel­szabadításáért, A dolgozók szerepe a szo­cialista állam építésében, valamint A párt és a gazdasági élet című témát dolgozzák fel. Az új oktatáši évnek az a feladata, hogy — felhasználva a pártban végbement pozitív változásokat — tovább szilárdítsa az eszmei egységet, növelje a tudásszintet, a párt szervei és szervezetei akcióképessé­gét, és segítse a helytelen Irányzatok elle­ni harcot. Az új pártoktatás három fokozatból áll. A fokozatok tartalmilag és módszertanilag azonban kiegészítik egymást és biztosítják, hogy a tanulók megismerjék a marxiz­mus—leninizmus elveit és a párt mai poli­tikájának az Irányvonalát. Egyúttal lehető­vé teszik, hogy az oktatásban résztvevők felújítsák az előzőleg szerzett politikai és ideológiai ismereteiket. Formailag is, tartalmilag is másképpen valósul meg az eszmei nevelés a közép-és főiskolákon, a nyilvános tanulók és mások körében. Annak ellenére, hogy a mai fiatalok már a szocialista társadalomban szerezték vi­lágnézeti ismereteiket, sok mindent elölről kell kezdeni az ő esetükben is. Egyrészt azért, mert a demagógia fertőzése igen károsnak bizonyult, másrészt azért, mert a marxista—leninista elvek puszta ismerete még nem mindig ós nem mindenkinél je­lent szilárd meggyőződést, és próba idején (1968 augusztusában szemléltetően láttuk) az eszme mellett biztos helytállást. A pártoktatásban, a nyilvános iskolák­ban, és az eszmei nevelés során általában mindenütt arra törekedjünk, hogy a tu­dományos világnézetet senki se csak könyvízűen sajátítsa el, hanem váljék a marxizmus—leninizmus minél több ember vérévé, erős hitévé, magatartásának és cselekedetének meghatározójává. Az ember magának is és a közösségnek is azzal segít a legtöbbet, ha tettét nem a vak ösztön vagy valamilyen téves felfogás, hanem az idő viharában kipróbált — a tu­domány által ls igazolt — forradalmi el­mélet irányítja. AZ ÜGY KÖZÖS, a cél azonos. Végezzük a nemes eszme terjesztését mindenütt lel­kiismeretesen, igényesen, az eddiginél sok­kal jobban BALAZS BÉLA Most ismét az Egyesült Álla­mokon van a sor — hangsú­lyozzák az Egyesült Arab Köz­társaság fővárosában. Egyiptom elfogadta az amerikai békekez­deményezést, vállalta a 90-na­pos tűzszünet feltételeit és ki­nyilvánította, hogy Jarring ENSZ-megbízott közvetítésével kész tárgyalni a Biztonsági Ta­nács 1967. november 22-i hatá­rozatának végrehajtásáról. „Most arra várunk — jelentette ki El Zajjat, az EAK ENSZ-kül­döttségének vezetője, — miként reagál az USA saját kezdemé­nyezésének Izraeli visszautasí­tására? Folytatja-e Izrael kato­nai támogatását arra bátorítva őt, hogy kitartson Jelenlegi magatartása mellett?" (Folytatás a 2. oldalon) A 24 OLDALAS UJSZ0 A csehszlovák—szovjet szerződés gazdasági jelentősége —• JirI Stépánek cikke Tájak, emberek, problémák — Rozsnyótól—Pelsőcig Szilice juhásza — Hajdú András riportja Vázlatok közművelődésünkről — Szilvássy József írása Fábry- Zoltán és a nyelvi kultúra — Kovács Győző cikke Diniz királynő és Lancelot lovag — Bóka László novellája Csaptól—Jaltáig II. — Ütijegyzetek a Szovjetunióból Mindenről — mindenkinek Versek, humor

Next

/
Thumbnails
Contents