Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-06 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó

eredményeivel sem. A számok könyörtelenségével indokol: — Tavaly a kötelező iskolalátogatást 50 fiú és leány fejezte be. Közülük csak tizenötöt vettek fel ipari tanulónak. A többit azért nem, mert a kötelező iskolalátogatást nem a kilencedik, hanem az ilsóbb évfolyamokban fejezték be. Nehéz a megoldás „hogyan"-ját megtalálni, de szándék, akarat, lehetőség van. Azt szerelnénk, ha minden kis cigányka ezt dalolná: Csi csordem ke szi amenget Vagyis: De nem lopok, van mindenem! Akaratlanul is ezt dúdoltuk, amikor az ipolyfödémesi „hegyen" láborozó cigányok gyermekeit látogattuk meg. Nem piros, hanem kék! Pusa tagadott. Hiába gyanúsítják őt, nem vitte el azt a pulóvert. Nem is járt ott, tanúsítják a többiek. A vizsgálatot vezető kimerült és egy formális jegyzőkönyvet készült tollbamondani: írja kérem, hogy az eltűnt piros pulóver ügyében ... Pusa közbe szólt: Nem piros, hanem kék! Ebből per' sze kiderült, hogy látta az eltűnt pulóvert és egy újabb félórás kihallgatás -ut-án be is vallotta, hogy ő vitte el, \ Az eset tréfásnak látszó. Bizonyára azonban annak, hogy a cigányságnak a környező lakosságtól eltérő a gondolkodásmódja. Képzettársításai elütnek a környezet által megszokottól. Mondhatnánk úgy is, hogy a primitív népek bizonyos fejlődési szakaszára jellemzően átmenet a praelogikus és a logikus gondolkodás között. Tehát kérdéseinkre adott válasza sem mindig köntörfalazás, csűrés-csavarás, mellébeszélés, hanem asszociációs törvényszerűség. A cigányság eredete, származása, életfelfogása a környező lakosság előtt hosszú ideig ismeretlen volt, sokak előtt ma is ismeretlen. Tehát az egyszerű ember szemével nézve: gyanúsl Sokan többet tudnak a négerekről és az indiánokról, mint a cigányokról. Madách Imre tragédiájában Lucifer ezt mondja: f* Nem adhatok mást, csak mi lényegem! Meniiyire igaz ez a cigányokra vonatkoztatva. Azt mondják, hogy a cigányok erkölcstelenek. Da vajon ők, maguk tudnak-e erről? Még nagyon sok közöttük az olyan, aki nemesnek tartja saját erkölcsét: a munkát szégyennek, a kóborlást pedig emberinek. Röpke tíz esztendővel ezelőtt még hivatalos kimutatás bizonyította, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a kóborló cigányoknak 80 lovuk és 60 szekerük volt. Az életformájuk csak lassan változik, egyesek mégis azt kívánják, hogy a tudatuk máról holnapra megváltozzon. A cigányság viselkedését, gondolkodásmódját őseinek társadalmi létében kell vizsgálnunk. Húzzad cigányMulatozó uraink a nóta végén bankót húztak a vonóba, esetleg nyálazták a prímás homlokára. Többet aligha tettek a cigányok problémáinak megoldása érdekében. Azoz, hogy egyesek mégis: dr. Szentkirályi Zsigmond 1940 őszén a kassai „tábor" elnevezésű városrész 1200 cigányát megvizsgálva úgy találta, hogy 358 cigány tetves és 17 kezeletlenül rühes, Két esztendő múlva, 1942. május 21-én a „nemzetpolitikai társaság" gyűlésén, később az ŰJ MAGYAR MUSEUM folyóirat lapjain közre is adta javaslatát: A kitelepítésre a háború végéig gondolni sem lehet, a cigányok internálása azonban lehetséges. Alkotmányunk és az intézkedések szelleme kizárja a cigányokkal kapcsolatosan a hátrányos megkülönböztetéseket. Sorsuk, életük számunkra nem romantikus téma, hanem társadalmi probléma. Érsekújvár városi nemzeti bizottsága egyik jelentésében írta: Napjainkig sikerült a péró 40 százalékát felszámolni. A teljes felszámolás feltételezi az állami lakásépítés fokozását... Most a város statisztikusa jelentette: Polgáraink 1969-ben 33§ kihágást követtek el. Az esetek közül 102 alkohol hatására történt: 72 esetben a kihágók cigányok voltak. (Csípős megjegyzés kívánkozik ide: Bizonyos esetekben az alkohol veszedelmesebb, mint az, hogy valaki cigány!) Egy újsághírből tudtuk meg: Rozsnyón tegnap fejeződött be az a kéthónapos iskoláztatás, amelyet a cigánylakosság köréből kikerülő egészségügyi dolgozók számára tartottak. A két hónapig tartó tanfolyamon egész Szlovákiából 26 cigánynő vett részt. Kérdés nélkül megállapíthatjuk, hogy más az, amit a munkásosztály állama tett a cigányok érdekében és más, amit dr. Szentkirályi javasolt. Nem értjük egymást A cigány akkor örül, amikor esik az eső, fúj a szél, mert bizonyos,hogy utána szép idő lesz..

s Ki érti ezt? A cigányság adottságai, tulajdonságai attól a perctől kezdve gondot okoztak a hatóságoknak, amióta az első raj megjelent Európában. Ne áltassuk magunkat, mondják napjainkban is sokan és idézik a tagadhatatlan tényeket: Már szinte sisiphusi munka az, amelyet tanítóink, egészségügyi dolgozóink végeznek. Hordjuk a munkát, a jó szándékot, a gyógyszereket, a nevelési pótlék koronáit és egyebeket a Danaidák hordójába és mindig minden szétfolyik. A munkaerők toborzása jó alkalom a vándorlásra. A szabadság pedig a szabados erkölcsöknek is teret ad. Modernizálódtak, de nem változtak! Látszólag bizony gyakran igazak az érvek. Felesleges példákat sorolni rá. Tudjuk, ismerjük. Megnehezíti munkánkat, hogy nem értjük egymást. Szerintünk például lehetetlen állapot, hogy a már 500 év óta közöttünk lakó cigány is igyekszik letagadni cigány származását — új környezetben — -még akkor is, ha történetesen úgy néz ki, mint egy néger. És ha felemelkedett már a kellő gazdasági, kulturális színvonalra, gyakran megtagadja a többieket. Örökös üldözésük kitermelt egy rendkívül fürge, igénytelen és leleményes népcsoportot, amely törvényen és társadalmon kívül próbált élni és megtartotta vándor életmódját. Sok cigány viszont tökéletesen beilleszkedett társadalmunk életébe, dolgozik, tanul, kultúráltan és megbecsülésben él. De a cigányok tömegének megváltozása nem történt meg, csak a kezdetnél tart. |ó volna, ha értenénk egymást s ők is akkor örülnének, amikor mi. Ha Igazán értenék, tiogy a nap éltető melege egyaránt kedves nekünk, is nekik is. HAJDÚ ANDRAS Firdusi perzsa költő Barhram királyról irt versében találjuk a cigányokról szóló első, írásos emléket: „Úgy bolyonganak szerte-széjjel a világban, mint a kutyák vagy a farkasok. Nevüket is a vándorlás alatt kapták. Ötven ismert elnevezésük közül a cigány és az egyiptomi terjedt el legjobban. Nagyobb csoportban a XV. században érkeztek hozzánk. Zsigmond király egyes törzseknek menlevelet adott és szabad mozgásukat megengedte. Később kegyetlen üldözés indult ellenük. Károly császár 1726ban elrendelte, hogy minden cigánynak le kell vágni az egyik fülét. Irtották, akasztották őket. II. József idején Hont vármegye urai emberevés vádja alapján kettőt felnégyeltettek, hatot kerékbe törettek, 16 férfit felakasztottak, 16 nőt karddal végeztettek ki. Ai üldözések betetőzése volt a hitleri módszer, 50 ezer cigányt végeztek ki a náci gázkamrákban. Ötszáz évig űzték, kergették, gyilkolták a cigányodat... Letelepitésükre Mária Terézia tette az első kísérletet. A beneši köztársaság idején Kassán lélhivatalos intézmény alakult: „Társaság a cigánykérdés tanulmányozására és megoldására". Kevés kivételtől eltekintve a romantikát és ai egzotikumot keresték a cigányok életében. „Csi csordem...

1 Sut y i dalolta valamikor egyik népdalgyűjtőnek: Kodi phenel a tsino rom ... Vagyis: Azt mondja a kis cigányka, azt lopok én, amit tudok!.., A cigányok régi felfogása szerint a lopás a Devlától eredő joga volt mindegyikőjüknek. Mi azonban inkább a cigánygyermekek jelenlegi nevelésének problémáit szeretnénk érzékeltetni. Didi Pál, a lévai jnb dolgozója pontos felvilágosítással szolgál: — Nem lehetünk elégedettek, hogy járásunk 4358 cigány lakosának 1048 gyermeke közül 312 rendszertelenül, 45 pedig egyáltalán nem látogatja az iskolai tanórákat. Különösen Kissalló, Nagysalló és Zselíz cigánycsaládjai gondatlanok ezen a téren. Nem elégedett az iskolába járó cigánytanulók A felvételeket Tóthpál Gyula készítette