Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-30 / 232. szám, szerda

Részvéttávirat G. A. Nasszer » elhunyta alkalmából Anvar al Szadat őexcelleiiciájának, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének, az Arab Szocialista Unió Központi Bizottságának, az Egyesült Arab Köztársaság kormányának Kairó Mély megrendüléssel fogadtuk a szomorú hírt Gamal Abdel Nasszernek, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének elhunytáról. Engedje meg éxcellenciád, hogy a saját nevünkben, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és Csehszlovákia népe nevében kifejezzük önnek és az Egyesült Arab Köztársaság népének legmélyebb részvétünket a nagy államférfi és az arab nép egysége fáradhatatlan harcosának elvesztése felett. Az a veszteség, ami Gamal Abdel Nasszer elhunytával érte az arab népet és az egész haladó világot, annyival súlyosabb, mivel olyan időszakban távozott közülünk, amelyben elérte tetőpontját az arab nép harca az imperialista és a cionista agresszió ellen, a haladásért, a törvényes jogokért, valamint a közel- és közép-keleti viszonyok békés rendezéséért. Gamal Abdel Nasszer éppen ezeknek az ideáloknak szentelte életét, amelyet alkotómunkával töltött meg népe érdekében, és ezzel kivívta az egész világ haladó erőinek elismerését és rokonszenvét. Csehszlovákia őszinte barátját veszti el benne, aki személyesen járult hozzá a két ország baráti kapcsolatainak fejlődéséhez. Nem kételkedünk abban, hogy országaink kölcsönös baráti és együttműködési kapcsolatai a jövőben is ezen az alapon fejlődnek tovább és elmélyülnek. Engedje meg Excellenciád, hogy kifejezzük azt a meggyőződésünket, miszerint a haladás útján, amelyre Egyiptom népe Gamal Abdel Nasszer elhunyt elnöknek a vezetésével lépett, országuk további sikereket ér el. Ludvík Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke Ján Marko külügyminiszter táviratilag fejezte ki részvétét dr. Mohammed Riadnak, az EAK külügyminiszterének. Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Kelet-Szlovákiában (Folytatás az 1. oldalról) vánt Kelet-Szlovákia dolgozó népének. A baráti találkozó után a vendégek a Kelet-szlovákkii Vasműbe hajtattak ... A Vasmű hengerdéje előtt Michal Hanko vállalati igazgató és Anton Džupa, a vállalati pártbizottság elnöke fogadta a vendégeket, akik megtekintették a hideghengerde néhány munkahelyét, majd a hideghengerde feldíszített csarnokában találkoztak a vasmű közel háromezer dolgozójával. A csehszlovák—szovjet barátsági nagygyűlést a csehszlovák és a szovjet himnuszok elhangzása után Michal Hanko vállalati igazgató nyitotta meg, majd Ján Brondoš elvtárs mondott beszédet. Nagyra értékelte a csehszlovák és szovjet baráti együttműködést. Ezt követően a szovjet küldöttség vezetője, A. P. Lasko elvtárs üdvözölte a vasmű dolgozóit, akiknek a nevében ketten szólaltak fel. Anton Džupa elvtárs, felolvasta a szovjet néphez Intézett üdvözlő levelet, majd ennek ismertetése után a jelenlevők hosszan tartó tapssal, lelkesen éltették a Szovjetuniót, egész dolgozó népét, A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége a kora esti órákban Kassáról Brnóba utazott. J kulik) Igényes feladatok előtt (Folytatás az 1. oldalról) cialista országokkal folytatott árucserénk. Jelentősen növekszik Szlovákia részesedése az országos külkereskedelmi forgalomban. Ez a növekedési arány természetesen attól függ, mennyire fokozódik Csehszlovákia népgazdaságának részvétele a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. A nagyobb mé- retű bekapcsolódás nélkülözhetetlenül szükséges az egész társadalmi össztermék nagyobb hatékonysága érdekében is. Arra kell törekednünk, hogy termékfajtáink műszaki színvonalának emelésével, kiváló új termékekkel egyre nagyobb sikert érjünk el a világpiacon. Az ötéves terv irányelvei különös hangsúlyt helyeznek a népgazdaságban végrehajtandó szerkezeti változásokra. Szlovákiában elsősorban a vegyipar és a gépipar fejlesztése egyes problémáinak megoldásáról van szó. Ki kell dolgoznunk mindenekelőtt a petrokémiai ipar, a műanyagok, a műfonalak és a műtrágya termelésére vonatkozó terveinket. Ezek révén a vegyiparnak a haladó változások legfőbb eszközévé kell válnia az egész népgazdaságban. Gépiparunk egyes ágazataiban ís jelentős változások következnek be. Az országos irányzatokkal összhangban fokozódik az iparág célszerű koncentráltsága és szakosítása, mégpedig főleg a teher- és személygépkocsik, az építőipari és útépítő gépek, valamint a programvezérlésű szerszámgépek termelésének fejlesztésével. A textiliparban az eddiginél nagyobb mértékben fogjuk felhasználni a műanyagfonalakat. A faiparban főképp a lombos fák és a fahulladék nagyobb arányú feldolgozására törekszünk. A cipőipar produkciója új kapacitások üzembe helyezésével eléri az évi 49 millió pár lábbelit. Az építőanyag termelésében el kell érnünk, hogy a kínálat meghaladja a keresletet. A gazdaságirányítás hatékonyságának növelése érdekében bizonyos változásokat eszközlünk az irányítási rendszerben is. El akarjuk kerülni azonban a múlt évek hibáit és ezért a változásokat megfontoltan, átgondoltan hajtjuk végre. Nem fogjuk lényegesebben módosítani a tervszerű gazdaságirányítás közgazdasági szabályozóinak ma érvényben levő rendszerét. Az ötéves terv keretében új szabályozókat csak alapos próba utón vezetünk be. Elképzeléseink szerint az árpolitika elvei nem fognak változni. Nem került sor tehát semmiféle nagyszabású árrendezésre. Persze, ez nem jelenti azt, hogy szükség esetén egyes árak nem fognak változni; ezek a változások azonban nem érintik majd lényegesebben az árszintet. Pénzügyi politikánkban továbbra is érvényben marad az az elv, hogy a vállalatok elsősorban saját pénzeszközeiket hasznosítsák, A vállalatok viszonya az állami költségvetéshez lényegében nem változik, más szóval a vállalati adó —, illetve befizetési rendszer és az állami költségvetési dotációk rendszere továbbra is érvényben marad. Minden bizonnyal mérlegelni fogjuk még a vállalati adórendszer általános érvényességét. Ügy vélem, nem a legmegfelelőbb eljárás, hogy minden terméket és minden termelési ágazatot egyformán adóztatunk meg. Az adórendszerrel is hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy hazai és külföldi viszonylatban is előnyös termékek gyártásához kedvezőbb feltételeket teremtsünk, hogy az ilyen termékek gyártásának fejlesztéséhez maguknak a termelőknek is meg legyenek a lehetőségeik. Mint ismeretes, a gazdasági konszolidációs törekvésekkel összhangban elhatároztuk, hogy szigorúan rendet teremtünk a beruházások terén is. Bevezettük az engedélyezési és a kötelező regisztrálási rendszert. A másfél millió koronánál nagyobb költségvetési keretű beruházásokat a központi szerveknek kell jóváhagyniuk; s a kormány jóváhagyása szükséges akkor, ha a költségvetés meghaladja a húszmillió koronát. Ugyanakkor a költségvetési keret túllépését a beruházóknak az új beruházásokra szánt összegből kell fedezniük. Ezeknek az intézkedéseknek, valamint az új finanszírozási és hitelnyújtási szabályoknak máris észlelhetjük pozitív hatását. 1971-ben országos méretben nagyobb összhangot akarunk teremteni a beruházási előnynyújtásban, és a szállítói-átvevői kapcsolatokban. Az állam nagyobb részt vállal magára a beruházások finanszírozásából. Kötelezővé tesszük nemcsak a megkezdett, hanem a befejezetlen beruházások regisztrálását is. Ezeknek az intézkedéseknek az alapvető célja a beruházási terv tekintélyének a növelése és a beruházási folyamat minőségének a megjavítása. A terv a beruházások terén is fő eszköze a konszolidációnak, ezért maximális figyelmet szentelünk a beruházási tervek kidolgozásának. A népgazdaság strukturális változásai mellett a beruházási politika fő célja továbbra is az építkezés meggyorsítása. Az építőipari kapacitás összpontosítása, tudjuk, rendkívül nehéz feladat. 1970 júniusának végén csak az SZSZK kormánya által irányított szervezetekben 2043 befejezetlen építkezés volt. Ha sikerül elérnünk, hogy kevesebb új építkezést kezdjenek meg, a következő években talán csökkenteni tudjuk az építkezések e roppant nagy számát. Ezáltal hatalmas befagyasztott értéket tudnánk hasznosítani, s elérnénk, hogy a beruházás a gazdaságfejlesztés méltó forrása legyen. A bérpolitikában az utóbbi időben arra törekedtünk, hogy összhangot teremtsünk a bérek és az árualap növekedése között. A bérszabályozás érvényben levő formái — meg kell vallanunk

1 — elsősorban a bérek fejlődésében 1968-ban és 1969-ben tapasztalt kedvezőtlen irányzatok megfékezésére, illetve felszámolására szolgáltak, de ugyanakkor érdekeltté tették a vállalatokat abban, hogy hasznosítsák belső tartalékaikat. Az e téren szerzett tapasztalataink többségben Jók. A legtöbb ágazatban kedvezően alakult a munkatermelékenység is. Egyes központi szerbek most további olyan intézkedéseket készítenek elő, amelyek lehetővé teszik, hogy még nagyobb legyen az anyagi érdekeltség hatása a munkatermelékenység növelésére. Ezzel összefüggésben határozottan hozzá kell fognunk a munka ésszerűsítéséhez. Az érvényben levő és a készülő intézkedések gyakorlati hatását a munka nagyobb hatékonyságára természetesen közvetlenül a munkahelyeken kell elérni a jutalmazás érdem szerinti differenciálásával. A miniszterelnök-helyettes nyilatkozatának befejező részében kiemelte annak szükségességét, hogy mind a vállalati, mind a központi tervek elkészítésében a lehető legnagyobb figyelmet kell szentelni tartalékaink kihasználásának. Adottságainkból, reális lehetőségeinkből kell kiindulnunk. A népgazdaság fejlődésének és az életszínvonal emelkedésének alapvető feltétele az anyagi javak előállítása és elosztása közötti nem formális összhang. Valamennyiünk feladata, hogy a szocialista társadalom dinamikus fejlődését aktívan elősegítsük. Bővül a csehszlovák—szovjet együttműködés Jegyzőkönyvet írtak alá Moszkvában a népgazdasági tervek egyeztetéséről Moszkva — 1970. szeptember 28-án és 29-én Moszkvában tárgyalások folytak Csehszlovákia és a Szovjetunió népgazdasági - terveinek koordinálásával összefüggésben az 1971—1975 évekre. A csehszlovák küldöttséget ezeken a tárgyalásokon V. Hüla miniszterelnök-helyettes, tervezésügyi miniszter vezette, a szovjet küldöttséget Bajbakov, miniszterelnök-helyettes, a Goszplán elnöke. A tárgyalások befejeztével a küldöttségek vezetői jegyzőkönyvet írtak alá, amely magában foglalja az összes eddigi megbeszélés eredményét. A népgazdasági tervek koordinációja során a küldöttségek azt az alapvető célkitűzést tartották szem előtt, amelyet a két ország párt- és állami küldöttségeinek 1969 szeptemberi, 1970 májusi tárgyalásain, valamint a KGST 23. és 24. ülésén dolgoztak ki. Ez az alapelv fokozatosan és tervszerűen tovább fejleszti a nemzetközi szocialista integráció folyamatát. Mindkét ország Intézkedéseket dolgozott ki és fogadott el a tudományos és műszaki együttműködéssel, a termelés fejlesztését szolgáló eszközök összpontosításával, a termelés szakosításával kapcsolatban, így tehát a kooperáció lényegében a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítésére Irányul. Néhány Ilyen intézkedés már konkrétan is bekerült azokba az egyezményekbe, amelyeket a csehszlovák—szovjet kormányközi vegyes bizottság dolgozott kl, és amelyeket a népgazdasági tervek koordinációja folyamán írtak alá. A szóban forgó egyezmény értelmében Csehszlovákia részt vesz a szovjet kőolaj és földgáz kitermelésében és ennek alapján növekszik e két nyersanyag behozatala Csehszlovákiába. A Szovjetunió segítséget nyújt Csehszlovákiának az atomfizika fejlesztésében, a prágai metro építésében és további problémák megoldásában. Megállapodás született olyan gépipari berendezések szállítására vonatkozóan is, amelyek gyártási ideje hosszabb ideig tart. Mindent egybevetve, a népgazdasági terveket koordináló jegyzőkönyv az 1971-es 1975ös években a kölcsönös árucsere-forgalom 43 százalékos emelkedését feltételezi, ami azt jelenti, hogy kb. 13,5 milliárd devizarubel forgalmat bonyolít le a két ország az öt esztendő alatt. A kölcsönös árucsereforgalom legdinamikusabb tényezője a gépipari berendezések cseréje lesz, amely az 1970es esztendőhöz viszonyítva 60 százalékkal növekszik. A kölcsönös árucsere-forgalomban fontos az a tény, hogy a két ország természeti és gazdasági adottságaival összhangban tovább növekszenek a nyersanyag-szállítások, valamint a kész termékek szállítása. S ez mindkét félnek biztosítja a társadalmi munka megtakarítását. A két ország tervhivatalának küldöttségei egyúttal megegyeztek abban is, hogy feltétlenül szükséges — a KGST 23. és 24. ülése határozatainak értelmében — tökéletesíteni a népgazdasági tervek koordinációjának egész rendszerét. Annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a kölcsönös együttműködés bővítésének sajátos vonása a tervszerűség. Éppen ezért a két fél feltétlenül szükségesnek tartja a közös munkaformák kiszélesítését, valamint az együttműködést a népgazdasági tervek koordinációja során. A két fél feltételezi, hogy a tervek koordinációja állandó folyamattá válik és a legközelebbi időszakban azok a kérdéscsoportok kerülnek megvitatásra, amelyeket nem 1975-ig, hanem 1980-ig kell megoldani. Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti megbeszélések a népgazdasági tervek koordinációjával kapcsolatban ismét bebizonyították az ilyen irányú együttműködés hasznosságát. A csehszlovák küldöttség vezetőjének nyilatkozata Hűla elvtárs a jegyzőkönyv aláírását követően elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval a jövőben is gazdasági fejlődésünk gerincét alkotják. E legújabb jegyzőkönyv feltételezi, hogy tovább mélyülnek kölcsönös gazdasági kapcsolataink. így pl. 1970-hez viszonyítva 43 százalékkal emelkedik a kölcsönös árucsere-forgalom, s a Szovjetunió továbbra is Csehszlovákia első számú gazdasági partnere marad — mondotta Hűla elvtárs. Az 1971-1975-ös évekre szóló a népgazdasági terveinket koordináló jegyzőkönyv aláírását sok-sok gondos és körültekintő munka előzte meg. A soronlevő feladat a tervekben foglalt elképzelések gyakorlati megvalósítása. E feladatok teljesítése szempontjából biztosítottuk az alapvető feltételeket, hiszen országainkat a kommunista párt vezeti. Beszéde befejező részében Hűla elvtárs nagyra értékelte azt a megértést, amelyet a Szovjetunió tanúsított számos, a csehszlovák népgazdaság szempontjából létfontosságú gazdasági kérdés megoldásánál. A csehszlovák küldöttség tegnap az esti órákban elutazott a szovjet fővárosból. AZ ENSZ JOG! BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA Az ENSZ-közgyűlés hatodik (jogi) bizottsága jóváhagyta az államok közti baráti viszonynyal és együttműködéssel kapcsolatos jogelvekről szóló nyilatkozat tervezetét. A tervezet, melyet eredetileg a csehszlovák küldöttség dolgozott ki és 50 ország csatlakozott hozzá, jóváhagyásra az ENSZ közgyűlés jelenlegi ülésszakának jubileumi ülése elé terjesztik. A bizottság vitájában felszólalt D. N. Kolesznyik a Szovjetunió képviselője. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kormánya jóváhagyta a különleges ENSZ-bizottság által készített nyilatkozat tervezetet, mert az egészében megfelel annak az, elvi vonalnak, amelyet a szocialista országok a nemzetközi küzdőtéren követnek, és amely a béke megerősítésére, a népek; jogainak védelmére valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztésére irányul. lapzártakor érkezett: KOSZIGIN KAIRÓBAN Moszkva — A szovjet párt- és állami küldöttség, élén Alekszej Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével kedden Kairóba érkezett, hogy részt vegyen Nasszer temetésén. A szovjet küldöttség tagjai: Zaharov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, Vinogradov külügyminiszter-helyettes, Lascsenko hadseregtábornok és Okunyev vezérezredes. A küldöttséghez tartozik V. Poljakov, a Szovjetunió ideiglenes kairói ügyvivője is. SZABADON BOCSÁTOTTÁK AZ UTOLSÓ HAT TÜSZT Genf — A Nemzetközi Vöröskereszt tegnap Genfben közölte, hogy az utolsó hat túszt arról a három repülőgépről, amelyeket szeptember elején térítettek el Jordániába, ma átadták a Vöröskereszt képviselőinek. A svájci kormány előzőleg közölte, hogy azonnal szabadon bocsátja a PNFF Európában letartóztatott hét tagját, mihelyt a palesztinaiak valamennyi túszt szabadon bocsátják. ÖSSZETŰZÉS JERUZSÁLEMBEN Jeruzsálem — Izraeli katonák kedden megütköztek azzal a közel 10 000 főből álló menettel, amelynek résztvevői az elhunyt Nasszer elnököt gyászolva vonultak végig feruzsálem utcáin. Tüntetések voltak a gazai övezetben is, ahol az egyik menekülttáborban az izraeli katonák agyonlőttek egy 57 éves asszonyt. Izraeli katonák szállták meg a Jordán folyó nyugati partján Nablus és Hebron városát, ahol a lakosság ugyancsak Naszsxert gyászolja. 1970. IX. 29.