Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-29 / 231. szám, kedd

A párt időszerű feladatai a tagkönyvcsere után (Folytatás az 1. oldalról) nek a politikai irányvonal és a határozatok teljesítéséért, szervezik a tömegpolitikai munkát és a dolgozókat megnyerik a szocializmus építése alapvető feladatai teljesítésének. A párt tekintélye munkánktól függ A párt, szervei, szervezetei, minden párttag feladata, hogy figyelmét és energiáját az időszerű társadalmi, gazdasági és más előttünk álló feladatokra összpontosítsa. Ez annyit jelent, hogy kiinduló pontunk a bevált alapelv: az emberek élete és a párt tekintélye olyan lesz, ahogy dolgozunk, ahogy megszervezzük a munkát, ahogy megnyerjük a dolgozókat ennek a munkának, s amilyen eredményeket elérünk. Annak ellenére, hogy a párt szempontjából döntő fontosságú belső kérdéseinket tárgyaltuk meg, sikerült jelentős előrehaladást elérnünk a gazdaságban, és sikerült konszolidálni a viszonyokat társadalmi életünk más területein is. Növekszik a dolgozók bizalma a párt iránt. Ez lehetővé teszi a társadalomfejlesztés, az emberek nevelése, a népgazdaság és az ország egész társadalmi élete pozitív feladatainak határozottabb teljesítését. A kerületi és járási pártbizottságok, az alapszervezetek és minden egyes kommunista a közeli hetekben összpontosítsa figyelmét elsősorban: — a dolgozók körében kifejtett tömegpolitikai munka, a politikai nevelés fejlesztésére és színvonalasabbá tételére, a dolgozók megnyerésére, a pártpolitika valóra váltására, a revizionista nézetek és a burzsoá ideológia elleni eszmei harcra; — a dolgozók, a szakszervezetek és az ifjúság pártunk megalapítása 50. évfordulója tiszteletére kibontakozott alkotó kezdeményezésének és társadalmi elkötelezettségének céltudatos fejlesztésére, a felajánlások és a gazdasági tervfeladatok sikeres teljesítésére; — az 1971. évi gazdasági terv, valamint a gazdaságot, a tudományt, a technikát, a kultúrát, az életszinvonalt fejlesztő reális ötéves terv kidolgozására; — az állami szervek megszilárdítására, az állam szervező szerepének elmélyítésére, a szocialista törvényesség és az állami fegyelem betartására; — az ifjúságról és a szocialista nevelésről történő gondoskodásra; — együttműködésünk és barátságunk további megszilárdítására a szocialista országokkal, elsősorban is a Szovjetunióval; offenzív szellemben a dolgozók meggyőzésére, hogy ebben a szövetségben lássák hazánk gazdasági fejlődésének és biztonságának legmegbízhatóbb útját és zálogát, s munkálkodjanak a szocialista országok közös művének sikerén. E feladatok teljesítésében a siker feltétele a társadalom helyes, párt általi irányítása, a párt káderpolitikája, a káderek kiválasztása, nevelése és széthelyezése rendszerének felújítása, a politikai felkészültségükkel, szakmai, irányításbeli hozzáértésükkel és azzal szemben támasztott igények fokozása, hogy a rájuk bízott szakaszokon irányítsák és valóra váltsák a párt politikáját. A pártpolitika gyakorlásában munkánk alapvető módszere a dolgozók megnyerése ennek a politikának. Ezért az emberek körében kifejtett politikai szervezőmunka minden kommunista, minden pártszervezet és pártszerv alapvető feladata. A munkahelyeken kifejtett hatásos agitáción kívül rendezzünk ismét nyilvános pártgyűléseket, beszélgetéseket, találkozókat a fiatalokkal, bontakoztassuk ki a többi társadalmi szervezet tevékenységét. Fontos szerepük van minden szinten, beleértve a nemzeti bizottságok képviselőit, a kommunista képviselőket is. Bontakoztassuk ki és tökéletesítsük a szakszervezetek tevékenységét, maradéktalanul alkalmazzuk itt a nevelő- és a tömegpolitikai munka bevált módszereit. A központi szervekben, a kerületekben és a járásokban ez egyet jelent annak biztosításával, hogy a párt funkcionáriusai, az állami és a gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek képviselői állandó kapcsolatban álljanak a dolgozókkal. Ilyenformán jobban megismerhetik gondjaikat és szükségleteiket, s problémáikat nagyobb ügyismerettel oldhatják meg. Elnyerik az emberek tiszteletét, és hozzájárulnak pártunk és államunk tekintélyének emeléséhez. Ismét a pártpolitika egyik alapelvévé kell válnia a dolgozók iránti tapintatnak, a párt és a nép közvetlen kapcsolatának. A párt szerveinek feladata a pártpolitika alapvető célkitűzéseivel kapcsolatban az adott helyzet és a problémák ismertetésében tudatosan fejleszteni a tömegpolitikai tevékenységet. Ne kerüljék ki az égető kérdéseket, ne hátráljanak meg a helytelen nézetek elől és nyíltan magyarázzák meg a pártpolitika értelmét. A párt politikájának megvalósítása a kommunistáktól íügg. így van ez ott is, ahol nincsenek pártszervezetek. Ezt a szerepet átveszik az állami és a gazdasági szervek, a társadalmi szervezetek vezető kommunista dolgozói. Főleg a szakszervezeti szervek közvetítésével lehet hatást gyakorolni a pártpolitikája szellemében azokon a munkahelyeken, ahol nincs pártszervezet. A párt szervei folyamodjanak ismét a bevált gyakorlathoz, és ezekre a szakaszokra irányítsák a tapasztalt párttagokat. A CSKP a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd láncszeme A tagkönyvcsere e rendkívül nagy feladat lebonyolítása során, amikor több mint másfél millió párttaggal kellett beszélgetni, az egyértelműen kedvezően értékelt eredmények mellett szórványosan előfordulhattak hibák és tévedések. Ezeket a hibákat a párt alapszabályzatával teljes összhangban helyre kell hoznunk. Ez csak fokozza a párt tekintélyét és megbecsülését. A tagkönyvcsere folyamán, de előtte is törölték számos olyan ember tagságát, akik nem ellenségei a pártnak. Kikerültek a párt soraiból, mivel nem értették meg politikáját, passzívak voltak stb. Sokan közülük cselekvő részt akarnak vállalni a párt politikájának gyakorlásából, és fokozatosan, őszintén kiigazítják nézeteiket, magatartásukat. Az ilyen volt párttagokat megkülönböztetett ivódon és egyénileg kell elbírálnunk. Támogassuk munkaaktivitásuk kibontakozását, részvételüket az építőmunkában és törekvéseik eredményeinek megfelelően fokozatosan tegyük számukra lehetővé a bekapcsolódást a közéletbe. Ezzel szemben nagyon következetes magatartást tanúsítsunk a politikai ellenséggel szemben, a jobboldalnak a pártból kizárt s nyilvánosan vagy leplezetten továbbra is ellenséges tevékenységre törekvő képviselőivel szemben. Könyörtelen eszmei harcot folytassunk a burzsoá ideológia és a revizionista nézetek ellen. Ne engedjük meg, hogy nézeteiknek platformot szerezzenek és szervezett tevékenységet fejtsenek ki. A tagkönyvcsere döntő fontosságú lépés, amelynek segítségével a párt — számos megrázkódtatás után — ismét egyesítette sorait. Ez a törekvés nem volt öncélú. Létrehozta annak feltételeit, hogy a párt az azonos nézeteket valló, a programját szilárdan követő, az alapszabályzatához és a szervezeti alapelveihez igazodó emberek harci szervezetévé váljon, s a dolgozók, a munkások, a szövetkezeti földművesek, az értelmiségiek, a fiatalok és a nők milliójával együtt, sikeresen megoldja a szocialista társadalom fejlesztésének problémáit. Napjainkban reálisak e célkitűzések elérésének feltételei. A különböző szakaszokon dolgozó pártszervezetektől és a párt valamennyi tagjától függ azonban, hogy célkitűzéseinket milyen gyorsan váltjuk valóra. Az egész párt kemény iskolán ment át. Tapasztalhattuk, mit jelent a párt építésében és tevékenységében a lenini alapelvekhez való igazodás lazulásának lehetővé tétele. Ebből mindenütt következetesen okuljunk. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a párt megalakulásának 50. évfordulóját forradalmi aktivitással köszöntse. Csehszlovákia Kommunista Pártja szocialista társadalmunk fejlesztésének élén áll, s szilárdan ott fog állni mint a nemzetközi kommunista mozgalom erős láncszeme. Fogadás a köztársasági elnöknél (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök tegnap a prágai várban a fasizmus és háborúelleni harc hetének megnyitása alkalmából fogadta az Antifasiszta Harcosok Szövetségének küldöttségét, melyet Miloš Hrušovský, a szövetségi bizottság elnöke vezetett. A fogadáson részt vettek a szocialista országok ellenállási szövetségeinek vezető képviselő is. Szovjet vendég G. Husák elvtársnál (ČSTK) — Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára tegnap fogadta A. M. Majorov vezérezredest, a szovjet katonaság középső hadseregcsoportjának parancsnokát. Beszélgetésük, mely a közös érdekek kérdéseit érintette, baráti légkörben folyt le. Csehszlovák küldöttség utazott Moszkvába (ČSTK) — Csehszlovákia és a Szovjetunió 1971—1975. évi fejlesztési terve koordinálásának záróértekezletére és az erről szőlő jegyzőkönyv aláírására csehszlovák küldöttség utazott tegnap Moszkvába, melyet Václav Hűla, a CSKP KB elnökségének póttagja, a csehszlovák kormány alelnöke vezet. Tagjai: Andrej Barčák, Ladislav Šupka, Jindfich Záhradník és Karol Martinka, a szövetségi kormány miniszterei, valamint Stanislav Rázl, Herbert Durkovič, a nemzeti kormányok alelnökei és további vezető funkcionáriusok. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Bratislavában (Folytatás az 1. oldalról) ségi Tanács javasló bizottságának tagja, M. P. Panfilov, a Szövetségi Tanács tervezési és költségvetési bizottságának tagja, A. V. Nuzsgyinova, a Szövetségi Tanács képviselője és J. K. Cseban, a Nemzetiségi Tanács mandátumbizottságának tagja. A becses vendégeket a repülőtéren szívélyesen üdvözölte Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára, Ondrej Klokoč, az SZNT elnöke és Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke, az SZLKP Központi Bizottságának elnökségi tagjai. A vendégek fogadására a repülőtéren megjelent Ján Štencl, Jozef Gajdošík, Fábry István és Michal Žákovič, az SZNT alelnökei, Július Hanus és Štefan Sádovský, az SZSZK kormányá. nak alelnökei Egyd Pepich vezérőrnagy, az SZSZK belügyminisztere, Ján Janik, az SZLKP KB elnökségi tagja, az SZLKP bratislavai városi bizottságának vezető titkára, Eugen Thurző, az SZLKP KB titkárságának tagja, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára, Fedor Gulla, az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának titkára, Karol Šavel, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára és Ladislav Martinák, Bratislava főpolgármestere. A fogadtatáson jelen volt továbbá V. Sz. Medov, a Szovjetunió bratislavai konzulja, valamint V .F. Jakimov, a szovjet csapatok bratislavai parancsnokságának képviselője. A Legfelsőbb Tanács küldöttségének tagjai tegnap délelőtt találkoztak a Szlovák Szocialista Köztársaság legfőbb képviselőivel. A becses vendégeket és kíséretük tagjait a bratislavai várban Ondrej Klokoč elvtárs fogadta Jozef Lenárt és Peter Colotka elvtársak, valamint a pártés a közélet más személyiségeinek jelenlétében. A Legfelsőbb Tanács küldöttsége tegnap a Slavínon kegye, lettel adózott a felszabadulásunkért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékének. Szovjet vendégeink a délutáni órákban megtekintették a bratislavai Faipari Kutatóintézetet. Munkaérdemrenddel tüntették ki Kugler János elvtársat (ČSTK) — Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára tegnap, a délutáni órákban az SZLKP KB székházában átnyújtotta a Munkaérdemrendet Kugler János elvtársnak, a Kossuti Állami Gazdaság igazgatójának. A magas kitüntetést Kugler elvtársnak 60. születésnapja alkalmából adományozta a köztársasági elnök a munkásmozgalomban, a pártban és a szocializmus építé

1 sében végzett sokéves önfeláldozó munkájáért. NKP-küldöttség utazott Prágába Bonn — A CSKP Központi Bizottságának meghívására hétfőn este Csehszlovákiába 'utazott a Német Kommunista Párt küldöttsége. Az NKP elnökségének közleménye szerint a küldöttség felveszi a két párt közötti hivatalos kapcsolatokat és eszmecserét folytat politikai kérdésekről. A küldöttséget Kurt Bachmann, a párt elnöke vezeti, tagjai: Herbert Mies, a párt alelnöke, Georg Polikeit és Herbert Stiefvater elnökségi tagok, valamint Vlrich Strohecker, a badeni tartományi pártbizottság tagja. Jelentős kezdeményezés NEW YORK — A nemzetközi biztonság megerősítése érdekében nyolc szocialista ország, köztük Csehszlovákia is, egyUttes javaslatot terjesztett az ENSZ illetékes bizottsága elé. A háborús konfliktusok megakadályozása érdekében javasolják, hogy a tagországok szigorúan tartsák be az ENSZ alapokmányát, mondjanak le az erőszak alkalmazásáról s tartsák tiszteletben az egyes országok belügyeit. Hangsúlyozzák annak szükségességét is, hogy határozottabb lépések történjenek a teljes lefegyverzés érdekében, s az atomhatalmak is megtegyék a szükséges, leszerelést célzó intézkedéseket. Események margójára Az eseményekből ítélve J. B. TITO jugoszláv államelnök rendkívül fontos változásokat körvonalazott a közelmúltban, Zágrádban tartott beszédében. Politikai és államjogi szempontból egyaránt nagy jelentőségűek megállapításai. Egyrészt az eddigi fejlődés hiányosságait bírálta, másrészt a jövőböli fejlődés legfontosabb elveit hangsúlyozta. Azóta már a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Végrehajtó Tanácsának titkársága — a múlt hét végén — foglalkozott a felvetett kérdéskomplexummal. A tanács elnöksége előreláthatólag e hét végén tárgyalja meg a kérdést, hogy aztán javaslatát október folyamán a párt szövetségi értekezlete elé terjessze. Átalakítják az államfői tisztséget A legjelentősebb változás — Tito elnök bejelentése alapján — az lesz, hogy átalakítják a köztársasági elnöki tisztséget. A jövőben ezt a legmagasabb közjogi tisztet nem egy személy, hanem egy kollektív szerv gyakorolja majd. A köztársasági elnökséget (prezídium) az egyes köztársaságok képviselői, továbbá a JKSZ, valamint a jelentősebb tömeg- és társadalmi szervezetek képviselői alkotják. Ez a javaslat Jugoszlávia számára rendkívül jelentős. Nemcsak azért, mert a kollektív szerv jogköre is módosul, szélesebb lesz, hanem azért is, ezzel a megoldással választ kapnak azok is, akiket évek óta a személyes vonatkozások izgattak, s így próbálták „kilátástalanná" tenni Jugoszlávia jövőjét. A kérdés így hangzott: Mi lesz Jugoszlávia sorsa TiJugoszlávia to elnök spekulatív kodásnak távozása után? A szándékú kíváncsisTito elnök emiitett bejelentése takarodót fújt. Társadalmi és gazdasági reform Az említett változásra, mely magával vonja az alkotmány módosítását is, a Jugoszláviában napirenden levő társadalmi és gazdasági reform keretében kerül sor. „Nyilvánvaló számunkra, hogy csupán gazdasági reformmal nem érjük el célunkat, ha azt nem kötjük öszsze a társadalmi reformmal, beleértve a kommunisták szövetségét érintő változásokat is." A reform kifejezett célja, hogy a társadalmi életben, valamint az ország gazdasági életében felgyülemlett bajokat orvosolják, s „kissé energikusabban javítsák, ami nem jó". S hogy ezek között Tito elnök egyre erőteljesebben sürgeti a kommunisták szövetségével ösz-< szefüggő kérdések tisztázását is, — ez szinte természetes. „Többet szerettem volna itt hallani — mondotta Zágrábban — a kommunisták szövetségéről is, arról, milyen erkölcsi-politikai tényezőnek kell lennie. Tapasztaltam ugyanis, és ez nyugtalanít engem, hogy meglehetősen elhanyagoljuk az osztályszempontok érvényesítését nemcsak a társadalomban, hanem a Kommunisták Szövetségében is. Sokszor felteszem a kérdést: mi az oka ennek? Mi kommunisták, a napi munkával, gazdasági problémákkal elárasztva elfelejtjük azt, hogy mi az alapja a kommunisták egységének. Az osztályellenség azonban nem alszik, s igyekszik befurakodni soraink közé". A politikában is az osztályszempontok érvényesüljenek A sajátos jugoszláv problémákról szólva bírálta az elnök, hogy gyakran megfeledkeznek a munkások társadalmi helyzetéről, a termelők és a nép problémáiról s figyelmen kívül hagyják az alulról jövő bírálatot. Figyelmeztette a deklasszálódás tüneteire, hangsúlyozva, hogy ezek a jelenségek „fent" sem ritkák. Ezeknek nem a munkások vagy az öreg harcosok, illetve az Ifjúság a hordozója, hanem egy kisebb — Tito által