Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-22 / 225. szám, kedd

- O J FILMEK• •C C •••••••••• ÜL EGY ÉJSZAKA CICÁVAL Milyen is lehet egy éjszaka cicával? Azt hiszem, még csekély fantáziával nézve is a dolgot: meglehetősen változatos. (A cicáról természetesen mindenki tudja, hiszen nem először fordul elő filmcímben, hogy bizonyos lányok szinonimája.) A változatosnak, persze, egyik végállomása az unalmas is, de cicákkal összefüggésben erre nem igen gondolnak a beavatottabb nemzedékek. Ám éppen ezért: hátha egy filmben ez lenne a legérdekesebb?! Kellő jóindulattal így is értelmezhető a forgatókönyvíró Paľo Gejdoš és a rendező Miroslav Horňák e tragikomikus filmben tárgyiasult vállalkozása. Miroslav Horňák fiatal rendezőnek az „Örök karavánok völgye" után ez a „macskás éjszaka" a második játékfilmje. Mint lenni szokott, az elsővel — legalábbis a mű újitásszerű sajátosságaival, mert ezekkel hívta fel a figyelmet — többet bizonyított. A pantomim az álomképek stílusjegyeként most is nagy szerepet kap, de nem épül bele a történet egészébe, pontosabban: az álmodozó főhős karaktervilágába úgy, mint ahogy funkciójához illő helye volt az előző filmben. Arról van szó ugyanis, hogy egy „pillanatnyilag" életúnt fiatalember esti bolyongásai során a város sivárabb, néptelenebb részébe téved, s itt egy magánosan sírdogáló szép leányra bukkan. A villanásnvi környezetrajzból (

szlovák) nyomban kitaláljuk, mi következik ezután. Az éjszakát valóban együtt töltik, de ez a fiatalember annyira nehezen ébred a meglepetésből, hogy valósággal hinni kell, álmodja a történteket. A bizonytalan nosztalgiával bélelt ifjú ebben a sajátos helyzetben (a lány ugyanis éppen elhunyt apját siratja) könnyen sző szerelmes ábrándokat, s néhány percnyi kétkedés után már eszébe sem jut, hogy találkozásuk és szentimentális éjszakájuk igazában még csalódhat is. De lám, a film tudtunkra adja, az élet valójában nem ilyen őszinte: a sikátorok tündérlányai könnyen megtréfálnak bennünket. A kevéske történet, sajnos, ráadásul kevéske ötlettel, kevéske látnivalóval került nézői elé, s azok a mellékági esetleges mondanivalók, amelyekre a fiatalember rossz napja, bizonytalan célzásai, a lehallgatós játék és az ellesett utcai élet alapján következtethetünk (nem ritkán félremagyarázhatóan), keveset pótolnak abbeli hiányérzetünkben, hogy a jó filmhez a látottaknál többre van szükség. Több színészi tehetségre is, elsősorban az új arcként jelentkező Stefánia Minárová (Marcela), de hellyel-közzel František Velecký (Vlado) részéről is. A „modernnek" vélt színészi egysíkúság, azt hiszem, itt az élet és az ifjúság szegényítése — nem tudni, minek a kedvéért. A VÁGÁNYON GYILKOS VÁR (cseh) Eduard Fikert, ezt a gépészmérnökből lett termékeny írót a cseh detektívlrodalom egyik megteremtőjének és immár klasszikusának tartják. Több, széles körben olvasott történetét megfilmesítették, s ő maga is írt néhány forgatókönyvet. A C—

L sorozat című munkáját most fosef Mach és jirí Marek írta át forgatókönyvre, s ebből fosef Mach, a sok filmje, főképp vígjátékai alapján jól ismert rendező készített filmet, mégpedig a cseh krimik általában jó színvonalának megfelelő filmet. A vágányokról, a postakocsiról és ennek titokzatos felrobbanásáról nyomban az angliai évszázad vonatrablása jut eszünkbe, de el kell mondani, hogy ez Fikert már nem inspirálhatta, ugyanis ekkor az izgalmas krimik e népszerű szerzője már két éve halott volt. Persze, így érdekesebb az öszszevetés, de mint várható, meglepődésre nincs ok. A Fiker fantáziájában megszületett vonatrablás hazai méreteket tükröz, cselekményességében és bonyodalmasságában is szerényebb, mint a valóban megtörtént angliai eset, de természetesen ennek ellenére sem érdektelen. A história fűszere mindenekelőtt a firí Sovák életre hívta joviális nyomozó őrnagy. Sovákról közismert, hogy tehetséges, igen sokoldalú színész, s érdemes felfigyelni, hogy a hazai felügyelő-típusok immár tekintélyes gárdáját (pl. Hrušinský, Chudík) sajátos, eredeti figurával gazdagította. Sovák esetében a nyomozás nem becsvágy, nem drámai kényszer vagy idegmarcangolő komor kötelesség, hanem egyszerűen feladat, amelyet az élet minden természetességével, s főképp a kedélyes cseh kisember mentalitásával kell ellátni. A gyilkos történetbe, mert hiszen haa fiatal, nyomozó-tanonc szelott van bőven a filmben, ő és repben ugyancsak új, sőt szintén újszerű „segédje", faromir Hanzlík plántálják bele a humort, a közvetlenséget, mondhatnánk: az életszerűséget. Így ami hiányzik a cselekményes izgalmasságból, azt ők és a rendező fosef Mach pótolja ötlettel és játékkal, azaz szórakoztató kellékekkel. A szereplők közt Radoslav Brzobohatý (Lenk), Ladislav Trofan (Vránaj és Eduard Dubský (Budínský) neve mellett még Kvéta Fialováé (Trojanová) és Daniela Koláfováé (Dvorská) hívogatja a nézőket. BROOKLYNI GYILKOSOK KLUBJA (nyugatnémet) Krimi ez is, éspedig a nagyvonalúbbak, a látványosabbak és kalandosabbak közül. Elődjeit már ismerjük, vagyis ez a gyilkos-klub a Jerry Cotton-sorozat újabb fejezete. Az FBI módfelett találékony és kemény öklű ügynöke ezúttal leányrabló zsarolók bandájával viaskodik, ha lehet, még izgatóbban és szemkápráztatóbban, mint a nemrég látott Lövések a Broadway-n című film gonosztevőivel. A történet most is a korábbi séma szerint bonyolódik: először minden sikerül a rablóknak, hogy aztán minden annál jobban sikerüljön az FBI embereinek. Talán a gyakoribb személyes összetűzések adták a lehetőségét annak, hogy a korábbi fejezetekhez képest Werner Jacobs rendező kevesebb észrevehető „tökéletlenséggel" forgatta a „bunyózás" lélegzetelállító, rutinos jeleneteit. jsz-a) Különös sóhaj — Ej, már megint esik! — szólalt meg mellettem egy aszszony, amikor kiszálltunk a villamosból. Barátom a fejéhez kapott, nint akinek valami eszébe jut, majd hirtelen a szájára csapta tenyerét, nehogy teljesen kimondja azt, ami a nyelvére szaladt. — Mi baj? — kérdeztem csodálkozva. — Elhagytam az esernyőmetI — magyarázta bosszankodva barátom, majd ismét káromkodhatnékja támadt. Igyekeztem megvigasztalni: — Ugyan, egy esernyő miatt igazán nem kell ennyire mérgelődnöd. — Nem is az esernyőt sajnálom — szólt még mindig dühösen. — Hanem? — bámultam most már teljesen értetlenül. — Akkor hát miért szökött fel a vérnyomásod? — Azért, mert az esernyőm nem veszett el mindjárt reggel. Akkor nem kellett volna egész nap arra gondolnom, hogy el ne hagyjam. Egy sor fontos dolgot elfelejtettem elintézni miatta ... Igazán már reggel elveszíthettem volnál (fülöp) illlft Gáztárolás a föld alatt Világszerte növekszik a gázfogyasztás. Ma már egészen természetesnek tűnik, ami nem is olyan régen még megvalósíthatatlan ábrándnak lát szőtt, hogy a nagyvárosok fűtési problémáját is a leghaladóbb módszerek sorában a többi között gázfűtéssel oldják meg. Ez nemcsak jóval kényelmesebb és — megfelelő hálózat kiépítése esetén — olcsóbb a hagyományos fűtési módoknál, hanem a nagyvárosi levegőszennyeződés radikális csökkentésének is egyik leghatásosabb módja. VÁLTOZÓ GÁZFOGYASZTÁS A nagyvárosok szinte évről évre növekvő gázfogyasztása könnyít ugyan a lakosság gondjain, egyúttal azonban másféle,-eddig nem ismert problémákat is okoz. Közismert tény, hogy a gázfo gyasztás nem egyenletes. A téli hónapokban természetszerűen több gázra van szükség, mint nyáron. Azokban a városokban, ahol a lakosság nagy része gázzal fűt, a gázfogyasztás télen ugrásszerűen megnő. Ezzel egyidejűleg az ipar gázfogyasztása is nagyobb, mert hiszen az ipar számára is a gázfűtés az egyik legjobb megoldás. A gázgyártás azonban nem igazodhat szinte óránként a felhasználáshoz. A városi gázgyárak kapacitásuknak megfelelően ugyanannyi gázt állíthatnak elő nyáron, mint télen, és hasonló a helyzet a földgázkitermelés terén is, amelynek üteme ugyancsak nem alkalmazkodhat az évszakok változásához. A benzingyártás mellékterméke, az ún. finomított gáz gyártása sem követheti a fogvasztók gyorsan változó igényeit. Ezt az ellentmondást tehát valamilyen módon meg kell szüntetni. A megoldás csak egy lehet: a kisfogyasztásu nyári hónapokban termelt, átmenetileg felesleges gázmennyiséget a nagy téli szükséglet kiegyenlítésére biztonságosan el kell raktározni. EGY MEGLEPŐ JAVASLAT A fentiekből következik, hogy a gazdaságos gáztárolás megoldása világviszonylatban is sürgőssé vált. A tartalékok tárolására azonban rendkívül sok gáztartályra lenne szükség. A hagyományos rendszerű gáztárolók ráadásul nem is alkalmasak már a megnövekedett igényeknek a kielégítésére. Építésük nagyon költséges, bonyolult és hosszadalmas. Esztétikailag sem nyújtanak kellemes látványt, rontják a városképet, és meglehetősen nagy területet foglalnak el. Viszszataszító képet nyújtana, ha pl. egy-egy nagyváros vagy ipari központ környékén annyi gáztárolót építenének, amennyire a zavartalan gázellátáshoz szükség van. A szakemberek néhány évvel ezelőtt szokatlan, meglepő megoldást javasoltak, amelynek segítségével a porbléma gyökeres megoldása lehetővé válik. Azt mondják, hogy a gázt a föld alatt kell elraktározni. A talaj bizonyos rétegei ugyanis kiválóan alkalmasak a gáz tárolására. A föld mélye számtalan hatalmas, természetes gáztárolót rejteget. Megkezdődtek a kísérletek, amelyek alapján bebizonyosodott, hogy a természetes gáztartályok valóban kiválóan alkalmasak nagy mennyiségű gáz elraktározására. Elsősorban a föld alatt kiaknázott nyersolajlelőhelyek, a kimerült földgáztelepek vagy a kiapadt talajvízrétegek jönnek számításba. Kiválóan alkalmas e célra minden olyan terület is, ahol a mélyben fekvő, laza talajrétegeket gázt át nem eresztő anyag, pl. agyag veszi körül. KÉT RENDSZER A föld alatti gáztárolásnak az évek során két rendszere alakult ki. Az ún. porózus-rendszerű tá rolás esetén a gázt porózus földrétegekbe, homokba vagy homokkőbe vezetik be. A porózus kőzetrétegek gyakran vízáteresztőek is. A vizet a bevezetés alkalmával maga a gáz szorítja ki, vagy pedig a bevezetés előtt — az előkészítő munkálatok során — kell azt kiszivattyúzni. Ez a föld alatti gáztárolásnak közismertebb, a talaj viszonyoknak legjobban megfelelő, és ezért Euró pa-szerte leghasználatosabb módja, amelyet „aquifer"-nek, azaz vízhordozónak neveznek. A másik módszer az üreges tárolás. Lényege, hogy a cseppfolyósított gázt hatalmas, legalabb 10 000 köbméter befogadóképességű üregekbe juttatják. Ezek az üregek átlalában egy-egy nagy kiterjedésű homokréteg „kioldásával" keletkez nek. Európában az első föld alatti gáztartályt Hannover mellett helyezték üzsmbe kb. 17 évvel ezelőtt. Jól bevált, és mintájára az NSZK-ban azóta . már sok hasonló, porózus tárolót létesítettek. Gáztárolókat kizárólag üledékes kőzetben lehet létesíteni, mégpedig altkor, ha a kőzet megfelelően porózus, és a tárolóteret a talaj klboltosodása jól záró boltozatként veszi körül, vagyis a felboltozódott laza réteget gázt át nem eresztő anyagnak kell fednie. Ennek az a rendeltetése, hogy a földbe vezetett gáz elillanását megakadályozza. Ilyen megfelelő szigetelő pl. az anyagréteg. Az elillanást nemcsak függőleges, hanem oldalirányban is meg kell akadályozni. IGÉNYES ELŐKÉSZÍTÉS Ahhoz, hogy a biztonságos tárolás feltételeit megtereftntsék, az előkészítést tudományos pon tossággal kell elvégezni. A föld alatti gáztárolók létesítését körültekintő, alapos és igen kiterjedt kutatómunkák előzik meg. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy melyek azok a területek, amelyek e célra egyáltalán számításba jöhetnek. Ezt követi az egyes rétegek elhelyezkedésének és tulajodnságainak a vizsgálata. Számos mérést kell elvégezni, hogy a többi között pl. a tárolásra alkalmas réteg kiterjedéséről, vastagságáról, porózitásáról megbízható adatok álljanak rendelkezésre. Különféle ellenőrző vizsgálatokkal állapítják meg a gázkiterjedés mértékét, a tárolásra alkalmas helyek felett elhelyezkedő rétegek szigetelőképességét, és nem utolsósorban a teherbíróképességét. A Szovjetunióban működő, két ipari célú föld alatti gáztároló létesítésének előmunkálataiban pl. a rétegek vizsgálatát a geofizikai, bányászati feltáró eljárás komplex módszerével, nevezetesen a fúrólyukméréssel oldották meg. Az eljárás folyamán megvizsgálták a kőzetek fizikai tulajdonságait, villamos ellenállását, radioaktív és termikus tulajdonságait. E komplex módszer alkalmazása során ezúttal első ízben használták a radioaktív fúrólyukszelvényezést, pontosabban annak egyik leghatásosabb változatát, a neutrongamma módszert. Jó hatásfokkal alkalmazható ez a módszer a gáz áramlásának pontos nyomon követésére is. AZ ELRAKTÁROZÁS Amikor az előkészítő munkák befejeződtek, azaz megállapították a tárolásra szánt rétegek pontos helyét és tulajdonságait, következik a tulajdonképpeni tárolás, azaz a gáz befúvatása, injektálása a földbe. A tároló homokrétegbe behatoló gázcső végét körös-körül perforálják, és ezzel biztosítják a gáznak a homokba való egyenletes szétáramlását. A gáz a perforált csövön keresztül, 46—50 atomszféra nyomással hatol be a tárolórétegbe. Maga a gázbevezetés kényes művelet, és igen nagy óvatosságot igényel, mert ha a bevezetés üteme nem megfelelő, akkor a gázzáró réteg boltozata felrobbanhat. A tárolásra szánt gáz bevezetése után a fúrólyukat zárószelepekkel lezárják. A szovjetunióbeli kalugai-tartály kambriai homokkő tárolórétege felett hatalmas, 120 m vastag agvagréteg helyezkedik el, amely a tároló hermetikus lezárását biztosítja. Más felépítésű a gatcsinai tároló, amely különböző rétegekből áll. MŰKÖDŐ RENDSZEREK A föld alatti gáztároló egyik legfőbb előnye, hogy hatalmas mennyiségek befogadására alkalmas. A bevezetett gázt ugyanis igen nagy mértékben össze lehet nyomni, s ezáltal viszonylag kevés helyen óriási gáztömeg fér el. Az NSZKbeli híihnleini tárolóban pl. 200 millió köbméter gázt egy mindössze másfél négyzetkilométer kiterjedésű terület alatt raktároztak el. Még egy érdekes adat: a Német Szövetségi Köztársaság hagyományos gáztárolóinak együttes befogadóképessége mintegy 12 millió köbméter. Ezzel szemben csupán a Ruhr-vidék két föld alatti tárolójában 200 millió köbméter gázt tárolnak. Az NDK-ban Berlin közelében létesítették az első föld alatti gáztárolót. A 300 millió köbméter gáz befogadására alkalmas tároló létesítését a Schwarze Pumpe barnaszénkombinát új, évi 3,8 milliárd köbméter teljesítményű gázművének üzembe helyezése tette szükségessé. Az új gázgyárban előállított és Ketzinben tárolt hatalmas gázmennyiség Berlin folyamatos és zavartalan ellátását biztosítja. A ketzini tároló üzembe helyezése — az előkészítő munkálatokat is beleértve — nem egészen egy évet vett igénybe. Az USA 22 államában működik ma már föld alatti gáztároló. A szám szerint 200 föld alatti tartályban 8200 betápláló és kitároló kút van üzemben. Ezek összes kapacitása mintegy 85 milliárd köbméter. Évente ma már több mint 50 milliárd köbméter gázt tárolnak az USA-ban a föld alatt, és a csúcsidőszakban a szükségletnek megfelelően használják fel (djj UTVIZSGALÚ BERENDEZÉS A varsói úttechnikai kutató központban kifejleszteti planograf segítségével könnyűszerrel megállapítható az úttest felületének minősége. Ilyen készülék segítségével ellenőrzik Lengyelországban valamennyi országút állapotát. t J 1970 IX. 22. 5