Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-16 / 220. szám, szerda

Ismét egységben A CSSZSZK Gyermek- és Ifjúsági Szervezeteinek Szövetségi Tanácsa ezekben a napokban ismertette a Szocialista Ifjúsági Szövetség programnyilatkozatának javaslatát, mely egyben a szövetség soraiba hív minden fiatalt, akinek nem közömbös a szocialista és a kommunista jövő, amely a népek békéjét, munkáját, szabadságát, egyenjogúságát és boldogságát biztosítja. A programtervezet kimondja, hogy a fiatalok nagyra becsülik szüleik erőfeszítéseit, munkáját, melyet a szocializmus építése érdekében fejtettek ki. Ennek hangsúlyozása különös jelentőségű, hiszen a múlt hibáiból tudjuk, hogy a fiatalság olykor úgy tekintett a vívmányokra, mintha azokért senkinek se kellett volna harcolnia. A programjavaslat aláhúzza azt is, hogy a jövő a fiataloké. Ezért a fiatalság be akarja bizonyítani, hogy felelősséget is érez a jövő iráni. Ezt pedig munkával, tanulással, hazafias helytállással akarja elérni. A fiatalok azt is tudatosítják, hogy a jövőben sok és nehéz feladat vár rájuk. Am nem félnek a nehézségektől. Korunknak, a szocializmus építése korának hőseivé akarnak válni. Fejleszteni kívánják az egészséges versengést — kollektívákban és egyénenként egyaránt. „Igyekezetünk csak akkor járhat a kívánt eredményekkel, ha eszmeileg és szervezetileg egységesek leszünk ... Ehhez a felismeréshez a történelem tanulmányozásával jutottunk, amely tanúsítja az ifjúság haladó mozgalma, % a munkásosztály és kommunista pártja mozgalma azonos célkitűzéseinek hasznosságát." A fiatalság kötelességének tekinti azon fiúk és lányok hagyatékának ápolását, akik részt vettek a nemzeti felszabadításért vívott harcban, az országépitésben. Az ifjúsági mozgalom történetéből számos konkrét, követésre méltó példa meríthető, hiszen az országban lépten-nyomon találkozhatunk a fiatalok munkájának eredményeivel — az ifjúsági vasúttal, az erőmüvekkel, a gyárakkal stb. Az elmúlt esztendő káros jelenségeiről se feledkeznek meg fiataljaink. Elhatárolják magukat a január utáni kritikus időszak szocialistaellenes fejlődésétől, melynek során a szocializmus ellenségei vissza akarták fordítani a történelem kerekét. Szándékaik elérése céljából a fiatalságot is megtévesztették, s megbontották szervezeti egységét. Éppen ezért szükséges azt ismét megteremteni. Ennek érdekében hozzák létre az egységes szervezetet, „melyet Szocialista Ifjúsági Szövetségnek neveztünk el azért, mert a szocializmus hívei vagyunk." — áll a programtervezetben. A programtervezet azt is kimondja, hogy „ ... a kommunista párt az egyedüli olyan erő, amely képes népünket a szocializmusba és a kommunizmusba vezetni, s a marxizmus—leninizmus az egyedüli helyes elméleti fegyver eszméink kitöltésére". A programtervezetet, mely mentes a frázisoktól, fiataljaink minden bizonnyal magukévá teszik, hiszen az ifjúsági mozgalom haladó hagyományaira épül, s az egyedül járható útra hívja a jövő nemzedékét. FÜLÖP IMRE A KGST legújabb intézménye A NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI BANK HÉT ORSZÁG SZERVE A SZOCIALISTA GAZDASAGI INTEGRÁCIÓT ELMÉLYÍTJÜK A munka racionalizálásának irányelvei 1970 A CSSZSZK kormányának elnöksége legutóbbi illésén a szocialista racionalizáció problémáival, s ezzel kapcsolatban főleg a munka racionalizálása tierén elért eredményekkel fog lalkozott. Mivel ezek az eredmények nem felelnek meg népgazdaságunk jelenlegi szükségleteinek s a népgazdaság fejlöuése feladatainak, a Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium irányelveket ad ki a munka racionalizálási elveinek megszabására. Az irányelvek a racionalizálás alapelvein kívül tartalmazzák: a munkatervek kidolgozását, a munka normázását, s a konkrét feladatokat a sikeres racionalizációs tevékenység feltételeinek megteremtésére. Megállapítják az említett tevékenység tartalmát, felvázolják a vállalatokban és az üzemekben betartandó eljárásokat. Abból indulnak ki, hogy nem lehet csupán a munkaműveletek és a munkafolyamatok tanulmányozására és formázására összpontosítani a figyelmet, hanem a műszaki haladás fejlesztésére fóleg a termelés optimális szervezésére, az optimális munkafeltételek megteremtésére, amelyek megfelelnének a dolgozók fizikai és szellemi képességeinek, lehetőségeinek. Az irányelvekben megszabják továbbá az egyes irányítási fokozatok szerepét a munka racionalizálásában, és megfelelő szervezési formákat javasolnak, figyelembe véve a vállalatok terjedelmét, a tanácsadói-konzultációs szolgálatok igénybevételének lehetőségét. Az irányelvek meghagyják a vállalatoknak a munka racionalizálási programjának kidolgozásúi. Ezek lesznek majd az alapjai az ötéves és az évi tervek kidolgozásának, s ezek teljesítése lesz majd a beruházásokról való döntés, a hitelek nyújtásának egyik feltétele. Ami a munkafogyasztás normáját illeti, az irányelvek teljes mértékben betartják a Munkatörvénykönyv 114. paragrafusát, amely megszabja a feltételeket az ilyen normák meghirdetésére és megváltoztatására. Az irányelvek azonnali intézkedéseket tartalmaznak a munka normázásában tapasztalható fogyatékosságok kiküszöbölésére, mert ez a fontos feltétele a munka racionalizálása további fejlesztésének és a jutalmazás hatékonysága növelésének. Az irányelvek feltételezik, hogy ahol azt a termelés feltételei és jellege megengedi, fokozatosan érvényesíteni fogják a munkaráfordítás újonnan megállapított normáit. Az eddigi és az új normák szerint elért átlagos órabérek esetleges különbségeit átmenetileg, az illetékes szervek előzetes jóváhagyásával ki lehet egyenlíteni. A megvitatott intézkedések még nem biztosíthatják, hogy a vállalatok határozottan és gyorsan fejlesszék és érvényesítsék a munka racionalizálását, ami jelenlegi körülményeinkben « lehető legkönnyebb útja a munkatermelékenység növelésének. Ehhez a központi szervek is tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A munkaracionalizálás elveit meghatározó irányelvek kiadása az egyik legfontosabb lépés a komplex szocialista racionalizáció valamennyi területének fokozatos fejlesztésében. Csakis a dolgozók képességeinek és tehetségének kihasználásával, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervei által nyújtott hatékony támogatással sikerül biztosítani a racionalizáció következetes fejlesztését valamennyi vállalatban és üzemben. /CSTK) A KGST tagországainak széles körű együttműködése a pénz ügyek terén is megnyilvánul. Ezl bizonyítja a moszkvai székhellyel megalakuló Nemzetközi Beruházási Bank, amelyben Csehszlovákia is részt vesz. Ez az intézmény a KGST rendkívüli, XXIII. értekezletének határozata alapján a szocialista országok gazdasági integrációjának fejlesztését lesz hiva tott biztosítani. Tevékenységének alapelveit a tagországok képviselői a KGST ez év májusában Varsóban megtartott XXIV. értekezletén hagyták jóvá, a létesítéséről szóló megállapodást pedig ez év július 10-én Moszkvában írták alá. A nemzetközi pénzintézet tehát — bár működését csak a jövő év elején kezdi meg — papíron máris letezik. Küldetéséről, célkitűzéseiről ing. Jiŕí Vétrovský, a prágai Csehszlovák Állami Bank főosz- • tályvezetője az alábbiakban tájékoztatja olvasóinkat. • Kik írták alá a Nemzetközi Beruházási Bank alapításáról szóló megállapodást? — A megállapodást hét szocialista ország, a KGST-be tartozó országok: Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, a Mongol Népköztársaság, az NDK, Lengyelország és a Szovjetuitió képviselői írták alá. Természetesen nincs kizárva annak lehetősége, hogy a megálla podáshoz — feltéve, hogy a nemzetközi pénzintézet célkitűzéseivel és küldetésével egyetértenek — más országok is csatlakozzanak. • Milyenek ezek a célkitűzések és milyen tevékenységet fng kifejteni a bank? — Az új bank a nemzetközi munkamegosztás fejlesztése érdekében a tagországok gazdasági együttműködésének hatékonyságát fogja szem előtt tartani. A cél ui. a jobb, színvonalasabb és főleg gazdaságosabb termelés biztosítása, s ez viszont csak az olyan óriási teljesítményű üzemek létesítésével valósítható meg, amelyek termékeikkel nem csupán az egyes országokat, hanem lehetőleg az egész szocialista piacot ellátják. • Ezzel kapcsolatban milyen konkrét példával szolgálhatna? — Például nem bizouyuit célszerűnek, hogy a legtöbb szocialista ország ma még maga gyártja a traktorait. O'iyan óriási üzemek létesítésére törekszünk tehát, amelyek valamennyi tagország szükségleteit fedezni képesek, mert csak a nagy sorozatok gyártásával csökkenthetők a költségek és csupán ily módon növelhető a termelés hatékonysága. Szándékosan hozom fel éppen ezt a példát, amely egyáltalán nem légből kapott. A Csehszlovákia és Lengyelország között már létrejött munkamegosztást célzó megállapodás értelmében ugyanis a traktorok egyes típusait Lengyelország, a többit pedig mi fogjuk gyártani. Ehhez azonban egy nagyüzem felépítésére, illetve a meglevő üzemeink korszerűsítésére van szükség, melyhez az anyagi eszközöket a Nemzetközi Beruházási Bank — hitel formájában — fogja folyósítani. A cél ugyanis világviszonylatban is színvonalas, tökéletes technikával ellátott üzemek és vállalatok felépítése. • Milyenek a hitelnyújtás feltételei? — A Nemzetközi Beruházási Bank csak feltétlenül kifizetődő, hatékonynak ígérkező vál' lalkozásokra nyújt majd hitelt. Ezért előzőleg meggyőződik arról, hogy az építkező rendelkezésére áll-e a szükséges nyersanyagalap, mutatkozik-e érdeklődés a piacon a tervezeti termékek iránt, továbbá, de nem utolsósorban arra is biztosítékot kell kapnia a banknak, hogy az üzem aránylag rövid időn belül felépül-e. — A termelés szakosításai és a tagországok közötti kooperációt elősegítő vállalkozásokra az építkezők 5—15 évre szóló közép és hosszú lejáratú kölcsönökben részesülhetnek. Ez idő alatt tehát a gyárnak nemcsak fel kell épülnie, hanem üzembe is kell helyezni. • A termékek csak a tagországokban lesznek értékesíthetők? — A bauk elsősorban a tagországok érdekeit szolgáló termékek gyártását támogatja. Ám ez nem zárja ki azt, hogy a termékek egy részét az erre vonatkozó megállapodásoknak megfelelően más országokba is exportálják. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank a szocialista országok intézménye, s ezért nem a haszon a legfőbb célkitűzése. Ennél fontosabbnak tartja az ésszerű gazdálkodást. Ezért megköveteli majd a fegyelmet: pl. a pontos törlesztést. Természetesen, a folyósított hitelért a vállalkozónak kamatot kell majd fizetnie. És hogy kifizetődő legyen vállalkozása, késedelem nélkül kell majd üzembe helyeznie a gyárat, amelynek műszaki színvonala lehetővé teszi majd a kitűnő minőségű termékek olcsó előállítását. • Milyen alaptokévei rendelkezik az új bank? — A bank alaptőkéje két részből áll. Mivel a hitel igénybevételével felépítendő üzemekhez szükséges anyagokat és berendezéseket túlnyomó részben a szocialista országokból szerzik be, az alaptőke 70 százalékát a szocialista országok kollektív fizetési eszközében vagyis rubelben, tehát abban a pénznemben állapították meg, amely valamennyi tagországban beváltható. Bizonyos fajta berendezéseket vagy akár a gyártási engedélyeket azonban a kapitalista országoktól kell majd megvásárolnunk. Az alaptőke 30 százalékát tehát dollárban vagy aranyban biztosítjuk. Ebből következik, hogy minden ország az alaptőkéje egy részét devizában helyezi majd le. — Az összesen egymilliárd rubelt kivető alaptőkén kívül azonban a bank más anyagi eszközökkel is fog rendelkezni. Pl. ha nem valamennyi, csupán néhány ország érdeke valamely, üzem felépítése, akkor az érdekelt országok az erre a célra létesített különleges alapból meríthetnek. Egy speciális alap pedig a fejlődő országok támogatására fog szolgálni. A tagországoknak az alaptőkén kívül még pénzbetéteik is lesznek a banknál. — A bankbefektetések a devizákban szűkölködő népgazdaságunk részére sem jelentenek majd holttőkét. Hiszen a banknak a hitelnyújtáson kívül joga lesz a pillanatnyilag heveró eszközöket különböző, pl. a kapitalista piacon kínálkozó üzletkötésekre is felhasználni. Természetes, hogy a haszonban a tagállamok betétjeik arányában részesednek majd. • Egyformák lesznek-e a tőkebefektetések? — Ez a megállapodástól függ, illetve attól, hogy valamelyik tagország milyen mértékben veszi ki részét a kölcsönös árucseréből, ill. a munkamegosztásból. • Még nem beszéltünk a szervezési kérdésekről. — A tanács tagjai, vagyis a tttgországok egyenjogú felek, amelyeknek mindegyike egy szavazati joggal rendelkezik, tekintet nélkül a befektetett tőke nagyságára. A bank mindennapi tevékenységének irányítása, a sürgős kérdésekben való gyors döntések azonban rugalmasságot követelnek meg, és ez csak a végrehajtó szerv létesítésével biztosítható. Az igazgatóság tagjai: az elnök és három helyettese egy-egy tagország képviselője lesz. • A bankkal szemben támasztott követelmények — amint az az elmondottakból kitűnik —, eléggé igényesek. — Igen, ez igaz. Szakembereink sokat várnak az új nemzetközi pénzintézettől, amely tevékenységével hozzájárul majd a szocialista országok pénzügyi rendszerének fejlesztéséhez, a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának növeléséhez az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök figyelembevételével. Sajnos még eltart egy darabig, míg a bank „egyenesbe jut" és teljes mértékben munkához láthat. Reméljük azonban, hogy nincs messze már az idő, amikor pl. Csehszlovákia és az NDK elhatározzák a közös gépkocsigyártást és az erre a célra szolgáló óriási üzemüket a Nemzetközi Beruházási Banktól kapott kölcsönből fogják felépíteni. I KARDOS MÁRTA Szocialista módon | CSTK) — Az idei bányásznapi ünnepségek alkalmával a Szlovák Magniízitmüvek dolgozói csatlakoztak a „Mindenki szocialista módon" mozgalomhoz. Kötelezettséget vállaltak, hogy 1970 második felében 1185 tonna tűzálló téglát gyártanak terven felül, s az égetett magnezit termelését egész évi viszonylatban 1000 tonnával szárnyalják túl. A termelési költségek csökkentésével 2 millió koronát takarítanak meg, a nyereséget pedig 3 millió koronával növelik. Bányászainkkal együtt hazánk dolgozói már huszonegyedszer ünnepelték meg a hagyományos bányásznapot. Szlovákia szénás ércbányáinak dolgozói, technikusai és mérnökei ünnepi gyűléseken találkoztak a párt képviselőivel, és értékelték az elmúlt időszak és az idei év eredményeit. A bányászok a jól végzett munka tudatában ünnepeltek. Mi pedig hálával adózunk nekik, mert nemcsak kötelességüket teljesítették, hanem sokkal többet tettek annál. Szlovákia szénbányáinak dolgozói 125 000 tonna szenet fejtettek ki terven felül az elmúlt bányászévben, vagyis szeptembertől szeptemberig. Az idei feladatokat ugyancsak jól teljesitik. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a terven felül jövesztett szénmennyiségnek a zömét szombati és vasárnapi műszakban fejtették. A bányászok, mint már annyiszor, most is megértették az idő szavát. Hazánkban elsőként a bányaiparban vezették be a rövidített ötnapos munkahetet. De ugyancsak a bányászok voltak az elsők, akik jeláldozták szombati és vasárnapi pihenőnapjukat, mert az országnak szüksége van a szénre. A vilanyerőművek vagonszámra fogyasztják a szenet, hogy foroghassanak a turAkik sötétből küldik a fényt binák és az áram energiát adjon gyárainknak, fényt otthonaink nak. Pedig ha valaki szereti a fényt, a vasárnapi terített fehér asztalt, akkor az éppen a bányász. A föld mélyében, ahol még fényes nappal is csak kis fény világítja meg munkahelyének legszűkebb körét, a nap egyharmadát tölti el. Talán valóságos kis ünnep a számára minden egyes alkalom, amikor felszáll a mélyből és megöleli gyermekét. Mikor a reggeli napsugár első fényei megcsillannak házuk ablakán és a szokott úton munkába indulnak, a föld sötét mélye várja őket. Fogalmuk sincs róla, hogy odafenn esik-e, vagy éppen mindenki árnyat keres a nap forró sugarai elől. S ha eljön a várva várt szombat, a bányászok egy része nem pihen. Kell a szén az országnak. Csaknem minden szombaton és vasárnap különműszakkal fokoz, zák a széntermelést. S ha vasárnap ünnepi asztalhoz ülünk, éppen akkor fejezték be a külön műszakot a bányászok százai. Megtörlik a szénportól fekete és izzadt homlokukat és egy nagyot lélegeznek a friss levegőből. A föld mélyén még a levegőnek is nagyobb az értéke, mint idefenn. Valahányszor, ha a bánya mélyére indulok, furcsa érzés kerülget, amit nem akarok félelemnek nevezni. Azt hiszem, mások is furcsán éreznék magukat abban a helyzetben, ami a bányászoknak természetes. Persze mondhatjuk úgy is, hogy ők már megszokták. Nem. Ök egyszerűen megszerették ezt a nehéz és különös munkát. Megszokásból ezt nem lehet csinálni! Mindenki, még a bányász is szereti a napfényt, mégis naponta leszáll a sötétbe, hogy nekünk több fényünk és melegünk legyen. Ezért a bányásznapon mindenki ünnepelt. FÜLE LAJOS