Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-12 / 217. szám, szombat

Ceruzajegyzetek Fiatalok Két fiotalemberről szeretnék most beszámolni. Olyan egyfor­mák, hogy az utcán alig lehet őket megkülönböztetni egymás­tól, mégis bizonyos helyzetben merőben ellentétes magatartást tanúsítanak. Minap például tanúja voltam egy igen csúnya jelenetnek. A Stefánia úton, a 13-as trolibusz megállója előtt egy zöldséges bódé áll. Most tele van barack­kal, zöldpaprikával és szőlővel, és az emberek sorban állnak ott a gyümölcsért, zöldségért. Az őszies, kissé hűvös napfényben csendben folyik az adás-vétel, amíg egyszerre csak az elárusí­tónő elkiáltja magát: — Fogják meg, fogják meg ... Az történt, hogy fényes nap­pal, a délutáni órákban egy 17 éves suhanc az emberek és az elárusítónő szemeláttára bele­nyúlt a kirakott szőlőbe, vagy két-három nagy szőlőfürtöt markolt össze és zsákmányával győzelemittasan, röhögve már rohant is. Kiabálva futott utána az elárusítónő, el is csípte há­tulról, az ingénél, de a huligán dühösen az asszony kezére ütött, úgy, hogy az elengedte, közben fogcsikorgatva ugyan, de kénytelen volt zsákmányát is elhajítani, mert a járókelők sem nézték tétlenül ezt a sze­mérmetlenséget, úgyhogy a hosszúhajú fiatalember örült, hogy üres kézzel menekülhet. Sikerült is egérutat nyernie a Palisády felé ... Néhány perc múlva azonban az egyik rendőr autón utána eredt és elcsípte ... Amikor a rendőr a tolvajjal visszakerült a zöldséges bódé­hoz, éppen elindult a trolibu­szom, úgyhogy az ügy folytatá­sát nem ismerem. De a folytatás nem is érde­kes. Az egész ügyben inkább az lepett meg, hogy fényes nappal tette, holott ha kimegy az állo­másra és segít egy utasnak a poggyászát cipelni, megkeres annyit, hogy egy kiló szőlőt vehet magának. Neki azonban ez az út kényelmesebbnek lát­szott és vállalta inkább, hogy egy asszonyt — aki az anyja is lehetett volna — megüssön, csakhogy zsákmányával elme­nekülhessen. II. Mennyivel különb az a társa, akiről éppoly keveset tudok, mint róla, és mégis' közelebb áll hozzám, mint ő, a bitang, aki ha így folytatja tovább, a gyil­kosságig is viheti. Ez a társa, akinek öltözete hasonlított az övére, a Miletič utcai újságbódé előtt megállt és olvasnivalót vá­sárolt, utána pedig eltávozott. Néhány perc múlva azonban visszajött, újra megállt a bódé előtt és az újságosnak azzal adta át az egyik kezében lévő pénzösszeget, hogy azt mondta neki: — Uram, maga tévedett. A bódés tiltakozni akart, hogy most már késő ... stb De a fiatalember arcán olyan derűs mosoly virított, hogy el­hallgatott és az ifjúnak módjá­ban állt megmagyarázni, hogy ô csak egy tízkoronást adott, a visszaadott összegben pedig 4 tízkoronást számolt össze ... nyilvánvaló tehát, hogy tévedés történt, ötven koronásnak néz­te a tízkoronását. Az öröm ter­mészetesen nagy volt ezután és különösen a fiatalember örült, hogy volt annyi fegyelem, erő benne, hogy legyőzte magában ama másik hangot, amely azt súgta neki, hogy tartsa meg a pénzt, hisz soha senki nem fogja megtudni, hogy ő volt a tettes. Nem, nem hagyta magát félrevezetni, hanem visszament és oly örömet szerzett annak a bódésnak, hogy most egyene­sen rokonának érezte... És a nagy öröm közepette egy pil­lanatra hirtelen arra gondolt, hogy milyen jó másnak örömet szerezni. Biztos, a két fiatalember ma­gatartásához a nevelés módja éppúgy hozzájárult, mint a tár­Pe soc/ jegyzetek MÁSHOL azért nézegetnek kirakatokat, hogy élvezzék a képzelt birtoklás gyönyörűsé­geit. Másutt még a legtakaré kosabb asszony is ott j elejti ma­gát a kirakat előtt és műértő szemmel vizsgálgat, halk sóhaj­jal számol. Máshol titkos kíván­sággal nézik a kirakatokba ra­kott árut. Máshol... Itt a kirakat előtt nincsenek bámészkodók. Itt dél körül ele­ven az utca, sereglenek egyik üzletből a másikba a vásárlók, de nem állnak meg a kirakatok eTOtt. Az üzletekben annál na­gyobb a tolongás. Inkább vásá­rolnak. A KORONA SZÁLLÓ éttermé­ben mintha türelmetlenség lát­szana a vendégeken. Röpköd­nek a megjegyzések: Vonathoz sietek!... Gyorsan kérek egy feketét, mert nemsokára indul az autóbuszI... Ha lehet még ma — kisasszony!... Barátom kitekint a konyhába, azután fe­lém kacsint, majd elárulja, hogy jó ebédet kapunk. Tíz perc se telik el és a meg­rendelt bifszteket asztalunkra helyezik. Nem vagyok haspárti, de megéheztem, élvezettel szú­rom villámat a húsba, mit se törődöm a gyors kiszolgálás tit­kával. DÉLUTÁN a nemzeti bizottság irodájában arról beszélgetünk Szmerek Gyula elvtárssal, az elnökkel, hogy a tudósítók tevé­kenysége nemcsak a sajtó szá­mára jelentős, hanem a köz­iguí.gatási szervek számára is. Helyesel. Bólogat Is. Aztán eszébe jut valami s kifakad: — A két legutóbbi árvíz ide­jén ezekben a tudósításokban egyszer mérnöknek, másszor doktornak tituláltak. Senki sem szerzett magának ilyen gyorsan két diplomát, egyiket a másik után. Az árvíz, úgy látszik, hogy élénkítőleg hat a tudósí­tók tollára. Csak reánk hat el­keserítőleg. Akkor volnék iga­zán boldog, ha a tudósítók meg­írnák: megkezdték a Safó sza­bályozását! Mit tehetek? Helyeslek, bólo­gatok én is. AZ UTCÁN autóbusz suhan. Kirándulók integetnek. Már al­konyul. Ami árnyék, az nagyon bizonytalan árnyéknak, mert a lebukó nap fénye valamiképpen sárgás leheletű, s ragyogása iz­zásra indítja a hegy fölött álló szép felhőket. Az utca fölötti zenitben borulat ködlik. Tehenek vonulnak. Senki sem hajtja őket. Sorjáznak egymás után. Az egyik senye szarvú megbödül a kapu előtt. Been­gedik. Nyomába lép, szinte fel­zárkózik a sorba egy kajla te­hénke. Bitangul bepiszkítják az aszfaltos úttestet. Kigyúlnak a neonégők. A SAjO HlDJÁN állunk. Szem­ben a zúgóval. Az esthajnal pír­ja már tűnőben. Sötét van. Ki­gyúl az első csillag a legfénye­sebb csillagháromságból, a Ve­ga. Hiábavaló az elmének min­den fegyelmezettsége, érzelmek borzongatnak. Bagger mozdul a parton. Mo­torja oly erősen berreg, hogy a hegyoldalban suhanó gyorsvo­nat zakatolását nem is halljuk. A bagger óriási fénybarázdát vet a vízre. Ezt a hullámok mil­lió darabra tördelik, villogtat­ják. Csikorog a gép. Zúdul a ka­vics. A jó ütemű esti munka látvá­nyát csak az zavarja, hogy a folyó túlsó partján cigánygye­rekek viháncolnak és eszeve­szetten pengetik gitárjaikat. Egy-egy, kamasz felröhög. A többiek futkosnak. Nem érzik az induló szél őszi leheletét. Még nem érzik. ÉJfEL minden csendes. Ra­jongó hittel vet számot az em­ber önmagának az elmúlt nap­ról. Behunyt szeme elé rajzo­lódik a városka sorsa, élete. Városka? Még nem az, de már nem falu. Kavics koppan az ablakon. Valaki eltévedt. Megismétli a dobást. Nem kap választ. Hal­lani a lépéseket, odébbáll. Alud­junk! Hisz oly édes az első álom... HAJDÚ ANDRÁS sasága. De a kettő, azt hiszem, ugyanaz. Egyik a másiktól szin­te elválaszthatatlan. A szurkoló Ritkán van olyan futballista, aki úgy szeretné a labdarúgó sportot, mint egy szurkoló. A szurkoló az álmodik a süvítő lövésről és a labdáról, amely az ellenfél hálójában köt ki. Persze, olyan labdáról, amely saját csapatának a hálójában köt kl, ritkán álmodik, sőt gon­dolni sem mer ilyen lehetőség­re. Éppen ezért, ha a szurkoló természetrajzát akarnám jelle­mezni, akkor azt mondanám ró­la, hogy olyan lény, aki a mér­kőzésen meggyőződéssel izgul, de a játék hevében felhangzó ítéleteiben ritkán fedezhető fel az igazság ékesszóló hangja. Aki leszerelt A minap a színház előtt sé­táltam a korzón és a sok fiatal­ember láttán arra gondoltam, hogy lassan már a korzón sem férünk el, mert ez a város oly lendülettel nő, mintha naponta élesztőt enne. Ekkor, mint ahogy ez nálunk gyakran meg­történik, a járókelők közül va­laki könyökével félretolt. Ha­raggal fordultam feléje, egy hosszúhajú fiatalember volt, az­zal néztem farkasszemet, és dü­hömben — hogy bocsánatot sem kért — sziszegve a szemé­be vágtam: — Huligán! — Igaza van — válaszolta erre igen komolyan a hosszúha­jú, én meg úgy. álltam a helyszí­nen, mintha hideg vízzel öntöt­tek volna le. Mindenre fel vol­tam készülve, csak arra nem, hogy ez a hosszú hajú ilyen hig­gadtan és szemtelenül leszerel. Tatarozás Tatarozás folyik a Štúr utcán. A Koch diétás vendéglőt fogják megjavítani, amit helyesnek tartok, mert már éppen ideje ... sőt az egész házra ráférne egy alapos nagytakarítás. A tataro­zás március óta folyik — azóta tart zárva a vendéglő — de ed­dig az égvilágon még semmi sem történt ott, semmi nyomát nem látni a javításnak, hacsak azt nem veszik nyomnak, hogy por, piszok lep el ott minden tárgyat, és a vendéglő termei tele vannak pléhcsövekkel, kát­ránypapírral, meg más hasonló anyaggal, amiből kiviláglik, hogy a vendéglőt egyelőre rak­tárnak rendezték be. Pedig jó volna, ha már megindulna a ja­vítási munka, mert a város köz­pontjában, különösen nyáron — a turista-hullám idején — igen kevés a vendéglő. Könnyen lehet azonban, hogy a nyáron azért nem nyúl hozzá senki a tatarozáshoz, mert té­len „kellemesebb" az építőmun­ka. Hasonlót tapasztaltam a Metropol kávéház tatarozásánál is. Tavaly nyáron a kávéház mint egy poros óriási hodály üresen állt, csak ősszel láttak neki a munkának, és télen a legnagyobb fagy és vihar kö­zepette forrasztották a fémből készült ablak-kereteket. Gyö­nyörű látvány volt, ahogy a munkások meggémberedett uj­jakkal végezték el a „sürgős munkát". Lehet, hogy itt is ezt a látványos bravúrt akarják megismételni. SZABÓ BÉLA ADÁSVÉTEL • Kétéves Trabant 601 limuzí­na, szürke, eladó. Cím a hirdető­Irodában. 0-1334 • Sirnca 1300 jó állapotban eladó. Ár megegyezés szerint. Telefon 282 61 naponta 18 órától. 0-1310 • Fiat 125 lengyel, kitűnő álla­potban, 1 éves, 10 700 km, eladó. Telefon 519-166 naponta 19 óra után. 0-1311 • R 4 CV generáljavítás után eladó. Jelige: 26 000 korona. 0-1319 • Fiat 600 O eladó. Boncsek, Ko­márno, Hlboká 34. Telefon 15 óráig 24-60. 0-1314 • Skoda 1000 MB, hároméves, garázsoit, nagyon jó állapotban, eladó. Informálódni lehet: Pezi­nok, ul. Fraňa Krála 18, telefon 2118, vagy Bratislava, telefon 486 50 7 órától 15 óráig. 0-1326 • Eladó Octávla super, 1000/ 0-os állapotban, rádióval. Méry János, Ivánka pri Dunaji, Komenského 11. 0-1322 • Veszek zongorát — ptaninót. 0-1328 • Eladó jó karban levő egybeépí­tett, kétszemélyes, sodrony betétes ágy, új matracokkal, éjjeliszek­rényekkel, világos dió. Cím: Bra tislava, Miletiüová 12., V. em. 17 sí. 0-1323 • Családi ház kerttel és erdővel együtt eladó. Méhészkedésre na­gyon alkalmas. Azonnal beköltöz­hető. Cím: Ifj. KUmek Ferenc, Vozokany, 276., okr. Galanta. 0-1327 • Kétszobás családi ház eladó. Jelige: Petržalka. 0-1333 • Családi ház Rimaszombatban, Lenin utca 12. sz. alatt eladó. Be­költözhető októberben. Informá­lódni lehet Rimaszombatban és Bratislavában, Ovsište, Májová u. 7., Július Sojáknál. 0-1313 ISMERKEDÉS • Megismerkednék a „Rlmavölgye még a nyáron" jelige hirdetőjé­vel. Jelige: Várok. 0 1330 • 32/167 érettségizett, Jó megjele­nésű, intelligens, jól szituált leány megismerkedne hozzáillő korrekt férfival. Szlovák nyelvtudás fontos. Jelige: Főzökanáltól estélyi ruhá­ig. 0-1331 • Nyugalom 0-1266 hirdetője je­lentkezzék. Jelige: Várom. 0-1317, KÖSZÖNTŐ • Vojnicére 986. sz. alá Mlatec Máriának névnapja alkalmá­ból szívből gratulál komaasszonya, komája és ke­resztfia, Ernike 0-1337 • Vojnicére Slobodník Má­riának névnapja alkalmából szív­ből gratulál nővére, sógora és írnike. 0-1336 • Bátorkeszire G u b á n y Mihály­nénak 61. születésnapja, valamint névnapja alkalmából sok örömet és hosszú életet kíván férje, fiai, lányai és menye, valamint unokái. 0-1329 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Fájó szívvel mondunk köszö­netet mindazoknak, akik szeptém­ber 3-án elkísérték utolsó útjára elhunyt férjemet, a J6 édesapát Zahradnfcsek Ferencet a bátorkeszi temetőbe, és részvé­tükkel, virágadományaikkal igye­keztek enyhíteni mély fájdalmun kat. Megrendült felesége és fia, Dénes. 0-1324 • Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik drága fér­jemet, édesapánkat, B o d z s á r Ferencet "elkísérték utolsó útjára a födé mesi temetőbe, virágadományaik­kal és részvétnyilvánításukkal próbálták enyhíteni mély fájdal­munkat. A gyászoló család 0 1318 • 23/160 megismerkedne komoly szándékkal hozzáillő leánnyal vagy elvált asszonnyal. Fényké­pes levelek előnyben. Jelige: Ko­márom. 0-1335 • Magános özvegyember Jólétet biztosítana saját gépkocsival ren­delkező nőnek 60 évig. Jelige: Függetlenség: 0-1316 • 40/162 falusi legényember ko­moly Ismeretséget kötne őszinte falusi leánnyal vagy özvegyasz­szonnyal. Jelige: Házasság. 0-1315 Hirdessen Ö n i s a i ÚJ SZÓ-ban AZ SZSZK MŰVELŐDÉSÜGYI MŰVÉSZETI VEZETŐSÉGÉNEK IGAZGATÓJA pályázatot hirdet a KOMÁROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ igazgatói állására Feltételek: főiskolai végzettség művészeti vagy gaz­dasági szakon és a színházi problémák ismerete eszmei, művészeti, technikai és gazdasági téren. A jelentkezőíveket az életrajz mellékletével legkésőbb 1970. szeptember 15-ig a Ministerstvo kultúry SSR, Správa umenia, Suvorovova 16, Bratislava címre kell megküldeni. ÜF-1245 TUDJA-E, HOGY A DIMITROV VEGYIMŰVEK, NEMZETI VÁLLALAT BRATISLAVÁBAN azonnal alkalmaz kitűnő fizetési feltételekkel: A lakatosokat — hegesztőket • esztergályost • villanyszerelőt Á darukezelőt — földgyalust • szerelőt • kőművest — ácsot • 17. évüket betöltött lányokat és munkásokat és asszonyokat a kémiai részlegre. Nőtleneknek lakás biztosítva, étkezés az üzemi konyhán. Bővebb felvilágosítást a személyzeti osztályon kaphat, telefon 177, kl. 20 41, 24 76. ÜF-1013

Next

/
Thumbnails
Contents