Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-09 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Jean Gabin l s IŤ! A vaskos, a robusztus „örök színész" immár negyven éve filmezik, de még sohasem ismételte magát, mindig valami újjal lepi meg rajongóit. Érdemes megtekinteni legutóbbi, a La Horse (A fű) különös című filmjét, ami tulajdonképpen heroint jelent. A filmben egy farmer, a befolyásolhatatlan és hajthatatlan családfő szerepét alakftja, akinek az unokája kábítószercsempészekkel szövetkezett. A farmer megtalálja a rejtekhelyet, ezután küzdelem folyik, a kábftőszercsempészek és a farmer között. A filmet olyan vidéken kellett forgatni, ahol sok a víz és a rét. Erre a célra Normandiát választották, ahol Gabinnak saját telke ls van. A filmben határozott, sziklaszilárd jellemű embert játszik, s a néző meg van győződve arról, hogy a csempészek minden fenyegetés, rablás, gyújtogatás ellenére sem ingatják meg elhatározását. A filmben Gabin alig beszél, ellenben arcmimikája annál kifejezőbb. Erről úgy nyilatkozik, hogy a vidéki ember valóban keveset beszél. A filmezés során tehát nem volt semmi ok arra, hogy kivonja magát ebből a vidéki légkörből. Ellenkezőleg; éppen ezt akarta érzékeltetni. Gablnra jellemző, hogy ragaszkodik a szerephez, pontosan ügy, ahogyan azt megírták. A forgatókönyv elolvasása után azonban Jogot formál arra, hogy egyéni meglátásalt és megjegyzéseit a szereppel kapcsolatban közölje a rendezővel. Jean Gabint nemcsak tehetségesnek, hanem Jellemesnek is tartják. Megtörténik, hogy néha valami kihozza a sodrából és dühbe gurul, de ez viszont mással ls megtörténik. Munká]át szereti. Gabint mindenki a szakma iránti becsületességéről Ismeri. A stúdióba mindig elsőként érkezik, sohasem hagyat magára váratni. Mások Idejét és munkáját tiszteli. Abszolút pontos. S hogy hány éves? Hatvan, hatvankettő vagy még annál is több? Ezért nem árulja el. Mesterségét nem tanulta — amint mondja —, inkább egy „dresszúrán" ment keresztül. Jean Duvivier rendező tanította meg a technikai gépezet és az idő tiszteletére. Jean Renoir pedig arra, amit már magas „akrobatlkának" neveznek. Gabin már 1939 előtt nagy filmsztár volt. Az 1936-ban készült „A nagy illúziók" cimű Renoir-film, melyben Gabin börtönszökevényt játszik, Időtlen. Azután jött a háború. Bevonult, a tengerészeinél szolgált. Több kitüntetést, háborús kpresztet, becsületrendet kapott. Majd a sors az Egyesült Államokba sodorta, ahonnan 1948-ban tért vissza. Ennek kapcsán elmondja, hogy időközben mennyire megváltozott a világ és a nézőközönség is. Ez az időszak számára sem volt könnyű, a haja is akkor deresedett meg. Akkori filmjeit — egy-kettőt kivéve — nem tartja a legjobbaknak, de három gyermeke volt, s dolgozni kellett. Gyermekeit nagyon szereti, s aggódik jövőjükért. A kiváló színésznek egyszer feltették a kérdést, vajon gyermekei szeretik-e Jean Gabint. őszinte volt, s elmondta, hogy gyermekei nagyon szigorúan bírálják őt — mint színészt. Egyébként jómaga a filmjeit nem szokta megtekinteni. Otthonülő természet. Színészi sikereit elsősorban egyéniségének köszönheti. Ez a természet ajándéka, adottság. Legjobban az Un Singé en hiver (A majom télen) című filmjét szereti, amely két részeg ember esetét mutatja be, akik nem ls íz italtól, de saját sorsuk elbeszélésétől részegültek meg. Szerinte ez nagyon szép film. Gyermekeit nem szeretné a színészi pályán látni, mert szerinte ez olyan szakma, ahol nagyon nehéz sikert elérni, s nem szeretné, hogy olyan szorongásokat éljenek át, mint ő. Gabin ugyanis minden film befejezése előtt mély szorongásokat él át. Azon töpreng, vajon a producernek megtérül-e az az óriási pénzösszeg, amelyet a film felvételeire fordít. Számára ez nyugtalanító, komoly kérdés. Az amerikai film egyik legújabb reményteljes csillaga ALI MacGRAWE, aki az Isten veled C. városka című filmben hívta fel magára a figyelmet. •Hľ'llll SOPHIA LOREN mii Anna Kareni na Lehet, hogy teljesül Sophia Loren legnagyobb vágya: Anna Karenlnát fogja alakítani, ha Carlo Pontinak sikerül megvalósítania olasz—szovjet koprodukciós tervét. A „Napraforgók" moszkvai bemutatója alkalmából megtartott sajtókonferencián Carlo Ponti közölte, hogy tárgyalásokat folytat a szovjet filmipar és a televízió képviselőivel Tolsztoj híres regénye tévéfilmváltozatának a forgatásáról. A nyolcórás olasz—szovjet koprodukciós sorozatfilm felvételeinek legnagyobb részét a Szovjetunióban készítenék. Carlo Ponti elmondta, hogy a Szovjetunióban forgatott közös filmek nem közönséges koprodukciók, mert az emberek közötti testvériség szellemében készülnek: „A világon uralkodó feszült helyzet megköveteli mindenkitől, a filmalkotóktól -ls, hogy támogassák a békét és küzdjenek érte" — mondotta. A világon készülő filmeknek csak 10 százaléka szolgál ilyen célokat, azok, amelyeket elkötelezett producerek forgatnak. Sophia Loren azt mondta, mindig szerette volna Anna Kareninát alakítani, mert ez a szerep lehetőséget nyújt arra, hogy megjelenítője az emberi érzelmek egész skáláját kifejezze. • „Üt hazánkba" lesz a a címe jozef Sedláček dokumentumfilmjének, melynek anyagát a második világháborúból meríti. Bemutatja a Szovjetunióban alakult csehszlovák hadtest katonáinak kilencheti küzdelmét Liptovský Mikuláš és környéke felszabadításánál. Ebben a harcban 4500 katona esett el, többnyire liptóiak, akik öt évig vágyakoztak szülőföldjük után, majd otthonuk küszöbén haltak meg. Q A vietnami filmesek a szovjet filmesekkel együtt „Ho SÍ Minh-nek nevezték" címen életrajzfilmet készttettek a Vietnami Demokratikus Köztársaság elhúnyt elnökéről. • A Kureai Népi Demokratikus Köztársaság filmszínházaiban nagy sikerrel mutatták be a „Tengernyi vér" című filmhősköltemény "felső részét, melyet Pektuszan alkotó csoportja készített. A film történetét a 30-as évekből meríti, amikor országszerte felszabadító küzdelmek lángoltak fel a japán megszállás idején. • Patty Pravo, az ismert pop-énekesnő is szerepel Vittorio de Sica „Családi kert" című filmjében, amelyet Giorgio Bassani regényéből készít. • Luis Bunuel „Tristana" című most készülő filmjének főszerepében Catherine Deneuve lép fel. Ö alakítja Tristanát, akinek megbénul az egyik lába, s csak mankóval tud járni. Szerelme azonban nem elég nemes lelkű ahhoz, hogy ezt a csapást el tudná viselni... • Dávid Nivel több mint tttméteres szobra, továbbá maga Dávid Nivel, az Ismert angol színész és a bájos Virna Lisi alakítja „A szobor című film főszerepét. A produkció Rod Amateau rendezésében készül a római Cinecitta Műtermeiben. mmmm^m • b • ^HWhUéAhíI Az ötszáz milliós India a világ legnagvobb filmgyártó országainak egyike. Ezen a ma már közhely számba menő megállapításon túl azonban még mindig vajmi keveset tudunk az indiai film helyzetéről. Filmgyártásuk volumene állandóan emelkedő tendenciát mutat. A legutóbbi hivatalos adatok 1968-ra vonatkoznak. Hitelt érdemlő források szerint 1968 ban 347 játékfilmet készítettek Indiában, 17-tel többet, mint a megelőző évben. Bár India az egyik legnagyobb filmgyártó a világon, filmtermésének java nem jut el a nemzetközi piacra. A kizárólag belső forgalmazásra készülő filmek alkotják a filmgyártás jelentős részét. Ezek a filmek igen kevés költséggel, rövid idő alatt készülnek, és aránylag hamar be is fejezik kereskedelmi pályafutásukat. India soknyelvű ország. A filmgyártásban is legalább 14 fontos nyelvet használnak. A filmek döntő többsége (108) természetesen a legelterjedtebb, hindi nyelven készül. Említésre •méltó még a tamil (90) és telugu (41), míg van olyan nyelv (pl. a nepáli és a sindhi), melyen mindössze 1966 óta készítenek filmet (egy-egy). A rövidfilmgyártás tekintélyes. 1966 ban 856 film forgatására adott engedélyt a Központi Cenzori Hivatal. A játékfilmgyártás műfaji megoszlása érdekes betekintést nyújt az indiai közönség érdeklődési körébe. Az 1966-os esztendőt tekintve, amikor 316 indiai filmet vetítettek a mozikban, tartalmuk szerint a következő kategóriákba sorolhatjuk az alkotásokat: társadalmi témájú 189, bűnügyi 35, fantasztikus 15, életrajzi 4, mitológiai 20, legendák feldolgozása 22, vallási témájú 1, gyermekekhez szóló 5, látványos cselekményű 3, kaland 15, tö-^vUMmi tárgyú 6 film (összesen 316 filmj. önmagában szemlélve az adatok elárulják, hogy az indiai közönséget elsősorban a társadalmi témájú filmek vonzzák (az összprodukció kb. 40 százaléka). Igen jelentős helyet foglalnak el India' hagyományaival, civilizációjával szoros kapcsolatban álló filmjeik (kb. 20 százalék). Ha azonban összehasonlítjuk az 1966-os esztendőt a 10 év előtti állapottal, felfigyelhetünk arra az érdekes tényre, hogy a múlt szerepét hangsúlyozó, a civilizációhoz kötődő témák jelentősége egyre csökkenő tendenciát mutat, mely az indiai társadalom fejlődését, modernizálását bizonyítja. Szemben az 1966-ban készült 20 mitológiai tárgyú és 22 legendát feldolgozó filmmel, 1956-ban az előbbiből még 37, eiz utóbbiból pedig 25 készült. A fejlődést fémjelzi, hogy 1966-ban mindössze 15 fantasztikus filmet játszottak a mozik, míg 1956-ban 49-et láthattak a nézők. A fantasztikus filmek arányos csökkenése a társadalmi problémák • Iránt megnövekedett érdeklődéssel. a közönség „politizálódásával" járt együtt. Az egyetlen kategória, ahol 10 év óta a legfigyelemreméltóbb a fejlődés, a társadalmi témájú filmeké. India jó felvevő piac a külföldi filmek számára. A külföldi filmek száma — melyeknek nagy része amerikai (60 százalék), angol és olasz stúdiókból kerül ki — 1968-ban, az előző évekhez viszonyítva, csökkent. A szocialista országokból, nevezetesen a Szovjetunióból, a behozatal viszont növekedett. A nyugati filmek hatására felfelé szökött az Indiában gyártott kalandfilmek mennyisége. 1956-ban még egyetlen ilyen jellegű film sem készült. Az elsőt 1961-ben mutatták be, és két év alatt számuk 18-ra emelkedett. A filmgyártás összvolumenét tekintve ez csekély, de a tendencia a filmgyártás átalakulására utal, és az átalakulási folyamat a Jövőben, minden bizonnyal, még Jobban érzékelhető lesz.