Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-09 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Jean Gabin l s IŤ! A vaskos, a robusztus „örök színész" immár negyven éve filmezik, de még sohasem ismételte magát, mindig valami újjal lepi meg rajongóit. Érdemes megtekinteni legutóbbi, a La Horse (A fű) különös című filmjét, ami tulajdonképpen heroint jelent. A filmben egy farmer, a befolyásolhatatlan és hajthatatlan családfő szerepét ala­kftja, akinek az unokája kábítószercsempészekkel szö­vetkezett. A farmer megtalálja a rejtekhelyet, ezután küzdelem folyik, a kábftőszercsempészek és a farmer kö­zött. A filmet olyan vidéken kellett forgatni, ahol sok a víz és a rét. Erre a célra Normandiát választották, ahol Gabinnak saját telke ls van. A filmben határozott, sziklaszilárd jellemű embert játszik, s a néző meg van győződve arról, hogy a csempészek minden fenyegetés, rablás, gyújtogatás ellenére sem ingatják meg elhatá­rozását. A filmben Gabin alig beszél, ellenben arcmimi­kája annál kifejezőbb. Erről úgy nyilatkozik, hogy a vidéki ember valóban keveset beszél. A filmezés során tehát nem volt semmi ok arra, hogy kivonja magát ebből a vidéki légkörből. Ellenkezőleg; éppen ezt akarta érzé­keltetni. Gablnra jellemző, hogy ragaszkodik a szerep­hez, pontosan ügy, ahogyan azt megírták. A forgató­könyv elolvasása után azonban Jogot formál arra, hogy egyéni meglátásalt és megjegyzéseit a szereppel kapcso­latban közölje a rendezővel. Jean Gabint nemcsak tehetségesnek, hanem Jellemes­nek is tartják. Megtörténik, hogy néha valami kihozza a sodrából és dühbe gurul, de ez viszont mással ls meg­történik. Munká]át szereti. Gabint mindenki a szakma iránti becsületességéről Ismeri. A stúdióba mindig elsőként érkezik, sohasem hagyat magára váratni. Mások Idejét és munkáját tiszteli. Abszolút pontos. S hogy hány éves? Hatvan, hatvankettő vagy még an­nál is több? Ezért nem árulja el. Mesterségét nem tanulta — amint mondja —, inkább egy „dresszúrán" ment keresztül. Jean Duvivier rendező tanította meg a technikai gépezet és az idő tiszteleté­re. Jean Renoir pedig arra, amit már magas „akrobatl­kának" neveznek. Gabin már 1939 előtt nagy filmsztár volt. Az 1936-ban készült „A nagy illúziók" cimű Renoir-film, melyben Ga­bin börtönszökevényt játszik, Időtlen. Azután jött a há­ború. Bevonult, a tengerészeinél szolgált. Több kitün­tetést, háborús kpresztet, becsületrendet kapott. Majd a sors az Egyesült Államokba sodorta, ahonnan 1948-ban tért vissza. Ennek kapcsán elmondja, hogy időközben mennyire megváltozott a világ és a nézőközönség is. Ez az idő­szak számára sem volt könnyű, a haja is akkor derese­dett meg. Akkori filmjeit — egy-kettőt kivéve — nem tartja a legjobbaknak, de három gyermeke volt, s dol­gozni kellett. Gyermekeit nagyon szereti, s aggódik jövő­jükért. A kiváló színésznek egyszer feltették a kérdést, vajon gyermekei szeretik-e Jean Gabint. őszinte volt, s elmondta, hogy gyermekei nagyon szigorúan bírálják őt — mint színészt. Egyébként jómaga a filmjeit nem szok­ta megtekinteni. Otthonülő természet. Színészi sikereit elsősorban egyéniségének köszönhe­ti. Ez a természet ajándéka, adottság. Legjobban az Un Singé en hiver (A majom télen) című filmjét szereti, amely két részeg ember esetét mutatja be, akik nem ls íz italtól, de saját sorsuk elbeszélésétől részegültek meg. Szerinte ez nagyon szép film. Gyermekeit nem szeretné a színészi pályán látni, mert szerinte ez olyan szakma, ahol nagyon nehéz sikert el­érni, s nem szeretné, hogy olyan szorongásokat éljenek át, mint ő. Gabin ugyanis minden film befejezése előtt mély szorongásokat él át. Azon töpreng, vajon a pro­ducernek megtérül-e az az óriási pénzösszeg, amelyet a film felvételeire fordít. Számára ez nyugtalanító, ko­moly kérdés. Az amerikai film egyik legújabb remény­teljes csillaga ALI MacGRAWE, aki az Isten veled C. városka című filmben hívta fel ma­gára a figyelmet. •Hľ'llll SOPHIA LOREN mii Anna Kareni na Lehet, hogy teljesül Sophia Loren legnagyobb vágya: Anna Karenlnát fogja alakítani, ha Carlo Pontinak sikerül megvaló­sítania olasz—szovjet koprodukciós tervét. A „Napraforgók" moszkvai bemutatója alkalmából megtartott sajtókonferencián Carlo Ponti közölte, hogy tárgyalásokat folytat a szovjet film­ipar és a televízió képviselőivel Tolsztoj híres regénye tévé­filmváltozatának a forgatásáról. A nyolcórás olasz—szovjet koprodukciós sorozatfilm felvé­teleinek legnagyobb részét a Szovjetunióban készítenék. Carlo Ponti elmondta, hogy a Szovjetunióban forgatott közös fil­mek nem közönséges koprodukciók, mert az emberek kö­zötti testvériség szellemében készülnek: „A világon uralkodó feszült helyzet megköveteli mindenkitől, a filmalkotóktól -ls, hogy támogassák a békét és küzdjenek érte" — mondotta. A világon készülő filmeknek csak 10 százaléka szolgál ilyen cé­lokat, azok, amelyeket elkötelezett producerek forgatnak. Sophia Loren azt mondta, mindig szerette volna Anna Ka­reninát alakítani, mert ez a szerep lehetőséget nyújt arra, hogy megjelenítője az emberi érzelmek egész skáláját kifejezze. • „Üt hazánkba" lesz a a címe jozef Sedláček doku­mentumfilmjének, melynek anyagát a második világhábo­rúból meríti. Bemutatja a Szov­jetunióban alakult csehszlovák hadtest katonáinak kilencheti küzdelmét Liptovský Mikuláš és környéke felszabadításánál. Ebben a harcban 4500 katona esett el, többnyire liptóiak, akik öt évig vágyakoztak szülőföld­jük után, majd otthonuk kü­szöbén haltak meg. Q A vietnami filmesek a szovjet filmesekkel együtt „Ho SÍ Minh-nek nevezték" címen életrajzfilmet készttettek a Vietnami Demokratikus Köztár­saság elhúnyt elnökéről. • A Kureai Népi Demokrati­kus Köztársaság filmszínházai­ban nagy sikerrel mutatták be a „Tengernyi vér" című film­hősköltemény "felső részét, me­lyet Pektuszan alkotó csoport­ja készített. A film történetét a 30-as évekből meríti, amikor országszerte felszabadító küz­delmek lángoltak fel a japán megszállás idején. • Patty Pravo, az ismert pop-énekesnő is szerepel Vitto­rio de Sica „Családi kert" cí­mű filmjében, amelyet Giorgio Bassani regényéből készít. • Luis Bunuel „Tristana" cí­mű most készülő filmjének fő­szerepében Catherine Deneuve lép fel. Ö alakítja Tristanát, akinek megbénul az egyik lá­ba, s csak mankóval tud járni. Szerelme azonban nem elég ne­mes lelkű ahhoz, hogy ezt a csapást el tudná viselni... • Dávid Nivel több mint ttt­méteres szobra, továbbá maga Dávid Nivel, az Ismert angol színész és a bájos Virna Lisi alakítja „A szobor című film főszerepét. A produkció Rod Amateau rendezésében készül a római Cinecitta Műtermeiben. mmmm^m • b • ^HWhUéAhíI Az ötszáz milliós India a világ legnagvobb filmgyártó országainak egyike. Ezen a ma már közhely számba menő megállapításon túl azon­ban még mindig vajmi keveset tudunk az in­diai film helyzetéről. Filmgyártásuk volumene állandóan emelke­dő tendenciát mutat. A legutóbbi hivatalos ada­tok 1968-ra vonatkoznak. Hitelt érdemlő forrá­sok szerint 1968 ban 347 játékfilmet készítet­tek Indiában, 17-tel többet, mint a megelőző évben. Bár India az egyik legnagyobb filmgyártó a világon, filmtermésének java nem jut el a nem­zetközi piacra. A kizárólag belső forgalmazás­ra készülő filmek alkotják a filmgyártás jelen­tős részét. Ezek a filmek igen kevés költség­gel, rövid idő alatt készülnek, és aránylag ha­mar be is fejezik kereskedelmi pályafutásukat. India soknyelvű ország. A filmgyártásban is legalább 14 fontos nyelvet használnak. A fil­mek döntő többsége (108) természetesen a leg­elterjedtebb, hindi nyelven készül. Említésre •méltó még a tamil (90) és telugu (41), míg van olyan nyelv (pl. a nepáli és a sindhi), me­lyen mindössze 1966 óta készítenek filmet (egy-egy). A rövidfilmgyártás tekintélyes. 1966 ban 856 film forgatására adott engedélyt a Központi Cenzori Hivatal. A játékfilmgyártás műfaji megoszlása érde­kes betekintést nyújt az indiai közönség érdek­lődési körébe. Az 1966-os esztendőt tekintve, amikor 316 indiai filmet vetítettek a mozik­ban, tartalmuk szerint a következő kategóriák­ba sorolhatjuk az alkotásokat: társadalmi té­májú 189, bűnügyi 35, fantasztikus 15, életraj­zi 4, mitológiai 20, legendák feldolgozása 22, vallási témájú 1, gyermekekhez szóló 5, látvá­nyos cselekményű 3, kaland 15, tö-^vUMmi tár­gyú 6 film (összesen 316 filmj. önmagában szemlélve az adatok elárulják, hogy az indiai közönséget elsősorban a társa­dalmi témájú filmek vonzzák (az összproduk­ció kb. 40 százaléka). Igen jelentős helyet fog­lalnak el India' hagyományaival, civilizációjá­val szoros kapcsolatban álló filmjeik (kb. 20 százalék). Ha azonban összehasonlítjuk az 1966-os esztendőt a 10 év előtti állapottal, fel­figyelhetünk arra az érdekes tényre, hogy a múlt szerepét hangsúlyozó, a civilizációhoz kö­tődő témák jelentősége egyre csökkenő ten­denciát mutat, mely az indiai társadalom fej­lődését, modernizálását bizonyítja. Szemben az 1966-ban készült 20 mitológiai tárgyú és 22 le­gendát feldolgozó filmmel, 1956-ban az előb­biből még 37, eiz utóbbiból pedig 25 készült. A fejlődést fémjelzi, hogy 1966-ban mindössze 15 fantasztikus filmet játszottak a mozik, míg 1956-ban 49-et láthattak a nézők. A fantaszti­kus filmek arányos csökkenése a társadalmi problémák • Iránt megnövekedett érdeklődés­sel. a közönség „politizálódásával" járt együtt. Az egyetlen kategória, ahol 10 év óta a legfi­gyelemreméltóbb a fejlődés, a társadalmi té­májú filmeké. India jó felvevő piac a külföldi filmek szá­mára. A külföldi filmek száma — melyeknek nagy része amerikai (60 százalék), angol és olasz stúdiókból kerül ki — 1968-ban, az elő­ző évekhez viszonyítva, csökkent. A szocialista országokból, nevezetesen a Szovjetunióból, a behozatal viszont növekedett. A nyugati filmek hatására felfelé szökött az Indiában gyártott kalandfilmek mennyisége. 1956-ban még egyet­len ilyen jellegű film sem készült. Az elsőt 1961-ben mutatták be, és két év alatt számuk 18-ra emelkedett. A filmgyártás összvolumenét tekintve ez csekély, de a tendencia a film­gyártás átalakulására utal, és az átalakulási folyamat a Jövőben, minden bizonnyal, még Jobban érzékelhető lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents