Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-09 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

Darás káposzta Monda és valóság A gótikus, azaz csúcsíves stílusban épült templom állítólag fogadalomból épült. Helyén egykor tó, 111. mocsár és sűrű erdő terült el. Ezért nagy kövekkel töltötték be, hogy szilárd alapot létesítsenek. Ilyen kövek a templom körül még ma is láthatók. Az építés éve nem egészen ismeretes. Régiségére utalnak azok az állati alakok, melyek most a templom homlokzatán, jobb és bal felől láthatók. Oroszlán és farkas, vagy róka alakjai ezek. A templom ovális alakú, melynek alapjait 1863-ban találták meg. Körülötte nagy temető volt, mely a mostani házakig terjedt. A holtak csontjait, a sekrestyénél egy tágas és mély, kifalazott gödörbe helyezték. Mikor a templomnak még nem volt tornya, a bejárat a keleti oldalon, az ablak alatt nyílt. Később, midőn a torony épült, ezt befalazták és új bejáratot készítettek a torony alatt. . Blethó Julianna Kaposkelecsényben népi eledel még ma is. Olyan, mint a töltött káposzta, csak rizs helyett kukoricadarát tesznek bele. Nyáron, késő őszig az édeskáposzta leveleit, télen pedig a hordóskáposzta fejének leveleit használják. A kukoricadarát átszitálják, megmossák. Majd vajban pirított hagymát önteijek hozzá s megsózzák. Ez a töltelék, melyet a káposztalevelekbe helyeznek. Kevés vízzel rövid ideig főzik. Ügyelnek, hogy ropogós maradjon a káposzta. Minden vasárnap az asztalon gőzölög még ma is ez az étel Kaposkelecsényben. Rendszerint „törve paszuly" a kísérő étele. Ezt szombaton készítik, hogy vasárnap hidegen ehessek a darás káposztával. Honti Irén Bútorok kiállítása Nagymihályban a hazai és külföldi bútorgyárak termékeiből kiállítást rendeztek. A látogatók tetszését elsősorban a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság bútorgyárainak termékei nyerték el. Még mindig nyitva van a kiállítás, mert több ezer látogató jelentette be érkezését. H.A. Az 1669-es összeírásban Udvard község az elpusz• tult helységek között szerepelt, azonban újjáépítették. Amikor Rákóczi szabadságharca után a bécsi kormány elrendelte a várak lebontását, Keresztély Ágost bíboros Javaslatára az érsekújvári vár anyagából építették fel az udvardi templomot és plébániát; így szólnak a hivatalos felJegyzések. Mintha éppen a bíboros úrnak volna köszönhető a község újjáépítése. Van azonban a feljegyzések között egy adat, amely megvilágítja a valóságot: 1715-ben Udvardon 80 Jobbágy és 21 zsellér lakott, akik közül 64 magyar, 34 szlovák és 3 német volt. Ök építették újjá a falutl (N* l) Boldog történelmi nevezetessége Vadászok és trófeáik A „Vár" elnevezésű tornaváraljai vadászcsoport tagjai az áji Jednota-vendéglőben Havranko István vezetésével ós Majancsík András hathatós segítségével kiállítást rendeztek trófeáikból. Ennek a vadászcsoportnak a területe a tornai és áji mezőkre terjed ki. Vadállományuk sok nyulat, 70 drb fácánt, 410 drb foglyot számlál. Vaddisznók, szarvasok és más ragadozó állatok a Miglinczi hegyről szoktak lejárni az ő vadászterületükre. Tehát van bő alkalmuk a trófeák szerzésére. Felvételünkön a vadászok kisebb csoportja látható a szépen megrendezett kiállításon. F. R. Átadták rendeltetésének Zsellz város új létesítményét, a kb. egymillió korona beruházással készült impozáns strandot A megnyitón több száz személy jelent meg s mindenki örömmel tapsolt, amikor Lipovszký elvtárs, a vnb elnöke átvágta a bejárat elé fesaított szalagot. Három medence épült a strand területén. Egyik a legkisebbek számára, melynek mélysége 40 cm. Másik a tanulóifjúság számára, 70 cm-es mélységgel. Harmadik a felnőttek medencéje, melynek mélysége 130 cn»-től 280 cm-ig süllyed. A közeli termálvizű forrásból kapják a vivet. Kabinokat, korszerű mosdókat, egészségügyi szobát, büfét és irodahelyiséget is építettek. A strand pénztárnoknőjének, Scheili Klárának napról napra több a munkája. Az igazgatónak, Csenki Dezsőnek pedig a gondja, hisz a létesítményt egyre bővítik. Hamarosan teniszpályát építenek majd a strand mellé, télire pedig korcsolyapálya építését ütemezték be. Benyák Mária Szádudvarnok község legidősebb polgárát, Viszlay Péter bácsit kilencvenedik születésnapján öt gyermeke, 9 unokája és 6 dédunokája köszöntötte. De nemcsak ök, hanem rajtuk kívül még sokan mások is. A hnb polgári ügyekkel foglalkozó bizottsága szép ünnepséget rendezett tiszteletére, ahol az ünnepeltet meg is ajándékozták. Jelen voltak: a hnb képviselője, Dr. Miksa, a hnb tanácsának tagjai, az efsz elnöke, a körzeti anyakönyvvezető, a rokonság ős f. pionírok. Farkas Rózsa A monda szerint Krasznahorka várát egy Bebek nevű juhász építtette, aki egy fényes kő alatt aranyat talált, és ebből a talált aranyból IV. Béla király engedélyével, akinek a fényes követ ajándékozta, 7 várat építtetett, melynek egyike a krasznahorkai. A vár három századon át a Bebekeké volt, majd rövid ideig a Batizoké és a Márjásoké. Később ismét a Bebekek tulajdonába került. 20 évig a törökök is birtokolták. Utolsó tulajdonosai az Andrássyak voltak, akik kb. az 1700-as évek végéig lakták a várat. A vár nagy része megrongálódott, ezért néhány évvel ezelőtt megkezdték a restaurálását. Egyelőre csak kis részét látogathatják a turisták, de igy is nap mint nap sereglenek fel a várba, mely a fennsík szélén egy kúpalakú hegyen áll. Előreláthatólag 1973-ban egészében megnyílik a vár az érdeklődők előtt s tárlóival fog az elmúlt dicsőségéről beszélni. Zsófi Klára Hihetetlennek tűnt, amikor először megjelentek a színpadon. Gyönge gyermekarcok tárultak a nézők elé. Egyeseknél a hangszerek voltak nagyobbak, mint ők. Trosko Bertalan, a helyi AKI igazgatója hozta őket öszsze. Többhónapos kemény gyakorlás után a közönség elé „merészkedtek", ahqj óriási sikert arattak. Egy-egy előadott számot többször is megismételtek. A zenekar megalakulása óta már sok víz lefolyt a Tiszán. Vezetőjük, Trosko Bertalan büszke tanítványaira. Ő tanította őket az ábécére, az IX l-re, és ő készítette elő őket az életre, ültette beléjük a zene iránti szenvedélyt. Felvételünkön: A SZIBILLA-zenekar tagjai próba közben. H. A. Strandodnak már Udvard múltjából Szép kort árt meg A csárda szakácsa A szenei tavak melletti állami gazdaság csárdájának szakácsa Ravasz Imre. A rossz nyelvek szerint egyik specialitása a fiatal lányok főzése. Persze számos ehető specialitása is van, hiszen már sok éve dolgozik a szakmában, azelőtt Pozsonyban működött. Mint jó receptet, a következőt ajánlja: Palóc pecsenye. Hozzávalók: 7,5 dkg disznóhús, 3 dkg füstölt szalonna, 5 dkg csabai kolbász, só, bors, erős paprika ízlés szerint és 3 dkg olaj. Elkészítése: a húst és a szalonnát kis szeletekre öszszevágjuk. A kolbászt vékonyan felszeleteljük, hurkapálcára szúrjuk, megfűszerezzük, majd kisütjük. Tálalhatjuk burgonyával és uborkasalátával. Egri Aranka A BACSKI „SZIBILLA