Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-25 / 201. szám, kedd

• ••••••••••••••• - Ú J FILMEK• ••••••••00G0OQD A BESZÉLŐ KÖNTÖS (magyar) Ba] van a történelmi tárgyú filmekkel. A kevés kivétel mintha szabályt igazolna: nagy az űr a ritkán sikerült Jó és a tömegben gyártott rossz között. Igaz, nem lehet egyformán mérni: a téma olykor csak ürügy, mert a szórakoztató ipar addig csűri-csavarja, mígnem csak cégérnek marad belőle hírmonMinden szükségeset megtudunk Kecskemét török—labanc —kuruc okozta rettegéséről, Lestyák Mihályról és legendát szülő köntöséről; a cselekmény precíz mása a mikszáthi történet eseményeinek, de ennél nem Is több, nem is sokkal több. A kezdeti, már-már parodisztikus iróiiiS ä történés hírmondásává Páger Antal, Detre Anna és Iglódi István A egyik jelenetében. beszélő köntös dó egy kevés. Más eset azonban, helyesebben mondva, más esetnek kellene lennie az olyan, múltból idézett történetnek, amelynek irodalmi előfutára van, s ezt az előfutárságot olyan név fémjelzi, mint Mikszáth Kálmáné. Itt a filmalkotó vagy versenyre kel magával az íróval, vagy olyan alapossággal másolja művét a filmszalagra, hogy az esetleges félreértésnek még a látszatát is elkerülje. A másolásos módszer természetesen az írói látásmódra és kifejezési stílusra is vonatkozik. S ebből máris tudjuk, hogy ha valaki e Mikszáth-legenda esetében a másolásos módszert választja, akkor a nehezebbik feladatot vállalta. Fejér Tamás rendező és forgatókönyvíró erre vállalkozott. A bevezető képsorok után lelkes elragadtatással állapítjuk meg, hogy ez az, amire számítottunk, amit Mikszáth regényének filmváltozatától vártunk. A negédes romantizmus helyett itt a játékosság, a mikszáthi humor és csipkelődő irónia s a kalandfilmben nélkülözhetetlen dinamizmus dominál. De aztán ahogy tovább pereg a film, úgy hagy alább a lelkesedés — rendezőben és nézőben egyaránt. A CSODATEVŐ FAZÉK apad, s ha itt-ott nem bukkanna elő Páger Antal, Tompa Sándor és Gobbi Hilda elevenséget, lüktetést teremtő alakja, a filmgyári egy utcából, egy térből álló Kecskeméten a kamera nem is tudná, merre nézzen. A színhely színtelensége ugyanis a film második számú legszembeötlőbb fogyatékossága: mesefilmet, kalandfilmet ma már általában más technikai feltételek közepette forgatnak. Mikszáth Kálmán érdemeként azonban szerencsére a filmbeli „beszélő köntösnek" is vannak eleve elvitathatatlan értékei: az erkölcsi kritériumok rostájából itt is kihull és elnyeri büntetését a nagyravágyás, az önös érdeket szolgáló ármánykodás, a szerelem tisztaság szennyező oktalan becsvágy ... A fiatal kecskeméti főbíró izgalmas-kalandos pályafutását Iglódi István játékában éljük át újra, sajnos, nem akkora élvezettel, mint amikor a regényt olvastuk. A taplraesett, bűbájos Cinna szerepe a szép Detre Annának jutottj bárcsak szépségével játéka ls egyenrangú lett volna. Különben nem tudhatni! nagyobb rendezői ihlettség révén talán őt is másképp látnánk. (amerikai) Valahol talán van, sőt kell lennie egy szivárvány övezte völgynek, egy éden-szigetnek, ahol ismeretlen a mindennapi élet rossz emberek szította zűrzavara, a gazdag emberek hatalmassága és igazságtalansága,a fehér emberek dölyfössége, a szegények megaláztatottsága. Valahol talán létezik a szivárvány völgye, ahol az emberek bőrük színétől függetlenül tisztelik és szeretik egymást, ahol együtt örülnek a jónak, közösen szállnak szembe a rosszal, ahol az emberek egymás szeretetéből fakadó boldogsága nagyobb, mint szegénységük szomorúsága. Van ilyen völgy: ebben az amerikai zenés filmben. Persze, egy musical sosem lehet olyan, mint valójában az élet. A szivárvány völgyének csodás harmóniájához, a szegény és jó emberek igazságának gy.őzelméhez a kincshajhászó Amerikában szükség van még valamire: egy csodatevő fazékra. Az ír erdei manók bűvös erejét őrző arany fazék képviseli azt a hatalmat, amely az emberfaló amerikai gazdagot képes jobb belátásra bírni szegény sorsú embertársai iránt. De a hatalmasok társadalma nem hagyhatja annyiban a dolgot, kicsikarja a szegényektől az FEHÉR FARKASOK utolsó reménységet jelentő varázserőt is, s így a jövendő ismét bizonytalanná válik, a szivárvány völgyét újra csak kiszolgáltatják a gazdagok hatalmának... Meglepő, hogy a nincstelenek boldogulásának ez a mesefilozófiája milyen nagy sikert aratott az amerikai színpadokon. A játék szövegét Fred Saidy, zenéjét pedig Burton Lane írta még 1947-ben. A belőle készült filmkölteményt (szépséges felvételekkel és világsztárok szereplésével) Francis Ford Coppola rendezte, két évvel ezelőtt. A 70 milliméteres formátum és a modern színes filmtechnika rendkívül hatásos, valóban szemet gyönyörködtető művet eredményezett. A főszerepekben világhírű kiválóságoknak tapsolhatunk. Fred Astaire (Finian) színes táncművészetéért már 1949-ben Oscar-díjat nyert, a legsokoldalúbb európai énekesnőnek tartott Petula Clarc (Sharon) már több mint harminc filmben szerepelt, a rock'n'roll énekesként világhírnévre szert tett Tommy Steele (Og) pedig sok slágerrajongónak ma is kedvence. Sokban az ő érdemük, hogy ez a szép muzsikájú, színes, látványos film tetszik a nézők nagy többségének. (NDK-beli—jugoszláv) A DEFA-stúdiókban készült negyedik „indián-film" (A Nagy Medve fiai, A Nagy Ki^yó törzsfőnök, a Black

1 H^ls-i arany után) elődeinek imif\ár hagyományos folytatása A fehér farkasok természetesen az aranyra, vagyonra éhes fehér telepesek, s akik szembeszegülnek velük, a sajátjukat védelmező igazságszerető, becsületes és derék indiánok. A bűnösök elnyerik büntetésüket, de ezúttal — az ifjú és lelkes nézők nagy szomorúságára — helytállásukért az igaziság bajnokai is nagy árat fizetnek. (sza) IHIIIV ULTRAHANGTECHNIKA A GYAKORLATBAN Az ultrahangtechnikát ma általában az alábbi feladatok elvégzésére használják az iparban: 1. a legmakacsabb szennyeződések eltávolítására (tisztítás); 2. a legkeményebb anyagok megmunkálására (fúrás, forgácsolás); 3. fémek és műanyagok hegesztésére; 4. a fémekben levő belső hibák, repedések kimutatására. Az ultrahangrezgéseket magnetosztrikció, a piezoelektromosság, vagy az elektrostrikció elvének a felhasználásával állítják elő. A magnetosztrikciós elven működő rezgőfejek nikkel ötvözésű vaslemezekből állnak. A lemezköteget villamostekercs veszi körül. A tekercsben folyó váltakozó áram hatására a vas-nikkel ötvözetű lemezek a tekercs mágneses terének megfelelően változtatják méretüket, rezgésbe jönnek. A lemezek akkor rezegnek a legnagyobb amplitúdóval, ha a tekercsben folyó áram rezgésszáma (frekvenciája) egyezik a lemezköteg önrezgésszámával. Ez a rezonancia biztosítja a. legnagyobb hatásfokot. Hasonló hatás érhető el a piezoelektromos és az elektrosztrikciós elven működő rezgőfejekkel. A piezoelektromos illetve az elektrostrikciós anyagok (pl. a kvarc, a báriumtitanát stb.) villamos erőtérben szintén rugalmas méretváltozást szenvednek, a villamos erőtér irányától függően. Váltakozó erőtérben a kvarc rezgésbe jön. Az önrezgésszámnak megfelelő váltakozó feszültséggel gerjesztve kapják a legjobb hatásfokot. Tisztítás, zsírtalanítás A rezgőfejet folyadékba helyezve, az amplitúdó növelésével elérünk egy határértékhez, amelynél a folyadék a rezgés húzó periódusában a folyadékszilárd határfelületen kavitáció-szerűen leszakad és buborék keletkezik. A nyomó periódusban a nyomás a buborékot igen nagy erővel összenyomja. A számítás szerint a buborékban 10 000 atmoszféra nyomás keletkezik. E jelenség mikroszkopikus robbanásoknak fogható fel. A mikroszkopikus robbanások képesek arra, hogy a fém felületére tapadt idegen anyagot (szennyezést) rendkívül gyorsan, mintegy a felületről „lerobbantsák". Ez az ultrahangtisztítás elvi alapja. Az ultrahang tisztító hatása nemcsak a szilárd test felületén érvényesül, hanem annak belsejében, illetve felületi mélyedéseiben is. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha belülről szennyezett üvegcsövet helyezünk ultrahanggal besugárzott folyadékba. Közvetlenül a behelyezés után máris jól látható a szennyezés eltávozása. A folyamat néhány másodperc alatt befejeződik, és az üvegcsövet ragyogó tisztán emelhetjük ki a folyadékból. Felületi üregekből, résekből a szennyezések eltávolítása szinte kizárólag ultrahanggal végezhető el. Az ilyen kis rések semmilyen öblítő eljárással nem tisztíthatók. Az ultrahang a résekben levő szennyezést a kavitációs hatás következtében diszpergálja. A diszpergált és felnagyított szennyezést a folyadék kiöblíti. A tisztításnál alkalmazott folyadék fajtája a tisztítandó anyagtól, illetve szennyeződéstől függ. Leggyakoribb oldatoki a triklóretilén, a perklóretilén, a mesterséges mosószerek, az alkalikus mosóanyagok, a savak vizes oldatai. A legfontosabbak az alkalikus és a mesterséges mosószerek. Az alkalmazási lehetőségek közül csak néhányat említünk meg: a finommechanika, optika, golyóscsajjágy-gyártás, műszeripar, ékszeripar és általában minden olyan terület, ahol a tömeggyártásban, akár automatizálva is, hatásos tisztításra, zsírtalanításra van szükség. Érdekes megemlíteni a felhasználási lehetőségek közül az összeszerelt berendezések szétszerelés nélküli tisztíthatóságát. Fúrás, forgácsolás Az utóbbi években a legkeményebb anyagok fúrásánál és megmunkálásánál nagy jelentőségre tett szert az ún. ultrahang-fúrógép. Egy magnetosztrikciós rezgőfejre exponenciális görbe szerint vékonyodó ún. Mason-kiirtöt erősítenek. Ez a rezgéstranszformátor szerepét játssza, elvékonyodásának arányában növekszik ugyanis a rezgések kilengése, a rezgésamplitúdó tehát növelhető. Ha a végét üveghez érintik és csiszolóanyag szuszpenziót folyatnak köré, akkor a csiszolóanyag szemcséi a Mason-fej „lágyabb" acélanyagába beágyazódnak és forgácsolják a ridegebb anyagot, jelen esetben az üveget. A megmunkáló anyagnak tehát mindig keményebbnek kell lennie, különben a jelenség megfordítva játszódik le, és maga a Mason-fej vége forgácsolódik le. Az ultrahangos forgácsolás elvéből következik, hogy a furatnak nem kell körkeresztmetszetűnek lennie, hanem tetszőleges lehet. A koronafúró elvének alkalmazásával pl. kis pogácsa-alakú tranzisztorelemek teljesen automatikusan munkáihatók ki germánium lemezből. Néhány perc alatt több száz germánium-„pasztilla" munkálható ki. A gépet kezelő munkásra csak akkor van szükség, ha a gép a fermánium lemezből kimunkálható összes pasztillát automatikusan kifúrta és a germánium lemezt cserélni kell. Az ultrahangos fúrás sebessége a sziklaforgácsoláshoi képest egyszerű fémeknél kisebb, keményfémeknél kb. azonos, de a legkeményebb anyagoknál már sokkal nagyobb. Ezek szerint az ultrahangos fúrás fő alkalmazási területe a szigetelők, a félvezetők, az üveg, a kerámia, a ferrit, a germánium megmunkálása. Legrégebben az ékszeripar alkalmazza drágakövek fúrására, reliefek, kontúrok, profilok automatikus és gazdaságos megmunkálására. Hegesztés Az ultrahang a hegesztéstechnológiában is olyat tud produkálni, amit más hegesztéstechnológiával egyáltalán nem, vagy csak nehézkesen, illetve gazdaságtalanul végezhetünk el. Ilyen a vékony, néhány század milliméter vastag fémfóliák hegesztése. Az alumínium-fóliának rézhuzalhoz való hegesztése a szokásos hegesztési eljárásokkal pl. még ma is nehéz feladat. Ezzel szemben az ultrahangos hegesztéssel az ilyen munka teljes biztonsággal, üzemszerűen elvégezhető. Az ultrahangos hegesztést a hidegsajtoló hegesztés és az ún. súrlódó hegesztés közé kell sorolnunk. A vele készült varrat teljesen homogén. Erről metallográfiai vizsgálatok tanúskodnak. Meglepő az a körülmény, hogy a felületek minősége nem játszik döntő szerepet. E módszer éppen úgy alkalmazható ponthegesztésként, mint vonalhegesztésként. A vonalhegesztés gazdaságos felhasználására talál az alumínium-fólia gyártó üzemekben. Elszakadt fóliákat magában a fóliahengersorban lehet összehegeszteni. A hegedés olyan tökéletes, hogy szabad szemmel alig észrevehető. Külön jelentősége van az ultrahang-hegesztésnek a vékony műanyaglemezek feldolgozásánál. Amíg az általában alkalmazott termoplasztikus hegesztés esetén a műanyag szilárdsága lecsökken, addig az ultrahanggal hegesztett műanyagfólia a varrat mellett sem veszít szilárdságából. Anyagvizsgálat Az ultrahangtechnika legrégibb felhasználási területe a roncsolásmentes anyagvizsgálat. Az igen elterjedt röntgen- és gammasugaras vizsgálatok hiányossága, hogy a repedéseket csak abban a véletlen esetben tudják kimutatni, ha a sugárzás iránya egybeesik a repedés síkjával. Az ultrahangtechnika ezen a téren kiegészíti a radiográfiát. Az ultrahanghullámok a csatoló folyadékon keresztül a fémbe jutva, egyenes vonalban haladnak mindaddig, amíg határfelülethez érnek. A határfelület lehet a vizsgálandó darab véglapja is, de lehet egy repedés, esetleg más hiba, pl. lunker (fogyási üreg). A határfelületről a hullámok visszaverődnek, követve a visszaverődés törvényeit. Merőleges beesés esetén a visszavert hullámok ugyanabban az egyenesben, de ellentétes irányban haladnak vissza. Ha a beesési szög pl. 30 fok, akkor a visszavert hullámok az eredeti irányhoz képest 60 fok eltéréssel terjednek tovább. Az ultrahangos anyagvizsgálat a lemezhullámokat kivéve, a hullámok visszaverődésének elvén alapszik. Az adó és a vevő kvarckristályok elhelyezkedése és működése szempontjából különféle ultrahangos anyagvizsgálati eljárásokat különböztetünk meg. A legrégibb az ún. átvilágító eljárás. Ebben az esetben az adófej és a vevőfej a vizsgálandó anyag két oldalán helyezkedik el, merőleges fejek esetében egymással szemben. Ha az anyagban nincs repedés, vagy rétegesség stb., akkor az adó által besugárzott ultrahangenergia szinte teljes egészében áthatol az anyagon és így a másik oldalon elhelyezett vevőfej az ultrahangrezgéseket felfogja. E rezgéseket villamos, rezgésekké átalakítva az oszcilloszkópon érzékelhető az ultrahangrezgések jelenléte. Repedés nem engedi át a hullámokat, így a vevő nem jelez rezgéseket. A legelterjedtebb eljárás az ún. Impulzusvisszhang módszer. Itt nincs külön adó- és vevőkristály, hanem egy kristály látja el mind a két feladatot. Elektronikus kapcsolások gondoskodnak arról, hogy a kvarckristály egyenletes időközönként igen rövid impulzusokat kapjon, amelyeket ultrahangrezgésekké átalakítva a csatoláson át a vizsgálandó fémbe bocsát. Az egyes impulzusok közötti időszakban a kvarckristály vevőként működik. Ennél a módszernél az oszcilloszkóp ernyőjén a bebocsátott impulzus és a visszhanghullámok visszaérkezése között eltelt időt mérik. A terjedési sebesség ismeretében az időből közvetlenül adódik a hullámok által megtett úthossz. Az eljárás tehát tulajdonképpen anyagvastagság mérés. Az anyagvastagság alatt itt a fej és az első visszaverődő felület (adott esetben repedés, rétegesség) közötti távolságot kell érteni. Egyre inkább teret hódítanak a felületi- és lemezhullámok is. Különösen nagy jelentőségre tett szert a lemezhullám módszer, mert ez a iemezgyártás leggyorsabb és leggazdaságosabb módszere. A lemezhullámok bevezetése az ultrahangvizsgálatok könnyebb autoinatizálhatóságához vezetett. A Volkswagen gyárban pl. olyan automatika működik, amely a futószalagon ellenőrzi a lemezeket és hibás lemez esetén vezérlő berendezést működtet annak eltávolítására. Az ultrahang felhasználási területeit ezekkel a példákkal még nem merítettük ki. A sör ultrahangos kezelése, a likőrök érlelése, a kolloidkémiai alkalmazások, a biológiai és orvosi felhasználások ez ismertetés keretein kívül esnek. Az elmondottakból kitűnik azonban, hogy az ultrahangtechnika túlnőtt már a laboratóriumi kísérletek szintjén és a mai élet, a modern ipar széles körben alkalmaztató segítőtársa lett. (dj)