Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-21 / 198. szám, péntek

r­Ceruzajegyzetek Málna vagy borocska? Most, hogy itt a nyár, a nagy forróság, szólnom kell a frissí­tőről, a málnáról meg a szóda­vízről. Az ember például végig­mehet a Duna-parton, de a fris­sítő italnak sehol semmi nyomát nem látni. De ott van a közel­ben a Safarik tér is. Két bódé áll ott, az egyik édességet, főtt kukoricát és néha, igen ritkán málnatasakot is árul. A másik bódében azonban, amely egye­nesen frissítőkre van berendez­ve, holmi szódavíz vagy málna árusításával nem foglalkoznak. Ellenben borocskát meg dzsuszt azt igen ... akárcsak a Savoy mellett, most nyílott elegáns Korzó-büfében. Az utóbbi Italok­kal ugyanis többet lehet keres­ni, mint holmi málna kiszolgá­lásával, az elárusítók tehát gon­doskodnak arról, hogy a fiatal­emberek és a családapák minél többet költsenek. A bódék e hiá­nyos kiszolgálás mellett, akkor nyitnak és zárnak, amikor akar­nak. Éppen ezért érdemes volna ezen a problémán egy kicsit, el­gondolkozni. Kaland Ismerni kell Bratislavát ah­hoz, hogy az ember tudja ebben a forróságban hol kaphat jó hi­deg Italt. Én az SZNF téren le­vő egyik büfébe járok. Ott egész nap jégbehűtött frissítőt kap az ember pár fillérért. De itt is, ahol az üzem veze­tősége kellően gondoskodik ven­dégel ellátásáról, érdekes ka­landban volt részem. Azzal kez­dődött, hogy rendesen sorba álltam és vártam, amíg sorra kerülök. Fiatal lány állt a csap előtt és szolgálta ki a szomjas jelentkezőket. Tikkadt, száraz torokkal vártam, hogy én is megkaphassam a jó hűsítő italt. A lányka már vette is a poha­rat, beöntötte a málnát és most már csak szódavízzel kellett vol­na megtöltenie, amikor egy 20 —22 év körüli legény a lány­hoz hajolt és két deci bort kért. A lány a fiú kívánságát parancs­nak vette, letette az én limo­nádéspoharamat és nyomban őt akarta kiszolgálni. Amikor én e szokatlan eljárás ellen tilta­koztam, és azt mondtam, hogy ez mégsem járja, mert hiszen én rendesen sorba álltam és tűrhe­tetlennek tartom, hogy valaki csak azért részesüljön előny­ben, mert fiatal. Az elégedet­lenségemen a lányka roppant elcsodálkozott, és higgadtan fe­lelte, hogy semmi okom a fel­háborodásra, mert a fiatal em­ber náluk van alkalmazva, te­hát neki akkor is előnye van, ha később érkezik. Szerencsére ott állt a fiatal lány mellett egy tapasztaltabb kiszolgáló, aki megértette ma­gatartásomat, nekem adott iga­zat és intézkedett, hogy először engem szolgáljanak ki. Az eset azért érdekes, mert van, aki „a mi üzemünket" így értelmezi és nem gondol arra, ha ezt így vennénk, akkor előbb-utóbb arra is sor kerül­hetne, hogy a vendégek a pin­céreket szolgálják ki. A Tempóban A Tempo nevű bolt vasárnap reggel nyolc órakor nyit, és fél kilenckor már egy csepp tej sem kapható. Szóval a tej tempósan, mindössze félóra alatt elfogy, és az utána következő négy órán át az eladónak a tejjel kapcsolatban mindössze annyi a dolga, hegy a vevőnek azt mond­ja: nincs, elfogyott. A bolt ve­zetőjének eszébe sem jut, hogy a jövő vasárnapra több tejet rendeljen. Nyilván azért, mert keveset lehet a tejen keresni. Bár a Tempóban vasárnap drá­gább a tej. Mégis, ezzel az áruval is úgy vagyunk, mint a málnával és a szódavízzel. Szellemi táplálék a piacon A piacon nemcsak zöldség és gyümölcs kapható jó áron, ha­nem szellemi termék is. A napi és heti újságok mellett könyv­újdonságok is beszerezhetők. Ezt az árut is bódéban, standon árulják. Asszonyok, férfiak telt szatyorral megállnak a köny­vesbódé előtt és elmélyülten vá­logatnak a kirakott könyvek kö­zött. Van közöttük klasszikus, modern- és középszerű mű. Ezenkívül a detektív- és rém­regény minden fajtája kapható. Tehát van miben válogatni. Egy asszony Maurier Rebeka című híres könyvét forgatta, la­pozgatta. Habozó mozdulatain látni lehetett, hogy a könyvről hallott már... és most gondol­kodik, megvegye-e? Egy hatal­mas, erős férfi, pár percnyi ke­resgélés után végül megállapo­dott egy rikító, sárga könyvnél, amelyen nagy, fekete betűkkel a „gyilkosság" szó ordítozott. Tizennyolc koronájába került ez a vasárnapi olvasmány. A másik férfi-vevő is hasonló könyvnél kötött ki. A címe: „Természet­ellenes halál" volt. Én meghök­kentem mindkét könyveimen és azon, hogy a két vevő éppen ezekre adta ki a nehezen meg­szerzett pénzét. Furcsa, kényel­metlen érzés vett rajtam erőt és sokáig nem tudtam szabadul­ni attól a kérdéstől, hogy miért van éppen ezeknek a véres iz­galmakat ígérő könyveknek si­kerük?! Szükséges azt is meg­jegyeznem, hogy a vásárló fér­fiak nem fiatalok, hanem középkorúak voltak. Negyven­ötven évesek lehettek. Tehát nem meggondolatlan lurkókról, hanem meglett férfiakról van szó. A kérdésre hirtelenében nem tudtam választ adni. A mester és a tanítvány Én még emlékszem arra a nevezetes napra, amikor a sze­rényen mosolygó tanítvány meg­ismerkedett a mesterrel. Ezt a barátságot idővel tisztelet övez­te. Aztán egy napon a barátság minden átmenet nélkül felbom­lott, és nem volt többé sem mes­ter, sem tanítvány. Pedig sem­mi különös nem történt, csak éppen annyi, hogy a tanítvány átvette mestere módszereit. A törtető Annyi tehetséggel, szakérte­lemmel és szemérmetlen mód­szerekkel törtet, hogy megbíz­ható tanulmányt írhatna a tör­tetésről. Azért szeretne ... Azért szeretne a Mihály-kapu tornyában lakni, mert úgy érzi, hogy az nemcsak a szép kilá­tást biztosítja számára, hanem a hosszú életet és a világhírt. Szerény igényekkel Nagyon szerény igényekkel élek ezen a bolygón, ezért ér­zem, hogy könnyű szívvel távo­zom majd innen. — Végered­ményben ilyen igényekkel a másvilágon is ellehet éldegélni. SZABÓ BÉLA A nádszegi szövekezet idei gazdasági eredményei A galántai járásban levő, 2287 hektáron gazdálkodó nádszegi szövetkezet sikeresen teljesítet­te első félévi tervét, ami főleg az eladások terén mutatkozik meg. Az első félévben 900 mázsa marhahús eladását tervezte a szövetkezet, de 91,2 mázsával többet értékesítettek, s így 111 százalékra teljesítették az ere­deti tervet. A tej eladási tervét 4857 literrel szárnyalták túl. Jól sikerült a baromfihizlalás is. Az első fél év végéig összesen 12 ezer csirkét hizlaltak fel arány­lag kevés takarmánnyal. A ter­vezett 60 múzsa baromfihús he­lyett 100 mázsát adtak a közel­látásnak, s így 166 százalékra teljesítették félévi tervüket. Nehezebb a helyzet a sertés­tenyésztésben. Betegség ütötte fel a fejét az állatállományban. Ennek következtében mintegy hat vagon sertéshússal marad­tak adósak az első félévben. Sú­lyosbította a helyzetet az is, hogy n'em tudtak idejében be­szerezni választott malacokat, s így a hizlalda nem működhetett teljes kapacitással. Sajnos, elő­reláthatólag az év végéig ezt a lemaradást már képtelenek lesznek behozni. ( bor ) Jó vadászat ígérkezik Bár még csak augusztus középé nél tartunk, az ősz már a kert alatt jár. Érik a gyümölcs. Észre sem vesszők, sárgulni kezdenek a falevelek. A vadászok még többet járják majd a batárt, s az erdők csendjét egyre inkább puskalövé­sek zaja veri majd fel. Szlovákia vadászkörzeteiben a vadállomány a vártnál jobb, s ez részben a vadászok érdeme, akik a kései tavasz alatt is gondoskod tak a vadakról, élelemmel látják el őket. Az őzvadászat megelőzte az őszt. s lassan a vége Felé köze­ledik. A tervek szerint a június 1-től augusztus végéig tartó idény alatt IS 000-et kapnak puskavégre. A vadászkürzetek gazdái pontosan tudják, hány őzgidát, sutát, vagy bakot ejtenek el, s ehhez tartják magukat. A szarvas vadászidény augusz tus 1-én kezdődött, jóllehet a szarvasbőgésig csak a kiselejtezett példányokat szabad lelőni. Szlová kia vadászai lavaly 8269 szarvast ejtettek el. ebből 2880 volt tró­fea vad. Az idén 12 000 szarvast kapnak puskavégre, s ebből 4000 lesz trófea. Ugyancsak lelövésre kerül 400 dámvad és 700 mutlon is. Szlovákia vadászterületein a legelszaporodottabb a mezei nyúl. Vadhúsprodukciónk 50 százalékát adja. Vadászaink az idén 225 000 nyúl elejtését tervezik. Érdekes vadászélmény a fácán- és a fogoly­vadászat. Az idei vadászidényben 85 000 fácán lelövését tervezik. Hétéves tilalom után 22 000 fogoly is puskavégre kerül. Erdeinkben a medve sem megy ritkaságszámba. Elejtésüket a kül­földi vadászoknak engedjük át, akik egy medve elejtésének enge­délyezéséért 1000 dollárt fizetnek. A tervek szerint, 15 mackó harap a fűbe. A róka és a károkat okozó medve elejtését egész éven át en­gedélyezik. A vadászokat tehát az idén gaz dag zsákmány várja. Szlovákia va dászkörzeteit a külföldi vadászok is szívesen keresik fel. Évente mintegy ezren próbálnak szeren­csét nálunk, s ebből kb. százan olyanok, akik rendszeresen minden évben felkeresik Szlovákiát. Gaz­dag vadállományt találnak az idén a vadászkörzetekben nemcsak a külföldi, hanem a hazai vadászok is. —né— '•mm A leterített medve GOMBAMÉRGEZÉSEK A nyár derekán minden év­ben megnő az emberek érdeklő­dése a gombák iránt. Szép és hasznos kedvtelés a gombagyűj­tés, de árnyoldalai is vannak. Gyakran gyűjtenek és fogyasz­tanak az emberek olyan gombá­kat, amelyek az egészségre ár­talmasak, sőt mérgezők. Éppen ezért ebben az időszakban gya­koribbak a mérgezések és néha nagyon veszélyesek. A gombamérgezéseket néhány csoportba oszthatjuk: 1. A mérges gombák okozta esetek, illetve olyanok, melye­ket a gombák mérgező anyagai okoznak. Nálunk a legveszélye­sebb mérgezés a zöld légyölő galócától ered. Ez súlyos mér­gezési tüneteket vált ki és nem­egyszer halált okoz. A zöld légy­ölő galóca fiatal termése ui. a galambgombához hasonlít. Meg kell jegyezni, hogy a zöld légy­ölő galóca annyi mérgező anya­got tartalmaz, hogy 30 gram­mos darabka már halált okoz­hat. Hasonló mérgeket rejt ma­gában a redőgomba. Igaz, jóval kisebb koncentrációban, és sok­kal nagyobb adagot kellene megenni belőle, hogy halálos mérgezés következzék be. Ezért a redőgomba kevésbé veszedel­mes, mint a légyöiő galóca. Ha­sonló tüneteket idéz elö a bar­nás őzlábgomba is, amely az ehető gombák közé keveredik. A többi mérges gombák közül meg kell említeni még a su­sulykát, a légyöiő galócák más fajait (vörös és párducfajták), a tintagombát, és azokat a gom­bákat, amelyek ugyancsak gyo­mor- és bélbántalmakat okoz­nak (hányás, hasmenés), s bár mérgezésiik nem kimondottan halálos, mégis károsak az egész­ségre. Ilyen a sátángomba, a büdös csiperke, a tehénrizike, és némelyik csirkegomba. 2. A mérges gombákból ké­szült ételek elfogyasztása után jelentkezik a mérgezés. Ameny­nyiben ezek között zöld légy­ölő galóca is van, ez adja meg a megbetegedés egész jellegét és a beteg további sorsára dön­tő lehet. 3. A mérgezések harmadik formája nagyon gyakori. Ezek­ben az esetekben ehető gom­bákkal történt mérgezésről van szó. Ez akkor fordul elő, ha a gombák vagy a belőlük készült ételek a helytelen tárolás kö­vetkeztében megromlottak, vagy bizonyos baktériumokkal fertő­ződtek. Ezek a gombák elsza­porodnak és toxinokat termel­nek. A helytelenül elkészített vagy fertőző ételek idézik elő ezt a betegséget. Nálunk a legveszélyesebb, legkomolyabb mérgezést a zöld légyölő galóca fogyasztása okoz­za. Ezért mindenkinek, aki gom­bát akar szedni, meg kell is­mernie a veszélyes, gyakran ha­lált okozó gombafajtákat. Aki nem biztos a dolgában, gyanús gombákat egyáltalán ne szed­jen. Ez minden gombázás alap­feltétele. A közvéleményben helytelen nézetek terjedtek el arról, ho­gyan lehet egyszerűen megkü­lönböztetni az ehető gombát a mérgestől. Ilyen „kísérletek" például a gomba törési helyé­nek a színe, a csípős íz stb. Ha csak az ilyen próbákra bízzuk magunkat, ennek tragikus kö­vetkezményei lehetnek. Helyte­len nézet az is, ha valaki azt állítja, hogy megjelelő elkészí­téssel megszüntethetjük a gomba mérgező hatását. Lehet, hogy elméletileg van valami alapja, de a gyakorlatban az esetek többségében nem vált be. Szerencsére a súlyos gomba­mérgezések nem fordulnak elő olyan gyakran, mint egyéb bal­esetek. Egy-egy ilyen eset azon­ban nemcsak az áldozatra és legközelebbi hozzátartozóira je­lent súlyos megpróbáltatást, ha­nem az egészségügyi emberek számára is. Miben kell keres­nünk tehát a gonibamérgezés okait? Mindenekelőtt természetesen némely gombalajta mérgező és káros hatásában. De nem kisebb mértékben a gombázó hiányos ismereteiben, illetve a saját is­mereteinek a túlértékelésében. Ott pedig, ahol mérges gombát árusítanak, az eladó hihetetlen lelkiisineretlenségében. Hogyan védekezzünk a gom­bamérgezés ellen? Mindenek­előtt minden gombaszedőnek tudatosítania kell, milyen ve­szély fenyegeti saját magát, kör­nyezetét, ha nem biztos ismere­tekkel indul gombázni. Tehát csak olyan gombákat szedjünk, amelyeket valóban ismerünk. Nem helyes azonban, ha valaki úgy gondolkodik, hogy a leg­szemrevalóbb gomba a piros légyölő galóca, melyet minden­ki ismer és jól ismeri mérgező voltát is, tehát elég, ha csak ezt kerüli ki gombázás közben. A másik alapelv, amelyet be kell tartani, a helyes gyűjtési mód, a megfelelő tárolás, és a gombákból készült ételek he­lyes elkészítése. Meleg időben zárt helyen a gomba „megiz­zadhat", ami az ehető gombát is az egészségre károssá teheti. A gombából készült ételeket nem szabad eltenni, újra mele­gíteni, mert baktériumok szapo­rodhatnak el benne, s így az egészségre károsak lehetnek. Amikor a gombából készült ételek elfogyasztása után az el­ső tünetek jelentkeznek (há-' nyás, hasmenés, fejfájás, látá­si zavarok stb.), minél előbb orvoshoz kell fordulni és meg kell tudni, hogy az étel milyen gombából készült. Sokszor meg­lepi az orvost, hogy a páciens, aki magát nagy gombaszakértő­nek tartja, nem tudja megmon­dani, milyen gombákat szedett. Minden gombázónak tudatosí­tania kell, hogy a gombázásra szakszerűen készüljön fel, és a fent említett alapelvekhez tart­sa magát. Prof. MUDr. MILOS NOSÁL TUDJA-E, HOGY A DIMITROV VEGYIMŰVEK, NEMZETI VÁLLALAT BRATISLAVÁBAN azonnal alkalmaz kitünö fizetési feltételekkel: A lakatosokat — hegesztőket A esztergályost • villanyszerelőt A darukezelőt — földgyalust • szerelőt A kőművest — ácsot • 17. évüket betöltött lányokat és A tűzoltókocsi vezetőt — gépészt asszonyokat A telefonszerelőt és munkásokat a kémiai részlegre. Nőtleneknek lakás biztosítva, étkezés az üzemi konyhán. Bővebb felvilágosítást a személyzeti osztályon kaphat, telefon 177, kl. 20 41, 24 76. UM013

Next

/
Thumbnails
Contents