Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)
1970-08-21 / 198. szám, péntek
rCeruzajegyzetek Málna vagy borocska? Most, hogy itt a nyár, a nagy forróság, szólnom kell a frissítőről, a málnáról meg a szódavízről. Az ember például végigmehet a Duna-parton, de a frissítő italnak sehol semmi nyomát nem látni. De ott van a közelben a Safarik tér is. Két bódé áll ott, az egyik édességet, főtt kukoricát és néha, igen ritkán málnatasakot is árul. A másik bódében azonban, amely egyenesen frissítőkre van berendezve, holmi szódavíz vagy málna árusításával nem foglalkoznak. Ellenben borocskát meg dzsuszt azt igen ... akárcsak a Savoy mellett, most nyílott elegáns Korzó-büfében. Az utóbbi Italokkal ugyanis többet lehet keresni, mint holmi málna kiszolgálásával, az elárusítók tehát gondoskodnak arról, hogy a fiatalemberek és a családapák minél többet költsenek. A bódék e hiányos kiszolgálás mellett, akkor nyitnak és zárnak, amikor akarnak. Éppen ezért érdemes volna ezen a problémán egy kicsit, elgondolkozni. Kaland Ismerni kell Bratislavát ahhoz, hogy az ember tudja ebben a forróságban hol kaphat jó hideg Italt. Én az SZNF téren levő egyik büfébe járok. Ott egész nap jégbehűtött frissítőt kap az ember pár fillérért. De itt is, ahol az üzem vezetősége kellően gondoskodik vendégel ellátásáról, érdekes kalandban volt részem. Azzal kezdődött, hogy rendesen sorba álltam és vártam, amíg sorra kerülök. Fiatal lány állt a csap előtt és szolgálta ki a szomjas jelentkezőket. Tikkadt, száraz torokkal vártam, hogy én is megkaphassam a jó hűsítő italt. A lányka már vette is a poharat, beöntötte a málnát és most már csak szódavízzel kellett volna megtöltenie, amikor egy 20 —22 év körüli legény a lányhoz hajolt és két deci bort kért. A lány a fiú kívánságát parancsnak vette, letette az én limonádéspoharamat és nyomban őt akarta kiszolgálni. Amikor én e szokatlan eljárás ellen tiltakoztam, és azt mondtam, hogy ez mégsem járja, mert hiszen én rendesen sorba álltam és tűrhetetlennek tartom, hogy valaki csak azért részesüljön előnyben, mert fiatal. Az elégedetlenségemen a lányka roppant elcsodálkozott, és higgadtan felelte, hogy semmi okom a felháborodásra, mert a fiatal ember náluk van alkalmazva, tehát neki akkor is előnye van, ha később érkezik. Szerencsére ott állt a fiatal lány mellett egy tapasztaltabb kiszolgáló, aki megértette magatartásomat, nekem adott igazat és intézkedett, hogy először engem szolgáljanak ki. Az eset azért érdekes, mert van, aki „a mi üzemünket" így értelmezi és nem gondol arra, ha ezt így vennénk, akkor előbb-utóbb arra is sor kerülhetne, hogy a vendégek a pincéreket szolgálják ki. A Tempóban A Tempo nevű bolt vasárnap reggel nyolc órakor nyit, és fél kilenckor már egy csepp tej sem kapható. Szóval a tej tempósan, mindössze félóra alatt elfogy, és az utána következő négy órán át az eladónak a tejjel kapcsolatban mindössze annyi a dolga, hegy a vevőnek azt mondja: nincs, elfogyott. A bolt vezetőjének eszébe sem jut, hogy a jövő vasárnapra több tejet rendeljen. Nyilván azért, mert keveset lehet a tejen keresni. Bár a Tempóban vasárnap drágább a tej. Mégis, ezzel az áruval is úgy vagyunk, mint a málnával és a szódavízzel. Szellemi táplálék a piacon A piacon nemcsak zöldség és gyümölcs kapható jó áron, hanem szellemi termék is. A napi és heti újságok mellett könyvújdonságok is beszerezhetők. Ezt az árut is bódéban, standon árulják. Asszonyok, férfiak telt szatyorral megállnak a könyvesbódé előtt és elmélyülten válogatnak a kirakott könyvek között. Van közöttük klasszikus, modern- és középszerű mű. Ezenkívül a detektív- és rémregény minden fajtája kapható. Tehát van miben válogatni. Egy asszony Maurier Rebeka című híres könyvét forgatta, lapozgatta. Habozó mozdulatain látni lehetett, hogy a könyvről hallott már... és most gondolkodik, megvegye-e? Egy hatalmas, erős férfi, pár percnyi keresgélés után végül megállapodott egy rikító, sárga könyvnél, amelyen nagy, fekete betűkkel a „gyilkosság" szó ordítozott. Tizennyolc koronájába került ez a vasárnapi olvasmány. A másik férfi-vevő is hasonló könyvnél kötött ki. A címe: „Természetellenes halál" volt. Én meghökkentem mindkét könyveimen és azon, hogy a két vevő éppen ezekre adta ki a nehezen megszerzett pénzét. Furcsa, kényelmetlen érzés vett rajtam erőt és sokáig nem tudtam szabadulni attól a kérdéstől, hogy miért van éppen ezeknek a véres izgalmakat ígérő könyveknek sikerük?! Szükséges azt is megjegyeznem, hogy a vásárló férfiak nem fiatalok, hanem középkorúak voltak. Negyvenötven évesek lehettek. Tehát nem meggondolatlan lurkókról, hanem meglett férfiakról van szó. A kérdésre hirtelenében nem tudtam választ adni. A mester és a tanítvány Én még emlékszem arra a nevezetes napra, amikor a szerényen mosolygó tanítvány megismerkedett a mesterrel. Ezt a barátságot idővel tisztelet övezte. Aztán egy napon a barátság minden átmenet nélkül felbomlott, és nem volt többé sem mester, sem tanítvány. Pedig semmi különös nem történt, csak éppen annyi, hogy a tanítvány átvette mestere módszereit. A törtető Annyi tehetséggel, szakértelemmel és szemérmetlen módszerekkel törtet, hogy megbízható tanulmányt írhatna a törtetésről. Azért szeretne ... Azért szeretne a Mihály-kapu tornyában lakni, mert úgy érzi, hogy az nemcsak a szép kilátást biztosítja számára, hanem a hosszú életet és a világhírt. Szerény igényekkel Nagyon szerény igényekkel élek ezen a bolygón, ezért érzem, hogy könnyű szívvel távozom majd innen. — Végeredményben ilyen igényekkel a másvilágon is ellehet éldegélni. SZABÓ BÉLA A nádszegi szövekezet idei gazdasági eredményei A galántai járásban levő, 2287 hektáron gazdálkodó nádszegi szövetkezet sikeresen teljesítette első félévi tervét, ami főleg az eladások terén mutatkozik meg. Az első félévben 900 mázsa marhahús eladását tervezte a szövetkezet, de 91,2 mázsával többet értékesítettek, s így 111 százalékra teljesítették az eredeti tervet. A tej eladási tervét 4857 literrel szárnyalták túl. Jól sikerült a baromfihizlalás is. Az első fél év végéig összesen 12 ezer csirkét hizlaltak fel aránylag kevés takarmánnyal. A tervezett 60 múzsa baromfihús helyett 100 mázsát adtak a közellátásnak, s így 166 százalékra teljesítették félévi tervüket. Nehezebb a helyzet a sertéstenyésztésben. Betegség ütötte fel a fejét az állatállományban. Ennek következtében mintegy hat vagon sertéshússal maradtak adósak az első félévben. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy n'em tudtak idejében beszerezni választott malacokat, s így a hizlalda nem működhetett teljes kapacitással. Sajnos, előreláthatólag az év végéig ezt a lemaradást már képtelenek lesznek behozni. ( bor ) Jó vadászat ígérkezik Bár még csak augusztus középé nél tartunk, az ősz már a kert alatt jár. Érik a gyümölcs. Észre sem vesszők, sárgulni kezdenek a falevelek. A vadászok még többet járják majd a batárt, s az erdők csendjét egyre inkább puskalövések zaja veri majd fel. Szlovákia vadászkörzeteiben a vadállomány a vártnál jobb, s ez részben a vadászok érdeme, akik a kései tavasz alatt is gondoskod tak a vadakról, élelemmel látják el őket. Az őzvadászat megelőzte az őszt. s lassan a vége Felé közeledik. A tervek szerint a június 1-től augusztus végéig tartó idény alatt IS 000-et kapnak puskavégre. A vadászkürzetek gazdái pontosan tudják, hány őzgidát, sutát, vagy bakot ejtenek el, s ehhez tartják magukat. A szarvas vadászidény augusz tus 1-én kezdődött, jóllehet a szarvasbőgésig csak a kiselejtezett példányokat szabad lelőni. Szlová kia vadászai lavaly 8269 szarvast ejtettek el. ebből 2880 volt trófea vad. Az idén 12 000 szarvast kapnak puskavégre, s ebből 4000 lesz trófea. Ugyancsak lelövésre kerül 400 dámvad és 700 mutlon is. Szlovákia vadászterületein a legelszaporodottabb a mezei nyúl. Vadhúsprodukciónk 50 százalékát adja. Vadászaink az idén 225 000 nyúl elejtését tervezik. Érdekes vadászélmény a fácán- és a fogolyvadászat. Az idei vadászidényben 85 000 fácán lelövését tervezik. Hétéves tilalom után 22 000 fogoly is puskavégre kerül. Erdeinkben a medve sem megy ritkaságszámba. Elejtésüket a külföldi vadászoknak engedjük át, akik egy medve elejtésének engedélyezéséért 1000 dollárt fizetnek. A tervek szerint, 15 mackó harap a fűbe. A róka és a károkat okozó medve elejtését egész éven át engedélyezik. A vadászokat tehát az idén gaz dag zsákmány várja. Szlovákia va dászkörzeteit a külföldi vadászok is szívesen keresik fel. Évente mintegy ezren próbálnak szerencsét nálunk, s ebből kb. százan olyanok, akik rendszeresen minden évben felkeresik Szlovákiát. Gazdag vadállományt találnak az idén a vadászkörzetekben nemcsak a külföldi, hanem a hazai vadászok is. —né— '•mm A leterített medve GOMBAMÉRGEZÉSEK A nyár derekán minden évben megnő az emberek érdeklődése a gombák iránt. Szép és hasznos kedvtelés a gombagyűjtés, de árnyoldalai is vannak. Gyakran gyűjtenek és fogyasztanak az emberek olyan gombákat, amelyek az egészségre ártalmasak, sőt mérgezők. Éppen ezért ebben az időszakban gyakoribbak a mérgezések és néha nagyon veszélyesek. A gombamérgezéseket néhány csoportba oszthatjuk: 1. A mérges gombák okozta esetek, illetve olyanok, melyeket a gombák mérgező anyagai okoznak. Nálunk a legveszélyesebb mérgezés a zöld légyölő galócától ered. Ez súlyos mérgezési tüneteket vált ki és nemegyszer halált okoz. A zöld légyölő galóca fiatal termése ui. a galambgombához hasonlít. Meg kell jegyezni, hogy a zöld légyölő galóca annyi mérgező anyagot tartalmaz, hogy 30 grammos darabka már halált okozhat. Hasonló mérgeket rejt magában a redőgomba. Igaz, jóval kisebb koncentrációban, és sokkal nagyobb adagot kellene megenni belőle, hogy halálos mérgezés következzék be. Ezért a redőgomba kevésbé veszedelmes, mint a légyöiő galóca. Hasonló tüneteket idéz elö a barnás őzlábgomba is, amely az ehető gombák közé keveredik. A többi mérges gombák közül meg kell említeni még a susulykát, a légyöiő galócák más fajait (vörös és párducfajták), a tintagombát, és azokat a gombákat, amelyek ugyancsak gyomor- és bélbántalmakat okoznak (hányás, hasmenés), s bár mérgezésiik nem kimondottan halálos, mégis károsak az egészségre. Ilyen a sátángomba, a büdös csiperke, a tehénrizike, és némelyik csirkegomba. 2. A mérges gombákból készült ételek elfogyasztása után jelentkezik a mérgezés. Amenynyiben ezek között zöld légyölő galóca is van, ez adja meg a megbetegedés egész jellegét és a beteg további sorsára döntő lehet. 3. A mérgezések harmadik formája nagyon gyakori. Ezekben az esetekben ehető gombákkal történt mérgezésről van szó. Ez akkor fordul elő, ha a gombák vagy a belőlük készült ételek a helytelen tárolás következtében megromlottak, vagy bizonyos baktériumokkal fertőződtek. Ezek a gombák elszaporodnak és toxinokat termelnek. A helytelenül elkészített vagy fertőző ételek idézik elő ezt a betegséget. Nálunk a legveszélyesebb, legkomolyabb mérgezést a zöld légyölő galóca fogyasztása okozza. Ezért mindenkinek, aki gombát akar szedni, meg kell ismernie a veszélyes, gyakran halált okozó gombafajtákat. Aki nem biztos a dolgában, gyanús gombákat egyáltalán ne szedjen. Ez minden gombázás alapfeltétele. A közvéleményben helytelen nézetek terjedtek el arról, hogyan lehet egyszerűen megkülönböztetni az ehető gombát a mérgestől. Ilyen „kísérletek" például a gomba törési helyének a színe, a csípős íz stb. Ha csak az ilyen próbákra bízzuk magunkat, ennek tragikus következményei lehetnek. Helytelen nézet az is, ha valaki azt állítja, hogy megjelelő elkészítéssel megszüntethetjük a gomba mérgező hatását. Lehet, hogy elméletileg van valami alapja, de a gyakorlatban az esetek többségében nem vált be. Szerencsére a súlyos gombamérgezések nem fordulnak elő olyan gyakran, mint egyéb balesetek. Egy-egy ilyen eset azonban nemcsak az áldozatra és legközelebbi hozzátartozóira jelent súlyos megpróbáltatást, hanem az egészségügyi emberek számára is. Miben kell keresnünk tehát a gonibamérgezés okait? Mindenekelőtt természetesen némely gombalajta mérgező és káros hatásában. De nem kisebb mértékben a gombázó hiányos ismereteiben, illetve a saját ismereteinek a túlértékelésében. Ott pedig, ahol mérges gombát árusítanak, az eladó hihetetlen lelkiisineretlenségében. Hogyan védekezzünk a gombamérgezés ellen? Mindenekelőtt minden gombaszedőnek tudatosítania kell, milyen veszély fenyegeti saját magát, környezetét, ha nem biztos ismeretekkel indul gombázni. Tehát csak olyan gombákat szedjünk, amelyeket valóban ismerünk. Nem helyes azonban, ha valaki úgy gondolkodik, hogy a legszemrevalóbb gomba a piros légyölő galóca, melyet mindenki ismer és jól ismeri mérgező voltát is, tehát elég, ha csak ezt kerüli ki gombázás közben. A másik alapelv, amelyet be kell tartani, a helyes gyűjtési mód, a megfelelő tárolás, és a gombákból készült ételek helyes elkészítése. Meleg időben zárt helyen a gomba „megizzadhat", ami az ehető gombát is az egészségre károssá teheti. A gombából készült ételeket nem szabad eltenni, újra melegíteni, mert baktériumok szaporodhatnak el benne, s így az egészségre károsak lehetnek. Amikor a gombából készült ételek elfogyasztása után az első tünetek jelentkeznek (há-' nyás, hasmenés, fejfájás, látási zavarok stb.), minél előbb orvoshoz kell fordulni és meg kell tudni, hogy az étel milyen gombából készült. Sokszor meglepi az orvost, hogy a páciens, aki magát nagy gombaszakértőnek tartja, nem tudja megmondani, milyen gombákat szedett. Minden gombázónak tudatosítania kell, hogy a gombázásra szakszerűen készüljön fel, és a fent említett alapelvekhez tartsa magát. Prof. MUDr. MILOS NOSÁL TUDJA-E, HOGY A DIMITROV VEGYIMŰVEK, NEMZETI VÁLLALAT BRATISLAVÁBAN azonnal alkalmaz kitünö fizetési feltételekkel: A lakatosokat — hegesztőket A esztergályost • villanyszerelőt A darukezelőt — földgyalust • szerelőt A kőművest — ácsot • 17. évüket betöltött lányokat és A tűzoltókocsi vezetőt — gépészt asszonyokat A telefonszerelőt és munkásokat a kémiai részlegre. Nőtleneknek lakás biztosítva, étkezés az üzemi konyhán. Bővebb felvilágosítást a személyzeti osztályon kaphat, telefon 177, kl. 20 41, 24 76. UM013