Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-09 / 161. szám, csütörtök

A HATÁRŐRSÉG NAPJA ELŐTT Minden téren helytállnak A második világháború beíejezése után hazánk államha­tárának védelmére létrehozták a nemzetvédelmi testület el­sú készültségi ezredét, amely a nehézségek ellenére is év­ről évre erősödött. Nehéz körülmények közepette jutottak el 1951. július 11-ig, amikor is megjelent az államhatár vé­delméről szóló törvény, s a halár őrzését sorkatonák, a határőrök vélték át. Azóta minden évben az emiitett na­pot a határőrség napjaként ünnepeljük. Hogy a jubileum előtti évben milyen eredményekkel dicsekedhetnek határ­őreink, erről az alábbi néhány adat nyújt áttekintést. NEM JUTNAK ÁT, ez a hattorök jelszava, amely a jelvényükön is olvasható. Pedig nem egy bűnöző kalandvágyó, rosszul nevelt fiatal próbálko­zik meg illegálisan Ausztriába, illetve Nyugat-Németországba jutni. Mindenre elszánt egyének ezek, akik céljuk eléréséért ké­szek akár embert is ölni. A ta­valy feltartóztatott határsértők közül 104-uél találtak lőfegy­vert, illetve kést. Az 1967-es évet alapul véve (100 százalék) a határsértők száma 1968-ban 315, 1969-ben 284 százalékra emelkedett. Az Idén május vé­géig ez az arány 180 százalé­kot ért el. Ebből is látható, hogy határőreinknek bőven akad munkájuk. Az itt szolgá­ló katonák, fiatal fiúk nehéz körülmények között teljesítik a reájuk bízott feladatokat. Eb­ben nagy segítségükre van a határmenti terület lakossága és a segédhatárőr-egységek. Ezt bi­zonyítja az a lény is, hogy az idén feltartóztatott határsértők 27 százalékának elfogása az ő érdemük. Meg kell említeni, hogy a határ másik oldaláról is igyekszenek illegálisan hazánk­ba jutni. Az 1967-es évet ala­pul véve 1969-ben az ilyen kí­sérletek száma 153 százalékkal növekedett. A TAKARÉKOSSÁG, A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY terén is figyelemre méltó ered­ményt érnek el határőreink. A vasgyűjtésben néphadseregünk keretében elsőségre tettek szert. Tavaly 6251 tonna vasat és hulladékfémet, 15,9 tonna papírt és 1 tonna textilhulladé­kot értékesítettek. Az üzem­anyag-takarékossági versenybe a hutárőregységek 70 százaléka kapcsolódott be. 1969-ben 163 000 liter üzemanyagot ta­karítottak meg, ami 649 000 ko­rona értéket képvisel. A beruházási építkezéseket teljes önsegéllyel valósítják meg a határőregységek. 1969­ben konyhákat, garázsokat és raktárakat építettek, s így mintegy 26 millió 243 ezer ko­rona értéket hoztak létre. Nem egy egységben — mint a che­biben — az építőanyagot is ma­guk állítják elő Az önsegélyes lakásépítkezéssel a határőrök egyetlen év alatt 5 millió 018 ezer koronát takarítottuk meg népgazdaságunknak. Mint a polgári életben, a ha­tárőregységekben is folyik szo­cialista munkaverseny, persze mások a feltételek. A kötele­zettségvállalások teljesítése, a takarékosság, a brigádórák le­dolgozásán kívül a legnagyobb jelentőségű a harci kiképzés, a politikai munka terén elért eredmények. Tavaly 14 század, 49 szakasz, 272 raj és 2134 ka­tona szerezte meg a példás jel­vényt. A határőrség egységei­ben az idén is több kollektív és egyéni kötelezettségvállalás született, amelyekben a határ­őrök többek között 5988 vér­adó megnyerésére és 110 985 brigádóra ledolgozására tettek ígéretet. JÓ GAZDAK. (0 VÉRADÓK A határőrségek körzeteiben megművelésre alkalmas földte­rület is akad. Jó gazdák mód­jára ezeket a határőrök ki is használják. Tavaly például 1416 sertést vágtak, 1470 mázsa húst, 412 mázsa szalonnát nyertek. Ezenkívül 107 szarvas­marhát adtak el, a határmenti halastavakból és folyókból 34 mázsa halat fogtak ki. A nö­vénytermelés szakaszán 1776 mázsa zöldséget termeltek, 176 mázsa gyümölcsöt és 12 164 má­zsa szénát takarítottak be. Ösz­szegezve: 2 668 199 korona költ­séggel a határőrség mezőgazda­Aratás előtti raktárgondok A gabona elraktározása gondot okoz Q Az építők nem tartották meg a határidőt 0 A ielelösségievonástól sem szabad visszariadni Ürjáral az államhatár nyugati részén A szerző felvétele) sági ágazata a múlt évben 4 163 203 korona bruttó bevé­telt ért el. Nagy a jelentősége annak, hogy az említett termé­keket nem kellett a közellátási alapból meríteniük. Hogy mit jelent az emberi vér, nem kell külön hangsú­lyozni. Éppen azért dicséretes, hogy a határőrök közül tavaly 3083-an ajándékoztak térítés­mentesen vért, ami pénzben kifejezve 2 529 600 koronát tesz ki. Ugyanakkor 1294 koro­na értékű gyógynövényt érté­kesítettek. 5487 lakosnak nyúj­tottak orvosi, illetve egészség­ügyi segítséget és a polgári la­kosság részére 31 egészségügyi előadást tartottak. ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK tartja a közmondás, és ehhez tartják magukat a határőrök is. Nagy gondot fordítanak a testedzésre, a sportolásra. At­létika, asztalitenisz és sízés te­rén egységek közötti versenyt rendeznek. A legjobbak részt vesznek a néphadsereg kereté­ben évente megrendezendő ver­senyeken. A kézilabda és a fut­ball sem idegen számukra. Sajnos, a sportolásra és a szó­rakozásra igen kevés az ide­jük. mert a nap egy részét a határ őrzésével töltik el. De így is találnak maguknak időt arra. hogy gyarapítsák fizikai erőnlétüket. NEMETH JÁNOS Az idei kedvezőtlen időjárás késleltette a tavaszt és így a nyarat is. Mindez próbára tet­te a mezőgazdasági dolgozók idegét és türelmét. Ennek el­lenére a gabnnfélékból jó ter­més ígérkezik, és ez kárpótol­ja a sok-sok fáradságot, ideges­kedést. A jónak ígérkező ter­mésnek azonban nem „örül­nek" a mezőgazdasági felvá­sárló és értékesítő vállalat dolgozói, mivel évek óta gon­dot okoz a raktárhiány. Ta­valy is több ezer tonna gabo­nafélét ideiglenes raktárak­ban, néha a szabad ég alatt kellett tárolniuk. Baj, ha nem terem, de még nagyobb baj. ha a tervezettnél is több terem — mondhatná valaki. A hiba azonban nem itt van, hanem ott, hogy a ga­bonasilókat építő vállalatok fittyet hánynak a tervre, a raktárigényekre. Az 1964— 1969-es években mindössze 12 gabonasilót adtak át rendelte­lésének. A további 47 — amely­nek befogadóképessége 931 dűl) tonna — még épülőfélben van. Huszonnyolc — egyenként 21 000 tonna gabona tárolá­sára alkalmas gabonasilót ta­valyelőtt kellett volna átad­niuk, sajnos, 1970. április l-ig csak hat készült el. A megváltoztatott ütemterv sze­rint az idén 13 építését kellene befejezni, de az építők előre­láthatólag csak hatot adnak át. Úgy tűnik, mintha a silókat épí­tő vállalatnak egyáltalán nem volna szívügye az építkezések, illetve a raktárak gyors befeje­zése. Úgy látszik, ezért senki sem vonja őket felelősségre, s főjön a mások feje. hová he­lyezzék el a niiíEtr.rmett gabo­nát. A mezőgazdasági felvásárló és értékesítő vállalatnak az idén átmeneti raktárakban 173108 tonna gabonát keli el­helyeznie. Éppen ezért szüksé­ges, hogy a mezőgazdasági üzemek, a jnb-k már most, né­hány hétlel az aratás megkez­dése előtt felmérjék a raktárak befogadóképességét, és megfe­lelő lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy a termés rak­tárakba is kerüljön. Az idén ugyanis csapadékdús a nyár, és bizonyára ilyennek ígérkezik továbbra is. A betakarítási mun­kálatokra való felkészülés fo­lyamán erre is gundulni kell. A eltávolodtak a párttól, a poli­tikai romanticizmus talaján álltak, mártíroknak képzelik magukat, és lépten-nyomon a mellüket verik, hogy milyen jó magyarok. A szövetség és a csehszlovákiai magyar dolgozók érdekét azok védik és képvise­lik, akik internacionalisták maPadtak 1968-ban is, akik nem játszották el szerepüket, nem magukra hagyatva, nem „ön­állóan", hanem a párt oldalán, a párt támogatásával akarnak dolgozni, és az ország vezető erejétől várják a segítséget, e vezető erővel együtt igyekez­nek megoldani a nemzetiségi kérdést, és a megértésen, a népek közeledésén, a csehszlo­vákiai magyar dolgozók gazda­sági és kulturális életének az állandó javításán fáradoznak. Gyakran még mindig a ha­mis egység jegyében élünk. A helytelenségek láttán inkább behunyjuk a szemünket, vagv elfordítjuk a fejünket, ahe­lyett, hogy kertelés nélkül, elv­szerűen és határozottan rámu­tatnánk arra, hogy mi szorul orvoslásra. A CSEMADOK a csehszlo " vákiai magyar dolgozók kulturális egyesületeként jött létre, és éveken keresztül lel­kesen szolgálta a csehszlová­kiai magyar munkások, parasz­tok és a haladó értelmiség ügyét. Közel két évtizeden ke­resztül a kulturális és a poli­tikai felvilágosító munka esz­közeivel a proletár nemzetkö­zt ziség és a szocialista hazafi­J| ságra nevelés szolgálatában 1970 áll t" Azo n munkálkodott, hogy népszerűsítse a párt irányvo­II g nalát, a korszerű módszereket, segítse a szocialista építést, és 5 emelje a csehszlovákiai magyar dolgozók általános és szakmai műveltségét. A lenini nemzeti­ségi politikát a gyakorlatban érvényesítette. Eredménye igen számottevő. A dél-szlovákiai falvak .szö­vetkezetesítése, a magyar dol­gozók szocialista szellemű át­nevelése, a népművészet érté­keinek feltárása és továbbfej­lesztése, a szocialista kultúra népszerűsítése, valamint a tö­meges társadalmi tevékenység kibontakoztatása területén szin­te korszakos jelentőségű mun­kát végzett. Tagságának túlnyo­mó többsége Csehszlovákia leg­válságosabb napjaiban is hitet tett a munkásosztály hatalma, a párt vezető szerepe, és a szocialista országok egysége mellett. Sajátos helyzete, szociális összetétele és sok más ténye­ző következtében a szövetség­ben a jobboldali opportunisták hangereje és érvényesülési le­hetősége minimálisra csökkent. Nem tagadható azonban, hogy szándéka és törekvése ennek az irányzatnak ís ugyanaz volt, mint a cseh és a szlovák kö­rökben megnyilvánult jobbol­dali opjjortunizmusnak. Az „ön­álló" utat kereste, a „demok­ratikus szocializmus" néven ismert revizionista — hamis voltát régen bebizonyított — „modell "-t tartotta jJéldakép­nek, kétségbe vonta az elmúlt évek szocialista építésének az eredményét, a munkásosztály vezető szerepének a szükséges­ségét, megpróbálta lejáratni és a szövetség vezetőségéből eltá­volítani az alapító tagokat, a kipróbált harcosokat. Néhány felelőtlen egyén bomlasztotta a kommunisták egységét, a szö­vetségnek más szerepet szánt, mint amire az eredetileg hiva­tott, és rágalmazta a vezető­ségnek azt a szárnyát, amely ragaszkodott a proletár Inter­nacionalizmus elveihez és él­vezte a párt vezetőségének a bizalmát. k jobboklali törekvések, va­lamint a polgári és kis­polgári mentalitás érvényesü­lésének tulajdonítható, hogy a legutóbbi közgyűlés küldöttei a „dolgozók" szót már a szö­vetség nevéből is törölték. Az egészségtelen befolyás, az elvi ingatagság, a CSEMADOK húsz­éves munkája pozitívumainak a lebecsülése, sajnos, más jelen­ségeknél is kimutatható. Éppen ezért a szövetség jövőjének és tekintélyének a helyreállítása szempontjából talán az lenne a helyes és az egyedül méltá­nyos, ha a rossznak bizonyult munkaformáktól és azoktól, akik kompromittállak a szö­vetség és a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók ügyét, nem uta­sításra, hanem a magunk fel­ismerésére, belső igényből vál­nánk meg. Az említett Közpon ti Bizottság ülése már az ilyen irányú kibontakozásra is mu­tatott példát. A CSEMADOK munkájának a differenciált ér­tékelése azonban még mindig késik. Legutóbb a CSEMADOK Köz ponti Bizottságának az elnök­sége és a Közj>onti Bizottság által választott hatos bizottság készített elemzést arról, hogy a szövetség milyen tevékenysé­get fejtett ki 1968-ban és 1969­ben. A két — sok tekintetben azo­nos, és egymásra épülő anyag — az elmúlt két év eseményét néhány vonatkozásban igénye­sen, és a tényeknek megfelelő­en mutatja be. Az elemzések mégsem kielégitőek. Elsősor­ban azért, mert egyoldalúak és általánosítok. Többnyire csak magyarázkodnak és — bár más értelemben —, de raj­tuk ís végigvonul az a fentebb raktárak biztosítása mellett minden szárítóberendezést üzemképes állapotba kell he­lyezni. A tervek szerint — a behoza­tallal együtt több mint 1 millió tonna szentes terményt kell el­raktározni, s ha az építők a ter­vet törvénynek tekintenek, ak­kor ma ez nein okozna ilyen nagy gondot. Amint mondani szokás, a baj nem jár cgyediiL A gyárban — főleg a vetőma­gok szániára — 1800 000 zsá­kol rendeltek meg, de az csak 500 000 szállítására tett ígére­tet. Végre már mindenüti tuda­tosítani kellene, hogy a mező­gazdaság nem másodrendű va­lami, hanem népgazdaságunk egyik fontos láncszeme. Csakis úgy várhatunk tóié jobb ered­ményeket, ha más iparágak is megadják neki a kellő segítsé­get, teljesítik a mezőgazdaság tervben meghatározott igényeit, mivel csak így kerülhet több hús és élelmiszer a • »--t»'">nk­ra A befejezetlen építkezések hull tőkét jelentenek népgazda­ságunk számára. E szerint kell a silók építésének ügyét is megítélni, s e szerint kell le­vonni ehból a megfelelő követ­keztetéseket is. Ha szükséges, a terv nem teljesítéséért az egyé­neket — a vezetőket — felelős­ségre kell vonni, s nem szabad visszariadni a büntetésekfői sem. Csakis így érhetünk el jobb eredményt, és csakis így teremthetjük meg a rende' " té­ren és másutt is. már említett szemlélet, hogy „fekete" — „fehér", azaz „min­denki" — „senki". Hiányérzetet hagy többek kö­zött az is, hogy a szövetség belső életében megmutatkozott helytelenségeket < sak érinti, de hogy mikor és hol történt a hiba, ki a visszásságok hordo­zója vagy életrekeltője, mely magatartás, vagy akció ártott népeink érdekének, mi tekint­hető valóban negatívumnak, ar­ra az értékelés konkrétan se­hol, vagy csak elvétve vála­szol. A CSEMADOK pedig csak úgy találhat magára, és csak úgy foglalhatja el a múlt hi­báit léjiésről lépésre leküzde­ni igyekvő társadalmunkban az őt megillető helyet, ha bátran -szembenéz saját hibájával és eltávolítja a szövetség életére bénítólag ható akadályokat. TTöbben az ifjúsági kiubo­" kat tartják szélsőséges­nek és nacionalistának. Bizo­nyos, hogy néhány klubvezető rossz nevelést kapott, a szocia 1 izmus számára idegen környe­zetből jött, helytelen nézeteket próbált a munkások és a pa­rasztok körében is érvényesí­teni. A csehszlovákiai magyar fiatalság egészében azonban szintén nem marasztalható el. Többsége az eseményeket he lyesen látta, a jelenlegi idő­szakban is pozitív magatartást tanúsít. Azok. akik túllicitál­tak és osztályidegen álláspon­tot képviseltek, valakitől tá­mogatást és bátorítást kaptak. Helytelenül cselekednénk. ha most az ösztönzőket,- az egyko­ri rossz tanácsadókat mente­getnénk, és egyedül azokon vernénk el a port. akik tulaj­donképjien csak , faltörő kos szerepét játszották. BALÁZS BÉLA Kalória túlfogyasztás Cseh^zlováN iában (ČS'ľK) — A CSSZSZK kor­mányának elnökségén tartott minapi sajtóértekezlet kereté­ben Emil Čakajda. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Bizottság elnökhelyettese adatokat közöli az élelmiszer­fogyasztásról és az élelmisze­rek kalóriaértékéről. Ami az el­fogyasztott élelmiszerek knló­riaértékét illeti, túlhaladja a .szükséges tápérték színvonalát, és~ magasan az iparilag fejlett kapitalista államok fogyasztásá­nak színvonala (ölé kerül* utóbbi tíz év folyamán ľ tla­gos kiilóriafogyasztás 1050— 3150 kalória között mozog, 'e­hát összesen 200 kalóriával ha­ladja meg a szükséges fizioló­giai mennyiséget. Ezt elsősor­ban a tésztafélék és a cukrok, valamint az állati zsírok túl­méretezett fogyasztása okozza. Megemlítette, hogy hazánk lakosságának élelmezésében kevés a növényi eredetű élel­miszer, a zöldség és a gyü­mölcs. Ezenkívül fokozni kelle­ne a tej, a sajt és más tejter­mékek fogyasztását. Kiilün kell említeni a húsfo­gyasztást. 1967-ig rendszeres és mérsékelt volt a húsfogyasztás növekedése, 1968-ban a CSSZSZK-ban egy személy 69 kilogramm húst fogyasztott ami megfelel a legfejlettebb európai államok színvonalának. A ser­téshús fogyasztásban Csehszlo­vákia Ausztriával és Dániával az elsők között áll a világon. Hazánkban fokozódik a szeszes italok fogyasztása. Tavaly egy személy 5,5 liter alkoholt lo­gyasztott. ízlik a fa?vlalt Tólhpál Gyula felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents