Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-09 / 161. szám, csütörtök

Jóváhagyták az 1969. évi szövetségi állami zárszámadást iKöziemény (Folytatás az 1. oldalról) ző. Ily módon kívánjuk biztosí­tani azoknak a gyermekeknek a megélhetését, akiket szüleik elhagytak és külföldre távoz­tak. Befejezik a bírósági rehabilitálásokat A javaslat egyhangú elfoga­dását követően dr. Karol Laco, a CSSZSZK miniszterel­nök-helyettese a bírósági reha­bilitációkat módosító törvény­tervezetet ismertetve hangsú­lyozta, hogy a rehabilitációkat befejezik. Az igazságtalanul el­ítéltek minden körülmények közt jóvátételre tarthatnak Igényt, ugyanakkor azonban nem engedhetők meg a vissza­élések vagyis az, hogy az igazságosan elítélt polgárok tő­s két kovácsoljanak maguknak a törvényből, amelynek módosí­tása eddigi fogyatékosságainak kiküszöbölését célozza. A leg­lényegesebb változás a felül­vizsgálás alá kerülő ítéletek határidéjének módosítása. A ré­gi törvény értelmében az 1965. július 31-ig hozott ítéletekre vonatkozott. Ezt a határidőt az új intézkedés 1956. december 31-ben állapítja meg, tekintet­tel arra, hogy a CSKP országos konferenciáját követő időszak­ban megszilárdult már hazánk­ban a törvényesség és aligha kerülhetett sor jogtalanságok­ra. További változás a rehabili­tációs tanácsok megszüntetése. A jövőben ezekben az ügyek­ben a kerületi, a felsőbb fokú katonai és a legfelsőbb bírósá­gok tanácsai fognak dönteni. A törvényjavaslatot E. Litva­jová képviselő indokolta meg. A vitafelszólalók, J. Zedník és dr. B. Prichystal, a Legfelsőbb Bíróság elnöke voltak. Mind­ketten javasolták a tervezet elfogadását, a képviselők egy­hangúlag jóváhagyták, majd áttértek a napirend következő pontjára: a vállalati nyilván­tartóval kapcsolatos intézkedé­seket szabályozó törvényjavas­lat megvitatására, melyet B. Kučera miniszter ismertetett, és fán Škultéty képviselő indo­kolt meg. A törvény célja gazdasági életünk normalizálódásának ke­retében a rend biztosítása. Na­gyobb áttekintést kell nyer­nünk ui. azokról a vállalatok­ról, szövetkezetekről, a nem­zeti bizottságok szervezeteiről és a társadalmi szervezetekről, amelyeknek tevékenysége ál­landó ellenőrzést és figyelmet igényel. Emelik az alacsony nyugdijakat A törvénytervezet jóváhagyá­sét követően Michal Stand munkaügyi és népjóléti minisz­ter az alacsony nyugdíjak sza­bályozását célzó törvényjavas­latról számolt be. J. Škula kép­viselő a javaslat megindokolá­sa során leszögezte, hogy ma valamenyi dolgozónk — szá­muk 7 millió 150 ezer — élve­Ünnepi gyűlés az építők napja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) hogy a szakágazat dolgozóinak elsődleges feladata a komplex lakásépítés biztosítása, és az ebben az évben üzembe helye­zendő kiemelt ipari építkezések építésének befejezése. Az utób­bi három év kedvezőtlen ered­ményeivel szemben az építőipa­ri dolgozók ebben az évben döntő fordulatot akarnak elérni a lakásépítés tervteljesítésének folyamatosságában és egyenle­tességében. Ez az igyekezetük az év első felében sikerült, amikor is terven felül 246 la­kást befejeztek, és a múlt év azonos időszakához viszonyítva több mint 2000 lakással többet adtak át. A „Mindenki szocialista mó­don" mozgalom keretében az építőipari dolgozók minden ere­jükkel arra törekednek, hogy sikeresen teljesítsék az egész évi feladatokat. Az ünnepi ülés végén Kompiš miniszter átadta a tárca 40 dol­gozójának „Az építőipar leg­jobb dolgozója" jelvényt. zi a szociális biztosítás elő­nyeit. A nyugdíjasok száma 1948 óta rohamosan emelke­dett. Hasonlóan emelkedett az öregségi nyugdíjak összege is, amely az 1948. évi átlagos 325 koronáról 1969-ben 848 koroná­ra emelkedett. A nyugdíjbizto­sításra kifizetett összeg 1948­ban 3,5 milliárdot tett ki, vi­szont 1969-ben erre a célra hatszor ennyit fordított az ál­lam. A problémát a nyugdíjak aránytalan elosztása okozza. Ezzel szorosan összefügg azok­nak a nyugdíjasoknak a prob­lémája, akiknek a nyugdíjukon kívül más jövedelmük nincs. 1959-től 1968-ig hétszer, leg­utóbb 1968-ban került sor az alacsony nyugdíjak emelésére. Ez az Intézkedés a múlt évben 382 000 nyugdíjast érintett, akiknek havonta mintegy 130 koronával sikerült többet jut­tatni, úgyhogy 1969-ben az erre a célra fordított ősszeg 614 millióval emelkedett. Am az alacsony nyugdíjak problémájának megoldása a megélhetési költségek emelke­dése következtében nem lehet végleges. Ennek ellenére ebben az esetben is elvitathatatlan a gazdasági konszolidáció kedve­ző hatása az életszínvonalra. A tervezet értelmében ugyanis egy magányos személy legala­csonyabb nyugdíja 500 koronát, további nyugdíjra szorult csa­ládtag esetén pedig összesen 850 koronát lesz ki. A nyugdí­jak emelésének feltétele, hogy a nyugdíjas, illetve családtagja saját munkájával, betegsége vagy magas kora miatt, nem képes életszínvonalának meg­tartását, illetve emelését bizto­sítani. A képviselők ezt a tör­vényjavaslatot is egyhangúlag jóváhagyták. Az állami zárszámadás konszolidációnkat tükrözi Ezalatt a Nemzetek Kama : rájában a képviselők — ugyan­ezen törvényjavaslatoknak követően — a CSSZSZK 1969. megvitatását és jóváhagyását évi állami zárszámadásáról, va­lamint a kamara terv- és költ­ségvetési bizottságának jelenté­séről tanácskoztak, amelyet R. Rohlíček pénzügyminiszter adott elő. A múlt év gazdasági eredményeit jellemezve kije­lentette, hogy bár a fogyaté­kosságokat még nem sikerül! teljesen kiküszöbölnünk, a konszolidációs folyamat ered­ményei a nemzeti jövedelem növekedése, a gazdaságosság fokozása, a költségek csökke­nése stb. alapján máris nyil­vánvalók. A kiskereskedelem már tartalékokkal is rendelke­zik, és a pénzreform óta ta­valy először volt magasabb az ipari áruforgalom, mint az élel­miszer forgalma. Az SZSZK­ban is jobbak az eredmények, így pl. ott az ipari termelés 69-ben 7,4, a beruházások ér­téke pedig 18,3 százalékkal emelkedett, míg a CSSZK-ban 4,5, illetve 12,9 százalékos volt ez az emelkedés. Ugyanakkor azonban a fo­gyatékosságokat is látnunk kell — folytatta a miniszter. Míg a nemzeti jövedelem 6,5 százalékkal, a személyi fogyasz­tás 7,1 és a lakosság jövedelme A Szövetségi Gyűlés elnökségének ülése 11,4 százalékkal emelkedett, addig a kiskereskedelmi for­galom 12,2 százalékos növeke déséből, a nagykereskedelmi árak 2,4 és a kiskereskedelmi árak 4 százalékos emelkedésé­ből bizonyos aránytalanságok­ra következtethetünk. A szocialista országokkal szembeni fizetési mérlegünk kedvezőtlen fejlődése az állani és szervei hiányos befolyásának a következménye, és ez külö­nösen a behozatalra vonatkozik. Az aránytalanságokat a készü­lőfélben levő intézkedések lesz­nek hivatottak megszüntetni. A továbbiakban az előadó rá­mutatott arra, hogy a kamarák az idén először tárgyalnak há­rom, aránylag önálló költségve­tés eredményeiről. A kedvező eredmények és a hibák okaira rámutatva, a legsürgősebb kö­vetelménynek a miniszter a népgazdaság központi irányítá­sának színvonalasabbá tételét tartja. Beszéde további részében Rohlíček elvtárs a beruházási építkezésekkel és a tudomá­nyos-műszaki bázissal kapcso­latos problémákat fejtegette. Szlovákiában tavaly 4326 mil­lió koronával lépték túl az en­gedélyezett limitet. Ezért gyak­ran nem valósíthatók meg a legsürgősebb beruházások és ez az oka anuak is, hogy 69­ben a tervben meghatározottnál 21855 lakással kevesebbet ad­tunk át. Ezután a tudomány és techni­ka fejlesztésére előirányzott kiadásokról volt szó, melyek az elmúlt években gyors ütem­ben emelkedtek. A nemzeti bizottságok költ­ségvetési gazdálkodásának is­mertetése után az előadó a szövetségi költségvetés és a nemzeti költségvetések közti kapcsolatokról szólt. A dotá­ciók és szubvenciók 68-ben ösz­szesen 11,8 milliárdot tettek ki. Ebből az SZSZK-ra 10,886 mil­lió jutott _ És mi várható 1970-ben? Az idei év első hónapjaiban az ál­lami költségvetések bevételei­nek gyorsabb ütemű növekedé­se észlelhető, mint a kiadáso­ké. Ez a feltétele az inflációs folyamat megállításának, ami megfelelő körültekintést és to­vábbi takarékosságot igényel. Tény, hogy az ötéves terv első éveiben nem lesz könnyű a helyzetünk — mondotta a mi­niszter, — ám a konszolidációs folyamatot be kell fejeznünk. Ez pedig csak a lenini alap­elvek megszilárdításával, a de­mokratikus centralizmus elvei­nek szem előtt tartásával, a vezető dolgozók felelősségének fokozásával biztosítható. A jobboldali opportunista erők leküzdésével és a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szov­jetunióval való együttműködé­sünk elmélyítésével minden bizonnyal sikerül népgazdasá­gunk továbbfejlesztése. A javaslat vitájában hél kép­viselő vett részt. Egyhangú jó­váhagyása után a napirend utolsó pontjaként a képviselők interpellációi következtek. A képviselők kérdéseit a minisz­terek törvényes időn belül meg­válaszolják. A Szövetségi Gyű­lés kamarái ezzel a ponttal ki­merítették napirendjüket és az ülésszakot bsrekesztették. kn; (ČSTK) — A Szövetségi Gyűlés elnöksége a két kamara plenáris ülésének befejezése után tegnap a prágai várban Vojtech Mihállknak, a Szövet­ségi Gyűlés alelnökének, a Nemzetek Kamarája elnökének vezetésével megtartotta 19. ülé­sét. Azzal, hogy a két kamara el­fogadta a jóváhagyó határoza­tot — állapította meg az elnök­ség —, a Szövetségi Gyűlés a csehszlovák föderációs alkot­mánytörvény értelmében elfo­gadta a két kamara munkaprog­ramjában szereplő törvényeket, valamint az 1969. évi szövetségi állami zárszámadást. A továb­biakban jóváhagyta a nemzet­közi egyezményeket úgy, aho­gyan azt a Szövetségi Gyűlés kamarái megvitatták és java­solták. Az elnökség a 143/1968. szá­mú alkotmánytörvény 45. cik­kelye 3. bekezdésének értelmé­ben kihirdetett néhány, a cég­jegyzékre vonatkozó intézke­dést, az alacsony nyugdíjak módosításáról szóló törvényt és további szociális biztosítási in­tézkedéseket, valamint a bíró­sági rehabilitációról szóló 82/1968. törvényt módosító tör­vényt. a szovjet ml és kormányküldöttség romániai látogatásáról Moszkva —' A szovjet fővá­rosban közzétették annak a kö­zös közleménynek a szövegét, amelyet a szovjet párt- és kor­mányküldöttség romániai láto­gatásának befejeztével adtak ki Mindkét fél megnyugvással állapítja meg, hogy a szovjet— román barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúi­tási szerződős felújítása a régi hagyományokon alapul és fi­gyelembe veszi a két ország kapcsolatainak hagyományait, amelynek mindenekelőtt a szo­cialista és a kommunista tár­sadalomépítésben gyökereznek, s céljuk a baráti kapcsolatok és együttműködés elmélyítése a szocialista tábor országaival. A tárgyalások során mindkét fél annak az elhatározásnak adott kifejezést, hogy a szocia­lista nemzetköziség elveinek alapján bővíti kapcsolatait, s a két ország testvéri együttmű­ködését olyan irányban fejlesz­ti, amely tekintetbe veszi, a kapcsolatokból származó köl­csönös előnyöket, a két fél nemzeti függetlenségét, egyen­jogúságát, valamint azt, hogy nem avatkoznak egymás bel­ügyeibe. A két küldöttség an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió és Románia baráti együttműkö­dése megfelel a két ország dol­gozó népe érdekeinek, s ugyanakkor a szocialista világ­rendszer érdekeinek'is Mindkét küldöttség hangsú­lyozta, hogy rendkívüli nagy fontosságot tulajdonít a szocia­lista tábor országai egységének, szilárd akaratuk, hogy továbbra is szorosan együttműködnének a Varsói Szerződés keretein be­lül, és kiépítsék, illetve elmé­lyítik kapcsolataikat a többi szocialista országgal is. A két fél hangsúlyozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ke­retein belül kifejlődő sokolda­lú kapcsolatok jelentőségét azoknak az alapelveknek az alapján, ame)yeket a KGST 23. rendkívüli ülésszakán határoz­tak el. A Szovjetunió és Románia hangsúlyozza, hogy a szocia­lizmus és a társadalmi haladás érdekében a többi szocialista országgal karöltve, együttmű­ködésben a világ haladó és bé­keszerető erőivel visszaverik az imperialista agressziót, eluta­sítják a kolonializmus és a neo­kolonializmus politikáját, Katonafiatalok Budapest — A Varsói Szerződés fiatal katonái magyarországi talál­kozójának központi jalszava a ta­pasztalatcsere, a katonabarátság és a pihenés. A 11 tagú katonai küldöttségek Bulgáriából, Cseh­szlovákiából, Lengyelországból, az MDK-bóI, Romániából és a Szovjet­unióból a magyar néphadsereg fiatal katonáival együtt szerdán a Balatonhoz utaztak. A csehszlovák néphadsereg küldöttségét Josef Kővár ezredes vezeti. A fiatal katonák részt vettek egy balatoni kiráuduióhajózáson. Ezt követően a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Fejérmegyei szer­vezete fogadta őket vendégül. Az esti órákban a küldöttség vissza­tért Budapestre. Csütörtökön láto­gatást tesznek Dunaújvárosban. A párt egységének és akcióképességének felújításáért (CSTKJ — Az SZLKP Köz­jjonti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottsága tegnap Alexander Ko­váč elvtársnak, a bizottság al­elnökének vezetésével Bratis­lavában ülést tartott. A plénum megvitatta és jóvá­hagyta az SZLKP Központi El­lenőrző és Revíziós Bizottságá­nak második félévi munkater­vét. A bizottság 1970 második felében is hozzá akar járulni a párt és a szocialista társada­lom konszolidálódási folyama­tának előrehaladásához. Tevé­kenységével segíteni fog a párt végrehajtó szerveinek a párt egységének, akcióképességének és forradalmi harcosságának felújításában, valamint abban, hogy megtisztítsák a pártot a jobboldali opportunistáktól, a revizionistáktól, a karrieristák­tól és a passzív párttagoktól. Gondot fordít a tagkönyvcsere következetes végrehajtására. A bizottság a továbbiakban tanácskozott a nemzeti bizott­ságokban végrehajtott politikai tisztogatás helyzetéről. Megál­lapította, hogy a nemzeti bi­zottságokat lassú ütemben tisz­títják meg a jobboldali erőktől. Jóváhagyta az SZLKP 1970. évi költségvetésével kapcsolatos ál­lásfoglalást, és megoldott né­hány párttagsági kérdést. ugyanakkor szilárdan állnak a nemzetek biztonságának vártá­ján. A két fél határozottan elítéli az Egyesült Államok vietnami agresszióját, ennek az agresz­sziónak kiszélesítését kam­bodzsai területekre és azt is, hogy az USA egyre inkább be­avatkozik Laosz belügyeibe. Mind a Szovjetunió, mind Ro­mánia szolidáris az indokínai népek felszabadító mozgalmá­val. Meggyőződésük, hogy a bé­ke felújítása érdekében véget kell vetni az amerikai agresszió­nak, vissza kell vonni az Egye­sült Államok és csatlósai csa­patait a világnak ebből a térsé­géből s ugyanakkor tiszteletben kell tartani az indokínai népek jogait, hogy önmaguk, külföldi beavatkozás nélkül döntsenek sorsukról. A közel-keleti helyzet békés megoldása megköveteli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967-es határozata alapján von­ják ki az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről és biztosítsák a világnak ebben a térségében az összes ország szuverenitását, békéjét és biz­tonságát. A két fél megállapította, hogy mind a Szovjetunió, mind Ro­mánia az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehí­vása mellett foglal állást, és úgy véli, hogy a szocialista or­szágok budapesti memorandu­ma megteremti a kellő feltéte­leket ahhoz, hogy ennek a tör­ténelmi jelentőségű értekezlet­nek az összehívása az előkészü­leti stádiumból a konkrét meg­valósítás stádiumába jusson. Az európai biztonsági értekez­let előkészítésében és megszer­vezésében az összes érdekelt országnak részt kell vennie. A két ország párt- és kor­mányküldöttsége végezetül an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szovjet kül­döttség romániai látogatása az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés megkötése hasznos volt, s az elvtársi véleménycsere hozzájárult a két ország kap­csolatainak megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez, vala­mint a szocialista tábor orszá» gai kapcsolatainak elmélyítésé­hez. Ülésezett a Szlovákiai Újságírószövetség (ČSTK) — Szerdán, július 8 án, Bratislavában ülést tartott a Szlo­vákiai Ojságírúszövetség bizottsá­ga. Dr. Pavel Kováč elvtársnak, az SZLKP KB sajtó-, rádió- és televí­zió osztálya vezetőjének jelenlé­tében megvitatta az elnökség be­számolóját, amelyen dr. Ján Pod­hradský, a szövetság elnöke adott elő. Ez a beszámoló értékelte a szövetség tevékenységét az elmúlt két esztendőben. Hangsúlyozta, hogy az újságírószövetség is ösz­szctelt politikai fejlődésen ment át. Az egyes szerkesztőségekben kialakult helyzet visszatükröződött tevékenységében is. A helytelen nézetek széleskörűen érvényre ju­tottak az újságirószövetség 1968. júniusában megtartott rendkívüli kongresszusának egyes vitafelszó­lalásaiban is. A téves politikai koncepciók rányomták bélyegüket a szövetség programjára és új alapszabályzatára is. Az újságíró­szervezet az 1968 augusztusi na­pokban sem kerülte el a hibákat és a tévedéseket, sőt még 1969 el­ső felében is síkra szállt helytelen követelményekért. Ugyanakkor — hangsúlyozta a beszámoló — le kell szögezni, hogy a Szlovákiai Ojságírúszövet­ség a fejlemények egy részét a Cseh Újságirószövetség szerveitől eltérően, pozitívabban értékelte. Részt vett a konszolidálás folya­matában is. A további beszámolót dr. Miloš Marko tartotta, aki foglalkozott a Pravda és a Rudé právo megala­pítása 50. évfordulójának tervbe vett akcióival. A Szlovákiai Cjságírószövetség bizottsága végül, a szövetség két­esztendős tevékenységének érté­kelése alapján megfosztotta bizott­sági tagságától M. Bakost és Sve­tozár Štúrt. Egyidejűleg elfogadott számos lemondást a bizottsági és az elnökségi tagságról és a meg­üresedett helyekre új tagokat kooptált. A Szlovákiai Újságirószö­vetség bizottságának új alelnöke |án fonás és Augustín Šiška elv­társ lett. 7­1970. VII. 8.

Next

/
Thumbnails
Contents