Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1970-07-09 / 161. szám, csütörtök
Jóváhagyták az 1969. évi szövetségi állami zárszámadást iKöziemény (Folytatás az 1. oldalról) ző. Ily módon kívánjuk biztosítani azoknak a gyermekeknek a megélhetését, akiket szüleik elhagytak és külföldre távoztak. Befejezik a bírósági rehabilitálásokat A javaslat egyhangú elfogadását követően dr. Karol Laco, a CSSZSZK miniszterelnök-helyettese a bírósági rehabilitációkat módosító törvénytervezetet ismertetve hangsúlyozta, hogy a rehabilitációkat befejezik. Az igazságtalanul elítéltek minden körülmények közt jóvátételre tarthatnak Igényt, ugyanakkor azonban nem engedhetők meg a visszaélések vagyis az, hogy az igazságosan elítélt polgárok tős két kovácsoljanak maguknak a törvényből, amelynek módosítása eddigi fogyatékosságainak kiküszöbölését célozza. A leglényegesebb változás a felülvizsgálás alá kerülő ítéletek határidéjének módosítása. A régi törvény értelmében az 1965. július 31-ig hozott ítéletekre vonatkozott. Ezt a határidőt az új intézkedés 1956. december 31-ben állapítja meg, tekintettel arra, hogy a CSKP országos konferenciáját követő időszakban megszilárdult már hazánkban a törvényesség és aligha kerülhetett sor jogtalanságokra. További változás a rehabilitációs tanácsok megszüntetése. A jövőben ezekben az ügyekben a kerületi, a felsőbb fokú katonai és a legfelsőbb bíróságok tanácsai fognak dönteni. A törvényjavaslatot E. Litvajová képviselő indokolta meg. A vitafelszólalók, J. Zedník és dr. B. Prichystal, a Legfelsőbb Bíróság elnöke voltak. Mindketten javasolták a tervezet elfogadását, a képviselők egyhangúlag jóváhagyták, majd áttértek a napirend következő pontjára: a vállalati nyilvántartóval kapcsolatos intézkedéseket szabályozó törvényjavaslat megvitatására, melyet B. Kučera miniszter ismertetett, és fán Škultéty képviselő indokolt meg. A törvény célja gazdasági életünk normalizálódásának keretében a rend biztosítása. Nagyobb áttekintést kell nyernünk ui. azokról a vállalatokról, szövetkezetekről, a nemzeti bizottságok szervezeteiről és a társadalmi szervezetekről, amelyeknek tevékenysége állandó ellenőrzést és figyelmet igényel. Emelik az alacsony nyugdijakat A törvénytervezet jóváhagyásét követően Michal Stand munkaügyi és népjóléti miniszter az alacsony nyugdíjak szabályozását célzó törvényjavaslatról számolt be. J. Škula képviselő a javaslat megindokolása során leszögezte, hogy ma valamenyi dolgozónk — számuk 7 millió 150 ezer — élveÜnnepi gyűlés az építők napja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) hogy a szakágazat dolgozóinak elsődleges feladata a komplex lakásépítés biztosítása, és az ebben az évben üzembe helyezendő kiemelt ipari építkezések építésének befejezése. Az utóbbi három év kedvezőtlen eredményeivel szemben az építőipari dolgozók ebben az évben döntő fordulatot akarnak elérni a lakásépítés tervteljesítésének folyamatosságában és egyenletességében. Ez az igyekezetük az év első felében sikerült, amikor is terven felül 246 lakást befejeztek, és a múlt év azonos időszakához viszonyítva több mint 2000 lakással többet adtak át. A „Mindenki szocialista módon" mozgalom keretében az építőipari dolgozók minden erejükkel arra törekednek, hogy sikeresen teljesítsék az egész évi feladatokat. Az ünnepi ülés végén Kompiš miniszter átadta a tárca 40 dolgozójának „Az építőipar legjobb dolgozója" jelvényt. zi a szociális biztosítás előnyeit. A nyugdíjasok száma 1948 óta rohamosan emelkedett. Hasonlóan emelkedett az öregségi nyugdíjak összege is, amely az 1948. évi átlagos 325 koronáról 1969-ben 848 koronára emelkedett. A nyugdíjbiztosításra kifizetett összeg 1948ban 3,5 milliárdot tett ki, viszont 1969-ben erre a célra hatszor ennyit fordított az állam. A problémát a nyugdíjak aránytalan elosztása okozza. Ezzel szorosan összefügg azoknak a nyugdíjasoknak a problémája, akiknek a nyugdíjukon kívül más jövedelmük nincs. 1959-től 1968-ig hétszer, legutóbb 1968-ban került sor az alacsony nyugdíjak emelésére. Ez az Intézkedés a múlt évben 382 000 nyugdíjast érintett, akiknek havonta mintegy 130 koronával sikerült többet juttatni, úgyhogy 1969-ben az erre a célra fordított ősszeg 614 millióval emelkedett. Am az alacsony nyugdíjak problémájának megoldása a megélhetési költségek emelkedése következtében nem lehet végleges. Ennek ellenére ebben az esetben is elvitathatatlan a gazdasági konszolidáció kedvező hatása az életszínvonalra. A tervezet értelmében ugyanis egy magányos személy legalacsonyabb nyugdíja 500 koronát, további nyugdíjra szorult családtag esetén pedig összesen 850 koronát lesz ki. A nyugdíjak emelésének feltétele, hogy a nyugdíjas, illetve családtagja saját munkájával, betegsége vagy magas kora miatt, nem képes életszínvonalának megtartását, illetve emelését biztosítani. A képviselők ezt a törvényjavaslatot is egyhangúlag jóváhagyták. Az állami zárszámadás konszolidációnkat tükrözi Ezalatt a Nemzetek Kama : rájában a képviselők — ugyanezen törvényjavaslatoknak követően — a CSSZSZK 1969. megvitatását és jóváhagyását évi állami zárszámadásáról, valamint a kamara terv- és költségvetési bizottságának jelentéséről tanácskoztak, amelyet R. Rohlíček pénzügyminiszter adott elő. A múlt év gazdasági eredményeit jellemezve kijelentette, hogy bár a fogyatékosságokat még nem sikerül! teljesen kiküszöbölnünk, a konszolidációs folyamat eredményei a nemzeti jövedelem növekedése, a gazdaságosság fokozása, a költségek csökkenése stb. alapján máris nyilvánvalók. A kiskereskedelem már tartalékokkal is rendelkezik, és a pénzreform óta tavaly először volt magasabb az ipari áruforgalom, mint az élelmiszer forgalma. Az SZSZKban is jobbak az eredmények, így pl. ott az ipari termelés 69-ben 7,4, a beruházások értéke pedig 18,3 százalékkal emelkedett, míg a CSSZK-ban 4,5, illetve 12,9 százalékos volt ez az emelkedés. Ugyanakkor azonban a fogyatékosságokat is látnunk kell — folytatta a miniszter. Míg a nemzeti jövedelem 6,5 százalékkal, a személyi fogyasztás 7,1 és a lakosság jövedelme A Szövetségi Gyűlés elnökségének ülése 11,4 százalékkal emelkedett, addig a kiskereskedelmi forgalom 12,2 százalékos növeke déséből, a nagykereskedelmi árak 2,4 és a kiskereskedelmi árak 4 százalékos emelkedéséből bizonyos aránytalanságokra következtethetünk. A szocialista országokkal szembeni fizetési mérlegünk kedvezőtlen fejlődése az állani és szervei hiányos befolyásának a következménye, és ez különösen a behozatalra vonatkozik. Az aránytalanságokat a készülőfélben levő intézkedések lesznek hivatottak megszüntetni. A továbbiakban az előadó rámutatott arra, hogy a kamarák az idén először tárgyalnak három, aránylag önálló költségvetés eredményeiről. A kedvező eredmények és a hibák okaira rámutatva, a legsürgősebb követelménynek a miniszter a népgazdaság központi irányításának színvonalasabbá tételét tartja. Beszéde további részében Rohlíček elvtárs a beruházási építkezésekkel és a tudományos-műszaki bázissal kapcsolatos problémákat fejtegette. Szlovákiában tavaly 4326 millió koronával lépték túl az engedélyezett limitet. Ezért gyakran nem valósíthatók meg a legsürgősebb beruházások és ez az oka anuak is, hogy 69ben a tervben meghatározottnál 21855 lakással kevesebbet adtunk át. Ezután a tudomány és technika fejlesztésére előirányzott kiadásokról volt szó, melyek az elmúlt években gyors ütemben emelkedtek. A nemzeti bizottságok költségvetési gazdálkodásának ismertetése után az előadó a szövetségi költségvetés és a nemzeti költségvetések közti kapcsolatokról szólt. A dotációk és szubvenciók 68-ben öszszesen 11,8 milliárdot tettek ki. Ebből az SZSZK-ra 10,886 millió jutott _ És mi várható 1970-ben? Az idei év első hónapjaiban az állami költségvetések bevételeinek gyorsabb ütemű növekedése észlelhető, mint a kiadásoké. Ez a feltétele az inflációs folyamat megállításának, ami megfelelő körültekintést és további takarékosságot igényel. Tény, hogy az ötéves terv első éveiben nem lesz könnyű a helyzetünk — mondotta a miniszter, — ám a konszolidációs folyamatot be kell fejeznünk. Ez pedig csak a lenini alapelvek megszilárdításával, a demokratikus centralizmus elveinek szem előtt tartásával, a vezető dolgozók felelősségének fokozásával biztosítható. A jobboldali opportunista erők leküzdésével és a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködésünk elmélyítésével minden bizonnyal sikerül népgazdaságunk továbbfejlesztése. A javaslat vitájában hél képviselő vett részt. Egyhangú jóváhagyása után a napirend utolsó pontjaként a képviselők interpellációi következtek. A képviselők kérdéseit a miniszterek törvényes időn belül megválaszolják. A Szövetségi Gyűlés kamarái ezzel a ponttal kimerítették napirendjüket és az ülésszakot bsrekesztették. kn; (ČSTK) — A Szövetségi Gyűlés elnöksége a két kamara plenáris ülésének befejezése után tegnap a prágai várban Vojtech Mihállknak, a Szövetségi Gyűlés alelnökének, a Nemzetek Kamarája elnökének vezetésével megtartotta 19. ülését. Azzal, hogy a két kamara elfogadta a jóváhagyó határozatot — állapította meg az elnökség —, a Szövetségi Gyűlés a csehszlovák föderációs alkotmánytörvény értelmében elfogadta a két kamara munkaprogramjában szereplő törvényeket, valamint az 1969. évi szövetségi állami zárszámadást. A továbbiakban jóváhagyta a nemzetközi egyezményeket úgy, ahogyan azt a Szövetségi Gyűlés kamarái megvitatták és javasolták. Az elnökség a 143/1968. számú alkotmánytörvény 45. cikkelye 3. bekezdésének értelmében kihirdetett néhány, a cégjegyzékre vonatkozó intézkedést, az alacsony nyugdíjak módosításáról szóló törvényt és további szociális biztosítási intézkedéseket, valamint a bírósági rehabilitációról szóló 82/1968. törvényt módosító törvényt. a szovjet ml és kormányküldöttség romániai látogatásáról Moszkva —' A szovjet fővárosban közzétették annak a közös közleménynek a szövegét, amelyet a szovjet párt- és kormányküldöttség romániai látogatásának befejeztével adtak ki Mindkét fél megnyugvással állapítja meg, hogy a szovjet— román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyúitási szerződős felújítása a régi hagyományokon alapul és figyelembe veszi a két ország kapcsolatainak hagyományait, amelynek mindenekelőtt a szocialista és a kommunista társadalomépítésben gyökereznek, s céljuk a baráti kapcsolatok és együttműködés elmélyítése a szocialista tábor országaival. A tárgyalások során mindkét fél annak az elhatározásnak adott kifejezést, hogy a szocialista nemzetköziség elveinek alapján bővíti kapcsolatait, s a két ország testvéri együttműködését olyan irányban fejleszti, amely tekintetbe veszi, a kapcsolatokból származó kölcsönös előnyöket, a két fél nemzeti függetlenségét, egyenjogúságát, valamint azt, hogy nem avatkoznak egymás belügyeibe. A két küldöttség annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Szovjetunió és Románia baráti együttműködése megfelel a két ország dolgozó népe érdekeinek, s ugyanakkor a szocialista világrendszer érdekeinek'is Mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy rendkívüli nagy fontosságot tulajdonít a szocialista tábor országai egységének, szilárd akaratuk, hogy továbbra is szorosan együttműködnének a Varsói Szerződés keretein belül, és kiépítsék, illetve elmélyítik kapcsolataikat a többi szocialista országgal is. A két fél hangsúlyozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretein belül kifejlődő sokoldalú kapcsolatok jelentőségét azoknak az alapelveknek az alapján, ame)yeket a KGST 23. rendkívüli ülésszakán határoztak el. A Szovjetunió és Románia hangsúlyozza, hogy a szocializmus és a társadalmi haladás érdekében a többi szocialista országgal karöltve, együttműködésben a világ haladó és békeszerető erőivel visszaverik az imperialista agressziót, elutasítják a kolonializmus és a neokolonializmus politikáját, Katonafiatalok Budapest — A Varsói Szerződés fiatal katonái magyarországi találkozójának központi jalszava a tapasztalatcsere, a katonabarátság és a pihenés. A 11 tagú katonai küldöttségek Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az MDK-bóI, Romániából és a Szovjetunióból a magyar néphadsereg fiatal katonáival együtt szerdán a Balatonhoz utaztak. A csehszlovák néphadsereg küldöttségét Josef Kővár ezredes vezeti. A fiatal katonák részt vettek egy balatoni kiráuduióhajózáson. Ezt követően a Kommunista Ifjúsági Szövetség Fejérmegyei szervezete fogadta őket vendégül. Az esti órákban a küldöttség visszatért Budapestre. Csütörtökön látogatást tesznek Dunaújvárosban. A párt egységének és akcióképességének felújításáért (CSTKJ — Az SZLKP Közjjonti Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tegnap Alexander Kováč elvtársnak, a bizottság alelnökének vezetésével Bratislavában ülést tartott. A plénum megvitatta és jóváhagyta az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának második félévi munkatervét. A bizottság 1970 második felében is hozzá akar járulni a párt és a szocialista társadalom konszolidálódási folyamatának előrehaladásához. Tevékenységével segíteni fog a párt végrehajtó szerveinek a párt egységének, akcióképességének és forradalmi harcosságának felújításában, valamint abban, hogy megtisztítsák a pártot a jobboldali opportunistáktól, a revizionistáktól, a karrieristáktól és a passzív párttagoktól. Gondot fordít a tagkönyvcsere következetes végrehajtására. A bizottság a továbbiakban tanácskozott a nemzeti bizottságokban végrehajtott politikai tisztogatás helyzetéről. Megállapította, hogy a nemzeti bizottságokat lassú ütemben tisztítják meg a jobboldali erőktől. Jóváhagyta az SZLKP 1970. évi költségvetésével kapcsolatos állásfoglalást, és megoldott néhány párttagsági kérdést. ugyanakkor szilárdan állnak a nemzetek biztonságának vártáján. A két fél határozottan elítéli az Egyesült Államok vietnami agresszióját, ennek az agreszsziónak kiszélesítését kambodzsai területekre és azt is, hogy az USA egyre inkább beavatkozik Laosz belügyeibe. Mind a Szovjetunió, mind Románia szolidáris az indokínai népek felszabadító mozgalmával. Meggyőződésük, hogy a béke felújítása érdekében véget kell vetni az amerikai agressziónak, vissza kell vonni az Egyesült Államok és csatlósai csapatait a világnak ebből a térségéből s ugyanakkor tiszteletben kell tartani az indokínai népek jogait, hogy önmaguk, külföldi beavatkozás nélkül döntsenek sorsukról. A közel-keleti helyzet békés megoldása megköveteli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967-es határozata alapján vonják ki az izraeli csapatokat a megszállt arab területekről és biztosítsák a világnak ebben a térségében az összes ország szuverenitását, békéjét és biztonságát. A két fél megállapította, hogy mind a Szovjetunió, mind Románia az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívása mellett foglal állást, és úgy véli, hogy a szocialista országok budapesti memoranduma megteremti a kellő feltételeket ahhoz, hogy ennek a történelmi jelentőségű értekezletnek az összehívása az előkészületi stádiumból a konkrét megvalósítás stádiumába jusson. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésében és megszervezésében az összes érdekelt országnak részt kell vennie. A két ország párt- és kormányküldöttsége végezetül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a szovjet küldöttség romániai látogatása az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése hasznos volt, s az elvtársi véleménycsere hozzájárult a két ország kapcsolatainak megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez, valamint a szocialista tábor orszá» gai kapcsolatainak elmélyítéséhez. Ülésezett a Szlovákiai Újságírószövetség (ČSTK) — Szerdán, július 8 án, Bratislavában ülést tartott a Szlovákiai Ojságírúszövetség bizottsága. Dr. Pavel Kováč elvtársnak, az SZLKP KB sajtó-, rádió- és televízió osztálya vezetőjének jelenlétében megvitatta az elnökség beszámolóját, amelyen dr. Ján Podhradský, a szövetság elnöke adott elő. Ez a beszámoló értékelte a szövetség tevékenységét az elmúlt két esztendőben. Hangsúlyozta, hogy az újságírószövetség is öszszctelt politikai fejlődésen ment át. Az egyes szerkesztőségekben kialakult helyzet visszatükröződött tevékenységében is. A helytelen nézetek széleskörűen érvényre jutottak az újságirószövetség 1968. júniusában megtartott rendkívüli kongresszusának egyes vitafelszólalásaiban is. A téves politikai koncepciók rányomták bélyegüket a szövetség programjára és új alapszabályzatára is. Az újságírószervezet az 1968 augusztusi napokban sem kerülte el a hibákat és a tévedéseket, sőt még 1969 első felében is síkra szállt helytelen követelményekért. Ugyanakkor — hangsúlyozta a beszámoló — le kell szögezni, hogy a Szlovákiai Ojságírúszövetség a fejlemények egy részét a Cseh Újságirószövetség szerveitől eltérően, pozitívabban értékelte. Részt vett a konszolidálás folyamatában is. A további beszámolót dr. Miloš Marko tartotta, aki foglalkozott a Pravda és a Rudé právo megalapítása 50. évfordulójának tervbe vett akcióival. A Szlovákiai Cjságírószövetség bizottsága végül, a szövetség kétesztendős tevékenységének értékelése alapján megfosztotta bizottsági tagságától M. Bakost és Svetozár Štúrt. Egyidejűleg elfogadott számos lemondást a bizottsági és az elnökségi tagságról és a megüresedett helyekre új tagokat kooptált. A Szlovákiai Újságirószövetség bizottságának új alelnöke |án fonás és Augustín Šiška elvtárs lett. 71970. VII. 8.