Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-05 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

szenei búvárok A szenei tavak nagymérték­ben hatottak a város lakossá­gának az életére és bizonyos sportágak kialakulására. így pl. 1961-ben megalakult a Pickard Gusztáv nevét vise­lő búvárklub. 3 taggal és 1 bú­várfelszereléssel indultak. Az idő múlásával emelkedett a ta­gok létszáma, tökéletesedett felszerelésük, és egyben tudá­suk is. Több éve minden nyá­ron a Fekete tenger vizében vé­geznek kutatásokat, főleg a romániai és a jugoszláviai par­tok • mentén. Űtjaik során fény­képezéssel, filmezéssel és kü­lönböző állatok, illetve növé­nyek gyűjtésével foglalkoznak. A klub egyik alapító tagja SVASZTA GYULA. Szabad idő hiányában ugyan két éve nem vesz részt aktívan a klub mun­kájában, a kapcsolatok azon­ban nem szakadtak meg. Már alig várja, hogy visszatérhes­sen társai közé és folytathassa a búvárkodást. Tőle tudtuk meg, hogy je­lenleg is van búváriskola a vá­rosban. A jelentkezőknek csu­pán úszásból kell jól vizsgáz­niuk, és kifogástalan egészségi állapotukat az orvosnak kell igazolni. Mihelyt ez megtörtént, megkezdődhet a tanulás. Elsősorban meg kell ismer­kedniük a búvárfelszereléssel. A felszerelés: egy pár láb­uszony, szemüveg és légzőpipa. Ezt később kiegészítheti a töb­bi tartozékkal, így pl. búváröl­tönnyel. légzőkészülékkel, nyo­másmérővel, órával, iránytűvel stb. Kovács István elvtárs­nál, a városi nemzeti bizottság elnökénél a té problémái és ter­vei felől érdeklődtünk. Megtud­tuk, hogy legnagyobb gond a túlnépesedés. Ennek oka a kis hátterület* főleg az északi ol­dalom. A hátterület na­gyobbítását mezőgazdasági te­rületek igénybevételével igyek­szenek megoldani. Kb. 4,5 ha­r$l lenne szó. Egyelőre a terü­letet erdősítenék, azután egyen­lő arányban magán és válla­lati építkezések, valamint par­kolóhelyek építésére használ­nák fel. A megoldásra váró problémák - közül meg kell említeni az esti szórakozási lehetőségek hiá­*nyát, amit részben új szabad­lelkiišme­rethiäny ? A Napfényes Tavak, azaz a szenei strand vezetője Schmidt József. Szavai szerint egy hé­ten hét napot dolgozik, és sok­szor még ez sem elég ahhoz, hogy mindent elvégezzen. Sajnálatos ténynek tartja, hogy a tó látogatói és néhány víkendház tulajdonosa nemhogy elősegítené, hanem sok eset­ben inkább hátráltatja a hibák . kiküszöbölését. Nem tartják be az előírásokat, pl. a tó vizében mossák gépkocsijukat s ezzel szennyezik a tó vizét. Azután nincs érdeklődés? Szenten két sportklub mű­ködik. A Tj Energia Senec és a Slávia Senec. Az Energia két vezetője: Haffer Mihály és Kau­schicc György elmondta, hogy kb. 200 tagjuk van, ebből meg­közelítően 100 az aktív spor» toló Négy labdarúgócsapattal rendelkeznek. A két felnőtt csapat a kerületi, illetve a já­rási bajnokság 2. osztályában, az ificsapatok pedig a kerületi bajnokságban játszanak. A mérkőzések nézőközönsége átlag 140—150 ember. A város nagyságához mérten ez el­enyészően kevés. Az Energia-klub fennállása 50. évfordulójának ünnepségei­re készül, amire augusztusban kerül sor. A másik sportegyesület, a TJ Slávia Senec. itt működik a vi­torlázók klubja. A tagok szá­ma 20, de ebből aktív munkát csak kb. 10-en végeznek. A szen­fci fiatalok részéről kicsi az ér­deklődés e sportág iránt. Pe­dig szép nagy csónakház áll a klub rendelkezésére. Négy éve építették a Szlovák Testne­velési Szövetség segítségével. A klub tagjai több versenyen is részt vesznek. Évente meg­rendezik a Walner Kornél-em­lékversenyt. Walner a klub egyik alapítója volt. Ezenkívül hagyományos még a Kék Sza­lag nevet viselő verseny. A klub tagjai a vitorlázók kerületi bajnokságában szere­pelnek. A bajnokság során öt futamra kerül sor. Eddig két futamot bonyolítottak le. Ver­senyzőik eredménye közepes, de lehet még javítani. Eddigi legeredményesebb versenyzőik Nyári Zoltán, Nyári Tibor, Kre­hány Gabriella és Sidó János, aki egyben az edzőjük is. Az oldalt összeállította: BLAHO JULIANNA és EGRI ARANKA NAPFÉNYES TAVAK A Bratislavától 23 km-re, a Galánta felé vezető út mentén íekszik Szene, ez a kb. 9000 lakosú városka. Sok történelmi nevezetessége van. Ilyenek a rene­szánsz Törökház a barokk stílben épült katolikus templom és a város lőterén álló szégyenoszlop, me­lyet a 17. században emeltek. 1763. október 10-én a pozsonyi megyegyülés határozata alapjón Szencen közgazdasági kollégiumot létesítettek. A város neves szülöttje Szenczi Molnár Albert, kinek emlékére éven­te megrendezik a Szenczi Molnár Albert napokat. Legtöbben azonban Szencet a Napfényes Tavak­ról ismerik. A strand 150 hektáron terül el, ebből 80 hektárnyi a tó. Ezt a 80 hektárt a tervek szerint 120 hektárra fog­ják bővíteni. Vasárnaponként, ha jó az idö, nem ritka a 40 000 látogató sem. Az átlag azonban 10-12 000. Különösen a közeli főváros lakosai közül keresik fel sokan a szenei strandot. A tó partján kb. 300 víkendház áll, ebből mintegy 100 üzemi üdülő. Megközelítőleg további 600 kérvény van nyilvántartva, köz­tük több vállalati. A tá a szenei kommunális üzemek gondnoksága alatt áll. A nyári hónapokban 40-45 embert alkalmaznak, de sokkal többre lenne szükség. Az örök száma 9, ebből 3 éjszakai és 6 nappali szolgála­tot teljesít. Ez sem elegendő, így sajnos nem ritka a rendzavarás, a rendeletek megszegése, söt betörés és lopás is. Előfordult már az is, hogy egy ember azért tört be a vikendházba, mert ittas volt, s ki akarta magát aludni. Az ébredése nem volt a legkellemesebb. A búvárok versenyeket is ren­deznek. Igaz, ezekről kevesen tudnak, hiszen nézőközönség­ről nem lehet szó. Legismer­tebb versenyszámok: egy léleg­zetvétellel 30 métert úszni, táv­úszás, munka a víz alatt. Ez utóbbi lehet fűrészelés, szere­lés stb. A tóban fürdésnek évente át­lag 3—4 áldozata van. Volt azonban egy héten belül 4 ha­láleset is. Á halál oka legtöbb­ször kimerülés vagy szívgörcs. Általában mindkettő a felesle­ges hősködés eredménye. Köny­nyelműen kockára teszi életét, aki felhevült testtel ugrik o vízbe, vagy feleslegesen távol merészkedik a parttól és a visszatérésre már nincs ereje. A búvárok szomorú kötelessé­ge a holttestek kiemelése. Elő­fordult, hogy egy elveszteti gyűrűt kerestek a víz alatt, és holttestére bukkantak. Maga a búvársport veszé­lyes mesterség. Egy kis figyel­metlenség, nemtörődömség könnyen okozhat akár halált is. Pontosan kell ügyelni a leme­rülés és a felszínretérés ideié­re, gyorsaságára. Könnyen be­következhet dobhártyaszakadás, aminek következtében a búvár elveszítheti a tájékozódási ké­pességét. A 20 méternél mé­lyebbre merülő búvárok gyors felszínre emelkedése esetén felléphet az ún. búvárbetegség. SVASZTA GYULÁNÉ a beszél­getés végén elpanaszolta, hogy nem könnyű a búvárfeleségek élete. Sokat aggódnak élettár­sukért. A jugoszláv tengerpar­ton egyszer reggeltől estig nyugtalanul várták a búvárok visszatérését. Amikor végre es­te megérkeztek, kiderült, hogy teljesen megfeledkeztek az idő múlásáról, és nem tudtak elsza­kadni a tenger csodáitól. Tó körüli tervek és problémák téri színpad. építésével kíván­nak megoldani. így lehetővé válna filmfesztiválok és külön­féle vetélkedők megrendezése. Az építkezést a városszépíté­st akció keretében tervezik. A szükséges anyagi fedezet felét megkapják, a többit társadalmi munkával szándékoznak pótol­ni. További tervek: egy finn szau­na és egy 80—100 férőhelyes, nemzetközi színvonalú szálloda építése. A szauna építésére 260 000 koronás állami hozzá­járulást kapnak. A szálloda építése már régen időszerű. A rendelkezésre álló 15 víkendház távolról sem elé­gíti ki az igényeket. Befogadó­nagy hangon kifogásolják a tisztaság hiányát. Kutyákkal járnak a strandra, pedig ez szigorúan tilos. Nem kímélik a fiatal fákat és nemegyszer ki­vágnak tíz-tizenkét éves fát, ha az nekik útjukban áll. So­rolhatnánk még tovább is. Saj­nos a bűnösöket sok esetben bizonyíték hiányában nem lehet felelősségre vonni. képességük 350 férőhely. Az idén azonban már minden hely ki van adva az idény vég^ Nemegyszer megtörténik, hogy külföldi turistákat kénytelenek szálláshiány miatt másfelé irá­nyítani. A víz tisztítása szintén nagy gond. Évente 30—40 000 koro­nába kerül. E célból 1970-ben 300 000 halat telepítenek a tó­ba, valamint egy jól bevált kül­földi víztisztító gép érkezését várják. Reméljük, a problémák folya­matosan ' mégoldódnak és a Napfényes Tavakat az üdülők további ezrei keresik majd fel — hazaiak és külföldiek egy­aránt. Mi A TITKA? A városban járva alig akad valaki, aki meg ne ízlelné Tomka fózsef kiváló minőségű fagylaltját. 17 éves korától foglalkozik fagylaltkészítéssel. Csak né­hány hónapja kezdte meg Szen­cen működését. Addig Bécsben, Berlinben, Besztercebányán, Handlován, Myjaván, Érsekúj­váron, Tapolcán és még sok helyütt dolgozott. Magánvállalkozó. A fagylaltot maga készíti, árusítását azon­ban alkalmazottak végzik. Mi a jó minőségű fagylalt titka? — tesszük fel a kérdést. — Elsősorban be kell tartani a higiéniai szabályokat. Nem szabad sajnálni az anyagot. Te­kintetbe kell venni a vevők íz­lését és igényét. . flisfö wmm * - * 'M

Next

/
Thumbnails
Contents