Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-30 / 179. szám, csütörtök

A gazdasági fejlődés és a tervteljesítés Szlovákiában |Folytatas az 1. oldalról) üében. 21200 darabbal több rádiókészüléket, 37 000 darabbal több televíziókészüléket, 13 500 darabbal több motorkerékpárt, 7600-zal több hűtőszekrényt, 6600-zal több mosógépet, 85 700 tonnával több cementet, 59 000 négyzetméterrel több szőnyeget, 1,17 millió darabbal több kötöttárut, 966 000 párral több müanyagcipöt, 3600 tonnával több húst, 1800 tonnával több baromfihúst termeltünk. Ezenkívül elsősorban a nyersvas, a nyersacél és a hengerelt áru, a műanyag, az automata esztergapadok, a tehergépkocsik és a villanyenergia termelése növekedett. I.assú volt a növekedés az építőanyagok, a préselt deszkák gyártásában és a ruhaiparban. Egyes termékeknél 1969 első félévéhez viszonyítva csökkent a termelés. így elsősorban a műanyag padlóburkolat, a vegyipari berendezések, a bőrcipők, a textil-lábbelik, az étolajak gyártása. Májusban és júniusban azorfban ezeknél a termékeknél is növekedett a termelési ütem. A termelés növekedését (75 százalékra) a munkatermelékenység növelésével biztosítottuk. Az iparban a munkatermelékenység 1969 első félévéhez viszonyítva 7,3 százalékkal növekedett. A vegyipar, a textil- és a gépipar vállalatai jobban látták el a hazai piacot. A vaskohászati és az üvegipari vállalatok viszont nem érték el a tavalyi szintet sem. A MEZŐGAZDASÁGBAN a rossz időjárási viszonyok miatt késik a betakarítás. Jól felkészültünk az aratásra. A mezőgazdaság több géppel rendelkezik, mint tavaly. Javult a helyzet a pótalkatrészekkel való ellátás terén is. .. Július 11-ig a takarmány 96 százalékát, a szénának viszont csak 49 százalékát takarították be. Az időjárási niszonyok miatt a tavalyi 9000-ről 22 000 hektárra emelkedett a bevetetlen terület. A kelet-szlovákiai kerületben 15 500 hektárt nem vetettek be. A tavalyihoz viszonyítva csökkent a gabonaföldek nagysága. 4000 hektárral kisebb területen vetettünk hüvelyeseket, és 1000 hektárral kisebb területen olajos magvakat, ezzel szemben 3000 hektárral növekedett a burgonyaföldek nagysága, 3000 hektárral a cukorrépa-terület nagysága, és 1000 hektárral nagyobb területen ültettünk zöldséget. Júniusi becslések szerint — 1969-hez viszonyítva — a gabonaneműek hektárhozama 1,6 mázsával, a korai burgonyáé pedig 16,7 mázsával kisebb. Becslések szerint az egész gabonatermés 173 000 tonnával lesz kisebb. Az állattenyésztésben 1970 első felében is folytattuk az állatállomány feltöltését. Július l-ig a szarvasmarha-állomány 6,4 százalékkal, a sertésállomány 10,5 százalékkal, a baromfiállomány pedig 113,6 százalékkal növekedett. Az állatállomány növelésének évi tervét teljesítjük. Növekedett a tojás- és a tejtermelés, s ezért jól teljesítjük ÉPPEN DELET HARANGOZTAK a szécsénykei toronyban, amikor a szövetkezet udvarán Bodzsár István elnököt kerestük. — Sok dolga van most annak — mondogatták a kérdezettek. Csak valahol a határban lehetne megtalálni. Az elnökkel csakugyan a határban találkoztunk. Sztruhár Ferenc gépesítővel Torma József, Jámbor Sándor, Bálik Ferenc és Deák József kombájnosoknak éppen az ebédet vitték. — Sok értékes percet takarítunk meg ezzel, hogy az aratóknak nem kell délben hazajárniuk. Ez olyan szükségmegoldás, mert sürget az idő — mondja a szövetkezet fiatal elnöke. a felvásárlási tervet. A tej felvásárlási tervét az első félévben 102,3 százalékra teljesítettük, 1969 első félévéhez viszonyítva 27,5 millió liter tejjel többet vásároltunk fel. Tojásból a terv által előirányzott menynyiségnél 15 százalékkal többet vásároltunk fel. A hús felvásárlási tervét 104,7 százalékra teljesítettük. A rossz időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdaságban elért eredmények jelentősen hozzájárulnak népgazdaságunk konszolidálásához. Beruházás A népgazdaságban az első félévben 12,4 milliárd koronát ruháztunk be, ami 8 százalékkal több, mint 1969 első félévében. A megkezdett építkezések számának gyors növekedését — 1969 második félévében és 1970 első félévében — a kormány intézkedései megakadályozták. Az idén az első félévben 58 százalékkal kevesebb építkezést kezdtünk meg, mint tavaly. Az ez évi limitet csak 38 százalékra teljesítettük. Elmaradás észlelhető az építkezések befejezését illetően. A terv szerint az első félévben 11 ipari létesítményt kellett volna átadni, de csak négyet fejeztek be, kettőt pedig csak részben. 1970 első félévében 1969 azonos időszakához viszonyítva az építővállalatok 637 millió korona értékű munkával végeztek többet. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai 10,7 százalékos növekedést értek el. Az építővállalatok a termelés növekedését (88 százalékra) a munkatermelékenység fokozásával biztosították. A munkatermelékenység 8,5 százalékkal növekedett. Az építőiparban dolgozók száma 1,1 százalékkal emelkedett; még mindig hiányzik 3466 dolgozó. A munkaerőhiány elsősorban az építkezések befejezésében nyilvánul meg. A VASŰTI TEHERSZÁLLÍTÁS az első félévben 102 százalékra teljesítette a tervet, és a tavalyihoz viszonyítva 3,5 millió tonnával több árut és nyersanyagot szállított. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat a teherszállítás tervét 94,7 százalékra teljesítette. A termelés gyors növekedési ütemének felújítása a külkereskedelem fejlődését is befolyásolta. A külkereskedelmi forgalom 22,2 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly, a behozatal pedig 18 százalékkal és a kivitel 28 százalékkal. Tekintettel a behozatal növekvő szükségleteire, egyre igényesebb feladatokat támasztunk az exportfeladatok teljesítése iránt még akkor is, ha ezeket a feladatokat jobban teljesítjük, mint a behozatal feladatait. Az állami gazdasági szervezetek bruttó nyeresége 23,2 százalékkal, tiszta nyeresége pedig 16,2 százalékkal növekedett az év első öt hónapjában. FOGLALKOZTATOTTSÁG. A szociális szektorban (az egységes földművesszövetkezetek nélkül) az alkalmazottak száma — Mennyire vannak az aratással? — Eddig 51 hektárról került magtárba a szem. — S az eredmények? EBÉDSZUN£TBEN — Biztatóak. Harminc mázsás átlag hektáronként. Reméljük, a többi sem lesz roszszabb. — Tíz nap alatt szeretnénk elvégezni a betakarítást — veszi át a szót a gépesítő. — Négy kombájnnal dolgozunk, és ha nem merül fel valami váratlan akadály .. . — Hogy állnak a raktározással? — Sajnos rosszul. Kevés a raktározásra alkalmas helyiséhozzávetőlegesen 44 000-rel emelkedett, ami 3000-rel kevesebb, mint 1969 első félévében. Az alkalmazottak száma (13 ezerrel) elsősorban az iparban emelkedett. Az építőiparban és a közlekedésben nem érték el a terv által előirányzott számot. A mezőgazdaságban és az erdőgazdaságokban még mindig kevés a munkaerő. Az egy főre eső bér és az átlagos havibér növekedésének az üteme lassúbb volt, mint az elmúlt két évben. Életszínvonal A termelésben elért jó eredmények lehetővé tették a lakosság életszínvonalának további emelését. Az első félévben a pénzbevétel hozzávetőlegesen 6 százalékkal emelkedett. A több mint két évig tartó ösztönös növekedés helyett végre összhang be kerül a termelés, a munka termelékenység növekedése és a bérek emelkedése. A legfontosabb árufajták kiskereskedelmi ára nem emelkedett. A szo ciáiis jövedelem 9,4 százalékkal emelkedett. A lakosság bevételének 63 százalékát áruvásárlásra fordította az állami és a szövetkezeti kereskedelemben. A lakosság újból bízik a korona szilárdságában. A lakosok 17,8 százalékkal több.pénzt helyeztek el a bankokban. 24,6 százalékkal csökkent a lakosságnak nyújtott kölcsönök öszszege. A kiskereskedelmi áruforgalom értéke az első félévben 18,3 milliárd korona volt, ami 4,9 százalékkal több, mint tavaly. A kiskereskedelmi árak szintje tavaly decemberhez viszonyítva 0,2 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások ára 0,5 százalékkal volt magasabb, mint 1969 első felében. 1969 első félévéhez viszonyítva az üzlethálózatban az árak 1,7 százalékkal emelkedtek, ebből az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal, az ipari termékek ára 2,9 százalékkal. A lakásépítésben összesen 8700 lakást fejeztek be, ami az évi terv 25,5 százalékát jelenti. 1969 első félévéhez viszonyítva ez 2600 lakással több. 18 100 lakás építését kezdték meg, ami az évi tervfeladat 49,2 százaléka. Ez év júniusában 90 000 diák fejezte be a kötelező iskolalátogatást. 42 700 diák folytatja tanulmányait a középiskolákon. 16 900 tanuló jelentkezett a főiskolákra, ami 2000-rel kevesebb, mint 1969-ben. 1970 első felében az egészségügyben 164 000 ágy állt a betegek rendelkezésére. A tervezett 8873 orvosi helyből 258 betöltetlen maradt. A nyugdíjbiztosításban 1969 első feléhez viszonyítva a kiadások 5,8 százalékkal emelkedtek. Az első félévben 2,3 milliárd korona betegsegélyt fizettek ki, ami az évi költségvetés 51,5 százalékát jelenti. 1970 június végén a Szlovák Szocialista Köztársaságnak 4 554 000 lakosa volt. Az élve született gyermekek száma 41 ezer. Csökkent a terhesség művi megszakításának a száma. A házasságkötések száma 15 000ről 16 000-re emelkedett. günk — panaszkodik az elnök. Hogy ezen valamennyire enyhítsünk, a kombájnoktól egyenesen az ipolynyéki felvásárló üzembe szállítjuk a gabonát. — Mi okozza a legnagyobb problémát? — Az időjárás. A múlt heti esőzések miatt például a már rendbe rakott kalászosokat is át kellett forgatni, hogy elősegítsük a száradást, és elejét vegyük az esetleges csírázásnak — mondja a gépesítő. A KOMBAJNOSOK SIETVE EBÉDELNEK. Alig fejezik be az evést, máris felzúgnak a gépek, a dús kalászokba harapnak a kaszák, falni kezdik a kalásztengert. Kis idő múlva már csak a nyomukban gomolygó por- és pelyvafelhők mutatják, ,hogy merre járnak. DEÁK TERÉZ A hamis nézetek forrása Az opportunizmus és a revizionizmus csehszlovákiai megnyilvánulásai A CSEHSZLOVÁKIAI opportunisták és revizionisták az elmúlt két év során szomorú, drágán fizetett munkát végeztek. Propagandájukkal és gyakorlati tevékenységükkel ideológiailag, politikailag ós szervezetileg egyaránt lefegyverezték a pártot, s a társadalomban teret nyitottak a szocialistaellenes erők tevékenységéhez. Az opportunizmus olyan politika, amely . a munkásosztály és a dolgozók alapvető érdekeit és céljait elárulja az idegen, burzsoá érdekeknek. Lenin úgy jellemezte az opportunizmust, hogy az feláldozza . a tömegek érdekeit, jelentéktelen kisebbség érdekeiért. Az opportunizmus képviselői szavakkal a marxizmus—leninizmus híveinek tartják magukat, ugyanakkor alaptéziseinek revízióját követelik és valósítják meg, s a marxizmus—leninizmus alapelveit burzsoá, kispolgári ideológiával helyettesítik. Az opportunizmus és revizionizmus azonos célt követ: a kommunista párt felépítése és tevékenysége, valamint a forradalmi munkásmozgalom és a szocializmus alapelveinek íolszámolását. Az opportunizmus elsősorban a gyakorlati politikára, a gyakorlati tevékenységre vonatkozik, a revizionizmus viszont az ideológiai síkon nyilvánul meg. Gyakran találkozni azzal a nézettel, hogy a csehszlovákiai opportunizmus és revizionizmus azoknak a tévedéseknek a következménye, melyeket a párt az elmúlt időszakban követett el. Tény, hogy a CSKP vezetősége, szervei és szervezetei követtek el mulasztásokat. Hibák történtek a kádermunkában és az ideológia területén. Elsősorban az elméleti munka jelentőségének a lebecsülése okozott sok kárt. Nem bizonyult helyesnek az az elhamarkodott kijelentés sem, hogy már felépítettük a szocializmust, és hogy eljutottunk az osztálynélküli társadalom, az össznépi állam küszöbéhez. CSEHSZLOVÁKIÁBAN az opportunizmusnak és a reviziouizmusnak mégsem az említett tévedés a fő forrása. A szocializmus építésének 20-éves időszakát nem a hibák, hanem elsősorban a társadalmi élet valamennyi területén elért siker jellemezi. Az opportunizmus ós revizionizmus fő forrását az objektív tényezőkben, elsősorban a szociális tényezőkben kell keresnünk. Még akkor is, ha nálunk nem léteznek antagonisztikus osztályok. A burzsoáziát megfosztottuk a termelési eszközökfbl és a politikai hatalomtól. A burzsoázia egykori képviselői és ezek családtagjai azonban köztlink élnek. Továbbra is megnyilvánulnak a burzsoázia és a kispolgárság különböző szokásai és nézetei. Az opportunizmus és revizionizmus további forrása a külföld ideológiai hatása. A nyugati államok egyre nagyobb figyelmet és egyre több eszközt fordítanak a szocialista országok ellen kifejtett ilyen tevékenységre. Ideológiájuk évek óta az opportunista és revizionista nézetek és irányzatok támogatására irányul. P. Tigrid a Tanulság című emigráns folyóiratban például már 1960-ban ezt írta: „A CSKP politikai bizottságában szükségszerű a nemzedékek váltakozása és nincs ok arra, hogy enrjek során ne azok az elvtársak kerüljenek hatalomra, akik a revizionista irányzatokat nem tartják veszélyesnek, hanem ellenkezőleg, ebben látják erejük növekedését a közkedveltséget az éberséget és a vezetés dinamikáját. Csak ezután törhet át az eddigi revizionista törekvések bűvköre". A CSEHSZLOVÁK opportunizmus és revizionizmus sajátságos vonása elsősorban abból ered, hogy nálunk sokéves hagyománnyal rendelkezik a szociáldemokratizmus, amely egyesek gondolkodásában még ma is megnyilvánul. A jobboldali és szocialistaellenes erők nagymértékben ezekre a szociáldemokrata hagyományokra támaszkodtak. A csehszlovák opportunizmus és revizionizmus sajátságos jellemvonásának további forrása az, hogy nálunk még nagyon erős hatása van a masarykizmusnak is, amely magában foglalja az opportunizmus és a Bernstein-féle revizionizmus jellemvonásait. T. G. MASARYK már a múlt század végén több cikkben és előadásban, majd a Szociális kérdés című művében megfogalmazta negatív álláspontját a marxizmussal szemben. Masaryk e művében marxistaellenes állásfoglalását fejtette ki. Azt állította, hogy osztályharc nem létezik, az \ osztályok együttműködésének gondolatát propagálta. A forradalmat maradiságnak minősítette, a materializmust elvetette. Az 1919. óktóber 28-án a nemzetgyűléshez intézett üzenetében kijelentette: „ ... Marx munkássága második szakaszában megvált ifjúkora forradalmiságától és evolúciós álláspontra helyezkedett, Engels pedig röviddel halála előtt teljesen lemondott a forradalmiságról. Lenin és hívei arra a marxizmusra hivatkoznak, amelytől maga Marx és Engels eltávolodott.. ." Ennek a nézetnek E. Bernstein az atyja, az ő revizionista nézetei képezték Masaryk „bírálatának" alapját. A „megújhodási folyamatban" sok jobboldali publicista és „elméleti" szakember a fent ismertetett „érveket" hangoztatta. Ök is tagadták az osztályszempontot és az osztályharcot, a demokrácia és a szabadság osztályjellegét, abszolút demokráciát hirdettek — Masaryk hagyatékára hivatkozva. A CSEHSZLOVÁK opportunizmus és revizionizmus harmadik sajátságos vonása annak a kultusznak a terjesztése, hogy nemzeteink „nyugati műveltségűek". Ennek az elvnek a képviselői azt állították, hogy Csehszlovákia nemzetei hosszúéves Nyugat, tal összekapcsolódó kulturális hagyományokkal rendelkeznek. A többi szocialista ország nemzeteiről viszont azt mondták, hogy írástudatlanok, kulturálatlanok és nincsenek kulturális hagyományaik. Amennyiben elismerték a kulturális hagyományokat, akkor csak orientális ázsiai hagyományokról beszéltek. Arra a következtetésre jutottak, hogy számunkra teljesen értéktelenek a szocialista országok tapasztalatai. Ez ahhoz vezetett, hogy elvetették a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, és abszolutizálták az egyes országok specifikus sajátosságait. Ezzel kapcsolatban a szocializmus új, specifikus, csehszlovák modelljéről beszéltek. Ennek a modellnek nevezték a „demokratikus szocializmust", melyet jól ismerünk a jobboldali szociáldemokrata pártok programjából. A specifikus csupán az lett volna, hogy „csehszlovák emberarcú demokratikus szocializmust" akartak. Ezek a nézetek oda vezettek, hogy a leninizmust kizárólag orosz jelenségnek minősítették, amely szerintük a cári Oroszország elmaradt viszonyai között keletkezett és ezért nem alkalmazható a nyugat-európai országokban, így Csehszlovákiában sem. E nézetet és irányzatot támogatta C. Císaf, a CSKP Központi Bizottsága akkori titkárának fellépése, aki Marx születése 150. évfordulója alkalmából azt állította, hogy a leninizmus fokozatosan a marxizmus monofiol Interpretációjává vált, ami a leninizmus nyilvánvaló tagadását jelentette. Nálunk nem bizonyultak újnak a leninizmus nemzetközi érvényességét elvető nézetek sem. Annak idején ezeket támogatta többek között T. G. Masaryk is. A Világforradalom című művében maga is nyíltan beismerte, hogy „sokkal radikálisabban elleneztem a bolsevizmust, mint sokan a párizsi és londoni urak közül". E nézetek és irányzatok a „megújhodási" folyamatban újt ból felmerültek. A kommunistaellenesség a jobboldali és az ellenforradalmár erők fő fegyvere lett. (RPl