Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-28 / 177. szám, kedd

A népgazdaság fejlődése és a tervteljesítés 1970 első felében (Folytatás az 1. oldalról) ben megjavult a külkereskedelem helyzete. Ennek ellenére továbbra is érvényesülnek a kedvezőtlen tendenciák, amelyek az 1968. és az 1969. évi fejlődést jellemezték. így továbbra is gyorsabban növekszik a behozatal, mint a szocialista országokba irányuló kivitel. A gazdaság 1970 első félévi fejlődése azt bizonyítja, hogy a gazdaságban fokozatosan érvényesülnek a pozitív elemek, miközben még mindig jelentős tartalékaink vannak a gazdasági fejlődés hatékonyságának növelésében, elsősorban ami a munkaidő, s az alapeszközök kihasználását és a tartalékok mozgósítását illeti. I. Az anyagi források Ipar m 1970 I. 28. Az ipari termelés 1970 első felében 1969 azonos időszakához viszonyítva 8,3 százalékkal emelkedett, és így megelőzte a terv által előirányzott növekedés ütemét. Míg az első negyedévben az ipari termelésre hatással volt a megbetegedések számának növekedése, a hosszú tél és a rossz villanyenergia-ellátás, a második negyedévben az ipari termelés növekedésének üteme jelentősen meggyorsult. A gyors növekedés ütemét a folyamatos villanyenergia-ellátáson kívül az ís befolyásolta, hogy 1969 első félévéhez viszonyítva négy munkanappal növekedett a munkaidőalap. A kormánynak két rendkívüli műszak bevezetéséről szóló intézkedése a szabad szombatokon hozzájárult az ipari termelés tervezett növekedési ütemének túlteljesítéséhez. A termelés növekedését teljes mértékben a munkatermelékenység növekedésével biztosítottuk. Az építőanyag-gyártásban, a cellulóz- és a papíriparban, valamint az üveg- és kerámiaiparban a termelés nem növekedett a terv által előirányzott ütemben. A tüzelőanyag-iparban a kőolajfeldolgozó-gyárakban és a gázgyárakban gyors ütemben növekedett a termelés. A kőszén- és a barnaszénjövesztés növekedését 73 százalékra rendkívüli műszakokkal biztosították. A villanyenergia termelés 4,7 százalékkal emelkedett. Az első negyedévben az energetika nem tudta fedezni teljes mértékben a népgazdaság szükségleteit, s ezért szabályoznunk kellett a nagyfogyasztók ellátását. A vegyiparban 112,6 százalékra teljesítették a termelési tervet. A termelésre negatív hatással voltak a gyárberendezések üzemzavarai és a nyersanyaghiány. Gyors ütemben növekedett a termelés a gépiparban is. Kedvezőtlenül hatnak azonban a hengereltáruval való ellátásban mutatkozó fogyatékosságok, a kooperációs megállapodások teljesítése során felmerülő nehézségek, és a munkások szükséges számának biztosításában jelentkező problémák. Az építőanyag-gyártásban csak fokozatosan javul a helyzet. A javulás ellenére az égetett építőanyagok gyártása 1970 első félévében az 1967. és 1968. év első félévének szintje alatt maradt. A közszükségleti ipar egyes ágazatai, az üveg- és a porcelánipar, valamint a papír- és a cellulózipar kivételével az első félévben túlteljesítették a tervezett növekedési ütemet. Az élelmiszeriparban a felvásárlás növekedésével és a vágómarha-behozatallal kapcsolatban az első félév végén jelentősen emelkedett a termelés, s túlhaladta a tervezett növekedési ütemét. Az első félévben az iparban az alkalmaztatottság fejlődése nem érte el a tervezett növekedést. A munkatermelékenység növekedése és a bérek emelkedése közti arány az első félévben fokozatosan javult. A munkatermelékenység növekedése megelőzte a bérek emelkedését az ipar valamennyi ágazatában. A munkatermelékenység elsősorban az üveg- és a kerámiaiparban, a ruhaiparban, a gépiparban, a vegyiparban növekedett. Nem növekedett kellőképpen a munkatermelékenység az élelmiszeriparban, a papír- és a cellulóziparban, a villanyenergia-iparban és vaskohászatban. A Cseh Szocialista Köztársaságban az ipari termelés 1969 azonos időszakához viszonyítva 7,8 százalékkal emelkedett, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 10,3 százalékkal. Az alkalmaztatottság nem fejlődött a terv szerint, sem a Cseh Szocialista Köztársaságban, sem a Szlovák Szocialista Köztársaságban. kosság 57,1 százalékát láttuk ei ivóvízzel vízvezeték hálózatból. Építkezés Értékesítés Az ipari és az értékesítési szervezetek 1970 első felében 8,4 százalékkal több gyártmányt és árut adtak a népgazdaságnak, mint 1969 első felében. A beruházások számára szállított gépek és berendezések száma az év első felében jelentősen növekedett, míg az 1970. évi terv e szám csökkentését irányozta elő. A szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban emelkedik, mint a kapitalista országokba irányuló kivitel. A hazai piac ellátása a tervezett ütemnél gyorsabban növekedik. A szilárd tüzelőanyagokkal való ellátás helyzete 1969-hez viszonyítva javult, de nem sikerült biztosítani a tartalékok kellő mennyiségét. Mezőgazdaság 1970-ben a mezőgazdasági termelés az első félévi eredmények alapján nem éri el a tavalyi szintet, de magasabb lesz, mint az utóbbi három év átlaga, és csak valamivel lesz alacsonyabb a terv által előirányzott szintnél. Annak ellenére, hogy az őszi vetést az ország egész területén határidőben végezték el, a száraz ősz és a hosszú tél következtében tavasszal a helyzet nem volt kielégítő. Több mint 100 000 ha-t újból felszántottak s bevetettek. A tavaszi munkákat a hosszú tél és az árvizek miatt megkésve kezdték meg. 1969-hez viszonyítva a gabonaneműekkel és a kapástakarmánnyal bevetett terület csökkent, míg növekedett a burgonya-, a zöldség-, a cukorrépaföldek területe. Tavaly az év második felében több intézkedést hoztak az állattenyésztés terén. A cél elsősorban az állatállomány növelése, a húsellátás megjavítása volt. A sertésállományban jelentős javulást értünk el. A sertések számát 400 000-rel növeltük. Szarvasmarha-állomány terén még mindig kedvezőtlen a helyzet. 1970. január elsejéhez viszonyítva 14 000 csökkent a tehenek száma, míg a szarvasmarha-állomány 131 000rel növekedett. A hústermékek felvásárlását az első félévben a tavalyi helyzet befolyásolta. Ennek ellenére a marhahúst kivéve többet vásároltunk fel, mint tavaly. A tejtermelés 1969-hez viszonyítva 40 millió literrel emelkedett, a tojástermelés 118 millió darabbal. 1970 első felében 655 054 tonna műtrágyát kapott a mezőgazdaság, ami 5,9 százalékkal több, mint tavaly. Erdő- és vízgazdálkodás Az első félévben 41 000 ha területet fásítottunk be, és 7,3 millió erdei köbméter fát termeltünk ki. A fakitermelés tervét 97 százalékra teljesítjük. Az erdőgazdaságokban a dolgozók száma 1,9 százalékkal csökkent. Ezáltal még súlyosabbá válik itt a munkaerő kérdés. A vízgazdálkodásban a felszíni vízfogyasztás 3 százalékkal, az ivóvízé 1,9, százalékkal emelkedett. Június 30-ig a laAz épitővállalatok az első félévben 21 milliárd 904 millió korona, értékű munkát végeztek, ami 7,5 százalékkal több, mint tavaly ugyanabban az időszakban. Az építkezési munkák mennyisége a Cseh Szocialista Köztársaságban 6,9 százalékkal, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 8,7 százalékkal emelkedett. Az építkezési munkák növekedését csaknem teljes mértékben a munkatermelékenység növekedése fedezte. 1969 első félévéhez viszonyítva a munkatermelékenység 6,9 százalékkal növekedett. Az építkezési alkalmazottak átlagos havi jövedelme 4,6 százalékkal emelkedett, és elérte a 2125 koronát. Az építkezés fejlődésére kedvezőtlenül hatott az építőanyagok hiánya és a munkaerőhiány. Az első félévben 468 574 munkás dolgozott az építőiparban, ami 9416-tal kevesebb a terv által előirányzott számnál. Közlekedés Ez év első felében 222,7 millió tonna árut szállítottunk, ami 2,4 százalékkal több, mint 1969 első felében. Az ez évi szállítási tervet nem teljesítettük teljes mértékben. A vasút 114,5 millió tonna árut, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 106,6 millió tonna árut szállított. Az átlagos szállítási távolság 148 km, ami 5,4 százalékkal több, mint 1969 első felében. A folyami hajók az első félévben 19,6 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint amennyit a terv előirányzott. A személyforgalom 0,6 százalékkal növekedett, összesen 1154 millió utast szállítottak. A közlekedés rendszeressége és biztonsága nem éri el a kívánatos szintet. A reggeli és a délutáni órákban továbbra is tömve vannak a közlekedési eszközök. A városi közlekedés helyzete sem kielégítő. 1970 első felében 676 000 utas utazott repülőgépekkel, ezekből 483 000 a hazai vonalakon. A telefonközpontok kapacitása az első félévben 3,3 százalékkal emelkedett. Az első félév végén a telefonállomások száma 1954 ezer volt, 100 lakosra 13,5 telefonállomás jut. il. Beruházás 1970 első felében a népgazdaságban kb. 37 milliárd korona volt a beruházás értéke, ami 9 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A beruházás terén a központi szervek fokozott figyelme következtében megjavult a helyzet, de ennek ellenére továbbra is a népgazdaság egyik legérzékenyebb pontja marad. A beruházási építkezések hatékonyságát továbbra is csökkenti a megkezdett építkezések nagy száma. 1970 első felében többek között ezeket a jelentősebb létesítményeket helyezték üzembe: a poCeradyi villanygyár, a stonavai bánya, a délcsehországi téglagyárak, a délcsehországi papírgyár, a plseki fehérnemügyár, a michalovcei kerámiagyár stb. A lakásépítés terén továbbra sem kielégítő a helyzet, annak ellenére, hogy az első félévben 28 509 lakást fejeztünk be, ami 8633-mal több, mint 1969 első felében. Kedvezőtlen a helyzet a megkezdett lakásépítkezések számát illetően. Ez év első felében 47 169 lakás építését kezdtük meg, ami 2820 lakással kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. III. Külkereskedelem A külkereskedelem forgalma a tavalyihoz viszonyítva 18 százalékkal emelkedett. A második negyedévben részben megváltozott a kivitel és a behozatal aránya, elsősorban a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben. Az állami gazdasági szervezetek pénzügyi gazdálkodása Az anyagi források kialakításának meggyorsításával és a költségek relatív csökkentésével összefüggésben ebben az évben is növekedett a pénzügyi források dinamikája. A bruttó nyereség január és május között 42,7 milliárd korona volt, ami 17,8 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az anyagi és a bérköltségek relatív csökkenése kedvezően nyilvánult meg a jövedelmezőség növekedésében. Januártól májusig a bruttó rentabilitás • 21,40 százalék volt. Az üzemek forrásainak növekedésével párhuzamosan emelkedtek az állami költségvetésbe való átutalások. A nyereségbefizetés 20,4 milliárd korona volt, ami 8,5 %-kal több, mint tavaly, miközben emelkedett azoknak az eszközöknek a száma, amelyeket az üzemek saját szükségleteikre használnak fel. Az állami gazdasági szervezetek tartaléka 11,4 milliárd koronával emelkedett, míg 1969 azonos időszakában csak 6,8 milliárd koronával. Az értékkapcsolatok terén a konszolidáláshoz jelentősen hozzájárult a nagykereskedelmi árak növekedésének megszüntetése. A nagykereskedelmi árak szintje az iparban hozzávetőlegesen a tavalyi szinten mozog. Foglalkoztatottság A lakosság gazdasági aktivitása tovább fokozódott. A népgazdaság szocialista szektora alkalmazottjainak száma 96 000rel emelkedett. Több nem termelő jellegű ágazatban a foglalkoztatottak száma növekedésének üteme gyorsabb, mint a legfontosabb termelőágazatokban. A népgazdaság szocialista szektorában az alkalmazott nők aránya az első félévben 46 százalékra emelkedett. Az alkalmaztatottság aránylag gyors növekedése ellenére több szakaszon nem sikerült kielégíteni a munkaerő-szükségletet. kedvezően befolyásolta a kormány stabilizációs intézkedéseit. A kiskereskedelmi árak és a szolgáltatások ára 1969 decemberéhez viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedett. Az emelkedést a szolgáltatások árának, elsősorban a prágai városi közlekedés viteldíjának az emelése okozta. A kiskereskedelemben az áruk árszintje enyhén csökken. Az árak befagyasztása után csökkent a létfenntartási költségek növekedése is; az első félév folyamán lényegében a tavalyi decemberi szinten maradtak. Belkereskedelem • Az 1968. és az 1969. évi nagy árukereslet után ez év első felében az árukereslet jelentősen csökkent. A kiskereskedelmi forgalom értéke mintegy 75 milliárd korona volt. A kiskereskedelmi forgalom legnagyobb növekedését a bútorüzletekben érték el. A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteménél jelentősen gyorsabban növekedett az áruellátás. Az áruellátás és a tartalékok növekedése ellenére még továbbra is sok a hiánycikk. A textiláru-kínálat nincs összhangban a kereslettel. Még mindig hiánycikk az ágynemű, • kötött ruhanemű, a gyermekés a csecsemőruhák stb. Ugyancsak nem volt elegendő varrógép, mosógép, elem, háztartási gép és tüzelőanyag. A részleges javulás ellenére még mindig kevés a sertés- és a borjúhús. Szociális biztosítás A bevételek növekedése, a szociális juttatások emelkedése és a szociális juttatásokat igénylők számának emelkedése növelte a szociális biztosításra szánt kiadásokat. 1970 első felében 12,4i milliárd koronát fordítottunk szociális biztosításra, a betegsegélyzőt is beleértve; 7,6 milliárd koronát fordítottunk betegbiztosításra, 0,5 milliárd koronát anyasági segélyre és 3,8 milliárd koronát családi pótlékra. Az első félévben az átlagos nyugdíj 845 korona volt; 1970 első félévének végén mintegy 1442 000 személy kapott nyugdíjat. Életszínvonal A lakosság életszínvonalának fejlődésében kedvezően tükröződött vissza a gazdaság konszolidálása. A lakosság az elmúlt évhez viszonyítva jobbantudta felhasználni pénzbevételeit u hazai piacon, s egyúttal növekedtek a takarékbetétek is. Az életszínvonal fejlődésére kedvezőtlenül hatott a lakásépítés helyzete, mely továbbra is súlyos probléma marad. A lakosságnak 1969 első félévéhez viszonyítva 4,5 milliárd koronával több bevétele volt. A bérekből eredő bevételek 3,4 milliárd koronával, azaz 5 százalékkal emelkedtek. Az egységes földművesszővetkezetekből és a mezőgazdasági termékek eladásából eredő bevételek 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak, a szociális jövedelem pedig 9,2 százalékkal emelkedett. A népgazdaság szocialista szektorában az átlagos havibér 1969 első félévéhez viszonyítva 3,6 százalékkal volt magasabb: 1896 korona volt. A lakosság pénzkiadásai 2,9 százalékkal emelkedtek, és legnagyobbrészt vásárlásra fordították. A lakosság takarékbetétje 24,6 százalékkal emelkedett 1969 első félévéhez viszonyítva. Kiskereskedelmi árak és létfenntartási költségek A kiskereskedelmi árak ás a szolgáltatások árának szint.

p az első félévben az 1969, évi decemberi szinten mozgott »mi Egészségügy Az első félév végén egy orvosra 446 lakos jutott. Ezer lakosra 7,9 kórházi ágy jut. Ezek az adatok egy év alatt nem változtak, viszont hiány mutatkozik az egészségügyi dolgozók számát illetően. A betegség és a baleset miatti munkaképtelenség százalékaránya 1970 első felében 5,85 volt, míg 1969 első felében 5,10. Népszaporulat A népszaporulat nem kedvező. Egyre kevesebb a születések száma, csökken a természetes szaporulat. 1970 első félévében 116 000 gyermek született, ugyanannyi, mint tavaly az első félévben. 85 000 lakos halt meg, ami 2000-rel több, mint tavaly. A természetes szaporulat 1969 első félévéhez viszonyítva 4 százalékkal volt alacsonyabb. A lakosság kedvező korösszetétele következtében emelkedett a házasságok száma. 1970 első félévében 55 000 házasságot kötöttek, ami 1300-zal több, mint tavaly az első félévben. Emelkedik azonban a válások száma. 12 500 házasságot bontottak fel, ami ezerrel több, mint tavaly. 60 000 terhességet szakítottak meg, ami azt jelenti, hogy a terhességek 34 százaléka művi megszakítással ér véget. 1970 első félévének végén a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaságnak 14 467 000 lakosa volt; a Cseh Szocialista Köztársaságnak 9 913 000, a Szlovák Szocialista Köztársaságnak pedig 4 554 000 lakosa.