Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-26 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

EGYIK TERMÉS UTÁN MÁSIK JÖN Alcide Ce

rvi — a kommunista # „Töl

gyf

aoriás" olasz földben • Aki mindenkinek „papa" volt • Nem sújtották le a megpróbáltatások Fesztivál keretében nemrég mutatták be nálunk Gianni Puccini olasz rendező A hét Cervi fivér című filmjét. Története egyszerű, de nem hétköznapi: az olasz ellenállási mozgalom hőskorszakát eleveníti fel, s benne hét testvérpartizán hősi halálát meséli el. Nem költött történet: a forgatókönyv alapján egy öreg parasztember visszaemlékezései alkották. így a rendező azt vitte filmre, amit Alcide Cervl Hét fiam volt című könyvében megírt. Húsvét táján hírül adta a sajtó: egy Reggio Emilia környéki faluban 95 éves korában elhunyt Alcide Cervi. Ő volt az az olasz parasztember, akinek hét fiát agyonlőtték a fasiszták és felgyújtották otthonát.. Ű volt az, aki az Olasz Kommunista Párt veteránjaként segítette a megszállt Olaszországban működő partizánokat, segített özvegyeken és árvákon, akin csak tudott. Pedig őt érte a legnagyobb veszteség és fájdalom .. 1943 NOVEMBERI ÉJSZAKÁJA ... A Ceivi család a negyvenes megfelelő helyeken operált és zavarta a nácik olaszországi terveit. Nagyon természetesnek tartották, hogy a Hét Cervi fiú is elnent partizánnak. Az apa, régi meggyőződéses kommunista volt, olyan ember, aki hitt a kommunisták, szocialisták és keresztények testvériségében, összefogásában, s minden áldozatra kész volt jó ügy érdekében. 1943. november 25-én este a Cervi fivérek hazaosontak élelmiszer-utánpótlásért és fehérneműváltásért. Zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna. A Cervi család mit sem sejtve nyugovóra tért, de hirtelen ordítozásra és lövödözésre riadtak fel. A koromsötétben senkit sem láttak, csak a fasiszták hangját hallották: „Adjátok meg magatokat!" Nem kapituláltak. Kinek milyen fegyvere volt, lőni kezdett. Az asszonyok a lőszerládákat hordták oda az ablak alá. A fasiszták erre felgyújtották a szénakazlat, meg az istállót, s a tűz fényénél akarták rohamozni a házat. Végül értelmetlennek látszott minden ellenállás: a Cervi fiúk megadták magukat, hogy baja ne essék a családnak. alább is az őrizetbe vett gyanús elemeket, de valakinek az az ötlete támadt, hogy a fasiszta meggyilkolásáért boszszúből végezzék ki a hét Cervi fivért. Az ötlet általános tetszést aratott. A merényletet követő napon, december 28-án a Reggio Emiliai lőtéren mind a hetet agyonlőtték a faiszták ... Cerviék házát pedig felperzselték. ...Lassan, „adagolva" tudatták az öreggel fiai halálának hírét. A kemény öreg zokogásba tört ki. Élete büszkeségét — a fiait letarolta a halál. Még sem tört meg. Mert nem törhetett meg, négy özvegy és tizenegy unoka gondozása várt rá. A tizenkettedik unoka még a világon sem volt. Egy év múlva hű hitvestársa is követte fiait, akiknek tragédiája végzetesen hatott az anyai szívre. Ekkor mondta az országszerte csak „papa Cervi"-ként emlegetett veterán szállóigévé vált mondását: „Dúpo un raccolto ne viene un altro ...", vagyis „egy termés után másik nő, de nem magától. Gondozni kell, dolgozni..." Hét fia volt az öreg Cervinek. A legidősebb 40, a legfiatalabb 20 éves volt, amikor a fasiszták golyói kioltották életüket. Gyilkosaik Villa Osnizio kisvárosban temették el őket, de a bombázások során a városka egyenlővé vált a föld színével. A háború után Praticello városka temetőjében helyezték örök nyugovóra a hét hős Cervi fivér maradványait, s emeltek nekik pompás emlékművet. Itt alussza örök álmát GelinALCIDE CERVI 93 ÉVES KORÁBAN EMLÉKFAL A CERVI-PORTA BEJÁRATÁNÁL (

L. t

> ÖSSZEALLITASA) EGY VETERÁN ÖRÖKE A 95 éves korában elhunyt Alcide Cervi az utóbbi években sokat betegeskedett, kemény természete a korral is dacolt. Ágyhoz kötve sem ismerte az unalmat: az ország minden részéből, sőt külföldről is gyakran keresték fel kedves látogatók. Volt partizánok, ellenállási harcosok, vagy özvegyek, fiaik. Hisz annak idején Cerviék szovjet, amerikai, kanadai, új-zélandi, dél-afrikai s más nemzetiségű partizánokat is rejtegettek. Mindenkinek volt hozzá néhány vigasztaló szava, amelyet az öreg életbölcsességének továbbadásával hálált meg. — Gyermekeim, az élet sohasem áll meg. Itt van az én családom. Hét fiam volt, most tizenkét unokám van, sőt már dédunokáim is vannak. így aztán családunk tagjainak száma a harmícat is meghaladja. Azt mondjátok, hogy sokan vagyunk? Annál vidámabb az élet és összetartunk. Közösen gazdálkodunk. Igaz, nyakig vagyunk adósságban, van mit törlesztenünk vagy harminc évig. De ez már az unokáim dolga. Persze, szeretném életben látni fiaimat, de mit tehet az e^a ber. Igaz ügyért haltak meg, legyen nekik a föld könnyű. Fő, hogy ne legyen áldozatuk hiábaváló, hogy ne üsse fel a fejét ismét gyűlölet az emberek között, gyűlölet, mely háborút és bajokat okoz ... Semmitől sem félek, s főként nem szégyellem leélt életemet. Nyugodtan halok meg, mert jó termést hagytam magam után — ezek voltak Alcide Cervi, a veterán kommunista szavai, amelyeket nemrégen egy nála járt szovjet újságíróhoz intézett. Alcide Cervi — Olaszország nemzeti hőse sok hazai és külföldi érdemrend, köztük a szovjet Nagy Honvédő Háború Érdemrend első fokozatának viselője, hét hős fiú apja nincs többé. években semmiben sem különbözött a többi szegényparaszt családtól. A családfő — Alcide Cervi 1899-ben nősült, házasságából hét fia és kőt lánya született. Szerette a földet, mint apja és nagyapja, akik mindenkor harcoltak a mezőgazdasági proletárok jogaiért. A föld és a szabadsás e~i—őseitől örökölte A Jervi család életében 1943 Július 25-e után történt fordulat. Ekkor buktatták meg Mussolini fasiszta diktatúráját. Ezt a nagy napot a Cervi családban is lakomával ülték meg. Azt hitték, vége a zsarnokságnak, nemsokára a béke napjai is felvirrad. Reményük korai volt. A hitleristák közbeléptek csatlósuk érdekében. Skorzeny SSfőrohamvezető Gran Sasso-i akeiőja után világos lett, hogy a fasisztík folytatni akarják az értelmeten háborút. Az olasz hazafiak erre azzal válaszoltak, hogy harci alakulatokba tVmörülve partizánhadsereget Alakítottak. mely jellegének FASISZTÁK BOSSZÚJA A foglyokat Reggio Emilába szállították és ott kínvallatásnak vetették alá. Egy szót sem tudtak belőlük kicsikarni. Nem vallottak. A közvélemény is megmozdult a Cervi család megmentése érdekében. A fasiszták azonban gyorsabbak voltak. Alcide Cervi hét fiát elkülönítették tőle, s kérdésére azt felelték, hogy Pármába vitték őket a bíróságra. Nem volt igaz. Az igazat Cervi papa csak hónapokkal később tudta meg, amikor 1944. január 7-én bombatalálat érte a börtönt és a foglyok, köztük Cervi is megszöktek. Azonban a viharos napokban egy partizán sikeres merényletet követett el egy tartományi fasiszta fejes ellen. A hatalmukat féltő és a közelgő bukást sejtő fasiszták bosszút lihegtek. Először meg akarták tizedelni a lakosságot, vagy legdo, Antenore, Aldo, Ferdinan- irat figyelmezteti a látogatókat: do, Agostino, Ovidio és Ettore „A ti szabadságotokért haltak Cervi. Sírjuk fölött ez a fel- meg." A PRATICELLOI TEMETŐ. A KÖZÉPSŐ BOLTÍVES HELYISÉGBEN NYUGSZANAK A CERVI FIVÉREK HAMVAI