Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-19 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

„Atomszív" Az idült szívbetegségekben szenvedők ezreinek szívét működésre késztető elektromos serkentőknek van egy nagy fogyatékossáfga: tápelemeik 18—30 havi működés után kimerülnek. Ez a legjobb esetben újabb műtétet, a legrosszabb esetben azonnali halált jelent. Francia tudósok nemrégen csodálatos felfedezésről számoltak be: olyan szívserkentőt szerkesztettek, amely tíz évig szavatoltan atomerővel működik. Az új műszer körömnyi hosszú és cigaretta vastagságú. Tápeleme 0,005 uncia (1 uncia 28,3 grammnak felel meg) plutónium-238. A plutónium által kisugárzott hő, hőelektromos transzformátor segítségével elektromos árammá alakul át. A villanyáram impulzusait vezetékeken a szívizmokba juttatják, s ezek állandósítják a szívverés meghatározott ritmusát. A műszert feltalálói egy idült szívbajban szenvedő 58 éves aszszonyon próbálták ki. A kísérlet sikerétől függetlenül egy radioizotóp elhelyezése az emberi testben komoly probléma elé állítja a tudósokat. A francia kutatók azt állítják, hogy az ember biztonságával összefüggő fő kérdéseket is sikerült megoldaniuk. A plutónium sugarainak 90 százalékát tantalból és platinából készült védőburkolat nyeli el. A kapszulával végzett kísérletek igazolták, hogy a kapszula 3 ezer Celsius-fok hőséget is kibír, ellenáll a legerősebb ütéseknek és nem rozsdásodik. Egy olyan személy, aki egész éven át testében hordozza az atomerővel táplált szívserkentőt, a kutatók szerint csak olyan sugármennyíséget kap, hogy ez nem haladja meg a szokásos tüdőröntgenézéskor az emberi testet érő sugárzást. Egyes szívspecíalisták nagy jövőt jósolnak az atomerővel működtetett szívstimulátornak, mely szerintük feleslegessé teszi a szívátültetést. , EPOCA Az olimpiai játékokat támogató nyugatnémet egyesület a játékok megkezdéséig húszmillió márkát akar összegyűjteni. Eddig m

ég f

sf* 8

2 összeg felét biztosi tották. Az egyesület különböző vállalatokkal lépett kapcsolatba és ezektől már több ígéretet kapott. így az egyik vállalattól 50 000 márka értékben mosógépeket kaptak és így biztosítani tudják a Játékokon részvevő sportolók számára a mosást. Más vállalatok írógépeket sokszorosítógépeket, porszívókat, fodrászberendezést könyveket, fényképezőgépeket, fiimezőgépeket és számos más berendezést ajánlottak fel. A gépek és berendezések többségét kölcsönbe kapják. Sok mindent azonban nem lehet visszaadni, Így pl. az egyik üzem 200 mázsa fűmagot ajánlott fel. Az egyesület már különböző fűvágó és fűvető berendezéseket is beszerzett, így már csak ar32 000 burgonyagombóc ra van szükség, hogy valamelyik adakozó vállalat műtrágyát is felajánljon. Az egyesülőt a gépkocsiparkot is biztosította már; egyelőre 200 autóbusszal és 17 000 különféle gépjárművel rendelkeznek. Az újságíróknak ötezer írógép áll majd rendelkezésükre. Az írógépek között arab, orosz és japán betűs írógépek is vannak. Az egyesület vezetői az első eredmények láttán most repülőgépek és helikopterek kölcsönzéséről tárgyalnak. Az olimpiai Játékok szervező bizottságának számítása szerint 5 millió márkát kell majd fordítani a sportolók táplálkozására. Az egyesület ezen a téren is nagyon derűlátó, s reméli, hogy az élelmiszer többségét ajándékba kapják. Eddig ígéretet kaptak 32 000 bajor burgonyagombócra, napi 40 kg sertéshúsra, 200 virslire, 10 tonna ömlesztett sajtra, nagy mennyiségű pudingporra, gyümölcslére, tejkonzervre. Egy csokoládégyár naponta 600 000 db. csokoládétáblát ajándékoz a sportolóknak és az újságíróknak. Az egyesület eddig 600 ezer márka pénzbeli támogatást kapott. A bankokban 5000 porcelánmalacot helyeztek el és az önkéntes adakozók ebbe dobhatják adományukat. Az egyesület vezetői azonban sokkal jobban örülnek a tárgyi adományoknak, és abban bíznak, hogy ajándékként kapják az olimpiai falu bútorát, 1000 szoba függönyét, 20 000 ágyra ágyneműt, 20 000 személy kosztolásához szükséges evőeszközt, az időmérő eszközöket és még sok minden mást. Az olimpiához azonban még sok minden másra is szükség van. Pl. 20 000 hamutartóra, 100 000 vállfára, 10 000 papírkosárra, edényre, sporteszközökre, szőnyegekre stb. SODDEUTSCHE ZEITUNG CSIGÁK TÁMADÁSA „Minél jobban pusztítják őket, annál többen vannak" „Nincs védekezési" — az eseménykrónikák ilyen címei valamilyen más bolygókról érkezett jövevények váratlan földre szállásának beharangozásaként hangzottak, pedig egyáltalán nem titokzatos jövevényekről volt szó. Az ellenség neve nagyon és régóta ismert; achatina fulica, azaz egy csigafajta. Tömegesen lepték el a városok peremét, az utakat, lelegelték Florida mezőit és ültetvényeit. Ez a csigafajta eléri a 25 centiméteres bosszús igot, s floridai megtelepedésének története igen érdekes. Egy ötéves fiúcska, aki Haiti partvidékén töltötte vakációját, három tarka páncélzatú csigát vitt haza emlékbe. Anyja ugyan megparancsolta otthon, hogy dobja el a „förtelmes csúszómászókat", a fiú makacskodott, mire anyja megfogta a három csigát és kidobta a kertbe. Rosszul tette. Akkor még ugyanis nem sejtették, hogy az anya a legfalánkabb ragadózókat engedte szabadon. A csigák rövidesen felfalták a füvezetet, a citruszféléket, körülrágták a fák kérgét, s még a házak faláról is a meszet, melyre a csigaház építésére van szüksége szervezetüknek. Ez az egész történet magva. Nem volna olyan szörnyű, hogyha a csigák nem szaporodnának oly fantasztikus gyorsan. Egy csigacsaládnak egy év alatt háromszori szaporodásból származó utódai egymilliárdra gyarapították a csigacsaládot. Nem nehéz elképzelni ennek következményeit. Amíg .ez a csigafajta kelet-afrikai őshazájában élt, nagyon szerény „telepes életmódot" folytatott, mert nemigen kalandozhatott el: természetes ellenségei nem engedték meg elterjedését, fennmaradt a biológiai egyensúly. A múlt század elején az achatina csigafajta azonban merő véletlenségből elkerült Mauritius és Réunion szigetre. Ott elszaporodott majd 1847-ben egy hajó üregeiben bevándorolt Indiába. Az indiaiak számára ez örökre emlékezetes esemény marad. Az ártalmatlannak látszó, szarvait meresztgető lény felfalta az egész termést. Mivel itt nem voltak természetes ellenségei, elterjedt az ázsiai földrészen. 1860-ban a sző szoros értelmében kizabálta a Komori-szigeteket, 1900-ban pedig Ceylont. 1928ban átterjedt Malájföldre, tönkretette a tea- banán-, és kávéültetvényeket, sőt a kaucsuk- és cltruszfákat sem kímélte. A vándorcsigák 1931-ben Kínában is hallattak magukról, öt év múlva Jáván és Szumatrán tűntek fel, majd innen egy ugrást tettek a Hawaii-szigetekre. A sült csigát kedvelő japánok 1938-ban behurcolták az achatinát a Marian-szigetekre, tíz év múlva pe- * dig a leszerelt amerikai katonák magukkal vitték az Egyesült Államok csendes-óceáni partvidékére. A száraz kaliforniai éghajlat azonban nem kedvezett a csigának. Az achatina húsz év múlva kerülőúton mégis eljutott Amerikába. Mi mindennel kísérleteztek ellene! Elrendelték tömeges gyűjtését, prémiumot fizettek minden száz kilogramm csigáért, vegyszerekkel irtották az achatinát. Hasztalanul. Ekkor őshazájukból, Kelet-Afrikából tekintélyes mennyiségű békát hoztak — ezek ugyanis otthon a csigák örök ellenségei. De csak otthon. Amerikában ugyanis megkedvelték a haslábúakat és ügyet sem vetettek a csigákra. Jean Dorst francia tudós ezt a jelenségét az élettani környezetbe történt elővigyázatlan emberi beavatkozás szomorú következményének tartja. LECTURE POUR TOUS A madarak igen nagy veszélyt jelentenek a repülőgépekre. Számos angliai repSlőtéren Idomított sólymokkal védik a légiteret a madaraktól. OGONYOK Szakember Az amerikai Blackingben érdekes versenyt rendeztek, melynek résztvevői ' abban mérték össze erejüket, hogy kl tudja gyorsan és jobban bepelenkázni a csecsemőket. Egy Donald Space nevű nőtlen fiatalember győzött, aki egy üzletben mint csomagoló dolgozik. Győzelme után több házassági ajánlatot kspott. Emberbarát vaddisznó A „disznóság" egész ártatla nul kezdődött. Botlo, a Rajna partján élő Johannes Kuchen földműves vadászkutyája egyszer néhány napos teljesen kiéhezett vadmalacot hozntt ha za az erdőből. A paraszt cukros tejjel felnevelte a kis ma lacot és Hannesnek nevezte el. A kis vaddisznó pompásan fejlődött. Amikor Hannes elérte a háromhónapos kort, visszavitték az erdőbe. — „Egy vaddisznó nem való a szobába, a kályha mellé — jelentette ki a neve lőapja. Hannes azonban más véleményen volt. Csődöt mondott minden kísérlet, hogy az erdőben hagyják. Minden egyes al kalommal végig ügette a há romkilométeres utat megszokott otthonába és erélyesen bebocsáttatást kért. Kuchen gazda végiil is feladta a meddő kísérletet: Hannes itthon maradi jelentette ki. QUICK szoknyában A Doni Kozákság Történelmi MAzeumában őrzik ezt a képet, mely az óriási termetű Liza Liszkót és anyját, Jellzaveta Szemjonovnát ábrázolja. Liza szülei normális emberek voltak: anyja 47 éves korában 155 centiméter magas, apja közepes termetű volt. Hároméves korában Liza ls normális gyermek volt, de aztán hirtelen nőni kezdett. Négyéves korában termete már elérte a 106 centimétert, súlya pedig két pud volt. Ötéves korában 124 cm magas és három pud súlyú, hatéves korában 137 cm magas és 56 kilogramm súlyú volt. A 16 éves Jelizaveta Liszko már 226,2 cm magas volt és nyolc pudot, azaz 128 kilogrammot nyomott! Apja halála után nagybácsija lett a gyámja, ö azonban nem volt képes eltartani családját. Ezért gondolt egyet, kocsira ültette Lizát s úgy járták a világot, elképesztve a bámuló közönséget. Liza szép, értelmes és eléggé fejlett volt. Utazása során középiskolai műveltségre tett szert, megtanult németül és angolul. Étvágya mérsékelt volt, normálisan A képen: Liza Liszko és anyja aludt. Berlinben a híres Wirchow professzornak ls megmutatták. A tudós megjegyezte, hogy a lány még Jó fél métert fog nőni. Sajnos, sem az akkori lapokban, sem könyvekben nincs említés Jeilzaveta Liszko további életéről. NVEGTELfA Óriás — A kínai 230-as számú katonai kórházban bravúros műtéttel megmentettek egy munkást, akinek balesetből kifolyólag három részre darabolódott a karja. A képen: A szétroncsolt kéz. A másik képen: A felgyógyult befeg megmentői körében. KITAJ