Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-19 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

TETTEKKEL Egy évtizede, 1960 ban alakult a Dunatőkési Állami Gazdaság. Mélypontról indultak el. az első év végén másfél, a másodikban több mint hárommillió korona hiányzott a tervük teljesítéséből. Majdnem fél évtized telt el, amíg végre felkapaszkodlak, és kedvezően alakult a gazdasági mérlegük. 1987-ben megszerezték a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vándnrzászlaját, 1988-ban a nyugat-szlovákiai kerület vörös zászlaját kapták meg és a múlt évben az „Építésben szerzett érdemekért" állami kitüntetést kapia a gazdaság kollektívája. VÁLASZOLNAK KICSI A BORS... Kz a hasonlat jutott eszembe, miközben Vén Ferenc közgazdász a fejlődést igazoló tényeket sorolta. Ötszázhúsz egyén dolgozik a 2220 hektáros gazdaságban. Földterületük nagysága szerint a kisebb állami gazdaságok csoportjába tartoznak, ha visžbnt a bevételt és a tiszta nyereséget vesszük alapul, akkor a lényegesen nagyobb területen gazdálkodók között is előkelő helyet foglalnak el. Fejlődésükben fordulópont az 1967-es év. Ekkor mutatkozott meg az eredménye az előző évek szorgalmas munkájának. 1968 ban hárommillió, a múlt évben 6 millió 729 ezer korona tiszta nyereséget értek el, a tervezett 3 millió 249 ezer koronával szemben. A munkatermelékenység 1967-ben egy dolgozóra számítva 59 884 korona volt, tavaly elérte a 63 785 koronát. Ugyanezen időszakban az átlagbér 1788 koronáról 1889 koronára emelkedett. Vagyis a válságos években is megtartották a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedése közötti helyes arányt. Az elmondottakból adódik a kérdés: miben rejlik eredményeik titka? E kérdésre nem lehet egy mondattal felelni. Néhány hete azt hallottam, hogy a dunatőkési gazdaság fejlődése rendkívüli jelenség, ilyen iitemű fejlődés nem jellemző az állami gazdaságokra. Ez a vélemény csak részben igaz, mivel Szlovákiában az állami gazdaságok eredményei kimutathatóan emelkednek, sőt' nem a dunatőkési gazdaság az egyetlen, ahol a fejlődés ugrásszerű. Az eredmények indítóokai után kutatva az első helyen említeném, hogy a politikai és gazdasági vezetésről alkotott teljes képben dominál a pártbizottság és a gazdasági vezetés elvtársi kapcsolata. Az összüzemi pártbizottságban négy alapszervezeti elnök, munkások és gazdasági vezetők kaptak helyet. A 13 tagú pártszerv képes reálisan megítélni mind a politikai, mind a lényeges szakkérdéseket. S a bizottság összetétele eleve kizárja az esetleges „kétvágányúság" kialakulását, így a pártbizottság és a gazdasági vezetés nem hoz ellentétes határozatokat. Az eltérő véleményeket a pártbizottság ülésén vitatják meg, és a határozatok elfogadása után már senki nem „okoskodhat", ekkor már csak a teljesítés formája képezhet vitát. A közgazdász így summáz: rend és fegyelem nélkül nem lehet eredményt elérni. VEZETŐ SZEREP Kovács Endre gépesítő, hat éve az üzemi pártbizottság elnöke, tevékeny részese a fejlődésnek. — Politikai és gazdasági célkitűzéseink alapja a párt vezető szerepének érvényesítése. Munkaformáink és -módszereink gyakorlati tapasztalatunkból formálódtak. Nem utasításokkal vezetünk, a párttagokra építünk. Ugyanakkor azt valljuk, hogy az emberekkel végzett munka — még a szakirányítás is — politikai munka. Ez szabja meg kapcsolatunkat a párton kívüli vezetőkkel. Aki rendelkezik a tisztsége betöltéséhez szükséges szakképzettséggel és emberi értékekkel — jellemes, igazságos, becsületesen dolgozik, képességeit a gazdasági feladatok teljesítésére fordítja — azt megbecsüljük és éppen úgy segítjük tekintélye megszilárdításában, mint a kommunista gazdasági vezetőket. Tények bizonyítják, hogy a gazdaság egy évtizedes történetében a motor szerepét a pártszervezet töltötte be. Az összüzemi pártbizottság jó munkája pozitiven hatott az alapszervezeti bizottságokra. Az indulást követő évek gazdasági mérlege mindig mínuszt mulatott, és az éjszakákba nyúló vitákban ekkor kristályosodott ki az elhatározás: hosszú távra kell tervezni, módosítani kell a termelés struktúráját. A megfontolt irányítás, a beruházások és a szorgalmas munka eredményeképpen 1967-ben négymillió korona nyereséggel zárták az évet. Építettek korszerű baromfitelepet, kiszámították, hogy a 21 millió korona beruházás 7,2 év alatt megtérül. Az elmúlt két év eredménye — hatmillió korona volt a tiszta nyereségük — azt bizonyítja, hogy H visszatérülés! idő öt évre csökkenthető. Az összüzemi pártbizottság már hét éve alkalmazza vezető szerepe érvényesítésének egy sajátos formáját: minden hónapban másmás részlegen tartják a bizottság ülését. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bizottság tagjai hajnali fél négy órakor már a részlegen vannak és az előzőleg meghatározott szakaszokon alapos ellenőrzést végeznek. Ezután az alapszervezeti bizottsággal és a részleg vezetőivel. megvitatják tapasztalataikat. A pártbizottság ezekkel az ellenőrzésekkel gyakorlati segítséget nyújt a gazdaság vezetőségének, a bizottsági tagok pedig a saját alapszervezetükben hasznosíthatják a tapasztalataikat. HOLNAP ÉS AZUTAN ... A pártbizottság munkáját a holnapra való gondolás, az előrelátás jellemzi. Az 1968— H9-es év nem jelentett „törést" a pártmunkában, a párttagokkal folytatott beszélgetéseken csupán egy párttagot töröltek a szervezetből passzivitás miatt. A többiek — 87-en — ünnepi ülésen vették át az új tagkönyvüket. Ugyanakkor a pártbizottság nem titkolja, ho#y az ideológiai nevelés a múltban náluk is háttérbe szorult, mivel elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Ezért elsődleges feladatuknak tartják a párttagok aktivitásának növelését. Ha sikerül azt elérniük, hogy minden párttag konkrét pártfeladatot kap. akkor majd többen szólalnak fel az alapszervezetek gyűlésein is. Mert tiszteletre méltó, ha azt mondja egy munkás: „mi elsősorban jól dolgozunk", de aki párttag, annak intenziven bővíteni kell a politikai ismereteit is. Csak így lesz képes a párttagságból eredő feladatok teljesítésére, az emberek között végzett munkára, a pártonkívüliek véleményének formálására. A tettek és az egyéni példamutatás szakaszán elismeréssel szólhatunk a pártszervezetek kezdeményezéséről. Az összüzemi pártbizottság a szakszervezettel karöltve szervezi a termelési feladatok túlteljesítését. A múlt évben a CSKP KB májusi ülésének határozata után vállalták, hogy a szerződéses kötelezettségen felül 1,5 millió korona értékű terméket adnak piacra. Vállalásukat több mint félmillió koronával túlteljesítették. Az idén nagyobb a termelési tervük, mint a múlt évben, gabonafélékből azonban csupán közepes hozamra számíthatnak. Fő jövedelmi forrásuk a baromfitelep, az állattenyésztés, a kertészet és a gyümölcstermelés lesz. Tervlik 4 millió 315 ezer korona nyereséggel számol, az év első öt hónapjában hárommillió korona volt a nyereségük. Ugyanakkor a dolgozók vállalták, hogy az év végéig még több mint fél millió korona értékű terméket adnak a piacra terven felül. Az első negyedévben már 300 ezer korona értékű árut adtak el. MINDENKI A MUNKAHELYÉN A gazdaság vezetősége a jövedelem jelentős részét beruházásokra fordítja. Nagyon megfontoltan formálják a termelés struktúráját, vigyáznak, hogy^ a „váltások" ne okozzanak jövedelemcsökkentést. A múltban a dolgozók között elhangzottak olyan megjegyzések is, hogy „ha nem építenénk olyan sokat, akkor magasabb lehetne a keresetünk". A pártbizottságok siettek megmagyarázni a dolgozóknak, hogy ezek a vélemények tájékozatlanságból erednek. Hiszen ha nem építették volna fel a baromfitelepet, nem telepítettek volna szőlőt és gyümölcsöst, nem gondoltak volna a talajjavításra, az új gépek beszerzésére, akkor ma aligha lehetne 1900 korona a dolgozók havi átlagkeresete. Természetesen az állatgondozók 3500—4000 koronát is keresnek. — Nem véletlen az, hogy mi nem küzdünk munkaerőhiánnyal — mondja Vontszemű Frigyes, a szakszervezeti bizottság elnöke. A kereseten kívül ebben jelentős szerepet játszik az is, hogy a gazdaság nagy összegeket fordít a lakáskérdés megoldására. A részlegeken üzemi és szövetkezeti lakások építésével sikerült megoldani a munkaerőkérdést. A múlt évben 19 dolgozónak adtunk stabilizációs kölcsönt, az idén eddig heten jelentették be igényüket. Azoknak is segítséget nyújtunk, akik .családi házat építenek. Az idén körülbelül 140 dolgozónk építkezik. Aki házat épít, az a gazdasághoz köti életét, az továbbra is itt akar dolgozni és élni. Ezeknek az embereknek nem közömbös, mi történik a gazdaságban, sőt azt is tudni akarják, miként van biztosítva a holnapuk. Nem véletlen, hogy beszélgetés közben többen is megjegyezték: a gazdaságból élünk. Ami a hétköznapok gyakorlatában azt jelenti: aki jobban dolgozik, többet termel, az többet keres és jobban élhet. Ez a felismerés tükröződik a dolgozók munkájában, az elért eredményekben. Ök tettekkel válaszolnak a legfelsőbb pártszerv felhívására. CSETÖ IÁN OS Szeptemberben magyar osztály nyílik a tornaijai ruhagyár tanonciskolájába

n Szakmát tanulnak Az üzem mellett működő tanonciskolának fontos szerepe van. Alexander Šupena elvtárs szívesen ad felvilágosítást a problémákról. Jelenleg 183 ipari tanulót foglalkoztat az üzem, tanít az iskola. Sokan közülük nyelvi nehézségekkel küzdenek, mert többségükben magyar nemzetiségűek, az iskola tanítási nyelve pedig szlovák. Ezért a legnagyobb zökkenők a szaktantárgyak oktatásában tapasztalhatók. A jövő tanévre elég sok a jelentkező. A felvételire 120 tanuló jött el. Érthető, mert Tornaija és környéke a rimaszombati járás legsűrűbben lakott területe, mintegy harmincezer ember él ezen a területen. Zömében magyar fiatalok jelentkeztek. A tanításukkal kapcsolatos probléma azonban megoldódott, mert szeptembertől kezdve magyar osztályt is nyitnak. Egy szakképzett tanerőt már szerződtetett az üzem a magyar fiatalok oktatására. A szaktanárgyakat tehát magyar nyelven fogják tanítani. A többi tantárgy oktatásának kérdése is megoldódik, mert ezek tanítására a helyi magyar KAI ad majd „kölcsön" pedagógusokat. Az igazgató elvtárs nagyon hiányolja, hogy nincs az iskolának internátusa, s így a környékbeli tanulók a városban, albérletben kénytelenek lakni. Egyébként az oktatás időtartama, akárcsak a többi tanonciskolában, itt is három esztendő. Egy hétig elméleti, egy hétig gyakorlati oktatásban részesülnek a tanulók. Azok a tanulók, akik jó eredménnyel fejezik be az iskolát vagy továbbképeztetik magukat az ipari szakközépiskolákban, vagy az üzemben dolgoznak majd, mint szakmunkások. A ruhaüzemi látogatás során sok érdekes dolgot tudtunk meg, majd végül ellátogattunk a műhelybe, ahol a fiatal iparitanulók a jövőbeli szakmájuk gyakorlati munkájával, a szabással és a varrással ismerkednek meg. P1ERZCHAI.A JÓZSEF ÚJ ÜZEM ÉPÜL BÁTORKESZIN Az elmúlt évek folyamán a munkaerők elhelyezése sok gondot okozott a komáromi járásban. Főleg a téli hónapok alatt, amikor a szövetkezetben csupán a belső munkákra szorítkozhattak. Ezekben az években jelentős munkaerőelszivárgás" volt észlelhető egyrészt az ipari üzemekbe, másrészt a cseh országrészekbe, ahol sokkal kedvezőbbek voltak a kereseti lehetőségek. A járás illetékes szervei, valamint a hnb funkcionáriusai közös erővel igyekeztek orvosolni a bajokat. Ezeket csak részben sikerült megoldani. Az utóbbi években e téren jelentős fordulat következett be. A járás több községében ipari jellegű üzemek létesülnek. Az ezekben az üzemekben foglalkoztatott munkaerők száma igen számottevő lesz. Ogyallán sörgyárat, Gútán egy motorkerékpár- alkatrészeket gyártó üzemet építenek. Ugyancsak Ogyallán egy borfeldolgozó építését kezdik meg. Bátorkeszin a bratislavai Meopta létesít üzemrészleget, ahol mechanikai és optikai termékeket fognak gyártani. Zapletaj Vince hnb-elnök arról tájékoztatott, hogy ez év májusában megegyezés jött létre az említett üzem igazgatósága és a község vezetősége között, hogy három hektár területen még ez évben megkezdik a munkacsarnokok és az adminisztrációs épületek építését. De már ezt megelőzően a volt hnb épületében augusztus elsején megkezdik a termelést. Egyelőre csak szerény keretek között. A termelés két műszakban folyna, és egy-egy műszakban 15—15 munkás dolgozna. További munkásokat az anyaüzembe irányítanak. Az induláshoz szükséges gépeket már a helyszínre szállították és megkezdték beszerelésüket. Mint már említettem, az új munkacsarnokok építését ts megkezdik, ahol a tervek szerint 1973-ban már 150—160 munkaerőt foglalkoztatnak majd. A további évek folyamán a munkaerők foglalkoztatása jelentősen növekedne és 1980 ig az üzem dolgozóinak létszáma elérné a 600 főt. A beruházásra szánt összeg — beleértve a gépi berendezéseket is — meghaladja majd a 16 millió koronát. Azonban nincs kizárva, hogy a további években újabb beruházásokra kerül sor. Az új üzem nemcsak Bátorkeszi, hanem a környező falvak fejlődésére is kedvező hatással lesz. Arról nem is szólva, hogy a dolgozóknak nem kell majd Párkányba, Komáromba vagy éppen a cseh országrészekbe utazniuk munka után. Az új üzemben biztos megélhetést falának a község és a szomszédos községek dolgozói. De a felnövő nemzedék számára is teremtődnek foglalkoztatási lehetőségek. ANDRISKIN JÓZSEF