Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-19 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

TETTEKKEL Egy évtizede, 1960 ban alakult a Dunatőkési Állami Gazdaság. Mélypontról indultak el. az első év végén másfél, a másodikban több mint hárommillió korona hiányzott a tervük teljesítéséből. Majdnem fél évtized telt el, amíg végre felkapaszkodlak, és ked­vezően alakult a gazdasági mérlegük. 1987-ben megszerezték a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium vándnrzászlaját, 1988-ban a nyugat-szlovákiai kerület vörös zászlaját kapták meg és a múlt évben az „Építésben szerzett érdemekért" állami ki­tüntetést kapia a gazdaság kollektívája. VÁLASZOLNAK KICSI A BORS... Kz a hasonlat jutott eszembe, miközben Vén Ferenc közgazdász a fejlődést igazoló tényeket sorolta. Ötszázhúsz egyén dolgozik a 2220 hektáros gazdaságban. Földterületük nagysága szerint a kisebb állami gazdaságok csoportjába tartoznak, ha visžbnt a bevételt és a tiszta nyereséget vesszük alapul, akkor a lényegesen nagyobb területen gazdálkodók között is előkelő helyet foglalnak el. Fejlő­désükben fordulópont az 1967-es év. Ekkor mutatkozott meg az eredménye az előző évek szorgalmas munkájának. 1968 ban hárommil­lió, a múlt évben 6 millió 729 ezer korona tiszta nyereséget értek el, a tervezett 3 millió 249 ezer koronával szemben. A munkaterme­lékenység 1967-ben egy dolgozóra számítva 59 884 korona volt, tavaly elérte a 63 785 ko­ronát. Ugyanezen időszakban az átlagbér 1788 koronáról 1889 koronára emelkedett. Vagyis a válságos években is megtartották a munka­termelékenység és az átlagbérek növekedése közötti helyes arányt. Az elmondottakból adódik a kérdés: miben rejlik eredményeik titka? E kérdésre nem le­het egy mondattal felelni. Néhány hete azt hallottam, hogy a dunatőkési gazdaság fejlő­dése rendkívüli jelenség, ilyen iitemű fejlődés nem jellemző az állami gazdaságokra. Ez a vélemény csak részben igaz, mivel Szlovákiá­ban az állami gazdaságok eredményei kimu­tathatóan emelkednek, sőt' nem a dunatőkési gazdaság az egyetlen, ahol a fejlődés ugrás­szerű. Az eredmények indítóokai után kutatva az első helyen említeném, hogy a politikai és gazdasági vezetésről alkotott teljes képben dominál a pártbizottság és a gazdasági veze­tés elvtársi kapcsolata. Az összüzemi pártbi­zottságban négy alapszervezeti elnök, mun­kások és gazdasági vezetők kaptak helyet. A 13 tagú pártszerv képes reálisan megítélni mind a politikai, mind a lényeges szakkérdé­seket. S a bizottság összetétele eleve kizárja az esetleges „kétvágányúság" kialakulását, így a pártbizottság és a gazdasági vezetés nem hoz ellentétes határozatokat. Az eltérő véle­ményeket a pártbizottság ülésén vitatják meg, és a határozatok elfogadása után már senki nem „okoskodhat", ekkor már csak a teljesí­tés formája képezhet vitát. A közgazdász így summáz: rend és fegyelem nélkül nem lehet eredményt elérni. VEZETŐ SZEREP Kovács Endre gépesítő, hat éve az üzemi pártbizottság elnöke, tevékeny részese a fej­lődésnek. — Politikai és gazdasági célkitűzéseink alapja a párt vezető szerepének érvényesí­tése. Munkaformáink és -módszereink gya­korlati tapasztalatunkból formálódtak. Nem utasításokkal vezetünk, a párttagokra épí­tünk. Ugyanakkor azt valljuk, hogy az embe­rekkel végzett munka — még a szakirányítás is — politikai munka. Ez szabja meg kapcso­latunkat a párton kívüli vezetőkkel. Aki ren­delkezik a tisztsége betöltéséhez szükséges szakképzettséggel és emberi értékekkel — jel­lemes, igazságos, becsületesen dolgozik, ké­pességeit a gazdasági feladatok teljesítésére fordítja — azt megbecsüljük és éppen úgy segítjük tekintélye megszilárdításában, mint a kommunista gazdasági vezetőket. Tények bizonyítják, hogy a gazdaság egy évtizedes történetében a motor szerepét a pártszervezet töltötte be. Az összüzemi párt­bizottság jó munkája pozitiven hatott az alap­szervezeti bizottságokra. Az indulást követő évek gazdasági mérlege mindig mínuszt mu­latott, és az éjszakákba nyúló vitákban ekkor kristályosodott ki az elhatározás: hosszú táv­ra kell tervezni, módosítani kell a termelés struktúráját. A megfontolt irányítás, a beru­házások és a szorgalmas munka eredménye­képpen 1967-ben négymillió korona nyereség­gel zárták az évet. Építettek korszerű barom­fitelepet, kiszámították, hogy a 21 millió ko­rona beruházás 7,2 év alatt megtérül. Az el­múlt két év eredménye — hatmillió korona volt a tiszta nyereségük — azt bizonyítja, hogy H visszatérülés! idő öt évre csökkenthető. Az összüzemi pártbizottság már hét éve al­kalmazza vezető szerepe érvényesítésének egy sajátos formáját: minden hónapban más­más részlegen tartják a bizottság ülését. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a bizottság tagjai hajnali fél négy órakor már a részle­gen vannak és az előzőleg meghatározott sza­kaszokon alapos ellenőrzést végeznek. Ezután az alapszervezeti bizottsággal és a részleg vezetőivel. megvitatják tapasztalataikat. A pártbizottság ezekkel az ellenőrzésekkel gyakorlati segítséget nyújt a gazdaság veze­tőségének, a bizottsági tagok pedig a saját alapszervezetükben hasznosíthatják a tapasz­talataikat. HOLNAP ÉS AZUTAN ... A pártbizottság munkáját a holnapra való gondolás, az előrelátás jellemzi. Az 1968— H9-es év nem jelentett „törést" a pártmunká­ban, a párttagokkal folytatott beszélgetéseken csupán egy párttagot töröltek a szervezetből passzivitás miatt. A többiek — 87-en — ünne­pi ülésen vették át az új tagkönyvüket. Ugyanakkor a pártbizottság nem titkolja, ho#y az ideológiai nevelés a múltban náluk is hát­térbe szorult, mivel elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Ezért elsődleges fel­adatuknak tartják a párttagok aktivitásának növelését. Ha sikerül azt elérniük, hogy min­den párttag konkrét pártfeladatot kap. akkor majd többen szólalnak fel az alapszervezetek gyűlésein is. Mert tiszteletre méltó, ha azt mondja egy munkás: „mi elsősorban jól dol­gozunk", de aki párttag, annak intenziven bővíteni kell a politikai ismereteit is. Csak így lesz képes a párttagságból eredő felada­tok teljesítésére, az emberek között végzett munkára, a pártonkívüliek véleményének for­málására. A tettek és az egyéni példamutatás szaka­szán elismeréssel szólhatunk a pártszerveze­tek kezdeményezéséről. Az összüzemi pártbi­zottság a szakszervezettel karöltve szervezi a termelési feladatok túlteljesítését. A múlt év­ben a CSKP KB májusi ülésének határozata után vállalták, hogy a szerződéses kötelezett­ségen felül 1,5 millió korona értékű terméket adnak piacra. Vállalásukat több mint félmil­lió koronával túlteljesítették. Az idén nagyobb a termelési tervük, mint a múlt évben, gabonafélékből azonban csupán közepes hozamra számíthatnak. Fő jövedelmi forrásuk a baromfitelep, az állattenyésztés, a kertészet és a gyümölcstermelés lesz. Tervlik 4 millió 315 ezer korona nyereséggel számol, az év első öt hónapjában hárommillió koro­na volt a nyereségük. Ugyanakkor a dolgozók vállalták, hogy az év végéig még több mint fél millió korona értékű terméket adnak a piacra terven felül. Az első negyedévben már 300 ezer korona értékű árut adtak el. MINDENKI A MUNKAHELYÉN A gazdaság vezetősége a jövedelem jelentős részét beruházásokra fordítja. Nagyon meg­fontoltan formálják a termelés struktúráját, vigyáznak, hogy^ a „váltások" ne okozzanak jövedelemcsökkentést. A múltban a dolgozók között elhangzottak olyan megjegyzések is, hogy „ha nem építenénk olyan sokat, akkor magasabb lehetne a keresetünk". A pártbizott­ságok siettek megmagyarázni a dolgozóknak, hogy ezek a vélemények tájékozatlanságból erednek. Hiszen ha nem építették volna fel a baromfitelepet, nem telepítettek volna sző­lőt és gyümölcsöst, nem gondoltak volna a talajjavításra, az új gépek beszerzésére, ak­kor ma aligha lehetne 1900 korona a dolgozók havi átlagkeresete. Természetesen az állat­gondozók 3500—4000 koronát is keresnek. — Nem véletlen az, hogy mi nem küzdünk munkaerőhiánnyal — mondja Vontszemű Fri­gyes, a szakszervezeti bizottság elnöke. A ke­reseten kívül ebben jelentős szerepet játszik az is, hogy a gazdaság nagy összegeket for­dít a lakáskérdés megoldására. A részlegeken üzemi és szövetkezeti lakások építésével sike­rült megoldani a munkaerőkérdést. A múlt évben 19 dolgozónak adtunk stabilizációs köl­csönt, az idén eddig heten jelentették be igé­nyüket. Azoknak is segítséget nyújtunk, akik .családi házat építenek. Az idén körülbelül 140 dolgozónk építkezik. Aki házat épít, az a gazdasághoz köti éle­tét, az továbbra is itt akar dolgozni és élni. Ezeknek az embereknek nem közömbös, mi történik a gazdaságban, sőt azt is tudni akar­ják, miként van biztosítva a holnapuk. Nem véletlen, hogy beszélgetés közben többen is megjegyezték: a gazdaságból élünk. Ami a hétköznapok gyakorlatában azt jelenti: aki jobban dolgozik, többet termel, az többet ke­res és jobban élhet. Ez a felismerés tükröző­dik a dolgozók munkájában, az elért ered­ményekben. Ök tettekkel válaszolnak a leg­felsőbb pártszerv felhívására. CSETÖ IÁN OS Szeptemberben magyar osztály nyílik a tornaijai ruhagyár tanonciskolájába n Szakmát tanulnak Az üzem mellett működő tanonciskolának fontos szerepe van. Alexander Šupena elvtárs szívesen ad felvilágosítást a problémákról. Jelenleg 183 ipari tanulót foglalkoztat az üzem, tanít az iskola. Sokan közülük nyelvi nehézségekkel küzdenek, mert többségükben magyar nemzetiségűek, az is­kola tanítási nyelve pedig szlovák. Ezért a legnagyobb zök­kenők a szaktantárgyak oktatásában tapasztalhatók. A jövő tanévre elég sok a jelentkező. A felvételire 120 tanuló jött el. Érthető, mert Tornaija és környéke a rima­szombati járás legsűrűbben lakott területe, mintegy har­mincezer ember él ezen a területen. Zömében magyar fiata­lok jelentkeztek. A tanításukkal kapcsolatos probléma azonban megoldódott, mert szeptembertől kezdve magyar osztályt is nyitnak. Egy szakképzett tanerőt már szerződtetett az üzem a ma­gyar fiatalok oktatására. A szaktanárgyakat tehát magyar nyelven fogják tanítani. A többi tantárgy oktatásának kér­dése is megoldódik, mert ezek tanítására a helyi magyar KAI ad majd „kölcsön" pedagógusokat. Az igazgató elvtárs nagyon hiányolja, hogy nincs az is­kolának internátusa, s így a környékbeli tanulók a város­ban, albérletben kénytelenek lakni. Egyébként az oktatás időtartama, akárcsak a többi tanonciskolában, itt is három esztendő. Egy hétig elméleti, egy hétig gyakorlati oktatás­ban részesülnek a tanulók. Azok a tanulók, akik jó ered­ménnyel fejezik be az iskolát vagy továbbképeztetik magu­kat az ipari szakközépiskolákban, vagy az üzemben dolgoznak majd, mint szakmunkások. A ruhaüzemi látogatás során sok érdekes dolgot tudtunk meg, majd végül ellátogattunk a műhelybe, ahol a fiatal iparitanulók a jövőbeli szakmájuk gyakorlati munkájával, a szabással és a varrással ismerkednek meg. P1ERZCHAI.A JÓZSEF ÚJ ÜZEM ÉPÜL BÁTORKESZIN Az elmúlt évek folyamán a munkaerők elhelyezése sok gondot okozott a komáromi járásban. Főleg a téli hónapok alatt, amikor a szövetkezetben csupán a belső munkákra szorítkozhattak. Ezekben az években jelentős munkaerő­elszivárgás" volt észlelhető egyrészt az ipari üzemekbe, másrészt a cseh országrészekbe, ahol sokkal kedvezőbbek voltak a kereseti lehetőségek. A járás illetékes szervei, valamint a hnb funkcionáriusai közös erővel igyekeztek orvosolni a bajokat. Ezeket csak részben sikerült megoldani. Az utóbbi években e téren je­lentős fordulat következett be. A járás több községében ipari jellegű üzemek létesülnek. Az ezekben az üzemekben foglalkoztatott munkaerők száma igen számottevő lesz. Ogyallán sörgyárat, Gútán egy motorkerékpár- alkatrésze­ket gyártó üzemet építenek. Ugyancsak Ogyallán egy bor­feldolgozó építését kezdik meg. Bátorkeszin a bratislavai Meopta létesít üzemrészleget, ahol mechanikai és optikai termékeket fognak gyártani. Zapletaj Vince hnb-elnök arról tájékoztatott, hogy ez év májusában megegyezés jött létre az említett üzem igazga­tósága és a község vezetősége között, hogy három hektár területen még ez évben megkezdik a munkacsarnokok és az adminisztrációs épületek építését. De már ezt megelő­zően a volt hnb épületében augusztus elsején megkezdik a termelést. Egyelőre csak szerény keretek között. A terme­lés két műszakban folyna, és egy-egy műszakban 15—15 munkás dolgozna. További munkásokat az anyaüzembe irá­nyítanak. Az induláshoz szükséges gépeket már a helyszín­re szállították és megkezdték beszerelésüket. Mint már em­lítettem, az új munkacsarnokok építését ts megkezdik, ahol a tervek szerint 1973-ban már 150—160 munkaerőt foglal­koztatnak majd. A további évek folyamán a munkaerők fog­lalkoztatása jelentősen növekedne és 1980 ig az üzem dol­gozóinak létszáma elérné a 600 főt. A beruházásra szánt összeg — beleértve a gépi berende­zéseket is — meghaladja majd a 16 millió koronát. Azon­ban nincs kizárva, hogy a további években újabb beruházá­sokra kerül sor. Az új üzem nemcsak Bátorkeszi, hanem a környező fal­vak fejlődésére is kedvező hatással lesz. Arról nem is szól­va, hogy a dolgozóknak nem kell majd Párkányba, Komá­romba vagy éppen a cseh országrészekbe utazniuk munka után. Az új üzemben biztos megélhetést falának a község és a szomszédos községek dolgozói. De a felnövő nemzedék számára is teremtődnek foglalkoztatási lehetőségek. ANDRISKIN JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents