Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-18 / 169. szám, szombat

ÉJFÉL már régen elmúlt, de B hajnal még nem halványította a sötétséget. Talán azért fordult meg olyan nyugtalanul ágyúban a szövetkezet mechanizátora, Szerencsés Sándor. Eh, sötétség ide, sötétség oda, kelni kell — ezt parancsolja az időt óra nélkül is érzékelő ember minden porcikája. Fel is kel. Kinéz. Az ég felhős. Szemerkél az eső. De csak any nyira, hogy megpuhítsa kissé az érett gabonát és műhelybe kényszerítse a kombájnosokat, akik az utóbbi két napon úgy belelendültek a munkába, mintha a tatár kergette volna őket. De most megálljt parancsol az Időjárás. Legalábbis néhány órára. Vagy ki tudhatja, menynyi időre. Annyi bizonyos, hogy a kombájnok ettől az alig erős harmatnak nevezhető szemerkéléstől sem „haraphatnak" addig a gabonába, amíg a nap vagy a szél, vagy mindkettő közös erővel szárazra nem simogatják a lábon álló gazdag termést. A szövetkezét elnöke, a barna-piros arcú Fehér Károly hasonlóképpen morfondíroz. Csak annyira permetezték be a felhók a gabonát, hogy a gépeket tétlenségre kényszerítsék, de eső nem esett. Kémleli az égboltot. Ritkulnak a felhők. A szemerkélés ls alábbhagy, örül, avagy boszszankodik a somorjai szövetkezet elnöke? Az aratás sürgős, a föld, a vetemények szomjaznak. Pedig a vártnál kevesebb az árpa hektárhozama, jó lenne, ha jobban fizetne a kukorica. A szokottnál talán néhány perccel később találkoznak a vezetők. Egy kicsit valamenynyien bosszúsak. Nem sokáig tart a megbeszélés, megy mindenki a dolgára. Mert a munka egy pillanatra sem állhat meg, süthet a nap, fújhat a szél, eshet az eső, csapkodhat a mennydörgős mennykő, itt tennivaló mindig akad. Nem is kevés. ' Tíz óra tájban újra együtt vannak a funkcionáriusok. Már távolról sem olyan bosszús NAPOK hangulatban, miut kora reggel. Dušan Zafko mérnök még mosolyog is, amikor az apró, de sűrűn hulló esőcseppeket figyeljük. Pedig ő a szövetkezet agronómusa, tehát annak a 345 hektár búza, 150 hektár árpa, 10—10 hektár őszi és tavaszi takarmánykeverék betakarításának gondja részben az ő vállát is terheli. De kell az eső, mert még sok minden marad a földben az aratás után is. Szerencsés mechanizátor is derűlátó, öt kombájnjuk van, ezeket tapasztalt szakemberek kezelik. A kombájnokon ugyanis a javítóműhely emberei dolgoznak, ők javították, tehát ismerik ls a gépeket, s ez meg is látszik a teljesítményen. Elég pár nap jó, kedvező idő és befejezhetik a gabonabetakarítást. Miközben erről beszélgetünk a mechanizátorral, az elnök kesernyésen jegyzi meg: — Sajnos, azt nem mondhatjuk, hogy valamennyi gabonánk rövidesen raktárba kerül. Körülbelül 60 vagonnyi gabonának nincs férőhelye. Hát igen, ez alól az országos probléma alól a somorjai szövetkezet sem kivétel. Mészáros György mérnök, üzemgazdász ezzel kapcsolatban meg is mondja a magáét. r- Ez a raktárhiány elsősorban ugyan a veszteségben fog megmutatkozni, de nemcsak abban, hanem az önköltségi mutatókban is. Tavaly például jól álltunk, mert nem kellett hurcolni, forgatni a gabonát. Egy mázsa búza termelési költsége 78,8 korona volt, az árpáé 58, a repcéé 180,3 korona, s ez a jövedelmezőséget számítva a búzánál 172 százalék volt, az árpánál 191, a repcénél pedig 181,7 százalék. — És az idén mire lehet számítani? — Az még a jövő titka — szól közbe az elnök. — De reméljük a legjobbakat. Az üzemgazdász szerint általában nem lesznek rosszabbak a mutatók. Általában. Ezt abból ítéli meg, hogy tavaly a repce 12,6 mázsát adott hektáronként, most már fedél alatt van a 30 hektár termése, hektáronként 24,05 mázsát takarítottak be, s ráadásul az idén többet is fizetnek mázsájáért. Tehát ez sokat jelent majd az árpa kisebb jövedelmezőségének kiegyenlítésénél. A HEKTÁRHOZAMOKRÓL még nem beszélnek. Ezek a nyugtalan nyári napok másra terelik figyelmüket. Gyakran kémlelgetik az eget. A kedvező idő miatt. De mint Fehér elvtárs mondta, egyformán izgulnak esőért és napsütésért. Bár lenne nekik mindkettőből éppen annyi, amennyi kell. HARASZTI GYULA - Ű J FILMEK• ••••••••••••••a Rendezik a nyitvatartási időt (ČSTK) — A CSSZSZK kormánya e hónapban foglalkozott az ötnapos munkahét és a rövidített munkaidő bevezetésének gazdasági és szociális következményeivel. Megállapította, hogy jelenleg a dolgozóknak több mint 95 százaléka (az efsz-ek kivételével) dolgozik hetente 42,5 órát, emellett az átlagos heti munkaidő 41,6 óra. A CSSZSZK kormánya ragaszkodik a szocialista társadalom ezen vívmányainak megtartásához. Ehhez azonban ki kell küszöbölni azokat a fogyatékosságokat, amelyek a munkaidő lerövidítésével és az ötnapos munkahétre való átmenettel kapcsolatban felmerültek. A ČSTK munkatársa erre vonatkozólag néhány kérdést tett fel Božetech Foréteknek, a CSSZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium dolgozójának, aki többek között a következőket mondotta: „Idén szeptember 1-től kezdve néhány kötelező és egységes elv alapján rendezik a kiskereskedelemben az eladási időt, hogy a dolgozók személyes ügyeiket és bevásárlásaikat munkaidőn kívül végezhessék el. Az egész országban tehát hétfőtől péntekig úgy módosítják az eladási időt, hogy megfeleljen valamennyi dolgozónak, ugyanakkor meghosszabbítják az eladási időt a munkaszüneti napokat megelőző napokon, és bővítik a szombaton nyitva tartó üzletek számát. Az üzlethez hasonlóan a közszolgáltatási üzemek üzemeltetési idejét is rendezik, ugyanakkor a posta is emeli a szolgálatok színvonalát. Szeptember 1-től szombaton több gyógyszertár lesz nyitva. Emellett természetesen az itt említett rendezések során szem előtt tartják e munkahelyek alkalmazottainak törvényes munkaidejét. A nemzeti bizottságok, az útlevél- és vízumigazgatóságok, tehát a polgárokkal kapcsolatot fenntartó államigazgatási szervek a hét bizonyos napján 18 óráig meghosszabbítják a hivatalos időt. A nemzeti bizottságok a szombati szolgálatokért, például az eskettetésekért nem kérhetnek magasabb illetékeket, mint más munkanapon. A CSSZSZK kormányának döntése szerint a fenti nyitvatartási és üzemelési időhöz igazítják a gyermekbölcsődék és óvodák üzemidejét is. A munkaidő jobb kihasználásával a túlórák számát a lehető legkisebbre csökkentik. A kormány az erre vonatkozó határozat befejező részében hangsúlyozta, hogy felelősségre vonják a szervezetek vezető dolgozóit, ha nem küszöbölik ki azokat a fogyatékosságokat, amelyek a munkaidő lerövidítésével és az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban eddig még sok helyütt fennállnak." 1970 VII. 18. A z apák napját fogjuk ün" nepelni, így időszerű a kérdés: Ki az apa? Az apa — tekintet nélkül falura, vallási meggyőződésére és arcszínére —• apa. Az apa olyan személy, akit alkonyatkor a felesége így fogad: — Akarod tudni, hogy ma mit műveltek csemetéid? Az apa olyan ember, aki egész éjszaka lesi, hogy lánya mikor tér haza a találkáról, és csak akkor alszik el, amikor fia elindul a randevúra. Az apa az, akihez a gyerekek fellebbeznek, ha anyjuk tiltakozik, hogy későig fennmaradjanak. / Az anya rásóz minden problémát, amelyben nem akar egyedül dönteni: — Ezt kérdezd meg apádtól. Az apa gyerekeinek pénzt ad kávéházra, hogy ott apjuk szidalmazásával kellemesen töltsék idejüket, mivel nem érti meg őket. Az apa nevén van a gépkocsi, amelyet fia minden este szeretne kölcsönkérni. Az apa az, aki nem tűri, hogy éjfélkor a hálószobában vad dzsessz bömböljön és az unalomig ordibálja: — Kapcsold kii Az apát hívják az iskolába, amikor a legtöbb a munkája, mivel kislányát vagy fiát cigarettázáson kapták a mosdóban. Az apa az az ember, aki nem bízik egyetlen fiúban sem, aki kocsikázni viszi a lányát. ART BUCHWALD: Az apa az az ember, aki képtelen megérteni, hogy gyerekei miért nem akarják hallgatni háborús élményeit. Olyasvalaki ő, aki nem tudja felfogni, miért nem hat gyerekeire az az érv, hogy ő átélte a gazdasági válságot és a semmiből kezdte. Az apa az a népszerű mamlasz a televízióműsorokban, akinek mindenki túljár az eszén. Az apa képtelen megérteni, hogy milyen nagyszerű dolog a marihuana és a gyerekeknek miért nem ízlik az alkohol. Az apa az az ember, akihez kiskorú lánya képes lenne férjhez menni, hogy megszabaduljon az anyjától. Az apa egyik legfőbb je'ladata, törődni azzal, hogy fia rendesen van-e megnyírva. Az apa az, akinek felesége szemére veti, hogy aj nagyon engedékeny, b) rettenetesen szigorú, c j nemtörődöm, d) vele szemben mindig a gyerekek pártját fogja. Az apa az az ember, akinek fogalma sincs, mit él át az ifjú nemzedék és szent meggyőződése, hogy mindent elpuskáz. Az apa az a személy, akinek az egyetemista fia vagy leánya pénzért telefonál, hogy megszervezhessék a tüntetést, amelyen elítélik mindazt, amiért az apjuk küzdött. Az apa előfordul a legváltozatosabb színárnyalatban és alakban. Akár hiszik, akár nem, neki is vannak jó és rossz tulajdonságai, büszkesége és bűntudata — mint mindenkinek. A tudósok azzal fenyegetőznek, hogyha tökéletesítik a mesterséges megtermékenyítést, egyáltalán nem lesz szükség apákra. Ľ z súlyos csapás lenne a világra. Igen kevesen kívánják azt, hogy az apák hibájuk ellenére — kivesszenek. AZ ALVILÁG PROFESSZORA A magyar filmgyártásnak valahogy nincs szerencséje a krimífilmekkel. Az elmúlt évek aránylag sikertelen próbálkozásai után ez a mostani film is csak kis túlzással mondható átlagosnak. A film története pedig elég izgalmasnak indul: egy Magyarországon tartózkodó nyugati milliomosnak elrabolják a kisfiái és ezzel zsarolják tetemes összeg kifizetésére. Tovább "már minden úgy megy, mint a karikacsapás: a kedves néző visszafojtott lélegzettel figyeli a rablók szerénységét, akik a kisgyermeket őrizetlenül hagyják egy külvárosi villában, s így a rendőrség emberei az elrablás után alig néhány filmkockával mér meg is találják. Közben persze a „csúnya rabló bácsik" egy megmosolyogtatóan „zseniális" ötlet révén felveszik a váltságdíjat (egy beidomított fajkutya viszi el a helyszínről az értékes ékszert, s közben ragyogó testcselekkel rázza le a „kutyául" meglepődött nyomozókat). A történet itt akár véget is érhetne, hiszen a milliomos megörült kisfiának, a váltságdíj meg nemigen zsugorította össze pénztárcáját. Csakhogy a film készítői mindenáron MAGÁNYOS VADÁSZ A SZÍV (magyar) egész estet betöltő filmet akarlak készíteni, s ezért az előbbi történet egyik mellékszálánál elindulva meggyilkoltatnak egy régiségkereskedőt, akiről mellesleg legalább három perccel a jelenet előtt tudjuk, hogy gyilkosság áldozata lesz, mert ez az epizód olyan sablonosan van előkészítve. A film végén természetesen kiderül, hogy ki a zsaroló és kinek kellett a milliomos pénze. Egy titkot azonban az ügyes nyomozók sem tudtak felderíteni: vajon miért van az, hogy a magyar filmgyártás ilyen gyengécske krimivel rontja le jó hírnevét? Szemes Mihály rendező sem tudott sokat hozzátenni a forgatókönyvhöz: az első képsorokat kivéve nem sikerült feszültséget és izgalmat teremtenie a nézőtéren. Véleményem szerint a film egyetlen erénye a két ellenkező mentalitású nyomozótiszt rokonszenves alakja, akiket Latinovlcs Zoltán és Sinkovits Imre sokszínűen, a művészi filmekhez mérhető színvonalon alakít. Úgy vélem azonban, hogy csupán e pozitívum másfél órányi szórakozásra bizony elég kevés. (amerikai) Szomorújáték, hagyományos formában — ezzel jellemezhető a legtalálóbban a Carson McCullers világhírű, haladó mondanivalójú, humanista állásfoglalású regénye alapján forgatott amerikai film. Csakhogy Róbert Ellis Miller rendező a tömény emberi nyomorúságot, az elviselhetetlen magányt émelyítően szentimentális köntösbe öltöztette. A film fő hőse egy süketnéma, de csupaszív magányos fiatalember, aki szellemileg fogyatékos, ugyancsak süketnéma védencéről gondoskodik. Szerepel ezenkívül a filmben rákbeteg néger orvos, ifjú férj, akinek a börtönkórházban levágják a lábát, iszákos fiatalember, béna apa, önfeláldozó anya, magányos fiatal leány, aki nem találja helyét a világban és akit EGY ESTE, EGY VONAT Y ves Montand és Anouk Aimeé neve fémjelzi ezt a belga—francia koprodukcióban készült filmet, melynek története a valóság és az álom határát súrolja. André Delvaux, sajátos látás módú belga rendező a lélektani drámát egy főiskolai tanár és egy színházi kosztümtervezőnő kapcsolatára, a köztük kialakult meg nem értés és diszharmónia elemeire építette. A johan Daisne novellája alapján förgatott filmben a halál gondolata gyakran visszatérő motísenki sem ért meg. A fiatalember a jótettek egész sorát cselekszi, mindenkit meghallgat, mindenkin segít, de öt senki sem hallgatta meg ... A film legfőbb erénye: a haladó mondanivaló (a néger kérdéssel kapcsolatban elfoglalt álláspont). Szót kell ejtenünk a kiváló színészi játékról is, a süketnéma férfit alakító Alan Arkinról, aki hihetővé tudta tenni a szomorújátékot. (Alan Arkin fiatal Brodway-sztár, akit első ízben a közelmúltban vetített Várj, míg besötétedik eímű amerikai film gengszterbanda-főnökének szerepében láthattunk.) jó pártnernek bizonyult Sandra Loke, a magányos leány életrekeltője. A filmben ugyancsak figyelemreméltó alakítást nyújt Percy Rodriguez, a néger orvos szerepében. (belga—francia) viuii, ámbár kevésbé világos, hogy a rendező ezzel milyen célt követett. A lehangoló, a különleges atmoszférát teremtő film a színes technika révén helyenként hatásos és költői képet fest a flamand vidékről. Yves Montand és Anouk Aimeé mélyen átélt, tónusgazdag és kulturált játéka minden bizonnyal komoly figyelmet és elismerést érdemel, s feltehetőleg ennek köszönhető, hogy sokan megnézik a filmet, azonban csalódottan hagyják el a nézőteret... -ymV s tf'T VfftH i VELEM NEM, ASSZONYOM a címe az NDK legújabb bűnügyi komédiájának, mely egy nemzetközi divatbemutató „Ipari kémkedéséről" szól — szép lányokkal, látványos jelenetekkel, festői helyszínekkel és néhány remek színésszel. Roland Oehme és Lothar Warneke rendezők elképzeléseinek megvalósításában nagy segítséget nyújtott a rendezőként, forgatókönyvíróként és színészként egyaránt ismert (s a filmben kettős szerepel alakító) Rolf Römer. A színes, szélesvásznú filmben Annekatrin Bürger és a lengyel Krystyna Mikolajewska is szerepel.