Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-14 / 165. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. július 14. KEDD BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 165. szám Ára 50 fillér A Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta az 1969. évi zárszámadást Aktív a tavalyi mérleg A szlovákiai költségvetés teljesítése folytatólagos konszolidációnk barométere • Bírák választása a plenáris illés napirendjén • Képviselői interpellációk (TUDÓSÍTÓN KTÖL) — Tegnap reggel ONURE/ KLOKOČ, az SZNT elnöke nyitotta meg a Szlovák Nemfeti Tanács idei 9. ülésszakát, amelynek napirendjén elsősorban a Szlovák Szo­cialista Köztársaság 1969. évi zárszámadásának jóváhagyása szerepelt. A szlovákiai parlament elnöke üdvözölte az ülésen megjelent Két új minisztert, JURA] BUSA építésügyi és mű­szaki minisztert, illetve ŠTEFAN CHOCHOL oktatásügyi mi nisztert. majd a képviselők jóváhagyták a napirendet. Az állami zárszámadás elő­adója MILOŠ HRUŠOVSKÝ, az SZNT tervezési és költségvetési bizottságának elnöke volt. Be­szédében hangsúlyozta, hogy az állam föderatív elrendezése óta ez az első zárszámadás, ame­lyet a törvény értelmében a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjesztenek jóváhagyásra. Ür vendetes, hogy ez az első mérleg aktívnak bizonyult. A szlovákiai költségvetési kiadá­sok és bevételek nemcsak ki­egyensúlyozottak, hanem 294,:i millió koronát tesz ki a költ­ségvetési többlet. Ez egyik két­ségbevonhatatlan jele annak, hogy az állami költségvetés, a CSKP KB tavalyi májusi reali­zációs irányelveivel összhang­ban, aktív eszköze lett népgaz­daságunk konszolidálásának. Nem kis dolog ez, ha tekintet­be vesszük, hogy gazdaságunk­ban még 1969 első felében szá­mos negatív jelenség volt ta­pasztalható, amelyek közvetle­nül fenyegettek az infláció ve­szélyével. Pártunk és államunk céltudatos szabályozó intézke dései azonban fordulatot idéz­tek elő. amelyet tükröz a zár­számadás is. A kormány megbízásából FRANTIŠEK MtŠEJE pénzügy­miniszter indokolta az SZSZK állami zárszámadásának kor­mányjavaslatát. Ű is rámutatott a költségvetés konszolidáló jel­legére, s annak jelentőségére, hogy alig egy esztendő leforgá­sa alatt, valamennyiünk vállve­tett igyekezetével, a társadalmi és a gazdasági életben sikerült megújítanunk a párt vezető sze­repét, érvényre juttatnunk a népgazdaság irányításában az egységes állami tervet és erősí lenünk az állami költségvetés befolyását. „Ez a fordulat — hangsúlyozta — a marxizmus­leninizmus tanítására támaszko­dó pártunk aktív és elvszerű politikájának eredménye". A továbbiakban rámutatott ar­ra, hogy a költségvetési többlet ugyan kedvező jelenség, vi­szont ezzel önmagában nem le­hetünk elégedettek. A többletet ugyanis elsősorban úgy hoztuk létre, hogy szigorú takarékos­sági intézkedéseket foganatosí­tottunk, korlátoztuk a költség vetési kiadások merítését. A vállalátok azonban csak 95,5 százalékra tettek eleget az ál­lammal szembeni befizetési kö telezettségeiknek, ami arról ta­núskodik, hogy nem tettek ele get a termelés gazdaságosabbá tétele valamennyi követelmé­nyének, nem aknázták ki elég­gé sem a munkaidőt, sem az állóalapokat, túlságosan nagy volt az anyagfogyasztás, hiá­nyosságok voltak az anyagellá tásban és a munka szervezésé­ben is. Az 1969. évi zárszáma dás különben tükörképe annak is, tjogy tavaly rendkívül meg nőttek a munkatermelékeny séggel alá nem támasztott bé­rek és fizetések, különösen az év első felében még nem volt egyensúlyi helyzet a piacon és rendkívüli igényeket támasztot­tak a beruházási építkezéssel szemben. 1969 első felének prognózisa nagyon rossz volt, viszont az év második felében bekövetkezett a már említett fordulat, s ez magyarázza a mérleg végered­ményben elfogadható alakulá­sát. A pénzügyminiszter különben kiemelte azt a körülményt, hogy a szlovákiai állami költ­ségvetés 40,7 milliárd koronás tételéből 51 százalékot fordítot­tunk a kulturális és szociális szükségletek kielégítésére, 46 százalékot a gazdaság igényei­nek fedezésére és csak 2,4 szú zalékot a közigazgatásra. A vita első felszólalója ONUREI SÜLETY képviselő volt, aki az SZNT ipari bizottsága nevében foglalkozott iparunk fejlődésének néhány pozitív vonásával és egyben rámutatott a felmerülő problémákra is. Hangsúlyozta, hogy tavaly nem sikerült teljesen hasznosítanunk a költségvetés iparmozgósító hatását. Rendkívül rossz volt például a munkaidő kiaknázá­sa. Az üzemekben általában 10—12 százaléka kárbavész, sőt esetenként még ennél i« több. Általában azonban az ál­lami költségvetés megalapozta a szlovákiai gazdaság konszo­lidálásának feltételeit. EMIL PÍŠ képviselő, az SZNT mezőgazdasági és élelmezés­ügyi bizottságának tapasztala­tairól szólva dokumentálta, hogy a jó pénzügyi politika elősegíti á termelés fellendülé­sét. 1969-ben 103,6 százalékra teljesítettük a mezőgazdasági bruttó termelés tervét, s az élelmiszeripar 101,5 százalékos eredményt ért el. Kifogásolta viszont, hogy aránytalanságok mutatkoznak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés ütemében. Kritizálta azt is, hogy egyes termékeknél ala­csony fokú a finalitás. így például Szlovákia adja az or szág hústermelésének 30 szá zalékát, viszont csak 17 száza­lékának feldolgozására képes. Az állami zárszámadás sze repével a kereskedelem, a szol­gáltatások és az idegenforga­lom szemszögéből foglalkozott JOZEF MALINA képviselő. Vé lemenyu szerint a jelek arra mutatnak, hogy kezdenek ki­alakulni a lakosság életszínvo­nala emelkedésének fontos fel tételei. Az áruszállítás például megelőzte a kiskereskedelmi áruforgalom emelkedését, úgy­hogy a piacon a helyzet állan­dósult. MARGITA POTOČNÁ képvise­lő felszólalásában több ténnyel és adattal bizonyította, hogy az iskolaügyben és a kultúrá­ban a költségvetés előre len­dítő tényezőként hatott. Részié tesen beszámolt a szlovákiai iskolaügy tavalyi eredményei ről, de egyben bírálta a hiá nyosságokat is, például a több műszakos oktatást, a tizenöt éves fiatalok elhelyezésének nehézségeit stb. Elsősorban a vasúti tervfel­adatok teljesítésével foglalko­zott FRANTIŠEK SLOBODA képviselő. Rámutatott arra, hogy a vasúti közlekedésben a tavalyi eredmények az 1966-os év szintjén mozogtak. Ennek egyik oka, hogy itt is rosszul használják ki a munkaidőt, ami különösen a szombati és a hétfői napru vonatkozik. (Folytatás a 2. oldalon) Jubilál a Kereskedelmi Kamara (CSTK) — Százhúsz évvel ezelőtt alapították meg Prá­gában az első Kereskedelmi Kamarát. A ČSTK szerkesztő­je néhány kérdést tett fel ebből az alkalomból dr. Ota kar Koutsktjnak, a Csehszlovák Kereskedelmi Kamara elnökének. Az elnök többek között a következő­ket mondotta: ..Az első Kereskedelmi Karna ra megalakítása a cseh ország ré?zl>en még az Osztrák—Ma­gyar Monarchia idejére esik. Küldetése az volt, hogy megvéd­ve az iparosok és a kereskedők érdekeit. Ez a Kereskedelmi Kamara — túlélve minden rend­szert — a mai napig is fenn­áll. A cseh kamarákon kívül Bratislavában és a köztársaság további városaiban is létesítet­tek kamarákat. 1945, majd 1948 után vala mennyi kereskedelmi kamara a Csehszlovák Kereskedelmi Ka­marában egyesült. Céljuk a csehszlovák árunak, a csehszlo­vák külkereskedelemnek a pro­pagálása. a szabadalmak figye lemmel kísérése, a minőség problémáival való foglalkozás volt. Ma a kereskedelmi kama­rák jelentősége különböző, aszerint, vajon kapitalista, vagy szocialista országok gazdasági szervezeteiről van-e szó. Különbözik tehát a kereske­delmi kamarák gazdasági össze­tétele és szervezeti struktúrája Is. Néhol teljes mértékben a nagyvásárokon, a kiállításokon való részvétellel foglalkoznak. A kapitalista országokban a kamarák a magánvállalatok ér­dekszervezetei. A szocialista or­szágokban a kamarák szem előtt tartják tagvállalataik ér­dekeit s ezeknek információkat, szolgálatokat nyújtanak. Kama­ráink külföldön megszervezik a csehszlovák technika napjait, s együttműködnek a külföldi kereskedelmi kamarákkal. Sike res az együttműködés példáit, a lengyel, a magyar, a japán, az angol és a jugoszláv kama­rával, SZOVJETUNIÓ Jövő év márciusára összehívták az SZKP kongresszusát Moszkva — Az SZKP' Közpon­ti Bizottságának tegnap Moszk­vában megtartott plenáris ülése elhatározta, hogy a jövő év márciusára összehívják a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusát — közölte a TASZSZ hírügynökség. Az SZKP XXIV kongresszusa meghallgatja a párt Központi Bizottságának tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet Leo­nyid Brezsnyev ad elő. A nép­gazdaságfejlesztési ötéves terv DÉLKELET-ÁZSIA J (1971—1975) irányelveiről Alek szej Koszigin számol be. A kongresszus megválasztja a párt központi szerveit. Az SZKP Központi Bizottsá­gának tegnapi plenáris ülésén — amely elhatározta a XXIV. kongresszus összehívását — e napirendi ponttal kapcsolatban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tartott beszámolót. A plenáris ülés résztvevői fog­(Folytatás a 2. oldalon | Paktum a felszabadítási mozgalom ellen? Bangkok —• A thaiföldi kor niány és a saigoni rezsim olyan új indokínai paktum létrehozá sát javasolja, amely elsősorban a felszabadítási mozgalom el­len irányulna ebben a térség­ben. Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszter tegnap be jelen tette, hogy Ky saigoni alelnök legutóbbi látogatása során et ről a kérdésről tárgyalt Bang kokban. Thanat Khoman kijelentette azt is, hogy ennek a paktum nak Thaiföld, Dél-Vietnam, Laosz és a Phnom Penh-i rend­szer lennének a tagjai. Ugyan­akkor azonban, amikor nemrég hasonló paktum létrehozását javasolta Thieu saigoni elnök, a tervet Souvanna Phouina laoszi miniszterelnök elvetette. Phnom Penh — A Lon Nol re zsim sürgősen újabb erősítése ket vezényelt Kompong Som térségébe, ahol a felszabadító erők nagyarányú támadására le­het számítani. A múlt hét végé tői kezdődően valóban nagyobb számú felszabadító erőt vontak össze e rendkívüli stratégiai je­lentőségű kikötőváros térségé be. A Phnom Penh-i katonai szó vivó megerősítette, hogy a sza­badságharcosok bevették a Kirir nevű fürdővárost, amely mint­egy 90 kilométerre fekszik a fővárostól a Kompong Som fe­lé vezető útvonalon. A megfi­gyelők úgy vélik, hogy a kam­bodzsai hazafiak meg akarják nehezíteni az összeköttetést Kompong Som és a főváros kö­zött. Mint már többször hang súlyoztuk, Kompong Som rend kívüli fontosságú az ország kő­olajellátása szempontjából. A hírügynökségi jelentések (Folytatás a 2. oldalon| KÖZEL-KELET EBAN JAVASLATA /eruzsálem — Aljba Ebau iz­raeli külügy miniszter a közel -ke­leti válság rendezése első lépé seként nem hivatalos találkozót javasolt Izrael és az EAK kö zött. Az izraeli parlamentben elmondott beszédében rámuta tott, hogy Izrael és az EAK képviselői e találkozón meg egyeznének a „hivatalos tár gyalások tartalmában és meg szervezésében". Bár a megfigyelők első kotn­mentáraiban Eban nyilatkoza­tát bizonyos engedményként értékelik, mivel első ízben nem beszél „közvetlen tárgyalások ről" és hajlandó közvetítő se gítségét is igénybe venni, mégis valószínűtlen, hogy az EAK ezt a javaslatot elfogad ná. Eban ugyanis hasonlóké pen, mint a múltban, egyes arab országokkal — ebben az esetben az EAK-kal — akar tárgyalni nem pedig az összes országgal, melyekkel szemben Izrael agressziót követett el, s melyek területét, megszállva tartja. Az EAK eddig minden ehhez hasonló javaslatot visz­szautasított, mint olyan manő vert, mely az arab egység ve­szélyeztetésére irányul. Kairó — Hétfőre virradó é|­jel két egyiptomi kommandó kelt át a Szuezi-csatornán és izraeli állásokat támadott meg. A kairói katonai szóvivő sze rint az izraeliek súlyos veszte­ségeket szenvedtek. A szóvivő elmondotta azt is, hogy a két harci alakulat meg lepetésszerű támadást Hajtott végre az ellenséges állások el­ten a csatorna déli térségében. A sikeres támadás befejezté­vel az egyiptomi alakulat vesz­teség nélkül vonult vissza állo­máshelyére annak ellenére, hogy az izraeli hadvezetés tü­zérséget és légierőt is bevetett ellenük. Ezt a támadást megelőzően az egyiptomi légvédelem siker­rel verte vissza az izraeli lé­gierő támadását. A tizenkét re pülőgépből álló raj célja az egyiptomi állások bombázása volt a Szuezi-csatorna mentén. Újabb repülőgép-eltérítés Damaszkusz — Egy 25 éves szaúd-arábiai állampolgár re­volverrel a kezében kényszerí­tette a Boeing 707 típusú szaúd­arábiai személyszállító repülő gép pilótáját, hogy változtassa meg a menetirányt és szálljon le Szíria fővárosában, Damasz­kuszban. A repülőgép 148 uta­sával Riadból Bejrút felé tar­tott. A szíriai hivatalokat meg­lepte a repülőgép váratlan le­szállása, hiszen a kőolajveze­ték megjavítása körüli viták óta Szaúd-Arábia repülőgépei nem használhatták a szíriai re pii lőtereket. A repülőgép mintegy három óra hosszat vesztegelt a da inaszkuszi repülőtéren, majd utasainak nagyobb részével folytatta útját Bejrút felé. A repülőgép elrablóját a szíriai hi­vatalok hallgatják ki.

Next

/
Thumbnails
Contents