Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-12 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó

A Karlovy Vary-i tornateremben villognak a pengék és időnként elhangzik egy-egy „nőies" csatakiáltás is. Folynak — mégpe­dig túlfűlött légkörben — az országos női vívóbajnokság küz­delmei. Érthetően senki sem hiányzik a legjobbak közül, és az is természetes, hogy csaknem mindenki abban bizakodik: majd neki sikerül, tgy reménykedett Rácz Katalin is, a tavalyi és az idei országos rang lista első helyezettje ... nem ok nélkül. Felkészültsége, formája alapján az első számú esélyesek közé tartozott. Az első fordulóból simán jutott tovább, inajd a következő akadályokat is zökkenő nélkül vette, és ve­retlenül jutott a döntőbe. Itt ragyogóan vívutt, senki sem tudta legyőz­ni. Ritkán látható teljesítménnyel nyerte élete első országos bajnok­ságát. Két nappal később a Duna ut­cai magyar tannyelvű iskola tor­natermében ülünk és beszélge­tünk. Természetesen elsősorban az '•rszágos bajnokságot elevenítjük fel, részletesen boncolgatva az eseményeket. Aztán hirtelen elha tarozással így szólok az újdon­sült országos bajnoknőhöz: — Kati, én magát bemutatom az Űj Szó olvasóinak! — Interjú? — kérdi elkomolyod­va. — Igen, de azért neiu kell el­szontyolodnia. Nem lesz kellemet­len. — Ö, én nem az interjútól fé­lek. hanem a szüleimtől! — ??? — Most biztosan az lesz az el­ső kérdése, miként jutottam a ví­váshoz — ugye? SZERELME mellett. Ez megnyugtat. Különö­sen jó érzés érezni edzőm közel­ségét. Karlovy Varyban ő is ott volt, na meg anyu és apu is, és mindez nagyon serkentőleg ha­tott. Edzője, dr. Kogler Aladár ta nársegéd, így nyilatkozik védencé­ről: Kati rettentően szorgalmas. Amióta itt jár főiskolára, napon­ta kétszer tart edzést. Nagy a munkabírása! — Elérte már a csúcsot? — Korántsem! Még nem kifor­rott versenyző, akad vívásán ja­vítanivaló bőven. Fiatal, fejlődő­képes vívó, akitől a jövőben sokat várok, mert tudom, akaratban, ki­tartásban nem lesz hiány. — Igaz ez? — kérdezem Kati­tól. — Bizony, ez így van! — De hogyan győzi idővel? — Egyszerűen nem kell annyit moziba járni, szórakozni. Valamiről le kell tudni mondani. — Napi műsora? —7 Fél hatkor kelek, hét órakor már az egyetemen vagyok (gyógy szerésznek készül), és a tanrend­től függően járok edzésekre. Dél­előtt, esetleg délután is a TF-en — ahol edző tanársegéd —, este pedig a szakosztály tornatermé­ben tartok edzést. — Különben mást nem csinál? — Néha tanulok is — mondja nevetve. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a „néha" szócs­ka nein volt teljesen őszinte, inert Kati édesapja elárulta, hogy lánya csupán két dolognak él: a vívás­nak és a tanulásnak. Eddigi vizs­gáit mind kettesre tette le. Ez idén több helyen képviselte Csehszlovákia színeit: Magdeburg, Katowice, Minszk (az ifi VB, ahol nagyon erős mezőnyben az elődön­tőbe jutott), Berlin és Varsó. Itt­hon Szlovákia színeiben szerepelt a lengyetek, az osztrákok ellen. — Hát ... Ezt a kérdést is fel szoktam tenni a nagy eredményt elért sportolóknak. — Ha pedig erre a kérdésre vá laszolok — mondja jóízűen nevet­ve —, akkor engem otthon meg­vernek. A múltban .ugyanis már többször elmondtam, hogy hosszú volt a hajam... de igazán nem folytathatom, mert ebből komoly bajok származhatnak otthon . . És nem mondta! Számomra pedig örök titok ma rad, milyen szerepet játszott Kati hosszú haja abban, hogy most nem az úsaásban, hanem a páston ka matoztatja rátermettségét, tehet ségét, a rendkívüli szorgalomról nem is beszélve. — Azt azonban, remélem, elárul­hatja, mikor kezdett vívni? — Igen! Tizenkét éves korom bao. Addig korcsolyáztam, úsztam, a modern gimnasztikának hódol tam. Szüleim azonban a páston akartak látni. Ezért egy szép na­pon elvittek Pačeňovský mester tornatermébe és ott a tanár úr gondjaira bíztak. így került rátn később a 1 hér vívóruha és ke­zembe vehettem a tőrt is. Az ele­jén bizony nem nagyon tetszett a vívás, de később megszerettem, olyannyira, hogy ma már el sem tudnám képzelni az életemet ked­venc sportom nélkül. — Alig két év telt el, és meg­nyertem az országos középiskolai bajnokságot. Többen hangoztatták, hogy szerencsém volt. Ami persze riagyou felpaprikázott. Elhatároz­tam: megmutatom, hogy nem a szerencsés véletlennek köszönhe­tem a győzelmet. — Hetente három-négyszer jár­tam edzésre, úgy, mint a többiek, ennek ellenére egy évvel később nem tudtam megvédeni elsősége­met, mert pechemre megbeteged­tem. A versenyek előtti betegeske­dések mindmáig végigkísértek sportpályafutásomon. Bár őszintén megvallva, ezt nem is nevezhet­ném balszerencsének, inert anie lyik versenyem előtt nagy volt a zűr — akár betegségről vagy más kellemetlenségről volt szó —, azon eddig még mindig jól szerepel­tem. így volt ez tavaly az osztrák bajnokságon is. Erre magam is jól émlékszem! A kiutazási engedélyt és a vízu­mot alig egy-két órával a verseny kezdete előtt kaptuk meg. Nagy # volt a kapkodás, rohantunk a ha­tárra, maid onnan Bécsbe, de bár­mennyire is igyekeztünk, 15 per ces késéssel érkeztünk a Stadt­halléba. Bécsi barátainknak kö szönhetjük, hogy mégis engedé lyezték a rajtot. S az eredményi Kati remek vívással nyert osztrák bajnokságot. Tizennyolc éves volt akkor. — Hogyan is jutott el eddigi — Ifi koromban egyszer végez­tem az országos bajnokságon a második helyen, de közben elin­dultam a felnőttek versenyein is és eredményeim alapján 1969-ben bekerültem a válogatottba. — Külföldi szereplések. Az első 1989 márciusában, a génuai ifjú­sági VB vott. Az első körből si­mán mentem tovább, a folytatás azonban már nem sikerűit, jött egy „rövidzárlat", és én fájó szív­vel vehettem búcsút a VB-től. Érdekes, a szakemberek azt mondják, Kati robbanékony, kitti nő a küzdőszelleme, eszeseri vív, mégis egy-egy döntő fontosságú csőriében nemegyszer „csődöt mondott". Ez idén már kevesebb volt a rövidzárlat. Miért? — A bajnokságon, hál istennek, egy sem volt. Lehet, hogy a jó kondíció játszott szerepet ebben, nekem azonban az az érzésein: sokat segít, ha valaki áll a pást július 11-én vív a románokkal és a magyarokkal rendezett hár­mas találkozón. Változatos, érde­kes. szép élet. — Melyik a legkellemesebb em­léke? — Mindig a legutóbbi siker, te­hát az országos bajnoki cím. Baj­• nokságot nyerni vereség nélkül dupla öröm. — És a legkellemetlenebb? — Az idei budapesti szereplés első „félideje". Az ORT-re vérmes reményekkel indultam, de az egyé niben nem ment a vívás. A csa­patverseny során azután minden ellenfelemet — szovjet, magyar, román, német — r legyőztem, ami természetesen az egyéni versenybe már nem számított be.' — A jövő? — A legfontosabb az lesz, hogy a „rövidzárlatokat" végleg kikü szöböljem, s akkor már nem lesz rapszodikus a teljesítményem, ha­nem felkészültségemhez mérten a várakozásnak megfelelően fogok szerepelni. Kati most két hetet tölt pihe néssel szülővárosában, Kassán. Utána megkezdi felkészülését az ankarai világbajnokságra. Remél­jük, hogy még sok örömet szerez e sportág híveinek. KOLLÁR JÓZSEF A SPORT VILÁGÁBÓL MEXIKÓ) SZÖLOLE Az olasz futballisták sem vetik meg a bort, s egy igazán jó étkezés, akárcsak a franciáknál, náluk sein képzelhető el ital nélkül. Riváék nem is feledkeztek meg erről Mexikóban, de kiderült, hogy a szállítmány nem érkezett meg idejében, s az olasz csapat btt állt bor nélkül, világbajnok­ság idején. Nem tehettek mást, megkóstolták a mexikói szőlők levét, és elkeseredésüket hamaro­san lelkesedés váltotta tel. Kiderült, hogy a me­xikóiak bora semmivel sem marad el a vendége­kétől. S ha ezt egy olasz állítja, bátran el is hi­hetjük. SZERZŐDÉS - 13 EVESSEL Szinte hihetetlen hír érkezett a labdarúgás böl­csőjéből, Angliából: a Tottenham Hotspur szerző­dést kötött a 13 (tiznehárom!) esztendős Andrew Thompsonnal. Az ír iskolásgyerek „tanulmányi szerződést'' írt alá az említett klubbal, és 16 éves korában az ificsapatban kezd, majd teljes értékű profiszerzödést kötnek vele. A különleges eset ér­dekessége, hogy a gyerekember iránt nagy érdek­lődést tanúsított több angol klub is, például a Manchester United, az FC Liverpool stb. BEST ESÉLVE George Best, az egyik legnépszerűbb angol lab­darúgó pénzutalványt kapott. A feladó, a 10 éves Andrew Pedley, Best nagy csodálója így akart segíteni kedvencén, akit az angol szövetség a tavasz folyamán fegyelmezetlensége miatt pénz­büntetésre ítélt. A lobogó sörényű futballista ugyancsak meghatódott, és természetesen nem fogadta el a kisfiú összegyűjtött pénzét. Benső­séges hangú köszönőlevelet és egy dedikált fut­ball-labda kíséretéljen visszaküldte Andrew-nak az utalványt. EDDYT FELBOSSZANTOTTÁK A jelenlegi legnagyobb „bringás" (kerékpárosl Eddy Merckx óriási fölénnyel vezetett tavaly az olasz körversenyen, amikor doppingvád miatt ki­zárták a versenyből. Később - kiderült, hogy a vádból semmi sem igaz, de Eddyt nem rehabili­tálták: árnyék maradt a nevén. Érthető elkesere­déssel mondta: „Szögre akasztom a paripát, csak előbb hozzávágom a versenybírósághoz..." A pletykák szerint liem találta meg a rendezőket, s ezért a kerékpárt sem akasztotta szögre. Sike­rült azonban felbosszantani őt. Csodálatos soro­zatot produkált: 17:54 perces előnnyel megnyerte a francia körversenyt, magára húzta a sárga és a zöld trikót. Ráadásul megnyerte a hegyi sza­kaszokat is! Első lett a klasszikus Milánó—San Reino távversenyen, a flandriai viadalán; minden­hol! 44 versenyt nyert országúton! Fantasztikus világcsúcs jelenleg is vezet a Tour de France­on . .. A FELDÜHÖDÖTT HÖLGY Hányszor láttuk már a kerítésen átmászó néző­ket, akik altalábau a játékvezetővel szerettek vol­na végezni.. Ezek a vérmes szurkolók eddig a fér­fiak közül kerültek ki. Az egyenjogúság térhódí­tásának újabb jele, hogy a gyengébb nem is meg­jelent a színen, pontosabban a pályán. A Dánia —Írország mérkőzésen egy hölgy a legfanatiku­sabb szurkolókat is megszégyenítve szidta a já­tékvezetőt, a futballistákat, és amikor Ole Soe­rensent őrzője, Dunne már sokadszor térdre kény­szerítette, nem bírta tovább. Berohant a pályára. A sors iróniája, hogy az ír játékost a feldühö­dött hölgytől Soerensen óvta meg. A rendőrség aztán segített a dolgon. A hívatlan vendéget visz­szatessékelték a helyére, ahol ettől kezdve két jól megtermett rendező figyelte mozdulatait. Ál­lítólag ez volt a mérkőzés legizgalmasabb pilla­nata . . . BUGNER - BOGNÁR? A prot'i ökölvívó világa a 19 esztendős angol joe Bugner sikereitől hangos. Legutóbb a nála 12 évvel idősebb Johny Prescott ellen győzött el­söprő fölénnyel. Ellenfele a „zakó" után kijelen­tette: ilyen nagy vereség után nem léphet többet szorítóba, visszavonul. Bugner eddig 24 hivatásos mérkőzéséből huszonkettőt megnyert, s nem vé­letlenül választották 1969-ben Anglia „legtöbb si­kert ígérő ökölvívójának". Bugner neve beleke­rült a világsajtóba, s mindenütt úgy írják: joe Bugner, a magyar származású angol bajnok. Meg nem erősített hírek szerint Bognár az eredeti ne­ve és Szegeden született. Sokan a jövő nehéz­súlyú világbajnokát látják benne. SZAKÁLLAS CSÚCSOK A magyar csúcslisták tanúsága szerint Killer­htann Klára és Szentgáli Lajos egykori rekordja bizony már szakállt növesztett. Killermann Klára 1959-ben érte el 2:52,5 perces, még ma is érvé­nyes 200 méteres mellúszó rekordját. Szentgáli Lajos 1954 ben 1:47,1 perces országos csúccsal nyerte 800 méteren az Európa-bajnokságot. Akkor 1:46,6 volt a világcsúcs, most 1:44,3 perc. mmpí ÚJ szú Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula, föszerkesitohelyetleiek fi Golf Iván és Szőcs Béla Szerkesztőség r Bratislava Gorkij utca 10. lelefon: 537-16 , 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-1B, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, távíró: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalal bratislavai üzeme Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Bratislava. J«senského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Clj Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hírlapszolgátat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — Ústredná eipedicia tlače Brati­slava, Gottwaldovo námestie 48/VII.

Next

/
Thumbnails
Contents