Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-11 / 137. szám, csütörtök

A filmszemle előtt Kulturális é.e ü i ; számottevő eseményének ta.iintjük az évről évre hagyományosan megrendezett filmszemlét. A mozilátogatók körében oly kedvelt és népszerű szemle ez évben már huszonegyedszer kínál jó szórakozási lehetőséget. A korábbi évekhez hasonlóan ez a szemle két részben — nyáron és ősszel — zajlik, le. Szlovákia tiz városában (Bratislava, Banská Bystrica, Košice, Martin, Nitra, Prešov, Trenčín, Magas-Tátra, Žilina, Žiar nad Hronom) június 11—30 napjaiban. A közönség tizenegy ország 15 játékfilmje közül választhat. A filmszemle Bratislavában június 11-én kezdődik s a filmeket a Tatra, a Hviezda, a Slovan, a Praha filmszínházban és a Hviezda kertmoziban vetítik. Tekintettel arra, hogy az általános koncepcióban nem eszk zöltek módosítást, a nyári sr^kaszban jobbára látványos, szórakoztató, könnyű műfajú filmeket tűznek műsorra. A filmszemle valóban nagy választékot kínál, ily módon a közönség számára lehetővé válik, hogy különféle nevettető, izgalmas és tanulságos filmeket tekintsen meg. Ezek közül elsőként említjük meg a Nagy Honvédő Háború eseményeit felidéző, ötrészes színes panoramatikus szovjet filmet, melynek első két része Felszabadítás címmel kerül műsorra. A nagyszabású filmet — mely Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki —, Jurij Ozerov rendezte. Ugyancsak szovjet produkció A sivatag fehér napja című kalandfilm is. A látványos filmek közül figyelemre méltó Henryk Sienkiewicz Pan Wolodyjowski regénye alapján készült kétrészes színes film, melynek címe A kis lovag. Az érdeklődők a magyar filmtermésből Régi nyár címmel zenés filmvígjátékot láthatnak Ruttkay Évával, Venczel Verával, Kiss Manyival és Latinovits Zoltánnal. Fehér farkasok a címe a keletnémet indiánsorozat legújabb részének. Ugyancsak NDK-film a Flórián, a hajtman című könnyed filmvígjáték is a szerelemről, a bátor férfiakról és szép nőkről. A 19. századba kalauzolja a nézőt a bolgár—orosz koprodukcióban készült A betyár kedvese című dráma. Különösen izgalmasnak ígérkezik a Névtelen kémnő című jugoszláv film, mely az első világháború legendás hírű kémnőjének tragikus történetét tárja elénk. Ötletes, játékosan humorú A hongkongi grófnő című angol romantikus komédia, Sophia Lorennel és Marion Brandoval a főszerepben. Angol filmvígjáték a Felesleges óvatosság is, mely arról szól, milyen bonyodalmakat okozott az aszpirin. A szórakoztató filmek közül említést érdemel még a A majmok bolygója című amerikai film, melynek szereplőjeként viszontláthatjuk Charlton Hestont, a közelmúltban játszott Cid főszereplőjét. A szörnyfilmek nagymestere, Alfréd Hitchcock a Madarak című amerikai horror rendezőjeként mutatkozik be. A Psycho című alkotáshoz hasonlóan a Madarak is egyike a legsikeresebb filmjeinek, melyben az emberiséget a váratlan veszélytől óvja. A Lövések a Broodway-n című nyugatnémet film a rettenthetetlen Jerry Cotton — akivel a Dinamit zöldben és a Halál a vörös jaguárban című filmben találkozhattunk — újabb veszélyes kalandja. Hazánk filmgyártását a Zdenék Podskalský rendezte Ördögi mézeshetek című cseh film képviseli, melyben Vlastimil Brodský, Jana Brejchová, Iva Janžurová, Jifina Jirásková, Jan Libíček és mások kellemes és vidám perceket szereznek a nézőknek. A Réztorony című szlovák film a Magas-Tátrában játszódik, s balladikus hangvételben három jóbarát történetét tárja elénk. Reméljük, hogy a XXI. filmszemle nyári szakaszában műsorra tűzött filmek kielégítik a szórakozni vágyók igényeit, hiszen a műsor változatos, figyelmet érdemlő. —ym— ÚRILAKBÚL ÜDÜLŐ Hogy mi volt a keresztneve Virt község egykori földesurának, arra nem emlékeztek azok az építőmunkások, akik az egykor mintegy 1500 hektárt birtokló „kiskirály" tornyos kastélyának tatarozásával és átalakításával foglalkoznak. De a földesurak keresztnevének ismerete lényegében sohasem volt fontos, mert az egyszerű emberek úgysem merték volna Pistinek, fancsinak vagy Ferinek szólítani. Nagyságos vagy kegyelmes urak voltak. A virti földesúrról azonban annyit tudtak, hogy Piebernek hívták. Az építésvezető arra is emlékezett, hogy nemesi előneve is volt, mely így hangzott: Gyerkényi Pieber. A háború után elmenekült. Volt, nincs, jene bánja! Itt maradt azonban utána egy remek épület, mellyel évekig senki sem törődött. Egyidőben a műemlékvédelmi hivatal kitette rá a tábláját, azután azt is levették. A vlrtiek arra gondoltak, kár a szép és főleg nagyon szép fekvésű épületet odavetni az idő vasfogának. Tervezetet dolgoztak ki Gyerkényí Pieber egykori hajlékának a hasznosítására. Az épület enyhe emelkedőn helyezkedik el és várszerűen tekint le a falura. A közelében gyógyvizet találtak, és egy 50 méteres medencét építettek. A házat nyaralóvá alakítják át, ahol a természetet, a csendet, a vizet és a vidék romantikáját kedvelő emberek alkalmasan tölthetik el szabadságukat. Az épületen ügyes mesterek dolgoznak. Ebédlőt csinálnak, s az egykori nagyobb termeket két-három személyes vendégszobákká alakítják át. A ház környékét parkosítják. A Pieber-kastély szomszédságában tálálható a virti csárda. Aki szórakozni akar, jó halászlé és bor mellett erre bőven nyílik lehetősége. A kezdeményező és szorgalmas virtiek révén a komáromi járás turisztikai térképét további értékes megjelölés gazdagítja: Virt község, ahol gyógyvíz és zavartalan pihenés vár az üdülőre. (k. 1.) A nagyüzemi állattenyésztés biológiai alapjai Az állattenyésztés növelésével egyidejűen az állatok takarmányozása is fokozottan megváltozott. Az állattenyésztők az évszázadok óta szokásos zöldtakarmányról áttértek a nagyobb tápértékű, nagy fehérjetartalmú és keményítőértékű tömény takarmányfélcségek etetésére. Megfelelő ismeretek hiányában azonban nem is gondoltak a tápanyagok biológiai értékére és így a tömény tápanyagokkal való etetés a biológiai hatóanyagok hiánya miatt nem hozta meg a kívánt eredményt. A nagyüzemi állattenyésztéssel kapcsolatban a biológusokat elsősorban az érdekelte, hogy az (•gyes állatfajoknak milyen tápanyagokra van szükségük, és a Mllönféle, azonos tápértékű tápanyagok közül melyiket hasznosítják a legjobban. Ennek kiderítésére igen bonyolult anyagcserevizsgálatokat kellett végezniük, amelyek során sikerrel alkalmazták a radioaktív izotópokat. Amint tudjuk, a fehérjék építőkövei az aminosavak. A kísérletek során az állatokkal olyan fehérjetápanyagokat etettek, amelyek a radioaktív izotópokat tartalmazó aminosavakból voltak felépítve. így aztán a fehérjék útját és a felhasználódásukat pontosan figyelemmel tudták kísérni. Az izotópvizsgálatok alapján megállapították, hogy az állati szervezb.ben felhalmozódott zs'itartalék nem állandó jellegű, hanem folyamatosan megújul: a regebben felhalmozódott zsír felbomlll*, vagyis a szervezet felhasználja, és helyette a frissen felvett táplálékból új zsír épül fel. Ugyancsak így derítették ki azt ls, hogy az állati máj fehérJci,nyagának fele kb. 6—7 nap alatt, az izomzat feliér;eanyagának fele pedig 180 nap alatt teljesen megújul, vagyis új fehérjékkel cserélődik kl. Ezzel a módszerre. állapították meg az egyes tápanyagok emészthetőségi fokát, vugyis azt, hogy a táplálékkal felvett anyagok milyen sebességgel emésztődnek meg és hatolnak be a szervezet különféle szöveteibe. — A biológiai hatóanya gok vizsgálata során az is kitűnt, hogy milyen óriási szerepük van a vitaminoknak a termelés mennyiségi f-z m'r.őségi növelésében. Az A-vitamin elsősorban a fiatal állatok fejlődését szabályozza. Teljes hiányuk esetén nemcsak a fejlődésükben maradnak vissza, hanem a súlyuk is csökken. Az A-vitamin hiánya a felnőtt állatokon is súlyos elváltozásokat okozhat. Teljes hiányakor a bör szárazzá válik, a hámsejtek elszarusodnak, a szem szaruhártyája kiszárad és megrepedezik, a mirigyek működése csökken, a gyomoré és a bélmirigyeké is, és emiatt rossz a takarmány kihasználása, a gyomorban és a bélben rothadási folyamat indul meg, amitiek rendszerint súlyos hasmenés a következménye. A-hipovitaminózls a tenyészállatoknál is súlyos zavarokat okoz; az állat vagy elvetél, vagy pedig korcs utódokat hoz a világra. Háziállataink legfontosabb A-provitamin, vagyis karotín for-« rásai a pillangósvirágú zöldtakarmányok, a sárgarépa, a silókukorica és a legelőfű. A B-vitamin csoportba számos vitamin tartozik. A Bi-vitamin vagy aneurln (más néven thiamlnj a szervezet szénhidrát-forgalmában tölt be fontos szerepet. Hiánya esetén a szervezet nem tudja elégetni a táplálékkal felvett cukort. Bi-avitaminózis esetén a galamb és a baromfi megbetegedik és súlyos görcsök között elpusztul; a sertés lefogy, étvágya, érverése, hőmérséklete csökken, végül szívműködési zavarok miatt elpusztul; a lovakon pedig bénulás! tünetek jelentkeznek. A borjú azonban csak kb. 2 hónapos koráig érzékeny a Bivitaminhiányra, mert azután már a bendőjében és a belében szimbiózisban élő baktériumok állítják elő a szükséges B-vitaminmennyiséget. Legfontosabb Bi-vitaminforrások: a friss vagy szárított sör- és pékélesztő, a szemestermények csírája és maghéja. Lisztőrléskor a Bi-vitamint tartalmazó részek a korpába kerülnek, tehát igen értékes takarmány. A B2-vitainin vagy riboflavin hiánya a baromfiállományban okoz súlyos megbetegedést. A csirkék lábujjai görcsösen összehúzódnak, növekedésük megáll. Izmaik sorvadnak, az idegrendszerükben támad ilyenkor elváltozás. A riboflavinhiányra a sertés is érzékeny, a szarvasmarha és a lő azonban nem, mivel a táplálócsatornájukban baktériumok állítják elő a számukra szükséges menynyiséget. A B-vitamin csoportba tartozó nikotinsavamid, piridoxin, pantotensav, biotin, folsav és a Bu-vitamin vagy kobalamin szintén nélkülözhetetlen vitaminfélék az állattenyésztésben. A C-vitamin hiányára háziállataink közül csak a sertés érzékeny, főképp akkor, ha hosszú időn át csak főtt táplálékot kap. A D-avitaminózis következtében az állatok szervezetében súlyos mész- és foszforanyagforgalmi zavarok lépnek fel, amelynek a következménye a rachitis (angolkór). Ilyenkor a csontjuk puhává, hajlékonnyá válik, elgörbül, az izületek megduzzadnak és az állaton időnként súlyos görcsök mutatkoznak, és ennek következtében az állat meg is fulladhat. A takarmányféleségekben valamennyi vitamin közül a D-vitaminból van a legkevesebb. Csupán a napon szárított szénában van némi D-provitamin, ergosterin. Az állatok D-vitaminszükségletüket másképp fedezik: a bőrük faggyúmirigyei által kiválasztott koleszterin a napsugarak hatására D-vitaminná alakul át, amely a bőrből felszívódik és így fejti kl hatását. A kísérletek során a biológusok még egy érdekes megfigyelést tettek. Néha elegendő vitaminjuttatás esetén is olyan tünetek mutatkoznak a kísérleti állatokon, mint az avitaminózis vagy hipovitaminózis esetén. Nagyobb adag vítaminadagolásra a tünetek .megszűntek, amint azonban a vitaminmennyiséget a normálisra csökkentették, újból megjelentek a tünetek. Végre sikerült megfejteni a rejtélyt. Némely tápanyagok olyaq, az egyes vitaminokhoz hasonló vegyületű, de azokkal éppen ellentétes biológiai hatású anyagokat tartalmaznak, amelyek a vitaminok hatását közömbösítik. Ezeket antivitamínoknak nevezték el. Például az egyes harasztok és páfrányok anti-B, vitamint tartalmaznak. Ha tehát ilyen kerül be az állatok táplálékába, rövidesen a vitaminhiány tünetei jelentkeznek rajtuk és megbetegednek. P. P. SZÜL ŐK,; NEV E L Ő K FiR U M A AZ ÖNELLENORZES A GYERMEKKORT rendszerint aranykornak emlegetik, amikor a gyermeknek „mindent megengednek". A gyermekek játékos rakoncátlanságuk során esetenként azonban kisebb kihágást is elkövetnek. Ezek büntetése többé-kevésbé a szülök, illetve a felnőttek megértésétől függ. A csínytevésekért, illetve kihágásokért a legtöbb szülő a gyermeket megbünteti, vannak, akik szidalmazzák, de akadnak olyan családok is, amelyekben a gyermeket még a legnagyobb rakoncátlanság esetén sem fenyegeti semmilyen „veszély", a szülők vak szeretetük folytán elnéznek a gyermeknek mindent. Pedig a gyermek egyszer felnő, s az életben szüksége lesz egy fontos tulajdonságra, az önellenőrzésre. Az önellenőrzés nem más, mint az ember azon képessége, hogy tudatosan ellenőrizze viselkedését és magatartását, hogy az megfeleljen a társadalmi normáknak és szükségleteknek. Köztudott, hogy a magatartásunkat befolyásoló erők különfélék, hasznos, illetve kevésbé hasznos célokhoz vezethetnek. Ám az élet nemcsak kellemes dolgokból áll, a kitűzött célhoz vezető út néha göröngyös, nem mentes az akadályoktól sem. Az akadályok áthidalása, illetve legyőzése nagy mértékben függ az önellenőrzéstől, illetve önuralkodásunktól is, hogy esetenként szinte a fogunkat összeszorítva lemondunk a legkellemesebbről is a kevésbé kellemes dolgokért. Hányszor kísért a gondolat, hogy abbahagyjuk tanulmányainkat, vagy a takarékoskodást, esetleg a nehéž és kitartó munkát, hogy átadjuk magunkat a kikapcsolódásnak, a szórakozásnak, a semmittevésnek. Egyesek az ilyen kísértésnek nem igen tudnak ellenállni, mások viszont igen, és ez nem kis mértékben függ az emberek önuralmától. Az erős akarat, az önellenőrzés, az önuralom nem más, mint egy és ugyanazon érme két oldala — az ember személyisége és jelleme. A kevésbé erős akaratú, gyenge jellemű ember nem tud ellenállni a kísértésnek és gyakran a kellemesebb, igénytelenebb, kevésbé célszerű utat választja, holott egy kitartó és szilárd jellemű egyén a hasznosabb, bár néha távolabbi célok eléréséért fáradozna. Ha igaz az az általános meghatározás, hogy a gyermek mindent ifjúkorában sajátít el, akkor ennek az önellenőrzés esetében is Igaznak kell lennie. Kétségtelen, hogy az ember az önellenőrzést nem sajátítja el egyik napról a másikra. Ez magától értetődik. Viszont általában kevesebb gondot fordítunk a gyermekek ilyen irányú megfontolt nevelésére, holott ez a szülők számára épp olyan lényegbevágó nevelési feladat, mint a többi, sőt mondhatnánk, ez egyike a legfontosabbaknak. A SZULÖK gyermekeiket a tanulás révén szoktathatják önellenőrzésre, illetve szófogadásra. A gyermekek, főleg a kiskorúak csak korlátozott mértékben képesek ellenőrizni önmagukat, erre szoktatni kell őket. Természetüket és érdeklődési körüket a játékosság, a gondtalanság jellemzi. A rájuk bízott feladatoknak, illetve kötelességeknek nem tulajdonítanak döntő jelentőséget, gyakran nem tudják megkülönböztetni a lényegeset és a fontosat a kevésbé komoly vagy lényegtelen dolgoktól. A játék, a szórakozás, a barátok és a sport olyannyira vonzzák, hogy reggeltől estig minden idejüket legszívesebben ennek szentelnék, megfeledkezve az iskolai kötelességekről, a házimunkákról stb. A szó szoros értelmében szinte vívódnak önmagukkal, s naponta konfliktusokat kell leküzdeniük magukban (pl. a futball és a házi feladatok megírásának konfliktusa). A szülők segítsége nélkül az ilyen konfliktust legtöbbször oly módon oldanák meg, mely az oktatő-nevelőmunka szempontjából nemigen lenne kívánatos, azaz a játékot előtérbe helyeznék a kötelességgel szemben. Ezért szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az érdeklődés közt feszülő konfliktust az önellenőrzés megfelelő képessége nélkül nem lehet megoldani. Szülői tekintéllyel a gyermeket ugyan rákényszeríthetjük arra, hogy asztalhoz üljön és tanuljon, azonban a gyermek tudatos akarása nélkül az ilyen tanulás kevésbé lenne hasznos. A gyermek nemigen lenne képes összpontosítani a tananyagra, kényszeredetten látna munkához, éppen ezért az anyagnak csak bizonyos hányadát sajátítaná el. Az ilyen helyzetben felettébb szükséges, hogy a gyermek ellenőrizni tudja viselkedését, érdeklődését, óhajait, és képes legyen lemondani a legcsábítóbb tevékenységről is, hogy eleget tegyen a kevésbé vonzó, ám fontosabb céloknak. Amit tehát általában szófogadásnak nevezünk, tágabb értelmezésben annak a gyermeki magatartásnak a megjelölése, melyet önellenőrzésnek, önuralomnak hívunk. Ennek kapcsán felvetődik bennünk a gyermek önkéntes és tudatos szőfogadásának a kérdése, illetve a felszínes, a megjátszott szófogadás problémája, mely a szülői tekintély, illetve a félelem következtében alakul ki. Az önuralomra nevelés igényes feladatot ró a szülőkre és nevelőkre. Ezt a tevékenységet attól a perctől kell elkezdeni, amikor a gyermek tudatosítja az én fogalmát (gyakorlatilag a hároméves korban), és csak a felnőttkorban fejezhető be. Lépésről lépésre, nap mint nap arra kell tanítanunk a gyermeket, hogy a dolgokat fontosságuk, értékük, szükségességük szerint értékeljék. Arra szoktatjuk őket, hogy magatartásukat az óhajtott szempontoknak megfelelően szabályozzák. Ellentmondásos esetekben felhívjuk figyelmüket arra, hogy a konfliktust az említett szempontok alapján oldják meg, s mindig a fontosság elve alapján mérlegeljék ezeket ős a kevésbé fontos, ám vonzó célt ne helyezzék előtérbe a hasznosabb célok mellőzésével. Hoszszantartó és következetes munkát, sok türelmet igényel, hogy a gyermekkel megértessük ezeket az elveket, s főleg, hogy ezeknek alárendelje akaratát. Komoly nehézségek merülhetnek fel a nevelés során, különösen a serdülőkorban, amikor a gyermek számos fizikai és szellemi változáson megy át. Erre a korra jellemző a szülői tekintéllyel és a szülői paranccsal szemben megnyilvánuló dacosság. A gyermek elkezdi önálló értékrendszerének a kiépítését, mely gyakran ellentmond a szülőkének. Ebben az életkorban, amikor a gyermek fokozatosan önállósul, különösen fontos, bár nehéz, hogy folytassuk a gyermek önellenőrzésre nevelését. A serdülő ifjúság intenzíven keresi a helyét az életben és természetesen nem mentes a tévedésektől. A hibák helyrehozását csak kellő nevelői tapintattal érhetjük el. Dr. CZAKÖ MÁTYÁS Kulturális hírek • Tíz év alatt harminchatezer művel gazdagodott a moszkvai Puskin Múzeum. Picasso, Légér, Guttuso és Fougeron művei szerepelnek a múzeum új szerzeményei között. • Jevgenyij Svarc játékot írt Andersen A király meztelen című meséjéből. A darab francia változatát Georges Sovia készítette el s ezt a francia szöveget mutatja be a Christien Dantetársulat az avignoni fesztiválon. • Végre megjelenik Hemingway Szigetek viharban című posztumusz regénye. A könyv cselekménye a két világháború között s a második világháború alatt játszódik le a Karib-tenger térségében; hőse Thomas Hudson, egy kalandos életű amerikai festő. Q A közelgő Bartók-évforduló alkalmából (1945 szeptemberében halt meg) Ankarában tizenegy tagú emlékbizottság alakult a törökországi ünnepségek előkészítésére. A bizottság elnöke Andnan Saygun zenetudós. 1970. VI. 11.