Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-10 / 136. szám, szerda

Sikertelen merénylet Husszein király ellen nétiány sorban Amman — Kedden reggel is­meretlen tettesek sortüzet adtak le arra az autókaravánra, amellyel Husszein jordániai ki­rály utazott. Az ammani rádió közzétette Talhuni jordániai mi­niszterelnök szerencsekívánatát Husszein királynak, aki hírügy­nökségi jelentések szerint még csak sebesülést sem szenvedett. Kadhafi ezredes, a Líbiai Forra­dalmi Tanács elnöke és Helou libanoni elnök telefonon fejez­ték ki szerencsekívánataikat a jordániai királynak. Megbénult a jordániai főváros élete A hétfői megállapodás ellené­re kedden ismét összecsapások­ra került sor a jordániai had­sereg alakulatai és a palesztinai szabadságharcosok között. A tegnapi nap folyamán szinte ál­landóan lövöldözés döreje verte fel a főváros megszokott életét. Amman forgalma és élete telje­sen megbénult. Hétfő estétől megszakadt a főváros és a kül­föld közötti telefonösszekötte­tés. Az AFP jelentése szerint a mindeddig helyi jellegű csatá­rozásokba bekapcsolódtak az Al Fatah egységei is, amelyek ed­dig semlegesek voltak. Viszon­zásképpen tegnap reggel úgy­nevezett „speciális alakulatok" kapcsolódtak be a harcokba jordániai részről, amelyek be­kerítették a palesztinai ellenál­lási mozgalom főparancsnoksá­gát. A gerillák legfrissebb hír­ügynökségi jelentések szerint kézigránátokkal és aknavetők­kel védekeznek. A kairói Al Ahram című lap szerint Jasszer Arafat, a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet elnöke arra kérte a jordániai vezérkari főnököt, hogy azonnal indítson vizsgálatot az összetű­zések ügyében. Az ammani rádió bejelentette, hogy kedden délután állítólag sikerült tűzszüneti megegyezést kötnie a jordániai kormány és a palesztinai felszabadítási szer­vezet képviselőinek. A rádió be­jelentése szerint mindkét fél a helyzet normalizálására törek­szik. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény szerint vegyes bizottságot alakítanak a helyzet ellenőrzése céljából. Mindkét fél kötelezte magát, hogy vizs­gálatot folytat az incidens ki­robbantásáért felelős szemé­lyek, illetve csoportok megálla­pítása céljából. Sztrájk Jeruzsálemben 1970. VI. 10. (Tudósítónktól) — Kelet-Jeru­zsálemben és főként a hozzá tartozó bibliai óvárost sok kül­földi turista keresi fel. Munka­szüneti napokon különösen nagy itt a forgalom, s valóságos bá­beli nyelvzavar uralkodik a tarka tömegben. Május 30-án, szombaton azonban szokatlanul csendes volt Kelet-Jeruzsálem. A látogatók ugyan most sem maradtak el, de a kelet-jeru­zsálemi arab kereskedők sztráj­kot hirdettek erre a napra, s a sztrájk teljes volt. Zárva volt minden üzlet, kávéház, vendég­lő. Csak a perecet és rágógumit áruló gyerekek, meg a cipő­tisztítók dolgoztak. A közleke­dés normális volt, az iskolák­ban is folyt a tanítás, csak egy leányiskolában rendeztek szim­pátia-ülősztrájkot a növendé­kek. Miért sztrájkoltak a kereske­dők? Ennek egy nagyon régi és egy nagyon újkeletű oka van. A régi ok: a kereskedők évezredes ellenszenve az adó­szedőkkel szemben. Vagyis a Kommentárunk Mit eredményezett az arab világban az izraeli agresszió? Milyen célokat követ ma? Mi­lyenek a válság politikai ren­dezésének perspektívái? Lehet­séges-e egyáltalán ilyen rende­zés? Eezk és hasonló kérdések foglalkoztatják a világ közvéle­ményét a napokban, amikor az úgynevezett „hatnapos háború" kitörésének harmadik évfordu­lója szolgáltatja a világsajtó számára a legkülönbözőbb esz­mefuttatások értékelések és elemzések témáját. Tény, hogy az agresszió há. rom esztendeje alapvető válto­zásokat eredményezett az arab világban. Mindenekelőtt meg­szilárdította a progresszív arab rendszerek helyzetét, illetve nö­velte azok tekintélyét. Sőt, pél­dájuk nyomán az imperialista politikai körökkel szemben mindaddig lojális magatartást tanúsító arab országokban is bizonyos erjedési folyamatot in­dított el. Kézzelfogható ered­ménye e folyamatnak, hogy több, az izraeli agressziótól közvetlenül nem fenyegetett arab országban is demokrati­kus államfórdulat valósult meg. így jöhetett létre a példának okáért Líbia és Sudán és Egyiptom hármas szövetsége, amely ma tán a legszámotte­vőbb politikai erő az arab föld­részen. A „dajani villámháború" te­hát korántsem roppantotta ösz­sze az arab országokat, hanem éppen ellenkezőleg: rádöbben­tette e országok haladó erpit és összefogás, együttműködés és kölcsönös segélynyújtás feltét­len szükségességére. Paradoxon tehát — az imperialista bea­kelet-jeruzsálemi arab kereske­dők a magac adók miatt sztráj­koltak, ám sztrájkjuknak új, s nem is lényegtelen momentu­ma is volt. Követelik a magas­nak tartott jövedelmi adó csök­kentését, s emellett nem akar­ják megfizetni a jövedelmi adó­val kapcsolatos biztonsági hoz­zájárulást. Nem akarnak bizton­sági kölcsönt jegyezni, mint­hogy a hatóságok e pénzt fegy­vervásárlásra akarják fordíta­ni az arabok ellen. Mint ismeretes az izraeli par­lamentben a kommunisták el­lene szavaztak annak a tör­vénynek, amelynek alapján be­kebelezték az 1948 óta Jordá­niához tartozó Kelet-Jeruzsále­met és a bibliai óvárost. A sztrájkoló kereskedők ügyé­vel a minisztertanács is foglal­kozott. A legújabb hírek szerint az adóbeszedést egyelőre fel­függesztették, s egy bizottságot létesítenek az adó nagyságá­nak megállapítására. Az izraeli hatóságok úgy vélik, e bizott­ságba az arab kereskedők kép­viselői is bekerülnek. M. ŠIMONOVSKÝ, a Cseh Szo­cialista Köztársaság iparügyi minisztere a Moszkovszkaja Pravda tudósítójának kijelen­tette: elképzelhetetlen hazánk népgazdasága a Szovjetunió­val való kölcsönös együttmű­ködés nélkül. A CSEHSZLOVÁK—SZOVJET Barátsági Szövetség és a cseh­szlovák televízió szervezésé­ben rendezett barátsági expe­díció, amely május 9-én indult el a szovjet fővárosba, vissza­tért hazánkba. EMIL BODNARASNAK a ro­mán Államtanács elnökhelyette­sének vezetésével hivatalos lá­togatásra Pekingbe érkezett a román parlamenti küldöttség. GUSTÁV HEINEMANN nyu­gatnémet köztársasági elnök háromnapos hivatalos látoga­tásra tegnap Dánia fővárosába érkezett. Heinemann az első német államférfi, aki a második világháború befejezését követő­en ebbe az országba látogat. A FRANCIA KOMMUNISTA PÄRT meghívására május utol­só hetében a Belga Kommunis­ta Párt három tagú küldöttsége tartózkodott tanulmányúton Franciaországban — jelentette be a Humanité tegnapi számá­ban. A belga kommunisták a Francia Kommunista Párt tevé­kenységével s főként szervezé­si kérdésekkel ismerkedtek meg. JOHN VORSTÉR miniszterel­nök hétfőn este hivatalos láto­gatásra érkezett Madridba. Lá­togatásának céljáról mindeddig nem tettek figyelemre méltó je­lentést a hírügynökségek. Bár madridi hivatalos körökből származó értesülések szerint Vorster látogatása „magánjel­legű" tény, hogy megbeszélése­ket folytat majd Franco tábor­nokkal is. AZ AMERIKAI kongresszus a következő évre 357 millió dollárt szabadított fel a raké­taelhárító rendszer kiépítésére. LUXEMBURGBAN a Közös Piac miniszteri tanácsa nyilvá­nosságra hozta azokat a meg­beszéléseknek az időrendjét, amelyeken Nagy-Britannia, Ír­ország, Dánia és Norvégia tag­ságáról döntenek. Az első meg­beszélésre Nagy-Britannia kül­döttségével július 21-én kerül Egy esztendő távlatából A moszkvai Kreml György-termében egy évvel ezelőtt ülé­sezett a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácsko zása, amelyen mintegy 300 küldött vett részt. A záróközle­mény megállapította, hogy ezen a tanácskozáson a kommu­nisták „a nyíltság és testvéri szolidaritás légkörében és szé­les körű nyilvánosság mellett" megtárgyalták korunk legfőbb problémáit. Bár voltak pártok, amelyek nem vettek részt a tanácsko­záson, kijelentették, hogy egyetértenek a konferencia alap­vető céljával; viszont meg kell mondanunk, akadtak olyanok is, akik elutasították a meghívást. Tény az, hogy ki öröm­mel, ki bosszúsággál, de egyértelműen sikeresnek ítélte meg a nagy találkozót. A legfontosabb alapelv, amelyet a . György-teremben ta­nácskozók elfogadtak az, hogy meg kell erősíteni a kommu­nista és munkáspártok, az összes antiimperialista erő akció­egységét. Ebben a kérdésben az összes párt egyetértett, s ezt az alapvető felismerést általánosan elfogadták a konferen­cia résztvevői. Korunkban ugyanis a történelem meghatározó fő ereje a szocialista világrendszer, a kommunista világ­mozgalom és az elnyomott népek nemzeti felszabadító har­ca. Abban is egyetértettek a tanácskozók, hogy az antiimpe­rialista harc sikerének záloga a szocialista világ és a kom munista mozgalom egysége, s ennek az egy célnak az alap­ján minden antiimperialista erő összefogása. E alapvető tételek elfogadását egy olyan konferencián, amelynek előbb az összehívását, később ilyen széles körű rész­vétellel történő megtartását is éveken át lehetetlennek tar­tották, nemcsak kárörvendő ellenfelek, hanem még aggályos­kodó rokonszenvezök is, a nemzetközi kommunista mozga­lom nagy sikere és erejének cáfolhatatlan bizonyítékának tartották. A tavalyi június óta eltelt egy esztendő pedig to­vábbi bizonyságot szolgáltatott az akkor elfogadott, illetve megerősített alapelvek helyességére. Délkelet-Ázsiában bizo­nyosodott be a legjobban az antiimperialista akcióegység fon­tossága. Az év eseményei igazolták a moszkvai konferencia megállapításainak igazát, további küzdelemre, az ott kitűzött célok elérésére köteleznek. Kétségtelen, hogy minél sikeresebben tevékenykedik egy­egy kommunista párt saját országában, annál többet tud hoz­zájárulni a haladás ügyének előreviteléhez. Közzétették a brit parlamenti választások jelöltjeinek névsorát London — A június 18-án sorra kerülő brit parlamenti vá­lasztások nyilvántartásba vett jelöltjei névsorának közzététe­lével kedden döntő szakaszá­ba lépett a választási kampány. A politikai pártok összesen 1819 képviselőjelöltet állítottak. A jelöltek közül 623 munkás­párti, 628 konzervatív, 333 libe­rális, 58 kommunista, 64 skót nacionalista és 36 walesi na­cionalista. A legtöbb jelöltet a Konzervatív Párt állította, amely szinte valamennyi vá­lasztási körzetben jelöl. Az utóbbi napokban a -mun­káspártiak és a konzervatívok egyaránt fokozták a választási propagandát, s túltesznek egy­máson az ígérgetésben. A Konzervatív Párt csökken­teni igyekszik a munkáspárti propaganda hatását, s azzal vádolja a labouristákat, eltúloz­zák a gazdasági sikereket. S ez bizonyos mértékben igaz. Várható, hogy Wilson a válasz­tások után, amelyeken valószí­nűleg győzni fog, újból takaré­kossági intézkedéseket vezet be és befagyasztja a béreket. A kommunista párt megerősítette helyzetét Róma — Olaszországban hét­főn délben befejeződtek a va­sárnap reggel kezdődött tarto­mányi, megyei és községtaná­csi választások. A tizenöt ren­vatkozás, amelynek célja az arab progresszió eltiprása volt, s amelynek sikere érdekében „bizonyos" körök milliárdokat fektettek be — szilárd antiim­perialista tömb létrejöttét ered­ményezte. nai arabok felszabadító harcá­nak. Ezek után érthető, hogy a közel-keleti háborús góc felszá­molása nem véletlenül áll a világpolitikai zajlás homlokte­rében. Ugyanakkor éppen a po­Egyre veszélyesebb feszültséggóc A legutóbbi erőfeszítések, amelyek leginkább az izraeli agresszió fokozódásában nyil­vánulnak meg viszont arra en­gednek következtetni, hogy a Fehér Ház próbálja menteni, ami még egyáltalán menthető. A nagy nyugati olajtársaságok ugyanis egyre jobban érzik, hogy kicsúszik lábuk alól a ta­laj, sőt, mintha kissé elbizony­talanodtak volna, mintha már kevésbé bíznának a katonai megoldás sikerében. Ezt a ten­denciát nem éppen csak Was­hington egyre tétovább maga­tartása támasztja alá az Iz­raelnek szállítandó repülőgé­pek ügyében, hanem nyugati szövetségeseinek visszatáncoló politikája is. Tel Aviv kezé­ben tehát egyetlen fegyver ma­radt csupán: a zsarolás, amely a nemzetközi cionista szerve­zetek hathatós támogatásával és közbenjárásával időnként még „hoz valamit a konyhára." Viszont a perspektívák nem ép­pen rózsásak. Ma már a legkö­zépszerűbb politikus előtt is vi­lágos: az újabb erőszak még hevesebb ellenállást szül. Na­gyobb harci lendületet ad az arab népek, főként a paleszti­litikai megoldás vonatkozásá­ban merülnek fel mindeddig át­hidalhatatlannak látszó ellen­tétek. Izrael és nyugati szövet­ségesei, természetszerűen, mint­egy a fegyveres beavatkozás jogosságát igazolva — bizonyos „engedményeket" akarnak tűz­zel-vassal kicsikarni. Kétségte­len, hogy a megszállt arab te­rületek egy részének a megtar­tásával számolnak, amelyekért kétes értékű politikai kompro­misszumokat kínálnak cserébe. Tán hangsúlyoznunk sem kell, hogy az ilyen alku elfogadha­tatlan az arab országok számá­ra, hiszen annyit jelentene, hogy alapvető jogaikról monda­nak le, arról nem is szólva, hogy egy hasonló „megoldás" ellentétben állna a Biztonsági Tanács határozatával, sőt az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek alapokmányával. Tömören: szentesítené az agresszió ered­ményét. Az arab országok diplomáciá­jának ez a vonalvezetése és nem utolsó sorban szilárd ma­gatartása nyilvánvalóvá teszi, hogy a politikai küzdőtéren is egyenrangú partnerként állnak szemben a Washington — Tel Aviv tengellyel. Ehhez járul hozzá nagy mértékben a szo­cialista országok, mindenek­előtt a Szovjetunió erkölcsi és anyagi támogatása, a világ ha­ladó közvéleményének a tilta­kozása. A haladás útjait kereső arab országok vezetői több íz­ben hangsúlyozták ezt, sőt jól tudják, hogy az eljövendő időszakban is számolhatnak e hathatós erkölcsi támogatással. Egy esztendeje látott napvi­lágot a kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozásá­nak az a nyilatkozata, amely egyértelműen állást foglal az „arab területek bekebelezése" ellen. A nyilatkozat leszögezi: „ ... az agresszió ... az ara­bok jogainak súlyos megsérté­se." Ennek a nagyfontosságú tanácskozásnak az egyik záró­dokumentuma (Felhívás a béke védelmére!/ viszont a követke­zőkre figyelmezteti a világ ha­ladó erőit: „Az arab népek el­leni izraeli agresszió következ­tében a Közel-Keleten továbbra is veszélyes feszültséggóc áll fenn, amely bármely pillanatban lángra lobbanthatja a háború tüzét." Ez a figyelmeztetés mind­máig nem vesztett időszerűsé­géből. Hiszen a Tel Aviv-i ural­kodó körök, semmibe véve az izraeli nép létérdekeit fokoz­zák barbár támadásaikat az arab területek ellen. Ennek a politikának a céltalansága nem szorul különösebb magyarázat­ra. Tény, hogy az arab világ egyre szilárduló egységtörekvé­seít sem erőszakkal, sem átlát­szó politikai manőverezésekkel nem lehet megakadályozni. BALOGH P. IMRE des statútummal rendelkező tartomány tanácsválasztásának teljes eredményét tegnapra vir­radó éjszaka tették közzé. A legnagyobb olasz párt, a Kereszténydemokrata Párt sok év óta először szavazatokat vesztett. Ezúttal a szavazatok 37,9 százalékát kapta meg, vagyis teljes 1 százalékkal ke­vesebbet, mint az 1968 évi par­lamenti választásokon. Az Olasz Kommunista Párt a mostani választásokon a szava­zatok 27,9 százalékát szerezte meg s gyakorlatilag ezzel meg­tartotta 1968 évi helyzetét, ami­kor a szavazatok 28 százalékát kapta. Veszteséget szenvedtek azonban szövetségesei, a prole­tár szocialisták, a PSIUP. A felújított önálló Szociál­demokrata Párt, a PSU ezúttal a szavazatok 2 százalékát kap­ta. A Szocialista Párt, a PSI a szavazatok 10,4 százalékával bizonyos sikert ért el. A perui földrengés csehszlovák áldozatai Lima — T. Sasakinak, egy ja­pán hegymászó-csoport vezető­jének a tanúbizonysága szerint a limai földrengés következté­ben életét vesztette a dr. Arnold Cerník vezette 14 tagú csehszlo­vák hegymászó-csoport összes tagja. A csehszlovák hegymá­szók a Huascáran hegy lábánál táboroztak s a japán hegymászó megfigyelése szerint hatalmas kő- és hólavina söpörte el tá­borhelyüket. A csehszlovák hegymászó-csoport katasztrófá­járól szóló hírt hétfőn perui hi­vatalos körök is megerősítették. Az El Comerclo című perui lap közölte, hogy a katasztrófa helyszínére a csehszlovák nagykövetség megfigyelőket küldött. A limai csehszlovák külképvi­selet vezetői mindeddig nem erősítették meg a katasztrófáról szóló hírt.

Next

/
Thumbnails
Contents