Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-27 / 151. szám, szombat

Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB első titkárának beszéde (Folytatás a 4. oldalról) gazdasági fejlődés alapja min­denekelőtt a szocialista gazda­ságunkban létező tartalékok és források sokoldalú mozgó­sítása. A jövő ötéves terv jelle­gét tehát mindenekelőtt az a törekvés adja meg, amelynek célja a hatékonyabb gazdasági növekedés a komplex ésszerű­sítés alapján, amely magában foglalja mind az élőmunka-rá­fordítást, mind a nyersanyag, anyag és energetikai szükség­let területeit. Gazdasági fejlő­désünk jövő iránya mindenek­előtt az, hogy a meglevő forrá­sok fokozott értékesítésével és a létező kapacitások kihaszná­lásával alakítsunk ki több ér­léket. Az akkumuláció és a szük­séglet alapjai között levő arány meghatározásánál abból az igényből indulunk ki, hogy sta­bilizálni kell az akkumulációs alap részarányát nagyjából az eddigi színvonalon a felhasz­nált nemzeti jövedelemben. Ez lehetővé teszi az életszínvonal további mérsékeltebb emelke­dését és egyidejűleg egyre több eszközt szabadít fel a fejlesz­tési programok megvalósításá­ra, habár érthető, hogy nem lesz lehetséges minden beruhá­zási igény kielégítése. Az iparban arra fogunk töre­kedni, hogy megkezdjük a szer­kezeti átalakítást, különösen a gépiparban, a tüzelő-energeti­kai alapokban és a vegyipar fejlesztésében. A mezőgazda­ságban el kell érni, hogy meg­erősödjön a mezőgazdaság sze­repe, mivel ez a gazdasági fej­lődés stabilizációs ' tényezője. Az élelraiszerszükségletet lé­nyegében saját forrásokból kéli fedezni. Az életszínvonal emelésénél abból az igényből keli kiindul­ni, hogy megvédjük a kiskeres­kedelmi árak szilárdságát és ezzel megerősítsük a szociális biztonságérzetet, közel hozzuk egymáshoz a névleges és reál bérek növekedését. Emellett szükségesnek tartjuk, hogy megteremtsük a lehetőséget a bérrendszer átépítésére, amely lehetővé teszi, hogy következe­tesen érvényesítsük a jutalma­zás szocialista alapelvét a vég­zett munka mennyisége és mi­nősége szerint. Továbbá fel kell újítani a munka normázásának szerepét. Elsődleges program a lakás­építés. Azonban nem választjuk az irreális célok hangoztatá­sát, amelyek csak papíron ma­radnának. A népgazdaságban elért eredményekhez mérten számolunk a legégetőbb szociá­lis problémák fokozatos meg­oldásával is. Külföldi kapcsolataink alap­vető céljának fő iránya minde­nekelőtt a nemzetközi munka­megosztás magasabb formáinak további fejlesztése úgy, hogy a nemzetközi integráció hazánk­ban a társadalmi munkaterme­lékenység és az egész népgaz­daság egyik alapvető tényező­jévé váljon. Azonban tudomásul kell ven­ni, hogy az ötéves tervvel kap­csolatos munka ez ideig csupán a központi tervezési szervek eredménye. A legközelebbi hónapokban az egyes tárcák, szakigazgaió­ságok, vállalatok, üzemek és nemzeti bizottságok szintjén kell ellenőrizni a célkitűzéseink realizálásához szükséges felké­szültséget és képességet. Ez már csak azért sem kis fel­adat, mert még nem újult fel teljes mértékben a demokrati­kus centralizmus elveivel össz­hangban álló népgazdasági, tervezési és irányítási mecha­nizmus és a gyakorlatban egyes helyeken még mindig léteznek az ún. „piaci gazdasági modell" bevezetésének korából szárma­zó csoportos vagy lokális érde­kek és elképzelések. Most arra kell összpontosíta­ni igyekezetünket, hogy a nép­gazdaságtervezés szocialista alapelveit az ötéves terv kidol­gozása során az irányítás min­den fokán betartsuk, és közös igyekezettel ne csak a múlt évek hibáit számoljuk fel, ha­nem az ötéves tervet, magasabb színvonalon dolgozzuk ki, mint a múltban. Különösen jelentősnek tart­juk az 1971. évi terv előkészí­tését, amely a teljesség, indo­koltság és belső szerkezete ré­vén az 1970. évi tervhez viszo­nyítva kifejezetten előrehala­dást jelent. Különösen fontos, hogy megvitassuk, jóváhagyjuk és idejekorán lebontsuk úgy, hogy a vállalatok rendesen fel­készülhessenek a jövő év igé­nyesebb feladataira. Az időterv szerint azzal számolunk, hogy az 1971. évi tervet ez év őszén megvitatásra a CSKP Központi Bizottsága és a Szövetségi Gyű­lés elé terjesztjük. Az irányítás szocialista alapelveinek betartásáért 1970 A konszolidáció tárgyi fel­adatainak megoldását kezdettől fogva összekötöttük az irányí­tás szocialista alapelveinek re­habilitálásával és az irányító szerkezet minden fokon való felújításával és megszilárdítá­sával. Pozitív eredményeket hozott Központi Bizottságunk éles bírálata ís, a vontatottság, a fegyelmezetlenség, a közöm­bösség és felelőtlenség jelensé­gei ellen, amelyek meghono­sodtak a különféle fokú irányí­tási szervekben. Az ellenük folytatott harcban ma sem la­zíthatunk. Ezekből a jelensé­gekből még mindig a kelleté­nél több maradt, ahogy az ár­fegyelem, a beruházási fegye­lem ismételt megsértése, vagy a gazdasági bűncselekmények alakulása bizonyítja. A januári plénum után foko­zatosan dolgozni kezdtünk az egységes szocialista irányítási rendszer kialakításán is. Abból indultunk ki, hogy mindenek­előtt a gazdaságfejlesztés tár­gyi feladatainak megoldására kell törekedni, ami annyit je­lent, hogy ki kell dolgozni 1971-re és a következő ötéves tervre a tervezési és gazda­sági eszközöket. A következő ötéves terv objektív jellege egy­ben megköveteli a központ és a terv koncepciós szervező szere­pének megerősítését a döntő fontosságú területeken, különö­sen a beruházások, a műszaki fejlődés, a szerkezeti változá­sok érvényesítése, a külföldi kapcsolatok a bér- és árfejlő­dés szabályozása terén. Egyide­jűleg azonban meg kell terem­teni a megfelelő feltételeket és a hatékony ösztönzést a válla­latok kezdeményezésére, a munkatermelékenység növelé­sét szolgáló tartalékok leleple­zésével és kihasználásával kap­csolatban. Folytatni fogjuk a gazdasági reform megfontolt és józan fejlesztését. Figyelmesen tanul­mányozzuk a szocialista álla­mok valamennyi tapasztalatát és értékeljük saját tapasztala­tainkat. Keresni fogjuk népgaz­daságunk és társadalmunk szá­mára a legelőnyösebb formákat és módszereket. A tervirányitási renďszer to­vábbi fejlődésével kapcsolatos feladat, hogy a népgazdaság­ban elméletileg és gyakorlati­lag tökéletesítsük a szövetségi elrendezést. Az állam föderali­zálása, amely tiszteletben tart­ja a nemzetiségi kérdés meg­oldásának lenini elveit, segített pozitív módon megoldani sok problémát nemzeteink kapcso­latában. igaz, ezen a téren ér­vényes, hogy az élet igényeivel összhangban állandóan tökéle­tesíteni kell. Szükségesnek tart­juk a nemzetközi szocialista in­tegrációt, és már csak ebből az okból is támogatnunk kell ezt az objektíve létező irányza­tot hazánkban is. Központi szerveink elrendezése megkö­veteli az ésszerűbb szervezést az egységes csehszlovák gaz­daság fejlődése érdekében. A föderációval kapcsolatos tapasztalatok értékelése és a szükséges módosítások javasla­tának összeállítása érdekében az elnökség és a titkárság tag­jaiból az elnökség, bizottságot állított össze. Az őszig át akar­juk gondolni, tökéletesíteni akarjuk, majd a pártszervek elé terjesztjük és később törvé­nyes formákban is rögzítjük. A realizációs irányelv egyik alapvető fejezete volt a párt vezető szerepének felújítása a népgazdaságban. A tagsági iga­zolványok cseréje objektíven megkövetelte, hogy a párt ere­jét és figyelmét a belső problé­mákra összpontosítsuk. A tisz­togatás azonban egyidejűleg megteremti a feltételeket arra, hogy a párttagok, a kommunis­ták „arccal a tömeg felé" for­duljanak, és erejüket a vezető szerep teljes kibontakoztatásá­ra összpontosítsák a gazdasági fejlődés szakaszán. Mindenekelőtt itt az ideje an­nak, hogy a pártszervezetek is­mét igényesen érvényesítsék az ellenőrzés jogát a vállalatveze­tőséggel szemben, hogy bíráló módon elemezzék a tervteljesí­tést és konkrét intézkedéseket követeljenek a termelés éssze­rűsítése érdekében, és kímélet­len harcot folytassanak minden fékező jelenség, rendellenesség és hanyagság ellen. Továbbá teljes mértékben fel kell újítani a párt vezető sze­repét a kádermunkában. A gaz­dasági vezetők között megvaló­sított tisztogatás során nem le­het az egyik oldalon eltűrni azok súlyos hibáit, akik a jobb­oldal szolgálatába álltak, de nem lehet egy dolgozót felüle­tesen elítélni jó tulajdonságai­nak és hiányainak igazságos mérlegelése nélkül. Nem vehet­jük egy kalap alá mindazokat, akik távoznak a vezető tisztsé­A szocialista országokkal felújítottuk a kölcsönös bizalmat és az elvtársi együttműködést opportunista és szociialistaelle­nes tevékenysége milyen mé­lyen megzavarta ezeket a kap­csolatokat. Ezek az erők külön­féle akadályokat gördítettek Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és a szövetséges szocialista országok testvérpártjai együtt­működése felújításának útjába. Ebből a szempontból az irány­elvek jelentősége elsősorban ab­ban rejlik, hogy nyíltan és koinpromisszum-mentesen meg­határozza Csehszlovákia és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország közti kapcso­latok normalizálásának szük­ségletét. Több mint egy év elteltével megállapíthatjuk, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a szövetséges országok testvér­pártjai között a szocialista in­ternacionalizmus elvei alapján teljes mértékben felújultak a a pártkapcsolatok. Kapcsola­tainkat elsősorban a Szovjet­unióval és az SZKP-val bővítet­tük. Megteremtettük a szilárd alapot ahhoz, hogy elmélyítsük az együttműködést a párt és állami szervek, valamint társa dalmi szervezetek között. A szocialista országokkal folytatott gazdasági együttmű­ködésünk hozzájárul gazdasági problémáink megoldásához és a gazdaság tervszerű fejleszté­se feltételeinek kialakításához. Csehszlovákia a KGST 23. és 24. ülésszaka határozatainak szellemében aktívan részt vesz a tudományos-műszaki integrá­ció fokozatos megvalósításában és komplex programja kidolgo­zásában. A testvéri szocialista országokkal való kapcsolataink új szakaszában a továbbiakban is kezdeményezően fejleszte­nünk kell és el kell mélyíte­nünk a sokoldalú együttműkö­dést. Erdekünk, hogy ezen a téren valamennyi lépés és in­tézkedés a KGST és a Varsói Szerződés keretében kötött szö­vetségi kapcsolatok megszilár­dításához vezessen. Harcolnunk keli az imperialista körök agresszív politikája ellen gekből és amennyiben munká­jukkal akarják bizonyítani pozi­tív alapállásukat a szocialista társadalomhoz, megfelelő mó­don ki akarjuk használni isme­reteiket, tapasztalataikat, tudá­sukat és szakképzettségüket. A kádermunka súlypontja most az alkalmas, elsősorban fiatal, jó képességű, szocializ­mushoz hű dolgozók kiválasz­tására helyeződik át. Közben nem szabad csökkentenünk a politikai és szakmai tudással szemben támasztott igényessé­günket. Az irányító dolgozók­nak, különösen az új dolgozók­nak hatékony segítséget kell nyújtanunk ideológiai és szak­tudásuk növelésében. A párt­szervezetek elvi támogatását elsősorban azoknak a vezetők­nek kell élvezniük, akik igé­nyesek a munkával, saját ma­gukkal és másokkal szemben is. A népgazdaság konszolidálá­sa és további dinamikus fejlő­dése nem biztosítható minden egyes dolgozó elkötelezett rész­vétele nélkül. Az elmúlt évben megkezdett út figyelembe ve­szi a dolgozók érdekeit, bizto­sítja az elért színvonalat és annak fejlesztését. A párt Köz­ponti Bizottsága tavaly decem­berben ama meggyőződését fe­jezte ki, hogy a dolgozók meg­értik ezt az eljárást és tapasz­talataikkal, tudásukkal, foko­zott kezdeményezésükkel, mun­kaaktivitásukkal hozzájárulnak megvalósításához. Ma megálla­píthatjuk, hogy a dolgozók je­lentős része elsősorban gazda­ságunk döntő szakaszain helye­sen értelmezte és támogatta a CSKP Központi Bizottságának telhívását. A népgazdaság további fejlő­désére irányuló törekvés élén Csehszlovákia Kommunista Pártja áll, mely jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Megalapítása óta pártunk agy célt követett —• a dolgozók szebb, boldogabb életét, szociá­lis és létbiztonságuk szavatolá­sát. Ezért a munkakezdemé­nyezés és aktivitás további fej­lesztése lesz a legalkalmasabb ajándék e jelentős évfordulóra. Elvtársak! Pártunk a külpolitika terén törekvését elsősorban arra össz­pontosította, hogy felújítsa a kölcsönös bizalmat és a sokol­dalú elvtársi együttműködést Csehszlovákia és a Szovjetunió, valamint a szocialista országok között. Jól tudjuk, hogy a jobboldal Külpolitikánkban abból a tényből indulunk ki, hogy a vi­lág osztályokra van felosztva, hogy az imperializmus nem mondott le a terveiről. Harcol­nunk kell az imperialista körök agresszív politikája ellen. Hazánkban felháborodást vál­tott ki az Egyesült Államok vietnami agressziójának kiter­jesztése Laosz és Kambodzsa területére. Nixon elnök azon ígéretével ellentétben, hogy a háború befejezésére fog töre­kedni, úgy döntött, hogy fokoz­za agresszív akcióit. A világ de­mokratikus erőit komolyan ag­gasztja az Egyesült Államok militarista irányvonalának fo­kozódása. Saját politikai megfi­gyelőik nyilván nem túloznak, amikor egyedülálló belpolitikai válságról beszélnek. Az ameri­kai kormány összetételében esz­közölt változások az egész há­ború utáni időszak eddigi leg­bonyolultabb politikai és szo­ciális válsághelyzetének külső megnyilvánulásai. Az amerikai kormányban a szélsőséges reak­ciós képviselők fokozott nyo­mást gyakorolnak annak érde­kében, hogy szigorú megtorlá­sokat foganatosítsanak az or­szágban egyre jobban terjedő tiltakozó mozgalommal szem­ben. Minden törekvésük arra összpontosul, hogy a baloldal elleni harc pszichózisát idézzék elő. Az Egyesült Államok leg­fontosabb ideológiai fegyvere a fajüldözés és az antikommuniz­mus. A belpolitikai fejlődés Irányzata és a vietnami problé­ma katonai megoldására kifej­tett törekvés azt bizonyítja, hogy az amerikai kormánynak a valóságban nem érdeke a fe­szültség csökkenése a világ bár­mely részén. A lakosság legel­maradottabb, legreakciósabb ré­tegeire támaszkodik és a de­mokratikus tiltakozó mozgalom elnyomására minden reakciós hangulatot és erőt mozgósítani akar. A nagy-britanniai választások eredménye is azt bizonyítja, hogy az imperialista országok­ban a Szocialista Internacioná­lé pártjai vezetőségének oppor­tunizmusa következtében jobb­ra tolódás észlelhető. Az Egyesült Államok hamis poilitikája és a reakciós erők ak­tivitásának fokozódása megerősít minket abban a meggyőződés­ben, milyen rendkívül fontos az összes imperialistaellenes erő mozgósítása az imperializmus fokozódó agresszivitása ellen az indokínai- agresszió azonnali befejezéséért. Álláspontunk e barbár háború kérdésében köz­ismert. Újból biztosítjuk a hős vietnami népet, valamint Laosz és Kambodzsa harcoló nemze­teit őszinte szolidaritásunkról és sokoldalú támogatásunkról. A közel-keleti helyzet is ve­szélyesen fejlődik. Az izraeli' szélsőséges jobboldali körök, melyek az Egyesült Államok és a többi imperialista kör támo­gatását élvezik, folytatják ve­szélyes háborús politikájukat. Izrael esete példázza, milyen könyörtelenül feláldozzák a nép érdekeit a burzsoázia, az amerikai imperializmus világ­uralmi törekvése érdekében. Ebből a válságból a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i ha­tározata jelenti a kiutat. Saj­nos, Izrael vezető köreiben a militarista erők olyan befolyás­sal vannak, hogy a terjeszkedő célokról való lemondás és az arab területek visszaadását fel­tételező békés megoldásra ki­fejtett minden törekvés ellenál­lásba ütközik. Ma tanúi vagyunk annak, hogy a vlláglmperializmus ne­gatív tapasztalatait figyelmen kívül hagyva folytatja provoká­cióit az egyes szocialista orszá­gok és az egész szocialista rendszer ellen. Ezt bizonyítja a Csehszlovákia, a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni uszítás, a provokáció újabb hul­láma. A nagyszámú csehszlovák emigráns is a vllágimperializ­mus szolgálatába lépett. Nyu­gat-Németországban, Ausztriá­ban, Franciaországban, Nagy­Britanniában, Svájcban, Olasz­országban és más országokban nyíltan azokért a célokért har­colnak, melyeket otthon 1968­ban még lepleztek, azaz azt akarják, hogy Csehszlovákiában politikai-hatalmi fordulat álljon be. A CSKP Központi Bizottságá­nak januári plénuma után kifej­tettük állásfoglalásunkat az európai országok közti együtt­működés és békés fejlődés biz­tosítása kérdésében. Teljes mér­tékben támogatjuk az európai nemzetek kongresszusának ösz­szehívásáért indított mozgal­mat, amint ezt a budapesti fel­hívás is kifejezi. Ez év június 10-én Lidicében megalapították az európai biz­tonságért küzdői csehszlovák bi­zottságot. Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy ez ép­pen Lidicében történt, amely egész Európa, és az egész világ előtt a második világháború borzalmait jelképezi. Csehszlo­vákia népe ebből az alkalomból is kifejezte szilárd elhatározá­sát, hogy harcolni fog az euró­pai biztonságért, az európai bé­kés együttműködés fejleszté­séért és megszilárdításáért. A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei ez év június 21-én és 22-én Budapes­ten az európai biztonság és együttműködés problémáival foglalkoztak. Az elfogadott do­kumentumok javaslatokat tar­talmaznak az európai nemzetek e fontos problémájáról folyta­tott tárgyalás meggyorsítására. A legutóbbi budapesti tárgyalás is előrehaladást jelent ebben a kérdésben és azt bizonyítja, hogy a szocialista államok ak­tívak és kezdeményezőek a nemzetek közti béke és bizton­ság megszilárdítása kérdésében. Az utóbbi időben nem történt jelentősebb előrehaladás Cseh­szlovákia és Nyugat-Németor­szág kapcsolataiban. A kereske­delmi kapcsolatokban bizonyos javulás állt be, de politikai té­ren a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya nem reagált sehogyan sem, annak ellenére, hogy álláspontunkat a felszaba­dulás 25. évfordulója alkalmá­ból újból kifejtettük. Ezért nem a mi hibánk, hogy a közöttünk fennálló nyílt kérdések megol­(Folytatás a B. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents