Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-27 / 151. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. június 27. SZOMBAT BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 151. szám Ára 50 fillér Véget ért a CSKP Központi Bizottságának plenáris ülése Pártunk kitűzte a sokoldalú fejlődés reális távlatát (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése pénteken az elnökség beszámolóiának megvitatásával folytatta tárgyalásait. A második nap az iilést Ľubomír Strougal, a CSKP KB elnökségi tagja vezette. Dalibor Hanes elvtárs tájékoztatta a plénumot a Szövetségi Gyűlésen végrehajtott konszolidációról, e szervnek a szocialistaellenes erőktől való megtisztításáról. Jaroslav H a f n elvtárs ismertette az északcsehországi kerületi szervezetnek a dolgozók kezdeményezése fejlesztésében szerzett tapasztalatait. A tagkönyvcsere eddigi lefolyásáról részletesen beszámolt Miloš j a k e s elvtárs. A beszélgetések eredményei azt bizonyítják, hogy a pártot mélyrehatóan érintette a jobboldali opportunizmus. Ebből a szempontból tehát fontos lesz megoldani a párt szociális összetételének és az új tagok felvételének kérdését. Oldfich Paul elvtárs hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak mindenütt meg kell tartaniuk és teljesíteniük kell az elfogadott határozatokat. A kelet-csehországi kerület pártszer vezeteiben végrehajtott tisztulási folyamatról a plénumot František T e s a r elvtárs tájékoztatta. Hangsúlyozta a tömegpolitikai munka jelentőségét, s annak szükségességét, hogy reagálni kell a dolgozók megjegyzéseire. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a párt és az állam vezető képviselőinek az üzemekben tett látogatásai jó visszhangot váltottak ki. ján Pillér elvtárs vitafelszólalásában a szakszervezetek megtisztításának kérdésével foglalkozott. A továbbiakban a szakszervezeteknek a termelési feladatok teljesítésében betöltött szerepéről nyilatkozott. Hangsúlyozta a munkatermelékenység emelésének fontosságát, és rámutatott a népgazdaságban levő tartalékokra. Radko K a s k a elvtárs a realizációs irányelveknek a közbiztonsági testületben való tel jesítéséről szólt. Biztosította a Központi Bizottságot, hogy e szervek tagjainak túlnyomó többsége aktívan támogatja a párt igyekezetét. A politikai konszolidáció és a megtisztítási folyamat olyan fokot ért el, hogy a közbiztonsági alakulatok nem engedik senki által sem megzavarni a csehszlovák állampolgárok becsületes munkájának eredményeit. František Červenka elvtárs hangsúlyozta a kádermunka, valamint az ifjúságnak a politikai és a gazdasági tisztségekre váló rendszeres nevelése fontosságát. Otakar Rytír elvtárs nyomatékosan kiemelte a jobboldali opportunizmus megnyilvánulásai és hitvallói elleni küzdelem jelentőségét. A párt tagjaival az üzemekben tartott beszélgetések lefolytatásában szerzett konkrét tapasztalatokról, valamint a pártnak a pártonkívüliek tömegével való kapcsolatáról beszélt Viera Dočkal o v á elvtársnő. (Folytatás a 7. oldalon) GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének megbízásából előterjesztem az elnökség beszámolóját a májusi plénum irányelveinek teljesítéséről és a párt legközelebbi feladatairól. A CSKP Központi Bizottságának áprilisi és májusi plénumán a párt új vezetősége programot terjesztett a közvélemény elé arról, hogyan vezessük ki országunkat a politikai és gazdasági válságból. Az 1969. áprilisi plénum határozatai és a májusi plenáris ülésen jóváhagyott irányelvek forduló pontot és kiindulási alapot jelentettek pártunk és társadalmunk további fejlődésében. jelentős politikai események, Lenin születése 100. évfordulójának, május elsejének, hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 25. évfordulója ünnepségei után ülünk össze. Valamennyien tudjuk, hogy ezek nemcsak ünnepségek voltak. Ezeken mértük le, hogy pártunk egyéves politikai munkája milyen eredményeket hozott. A májusi napok a szocialista erők tömegtüntetésévé váltak, azoknak az erőknek a tüntetésévé, akik támogatják Csehszlovákia Kommunista Pártjának mai politikáját és a válság kiküszöbölésére, társadalmunk normális életének felújítására irányuló törekvését. Azok tüntetése volt ez, akik ápolják a nemzeti felszabadító harc és a forradalmi munkásmozgalom hagyományait, akik őszinte barátai a Szovjetuniónak és hívei a proletár internacionalizmusnak. A köztársaság egész területén lezajlott ünnepségek bebizonyították, hogy pártunkban és társadalmunkban a konszolidálási folyamat milyen fokot ért el. milyen lehetőségek állnak előttünk. Bebizonyították, hogy a párton belül szilárd derékhad alakult ki, mely támogatja a Központi Bizottság politikáját és hogy dolgozóink gondolkozásában jelentős változás történt az új irányvonal javára. A politikai konszolidálással párhuzamosan kedvező eredményeket értünk el a népgazdaság konszolidálásában is. A dolgozó nép széles körei a felszabadítási ünnepségeken örömmel üdvözölték a testvérpártok és a Varsói Szerződés tagállamai kormányainak küldöttségeit. Ugyanígy üdvözölték a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését, amelyet májusban írtunk alá. Ebben a 'szerződésben látják biztonságunk és szocialista fejlődésünk szavatolását. Ez a szerződés és 1 a Szovjetunió legfelj sőbb szintű küldöttségének jelenléte a felszabadulás 25. évfordulója ünnepségeinek méltó kicsúcsosodását jelentette. Az elmúlt évben minden állampolgár saját tapasztalatai alapján győződhetett meg arról, hogy mind politikai, mind gazdasági téren jelentős pozitív fordulat állt be. Az emberek jól emlékeznek arra, milyen volt egy évvel ezelőtt a helyzet a pártban és az egész országban. Ekkor érte el tetőfokát a hosszas mély válság. A jobboldali opportunisták revizionista tevékenységükkel megbontották a pártot, megsértették vezető szerepét, megbontották csaknem valamennyi tömegszervezetet, megbénították az államhatalom és a gazdaság irányító gépezetét. Egész társadalmunk élete megbénult. Csehszlovákia Kommunista Pártja nem volt eszmeileg egységes, akcióképes szervezet. Az általános káosz és anarchia következtében az emberek tudatában megbomlottak a szocializmus alapvető értékei. Szétzilálódtak szövetségi kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, és ennek következtében megingott Csehszlovákia nemzetközi helyzete. Egyévi munkánk politikai és gazdasági eredményei Ma, egyévi fáradságos munka után megállapíthatjuk, hogy felszámoltuk az anarchiát és a bomlást. A jobboldali opportunista és szocialistaellenes erők blokkjának politikai vereségével megteremtettük a feltételeket a párt, az egész politikai rendszer, a népgazdaság és ezáltal egész társadalmunk éle(Folytatás a 2, oldalon) MEMORANDUM A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár saság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja az érdekelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elképzeléseiket, amelyek valamennyiünk szerint hasznosan szolgálnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítését és összehívását. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú és többoldalú konzultációk és eszmecserék során az érdekelt államok álláspont ja közelebb került egymáshoz egy sor fontos, az európai biztonsági értekezlettel összefüggő kérdés ben. A konzultációk és eszmecserék eredményei azt mutatják, hugy a Prágában 1969. októberében előterjesztett javaslatok alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati sikra tereljük az európai biztonsági értekezlet előkészítését és a kétoldalú tárgyalások mellett áttérjenek az értekezlet előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekelt államok közvetlenül részt vegyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valamennyi szakaszában, olyan formákban, amelyeket célszerűnek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek megfelelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése — részt vehet azon minden európai állam, beleértve az NDK-t és az NSZK-t is. Azonos és a többi európai állammal egyenjogú alapokon — továbbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhelye. Megértés mutatkozik az iránt, hogy az értekezlet öszszehívását nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, megszervezése és megtartása valamennyi érdekelt ország hozzájárulásának eredménye kell, hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az európai biztonság szilárd rendszere megteremtésének közös megvizsgálásához. Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet megtartása és az összes érdekelt ország megfelelő szervének létrehozása, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartalmának es napirendjének megvitatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztun ság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése érdekeinek. Olyan kérdések ezek, amelyekben széles körű megegyezés lehetősé ge áll fenn. Ezek a javaslatok uein váltanak ki elvi ellenvetéseket. ugyanakkor egy sor állam állást foglal az értekezlet napi rendjének bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérelve, hugy az európai biztonsági értekezlet minden állam számára elfogadható napirendjében meg lebessen állapodni, a Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság. a Német Demokratikus Köxtársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya javasolja, hogy tűzzék az európai biztonsági értekezlet napirendjére az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozását is. A jelen memorandumot elfogadó kormányok véleménye szerint az európai feszültség enyhülésének és Európa biztonságának javára válna az európai államok területén lévő idegen fegyveres erők csökkentésének megvitatása. Ahhoz, hogy az ezzel összefüggő kérdéseket a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legkedvezőbb feltételek között lehessen megvitatni az európai biztonsági értekezleten, valamiül hogy gyümölcsöző legyen az idegen fegyveres erők csökkentésének a megvizsgálása a kérdést az európai biztonsági értekezleten létrehozásra javasolt szervben, vagy más, az érdekelt államok számára elfogadható módon lehetne megvitat ni. Ezen túl véleményük szerint a Prágában javasolt napirend második pontja keretében meg lehelne vitatni az emberi környezet problémáit. tovább ki lehetne bővíteni e pontot a kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdéseivel. Ily műdön az európai biztonsági értekezleten az alábbi kérdések kerülhetnének megtárgyalásra: — az európai biztonság megteremtése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről az európai államok kapcsolataiban; — az európai államok közötti politikai együttműködés fejlesztését szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdaságiműszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok kiszélesítése; — az európai biztonsági együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozása. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya kifejezi reményét, hogy a memorandumban foglalt javaslatok, — amelyek figyelembe veszik sok érdekelt állam véleményét —, kedvező fogadtatásra találnak az érintett kormányoknál. E javaslatok kiváltképpen arra irányulnak, hogy az európai bi.-rlonsági értekezlet valamennyi érdekelt állam számira elfogadható, napirendjében is és (Folytatás a 7. oldalon) A szudáni államfő Prágában (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök Ián Marko külügyminiszternek és fan Pudláknak, a köztársasági elnöki iroda vezetőjének kíséretében tegnap délelőtt meglátogatta a prágai várban levő rezidenciáján Gaafar Mohamed Nimeri vezérőrnagyot, a Szudáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsának és kormányának elnökét. A baráti találkozón részt vett Farouk Abu Isa külügyi államminiszter és Musztafa Medáni, a Szudáni Demokratikus Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. Nimeri vezérőrnagy és kísérete megkoszorúzta Vítkovon az Ismeretlen Katona sírját. A tegnapi nap folyamán a szudáni küldöttség Nimeri elnök vezetésével Ján Marko külügyminiszter és Karel Rusov altábornagy, nemzetvédelmi miniszterhelyettes, vezérkari főnök kíséretében látogatást tett az Aero Vodochody vállalatban, a csehszlovák repülőgépipar ogyik legújabb üzemében.