Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-26 / 150. szám, péntek

Szvatopluk-előadás a várudvaron Módfelett dicséretes, hogy a bratislavai opera-együttes hátrányos helyzete ellenére is, ami épületének átépítéséből adódik, olyan monumentális opera színrevitelére vállalkozott, mint Eugen Suchoň Szvatopluk című zenedrámája. A mostani előadás az opera története szempontjából adekvát helyen került sorra — a bratislavai várudvaron. E történelmi környezet megválasztásában a színpadra vivők szándéka teljes mértékben érthető volt; arra törekedtek, hogy a legnagyobb mértékben evokálják az előadásban a kellő ünnepi légkört és a korhűséget. Ha értékeljük a színpadra vivők jelentékeny csoportjának munkaeredményét, a Szvatopluk újabb színrevitele alkalmából elmondhatjuk, hogy szándékugat egészében véve eredményesen valósították meg. Ennek ellenére úgy vélekedünk, hogy az előadás még meggyőzőbb és monumentálisabb kicsengésű is lehetett volna. Feltétlenül fogyatékosságnak tudható be, hogy Vychodil díszlete nem csupán a bratislavai vár előadására készült, hanem külföldi előadásokra is. Nem kételkedünk abban, hogy ott jól teljesíti majd feladatát, jól hat majd vizuális látványosságával, térialakzati és színességi tagolásával, azonban a bratislavai várudvaron túlságosan összetorlódó, zárt, a tér adta lehetőségeket csökkentő benyomást keltett. Fölöslegesnek tűnt a három fémrúdból álló konstrukció, mely kupolaszerűén találkozott egy pontban (talán Szvatopluk három pálcájának szimbóluma?!), mely feleslegesen eltakarta a vár sziluettjét és körvonalait, s így zavarólag hatott. Azonban így is be kell ismerni, hogy Vychodil díszletmegoldása döntő mértékben befolyásolta a színpadravitel összképét. Branislav Kriška rendező főleg az I. felvonásban és a befejező jelenetben használta fel figyelemreméltóan a várudvar terét. A tömegjeleneteket szolgáló díszletek kivitelezésénél egyedülállóan érvényesítette vizuális érzékét és színpadi felfogását. Vychodil nagymértékben stilizált díszlete, mely kizárja a nagyobb színpadi változások lehetőségét, leginkább a II. felvonásban mutatkozott tér szempontjából elégtelennek, a titkos zempléni pogány áldozati helyet ábrázoló jelenetben. Ezért volt itt kevésbé sikeres a rendező munkája. A csoportos jelenetek plasztikus feldolgozása itt csökkent, a számos Statiszta-csoportok színpadra lépése és távozása gyakran kaotikussá vált. A rendező nagy érzékkel oldotta meg az előadás vizuális hatásosságát, monumentalitását és ünnepiességét. Kriško rendezése ugyanolyan mértékben fektetett hangsúlyt a Nagymorva Birodalom döntő ellentéteire mint az egyének sorsát érzékeltető tragikus konfliktusok ábrázolására is. Kriško új színrevitelének fő pozítivumát abban látjuk, hogy Szvatoplukot nem csupán mint nagyoperát, hanem mint zenpi-drámai jellegű operát viszi színre. A rendező említett koncepciója azonosul Gerhard Auer technikailag megbízható zenei felkészültségével, aki a partitúrában elsősorban annak drámai oldalait • hangsúlyozta ki. Kár, hogy a zenekar játéka néha egybeolvadt az énekesek és a kar hangjával, ami azonban a várudvar eddig még ki nem próbált akusztikai feltételeinek következménye. Az előadás szólóénekesei közül, akiknek a karmester JVladislau Valašek) a szokatlan akusztikai körülmények közepette megbízható támasza volt, első helyen kell megemlíteni Ondrej Malachovský teljesítményét az opera címszerepében. Szvatopluk alakítását, amellyel Malachovský énekes karrierje 10 évvel ezelőtt kezdődött, most a művész egyedülálló színészi és énekesi tolmácsolás egységévé tudta fejleszteni. Az általa alakított Szvatopluk fennséges és méltóságteljes, de egyúttal mélyen emberi és tragikus személy, aki a belső ellentétek közt hánykolódik, s akit saját lelkiismerete és szerencsétlen sorsa emészt és gyötör. Malachovský nem csupán domináns, alak, de igazi személyiség is, aki a színpadi történés egész jellegére hatással van. A többi szólóénekes is a feladatok magaslatán volt. Főleg azok, akik már 10, illetve 5 évvel ezelőtt is alakították szerepüket; gazdagították alakjaikat új énekes és színészi dimenziókkal. Ez a megállapítás elsősorban dr. Gustáv Pappra, Mária Hubovára, Juraj Martvoňra vonatkozik. A fiatalabb szólóénekesek közül kiválóan nagyszerű hanganyaggal és biztos fellépéssel mutatkozott be Juraj Hrubant Mojmír szerepében, míg Arnold Judt a fiatalabb Szvatoplukot alakítva még csak a jó átlagot érte el. A többi szereplők közül megemlítjük még a Blagotát alakító Oľga Hanákooát, valamint a Milenát megjelenítő Anna Kajabová-Peňaškovát, akik bár nem nagy szerepben, de éneklői szempontból nem könnyű alakítással művészi erejük legjavát adták. Külön elismerést érdemel az opera énekkara s a többi mellékszereplő is, példás hozzájárulásukért az előadás sikeréhez. Elismerést érdemel Helena Bezáková is az igazán gyönyörű kosztümök tervezéséért. A Szvatopluk bemutatását a várudvaron az említett hiányosságok ellenére is mint eredményes vállalkozást értékeljük. Ami azonban mindnyájunkat fájdalmasan és keserűen érintett, az a bratislavai közönség gyenge érdeklődése ez iránt a valóban atraktív vállalkozás iránt, mely a bratislavai vár vonzó, történelmi környezetében zajlott le. Ogy tűnik, hogy a futball és a televízió-beli líra, valamint a nyári fesztivál filmjei előnyben részesültek a rangos opera megtekintése előtt, melyet a szerző oly nagy szeretettel ajánlott az egész szlovák nemzetnek. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a bratislavaiak nagy részének kulturális színvonalával, akik másod- sőt harmadrangú értékeket helyeznek előtérbe az igazi értékek előtt, valami nincs rendjén. O. G. RÖVID VISSZAPILLANTÁS AZ IDEI BRATISLAVAI LÍRÁRA Hazai átlag — külföldi sztárok június derekán Szlovákia fővárosa jelentős kulturális esemény: az immár hagyományos Bratislavai Líra nemzetközi táncdalfesztivál jubileumi, ötödik évfolyamának színhelye volt. S mint a könnyűzenei fesztiválok általában, a „líra" is az új, bőséges hazai táncdaltarmés puszta pozitívumán túlmenően, ez idén is több elvi és gyakorlati tapasztalatot érlelő tanulságot hagyott maga után. A Bratislavai Líra eddigi öt évfolyamának tapasztalatait összegezve, az objektív kritikának meg kell állapítania, hogy a „líra" ma már közvetlenül „befolyásolja és reprezentálja a csehszlovák pop-zene egész évi mennyiségi és minőségi termését. A fesztivál külföldi visszhangját pedig mi sem bizonyíthatná ékesebben, mint az a tény, hogy évről évre kereken száz külföldi szakember és menedzser vendégeskedik itt szorgalmas megfigyelőként; versenyen kívül pedig valóban neves sztárok lépnek színpadra. Példaként hadd említsem csak az Eurovízió-táncdalfesztiválok legutóbbi győzteseit, akik a „Ura" eddigi évfolyamaiban sorra szerepeltek a KPP nagytermében (U. Jürgens, S. Show, Massiel, Salomé). Igaz, a rendezőség ez idén eltekintett ettől a tradíciótól, de Cliff Richard, J. Baker, M. Holm és a többi külföldi vendég bőségesen kárpótolta a bratislavai közönséget az Ír Dana „hagyománybontő" távollétéért... A fesztivál ilyen nagy külföldi visszhangja — természetesen — nem a véletlen műve, hanem a rendezőség céltudatos, szívós munkájának érdeme. E siker gyakorlati nyitja pedig szerintem éppen az, hogy a Bratislavai Líra nem „szakosított" popfesztivál, bár súlypontját a hazai nemzeti dalverseny jelenti, hanem a modern könnyűzenei irányzatok széles skáláját fölvonultatva szembesíti a külföldi és a csehszlovákiai pop-zenét. E feladat adja a „líra" sajátos arcélét, mely a nemzeti dalversenyben szereplő számok megválogatásában alapos körültekintést s a külföldi énekesek szerződtetésében pedig megfontolt dramaturgiát igényel. A Bratislavai Líra gerincét a hazai dalok versenye képezte. A két elődöntőben elhangzott huszonhárom dalról megállapítható, hogy zeneileg nem sok újat hoztak, kevés volt bennük az újszerűség, az ötlet. A szövegek témája pedig különböző megfogalmazásban jobbára a szerelem volt, ami az előadott dalokat a ritmikus, pezsgő beatütem ellenére is kissé szentimentálissá tette. Dalszerzőink és szövegíróink a művészi színvonal és igény tekintetében ez idén így sok szempontból adósaink maradtak. Jobbára „nagy", szinte monumentális számokat küldtek a fesztiválra, s ezeknek nemigen van esélyük arra, hogy a közönség első hallásra, azonnal megjegyezze őket; hogy egy-két hét alatt országos slágerekké váljanak ... A bemutatott dalok átlagos színvonala így alaposan megnehezítette a tíz különböző pontozó bíráló bizottságok munkáját. A zsűrik többsége mégis jól látta el feladatát és a sok átlagos szám közül a végleges döntésnél kiérezte: melyek érdemelnek díjat? ... Ivan Horváth—

Ivan Oradniček „Szavak" című száma Marcela Laiferová előadásában megérdemelten győzött, az ezüst líra odaítélésében helyesen értékelték a brnói ikerpár: Marlha és Tena tehetségét, míg a harmadik hely is jelentős pontkülönbséggel dőlt el a M. Macourek — M. Dvuŕák — J. Ružička szerzőrbámas, illetve „A nyárral éneklek" előadója — Jitka Zelenková javára. A Bratislavai Líra ez idei nemzeti dalversenyének színvonalát minden bizonnyal több élvonalbeli énekesünk távolmaradása is befolyásolta. Fiatal, jobbára még csak a jövő reménységei közé sorolható énekeseinken látszott a rutin, a tapasztalatlanság hiánya, sok esetben nagyon merev volt a színpadi mozgásuk, az éneklésükben pedig nemegyszer ritmikai s intonációs fogyatékosságokat lehetett észrevenni. Az új arcokat fölvonultató „líra" azonban 15—16 fiatal, tehetséges énekesnek lehetőséget adott az első komoly bemutató kozásra. A fesztivál külföldi vendégei közül a legnagyobb élményt kétségtelenül Cliff Richárd és Josephine Baker nyújtotta. Az angol slágerpiac többszöri éllovasa Bratislavában is bebizonyította kivételes tehetségét és show-érzékét. Nem kisebb élményt jelentett J. Baker szereplése, aki közvetlenségével, őszinteségével néhány pillanat alatt megnyerte a bratislavai közönséget. Valóban csupán helyszűke az oka, hogy nem írok bővebben a belga Wallance Collection együttesről, az angliai Peddlers-fiúkról, Barry Ryanről, Michael Hóimról, a bolgár Bogdana Karadocseváről, Kovács Katalinról, a Szovjetuniót képviselő moldvai Norok-együttesről vagy az államdíjjal is kitüntetett lengyel No To Ce-együttesről. Élményekben és tapasztalatokban egyaránt gazdag volt az idei, jubileumi Bratislavai Líra, Számos fiatal énekes és zeneszerző mutatkozott be, akik mai rutintalanságuk ellenére, arra a reményre jogosítanak, hogy rövidesen hazai pop-zenénk eddigi haladó hagyományait ápolva a „líra" állandó vendégei és „háziszerzői" lesznek s ezzel a jövőben is megvédik a Bratislavai Líra jó hírnevét. MIKLÓSI PÉTER SLOVNAFT BRATISLAVÁBAN nagyobb számban alkalmaz: -Ar vegyészeket vegyipari szakiskolán és általános műveltséget nyújtó középiskolán érettségizetteket a vegyiüzemekben, csak férfiakat (11-15 koronás órabérrel) •fa villanyszerelőket (9-12 koronás órabér) •fa lakatosokat (9-12 koronás órabér) csőszerelőket (9-12 koronás órabér) it hegesztőket (10-13 koronás órabér) AMR műszerészeket (9—15 koronás órabér) ÍC turbinakezelőket, vizszabályozókat (11-12 koronás órabér) k kazánkovácsokat (akkordmunka - havi 2000-2500 koronás kereset) * fűtőket magasnyomású kazánokhoz (11—15 koronás órabér) -fa szakképzett laboránsnőket és szakképzettség nélkülieket, akiket betanítunk k segédmunkásokat karbantartó munkákra nagyobb számban 16 éven felüli női munkaerőket a szállásokon, az irodákban és az étkezőhelyeken végzendő munkákra -fa üzemi őröket Lakás a munkásszállásokon. Az érdeklődők jelentkezzenek a SLOVNAFT munkaerőtoborző osztályán. ÚF-810 Az újonnan épült BRATISLAVA Dél Fűtőházban (Farkastorok) a következő munkaerőket azonnal alkalmazzuk: •fa államvizsgás fűtőket, bérosztály R-6 és R-7. Havi kereset: bttá 1900-2600 korona •fa szivattyúkezelőket, bérosztály R-5. Havi kereset: bttá 1600-2000 korona -jfc- üzemlakatosokat, bérosztály R-6. Havi kereset: bttá 1700-2200 korona ügyeletes villanyszerelőket, bérosztály R-6. Havi kereset: bttá 1700-2200 korona karbantartó lakatosokat, bérosztály R-6 és R-7. Havi kereset: bttá 1700-2400 korona it karbantartó villanyszerelőket, bérosztály R-6 és R-7. Havi kereset: bttá 1700-2400 korona ^ finommechanikai karbantartó műszerészeket, bérosztály R-6 és R-7. Havi kereset: bttá 1700-2400 korona •Jt raktárost és szertárost, bérosztály R-5. Havi kereset: bttó 1400 korona •fa takarítónőket, * bérosztály R-IV/3. Havi kereset: bttó 900-1100 korona kapusokat, fizetés az érvényes bérrendelet szerint 1070-1400 koronáig Négyműszakos (megszakítás nélküli) üzemeltetés, 42 órás munkahét. A karbantartók és a kisegítő munkaerők egyműszakos beosztásban dolgoznak ötnapos munkahetekkel. Az egyhavi próbaidő letelte után engedélyezzük az N-díjtétel szerinti kedvezményes áramfogyasztást (1 kWó ára 0,14 korona). Lakást nőtleneknek a munkásszállásokon biztosithatunk. Az érdeklődők a következő címen jelentkezzenek: Elektráreň Bratislava I., Vajnorská 758, osob. oddel. ÚF-889 • Spoletóban június 26-a és Július 12-e között rendezik meg a „Két világ fesztiválját". Bemutatják a fesztiválon Saverio Raffaele Mercadante múlt századi olasz zeneszerző Az eskü című operáját. Menotti Egyszarvú című balettjének koreográfiáját Paul Taylor készíti. • Bertold Brecht A városok sűrűjében című-fiatalkori színmüvét tűzte műsorára a Berliner Ensemble. Az új évadban színre kerülő előadást Ruth Berghaus rendezi. A Turandot és a Galilei élete c. Brecht-drámákat új betanításban mutatja be az együttes. • Orsón Welles fogja játszani valószínűleg Churchillt egy új jugoszláv háborús filmben, amely a jugoszláv partizánok egyik nagy csatájáról szól. 1970 VI. 2