Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-26 / 150. szám, péntek

Szvatopluk-előadás a várudvaron Módfelett dicséretes, hogy a bratislavai opera-együttes hát­rányos helyzete ellenére is, ami épületének átépítéséből adódik, olyan monumentális opera szín­revitelére vállalkozott, mint Eugen Suchoň Szvatopluk című zenedrámája. A mostani elő­adás az opera története szem­pontjából adekvát helyen ke­rült sorra — a bratislavai vár­udvaron. E történelmi környe­zet megválasztásában a színpad­ra vivők szándéka teljes mér­tékben érthető volt; arra töre­kedtek, hogy a legnagyobb mér­tékben evokálják az előadásban a kellő ünnepi légkört és a kor­hűséget. Ha értékeljük a színpadra vi­vők jelentékeny csoportjának munkaeredményét, a Szvatopluk újabb színrevitele alkalmából elmondhatjuk, hogy szándéku­gat egészében véve eredménye­sen valósították meg. Ennek el­lenére úgy vélekedünk, hogy az előadás még meggyőzőbb és monumentálisabb kicsengésű is lehetett volna. Feltétlenül fo­gyatékosságnak tudható be, hogy Vychodil díszlete nem csu­pán a bratislavai vár előadásá­ra készült, hanem külföldi elő­adásokra is. Nem kételkedünk abban, hogy ott jól teljesíti majd feladatát, jól hat majd vi­zuális látványosságával, téri­alakzati és színességi tagolásá­val, azonban a bratislavai vár­udvaron túlságosan összetorló­dó, zárt, a tér adta lehetősé­geket csökkentő benyomást keltett. Fölöslegesnek tűnt a három fémrúdból álló konst­rukció, mely kupolaszerűén ta­lálkozott egy pontban (talán Szvatopluk három pálcájának szimbóluma?!), mely feleslege­sen eltakarta a vár sziluettjét és körvonalait, s így zavarólag hatott. Azonban így is be kell ismerni, hogy Vychodil díszlet­megoldása döntő mértékben be­folyásolta a színpadravitel össz­képét. Branislav Kriška rende­ző főleg az I. felvonásban és a befejező jelenetben használta fel figyelemreméltóan a várud­var terét. A tömegjeleneteket szolgáló díszletek kivitelezésé­nél egyedülállóan érvényesítet­te vizuális érzékét és színpadi felfogását. Vychodil nagymér­tékben stilizált díszlete, mely kizárja a nagyobb színpadi vál­tozások lehetőségét, leginkább a II. felvonásban mutatkozott tér szempontjából elégtelennek, a titkos zempléni pogány ál­dozati helyet ábrázoló jelenet­ben. Ezért volt itt kevésbé si­keres a rendező munkája. A cso­portos jelenetek plasztikus fel­dolgozása itt csökkent, a szá­mos Statiszta-csoportok szín­padra lépése és távozása gyak­ran kaotikussá vált. A rendező nagy érzékkel ol­dotta meg az előadás vizuális hatásosságát, monumentalitását és ünnepiességét. Kriško rende­zése ugyanolyan mértékben fek­tetett hangsúlyt a Nagymorva Birodalom döntő ellentéteire mint az egyének sorsát érzé­keltető tragikus konfliktusok ábrázolására is. Kriško új szín­revitelének fő pozítivumát ab­ban látjuk, hogy Szvatoplukot nem csupán mint nagyoperát, hanem mint zenpi-drámai jelle­gű operát viszi színre. A ren­dező említett koncepciója azo­nosul Gerhard Auer technikai­lag megbízható zenei felkészült­ségével, aki a partitúrában el­sősorban annak drámai oldalait • hangsúlyozta ki. Kár, hogy a zenekar játéka néha egybeol­vadt az énekesek és a kar hang­jával, ami azonban a várudvar eddig még ki nem próbált akusztikai feltételeinek követ­kezménye. Az előadás szólóénekesei kö­zül, akiknek a karmester JVla­dislau Valašek) a szokatlan akusztikai körülmények köze­pette megbízható támasza volt, első helyen kell megemlíteni Ondrej Malachovský teljesít­ményét az opera címszerepében. Szvatopluk alakítását, amellyel Malachovský énekes karrierje 10 évvel ezelőtt kezdődött, most a művész egyedülálló szí­nészi és énekesi tolmácsolás egységévé tudta fejleszteni. Az általa alakított Szvato­pluk fennséges és méltóságtel­jes, de egyúttal mélyen emberi és tragikus személy, aki a bel­ső ellentétek közt hánykolódik, s akit saját lelkiismerete és szerencsétlen sorsa emészt és gyötör. Malachovský nem csu­pán domináns, alak, de igazi személyiség is, aki a színpadi történés egész jellegére hatás­sal van. A többi szólóénekes is a feladatok magaslatán volt. Fő­leg azok, akik már 10, illetve 5 évvel ezelőtt is alakították sze­repüket; gazdagították alakjai­kat új énekes és színészi di­menziókkal. Ez a megállapítás elsősorban dr. Gustáv Pappra, Mária Hubovára, Juraj Martvoň­ra vonatkozik. A fiatalabb szó­lóénekesek közül kiválóan nagyszerű hanganyaggal és biztos fellépéssel mutatkozott be Juraj Hrubant Mojmír szere­pében, míg Arnold Judt a fia­talabb Szvatoplukot alakítva még csak a jó átlagot érte el. A többi szereplők közül meg­említjük még a Blagotát alakí­tó Oľga Hanákooát, valamint a Milenát megjelenítő Anna Ka­jabová-Peňaškovát, akik bár nem nagy szerepben, de ének­lői szempontból nem könnyű alakítással művészi erejük leg­javát adták. Külön elismerést érdemel az opera énekkara s a többi mellékszereplő is, példás hozzájárulásukért az előadás sikeréhez. Elismerést érdemel Helena Bezáková is az igazán gyönyö­rű kosztümök tervezéséért. A Szvatopluk bemutatását a várudvaron az említett hiányos­ságok ellenére is mint eredmé­nyes vállalkozást értékeljük. Ami azonban mindnyájunkat fájdalmasan és keserűen érin­tett, az a bratislavai közönség gyenge érdeklődése ez iránt a valóban atraktív vállalkozás iránt, mely a bratislavai vár vonzó, történelmi környezeté­ben zajlott le. Ogy tűnik, hogy a futball és a televízió-beli lí­ra, valamint a nyári fesztivál filmjei előnyben részesültek a rangos opera megtekintése előtt, melyet a szerző oly nagy szeretettel ajánlott az egész szlovák nemzetnek. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a bratislavaiak nagy részének kulturális színvonalával, akik másod- sőt harmadrangú érté­keket helyeznek előtérbe az igazi értékek előtt, valami nincs rendjén. O. G. RÖVID VISSZAPILLANTÁS AZ IDEI BRATISLAVAI LÍRÁRA Hazai átlag — külföldi sztárok június derekán Szlovákia fő­városa jelentős kulturális ese­mény: az immár hagyományos Bratislavai Líra nemzetközi táncdalfesztivál jubileumi, ötö­dik évfolyamának színhelye volt. S mint a könnyűzenei fesztiválok általában, a „líra" is az új, bőséges hazai táncdal­tarmés puszta pozitívumán túl­menően, ez idén is több elvi és gyakorlati tapasztalatot érlelő tanulságot hagyott maga után. A Bratislavai Líra eddigi öt évfolyamának tapasztalatait összegezve, az objektív kritiká­nak meg kell állapítania, hogy a „líra" ma már közvetlenül „befolyásolja és reprezentálja a csehszlovák pop-zene egész évi mennyiségi és minőségi ter­mését. A fesztivál külföldi visszhangját pedig mi sem bizo­nyíthatná ékesebben, mint az a tény, hogy évről évre kere­ken száz külföldi szakember és menedzser vendégeskedik itt szorgalmas megfigyelőként; versenyen kívül pedig valóban neves sztárok lépnek színpad­ra. Példaként hadd említsem csak az Eurovízió-táncdalfeszti­válok legutóbbi győzteseit, akik a „Ura" eddigi évfolyamaiban sorra szerepeltek a KPP nagy­termében (U. Jürgens, S. Show, Massiel, Salomé). Igaz, a ren­dezőség ez idén eltekintett et­től a tradíciótól, de Cliff Ri­chard, J. Baker, M. Holm és a többi külföldi vendég bősége­sen kárpótolta a bratislavai kö­zönséget az Ír Dana „hagyo­mánybontő" távollétéért... A fesztivál ilyen nagy külföldi visszhangja — természetesen — nem a véletlen műve, hanem a rendezőség céltudatos, szívós munkájának érdeme. E siker gyakorlati nyitja pedig szerin­tem éppen az, hogy a Bratisla­vai Líra nem „szakosított" pop­fesztivál, bár súlypontját a ha­zai nemzeti dalverseny jelenti, hanem a modern könnyűzenei irányzatok széles skáláját föl­vonultatva szembesíti a külföl­di és a csehszlovákiai pop-ze­nét. E feladat adja a „líra" sa­játos arcélét, mely a nemzeti dalversenyben szereplő számok megválogatásában alapos körül­tekintést s a külföldi énekesek szerződtetésében pedig megfon­tolt dramaturgiát igényel. A Bratislavai Líra gerincét a hazai dalok versenye képezte. A két elődöntőben elhangzott huszonhárom dalról megálla­pítható, hogy zeneileg nem sok újat hoztak, kevés volt bennük az újszerűség, az ötlet. A szö­vegek témája pedig különböző megfogalmazásban jobbára a szerelem volt, ami az előadott dalokat a ritmikus, pezsgő beat­ütem ellenére is kissé szenti­mentálissá tette. Dalszerzőink és szövegíróink a művészi szín­vonal és igény tekintetében ez idén így sok szempontból adó­saink maradtak. Jobbára „nagy", szinte monumentális számokat küldtek a fesztiválra, s ezeknek nemigen van esélyük arra, hogy a közönség első hal­lásra, azonnal megjegyezze őket; hogy egy-két hét alatt országos slágerekké válja­nak ... A bemutatott dalok át­lagos színvonala így alaposan megnehezítette a tíz különböző pontozó bíráló bizottságok mun­káját. A zsűrik többsége még­is jól látta el feladatát és a sok átlagos szám közül a végleges döntésnél kiérezte: melyek ér­demelnek díjat? ... Ivan Hor­váth— Ivan Oradniček „Szavak" című száma Marcela Laiferová előadásában megérdemelten győzött, az ezüst líra odaítélé­sében helyesen értékelték a brnói ikerpár: Marlha és Tena tehetségét, míg a harmadik hely is jelentős pontkülönbség­gel dőlt el a M. Macourek — M. Dvuŕák — J. Ružička szer­zőrbámas, illetve „A nyárral éneklek" előadója — Jitka Ze­lenková javára. A Bratislavai Líra ez idei nemzeti dalversenyének színvo­nalát minden bizonnyal több él­vonalbeli énekesünk távolmara­dása is befolyásolta. Fiatal, jobbára még csak a jövő re­ménységei közé sorolható éne­keseinken látszott a rutin, a ta­pasztalatlanság hiánya, sok esetben nagyon merev volt a színpadi mozgásuk, az éneklé­sükben pedig nemegyszer rit­mikai s intonációs fogyatékos­ságokat lehetett észrevenni. Az új arcokat fölvonultató „líra" azonban 15—16 fiatal, tehetsé­ges énekesnek lehetőséget adott az első komoly bemutató kozásra. A fesztivál külföldi vendégei közül a legnagyobb élményt kétségtelenül Cliff Richárd és Josephine Baker nyújtotta. Az angol slágerpiac többszöri éllo­vasa Bratislavában is bebizo­nyította kivételes tehetségét és show-érzékét. Nem kisebb él­ményt jelentett J. Baker sze­replése, aki közvetlenségével, őszinteségével néhány pillanat alatt megnyerte a bratislavai közönséget. Valóban csupán helyszűke az oka, hogy nem írok bővebben a belga Wallan­ce Collection együttesről, az angliai Peddlers-fiúkról, Barry Ryanről, Michael Hóimról, a bolgár Bogdana Karadocsevá­ről, Kovács Katalinról, a Szov­jetuniót képviselő moldvai No­rok-együttesről vagy az állam­díjjal is kitüntetett lengyel No To Ce-együttesről. Élményekben és tapasztala­tokban egyaránt gazdag volt az idei, jubileumi Bratislavai Líra, Számos fiatal énekes és zene­szerző mutatkozott be, akik mai rutintalanságuk ellenére, arra a reményre jogosítanak, hogy rövidesen hazai pop-zenénk ed­digi haladó hagyományait ápol­va a „líra" állandó vendégei és „háziszerzői" lesznek s ezzel a jövőben is megvédik a Bra­tislavai Líra jó hírnevét. MIKLÓSI PÉTER SLOVNAFT BRATISLAVÁBAN nagyobb számban alkalmaz: -Ar vegyészeket vegyipari szakiskolán és általános műveltséget nyújtó középiskolán érettségizetteket a vegyiüzemekben, csak férfiakat (11-15 koronás órabérrel) •fa villanyszerelőket (9-12 koronás órabér) •fa lakatosokat (9-12 koronás órabér) csőszerelőket (9-12 koronás órabér) it hegesztőket (10-13 koronás órabér) AMR műszerészeket (9—15 koronás órabér) ÍC turbinakezelőket, vizszabályozókat (11-12 koronás órabér) k kazánkovácsokat (akkordmunka - havi 2000-2500 koronás kereset) * fűtőket magasnyomású kazánokhoz (11—15 koronás órabér) -fa szakképzett laboránsnőket és szakképzettség nélkülieket, akiket betanítunk k segédmunkásokat karbantartó munkákra nagyobb számban 16 éven felüli női munkaerőket a szállásokon, az irodákban és az étkezőhelyeken végzendő munkákra -fa üzemi őröket Lakás a munkásszállásokon. Az érdeklődők jelentkezzenek a SLOVNAFT munkaerőtoborző osztályán. ÚF-810 Az újonnan épült BRATISLAVA ­Dél Fűtőházban (Farkastorok) a következő munkaerőket azonnal alkalmazzuk: •fa államvizsgás fűtőket, bérosztály R-6 és R-7. Havi kereset: bttá 1900-2600 korona •fa szivattyúkezelőket, bérosztály R-5. Havi kereset: bttá 1600-2000 korona -jfc- üzemlakatosokat, bérosztály R-6. Havi kereset: bttá 1700-2200 korona ügyeletes villanyszerelőket, bérosztály R-6. Havi kereset: bttá 1700-2200 korona karbantartó lakatosokat, bérosztály R-6 és R-7. Havi kereset: bttá 1700-2400 korona it karbantartó villanyszerelőket, bérosztály R-6 és R-7. Havi kereset: bttá 1700-2400 korona ^ finommechanikai karbantartó műszerészeket, bérosztály R-6 és R-7. Havi kereset: bttá 1700-2400 korona •Jt raktárost és szertárost, bérosztály R-5. Havi kereset: bttó 1400 korona •fa takarítónőket, * bérosztály R-IV/3. Havi kereset: bttó 900-1100 ko­rona kapusokat, fizetés az érvényes bérrendelet szerint 1070-1400 koronáig Négyműszakos (megszakítás nélküli) üzemeltetés, 42 órás munkahét. A karbantartók és a kisegítő mun­kaerők egyműszakos beosztásban dolgoznak ötnapos munkahetekkel. Az egyhavi próbaidő letelte után engedélyezzük az N-díjtétel szerinti kedvezményes áramfogyasztást (1 kWó ára 0,14 korona). Lakást nőtleneknek a mun­kásszállásokon biztosithatunk. Az érdeklődők a következő címen jelentkezzenek: Elektráreň Bratislava I., Vajnorská 758, osob. oddel. ÚF-889 • Spoletóban június 26-a és Július 12-e között rendezik meg a „Két világ fesztiválját". Be­mutatják a fesztiválon Saverio Raffaele Mercadante múlt szá­zadi olasz zeneszerző Az eskü című operáját. Menotti Egyszar­vú című balettjének koreográ­fiáját Paul Taylor készíti. • Bertold Brecht A városok sűrűjében című-fiatalkori szín­müvét tűzte műsorára a Berli­ner Ensemble. Az új évadban színre kerülő előadást Ruth Berghaus rendezi. A Turandot és a Galilei élete c. Brecht-drá­mákat új betanításban mutatja be az együttes. • Orsón Welles fogja játsza­ni valószínűleg Churchillt egy új jugoszláv háborús filmben, amely a jugoszláv partizánok egyik nagy csatájáról szól. 1970 VI. 2

Next

/
Thumbnails
Contents