Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-18 / 143. szám, csütörtök

Bajban ismered meg a barátod „Tegnap a délelőtti órákban a magyar árvízvédelmi kormánybiztos telefonon fölhívta a SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumát: kétmillió homokzsákra lenne szükségük. Dr. fán Krajčí miniszterhelyettes azonnal intézkedett, és útnak indult a lehető leggyorsabb baráti segítség: 50 tehergépkocsi 250 ezer homokzsákkal." /Újsághír, 1970. V. 28.) KROCSÁNY DEZSŐ, az SZSZK kormányának munkaügyi és népjóléti minisztere 1965-ben, az emlékezetes csallóközi árvíz idején, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság beruházási osztályának vezetője volt. Fél órával a június tizenhetediket, első gátszakadás után teljhatalmú kerületi megbízottként indult az árvízsújtotta területre. Most, a miniszter dolgozószobájában idézzük az öt esztendővel ezelőtt történteket, különös tekintettel a baráti, szocialista országoktól akkor kapott készséges, hatékony segítségre. — Talán én voltam az egyetlen ember Csallóközben, aki nem a víz elől, hanem a víz u t á n futottam — mondja tréfálkozva. Majd komolyra fordítja a szót: — Gyors tettekre, határozott döntésekre volt szükség, hiszen a medréből kilépett, fékevesztett víztömeg néhány perc alatt elönthet egy egész falut és a környező határt... Számos esetben rövid helyszíni terepszemle alapján kellett döntenem arról, kiürítjiik-e a veszélyeztetett falut, vagy képesek lesznek a gátvédők megmenteni?! ... A június tizenkilencedike!, második szakadás után különösen nehéz helyzetbe kerültünk, mert az ár egyszerre két irányból is támadott,. .. — Ilyenkor minden épkézláb férfira szíikség van! — Dolgozott is mindenki derekasan... Ez a nagy igyekezet azonban könnyűszerrel kárba veszhetett volna, ha nem segítenek mindjárt a gátszakadás utáni első napokban a magyar és szovjet katonai egységek. Negyven-negyven kétéitűvel jöttek a segítségünkre. A szovjet katonák Nagymegyer környékén, Izsap, Bogya, Kolozsnéma, a Kulcsod környéki majorok kiürítésében segítettek bámulatos szívósággal és ügyességgel; míg nagyrészt a magýar katonai kétéltűek legénységének érdeme, hogy az ár közeledtével idejében biztonságba került Gúta lakossága. E segítő tehermentesítésnek köszönhető, hogy a városszéli tejüzemtől eltekintve teljes egészében megmentettük Nagymegyert a több millió korona értékű élelmiszert tároló raktárakkal együtt. fKrocsány Dezső miniszter nem véletlenül lett hát Nagymegyer díszpolgára, de szívesen emlékeznek magas, nyurga alakjára, higgadt határozottságára Csallóköz egész árvíz sújtotta területén. A legnagyobb veszély esetén is mindig őszinte és közvetlen volt a házaikat elhagyni kényszerülőkkel, s az emberek érezték: a „teljhatalmú kerületi megbízott" velük érez!... Az első napokban még arra is futotta erejéből, hogy naplót vezessen, melyet számos érdekes adattal együtt mindmáig őriz. S részben a naplóban, részben az egyéb adatok közölt gyakran esik szó a negyven-negyven „külföldi" katonai kétéltúröl és a segítség egyéb formájáról.) — A magyar hatóságok szinte kérés nélkül megengedték például, hogy a mi elárasztott útjaink járhatatlansága miatt magyar területen szállítsuk Bratislavába az ár elől menekülőket. A csicsói gátszakadás eltöméséhez előregyártott betonelemeket kaptunk tőlük, Komárom védelmét is tizenkét magyarországi buldózer erősítette, árvízvédelmi szakembereket és egyszerű gátvédőket küldtek ... Köztudomású, hogy az újjáépítésben sem hagytak magunkra, hiszen csak a Szovjetuniótól ... — ... kereken 450 faházat kaptunk, amelyekben az első télen két-két család lakhatott. Főképpen arra a vidékre szállítottuk ezeket a házakat, ahol a mezőgazdasági munkák mielőbbi újrakezdésére volt szükség. A Szovjetunió és Magyarország közösen szállított deszkát, cementet és más szükséges faanyagot. Ugyancsak Magyarországról 30 millió téglát és 600 ezer gyümölcsfát kapott Csallóköz. Románia 15 millió tetőcseréppel járult hozzá az újjáépítéshez, és kisebb mennyiségű építőanyaggal Bulgária is segített. /A miniszter a följegyzéseibe pillant, mintha összegezné az elmondottakat, egy pillanatra elgondolkozik s aztán valóban rövid summázásba kezd.) — Ma látni csak, hogy az elmúlt öt esztendőben mennyit fejlődött a Csallóköz... A régi vályogházak helyett a falvakat mintásán bevakolt téglaházak díszítik, csaknem mindenütt új, pormentes betonutak vannak, s az emberek szombat-vasárnaponként elégedetten tesznekvesznek az új házukat övező kertben! ... Természetesen, ez az ugrásszerű fejlődés elsősorban a csehországi járások önfeláldozó segítségének, de éppen úgy a baráti szocialista államok — különösen a Szovjetunió és Magyarország — hatékony támogatásának köszönhető. MIKLÓSI PÉTER » MUZEÁLIS ÉRTÉKEK« MEGYERCSEN Persze könnyű ma már ilyen hangnemben beszélni a dolgokról, de akkor, 1965 júniusában . . . Koltay Gyulára, a hnb elnökére vártunk, volt időnk a nézelődésre. És volt is mit szemügyre venni Megyercsen. Tíz-tizenkét családi házon, a templomon, no meg a hnb épületén kívül itt minden új. Vagyis ebben a faluban nem az új válik ki a régi közül, hanem fordítva. Csak azon a kis magaslaton maradtak meg akkor az épületek, amely a falu közepe táján van. Addig-addig nézegettük a mutatós külsejű vendéglőt, amíg végül betértünk egy kávéra. Csak ketten ültek á kisebbik teremben. A velük szomszédos asztalnál foglaltunk helyet. Mivel az épület három oldalról szinte földig üveg, tovább folytathattuk a szemlélődést. — Ha itt minden romba dőlt, legalább kétméteres árvíznek kellett tenni — szóltam társamhoz. A szomszéd asztalnál ülők, a jóízűen falatozók közül az idősebbik odaszólt. — Volt itt két és fél is. De arra, ahol az új sor van, még háromnál is több. S ezzel már meg is kezdődött a társalgás az árvízről, a borzalmas napokról, az újjáépítésről. Magyarázták: Megyercs nemcsak azért kapott annyi vizet, mert alacsony fekvésű, hanem azért is, mert amikor másutt már régen apadt, náluk még mindig áradt a víz. Ugyanis a .közelben van a Vág-Dunn gátja, és az ár errefelé húzott. Talán ott is volt a leghosszabb ideig és ez bizony erősen megnehezítette az újjáépítést. — De amint látják, legalább 180 új lakás van a falunkban. Ha még kívülről nincs is mindegvik kicifrázva, belül megnézhetik. Később Koltay elvtárs felsorolta, milyen segítséget kapott a falu, mennyit adott a biztosító, mennyi voit az állami segély meg a többi, szóval milliók és milliók. Aztán egészen más dologra csap át. — Gondolhatja, mennyire kellettek ezek a milliók. Én mégis azt mondom, hogy abban a helyzetben mégsem a pénz volt a legnagyobb segítség. Sok volt az elkeseredett ember. De amikor jött az építőanyag, jöttek segíteni a csehek, a szlovákok, a magyarok, és lendülettel dolgoztak látástól vakulásig, az emberek szívébe is visszajött a remény — nem vagyunk már elveszett emberek. Én csak azt mondom, hogy akkor, a bajban volt egységes az ország népe, nem hatvannyolcban. Hogy a nekilendült, szenvedélyes szavakat némiképp mérsékeljem, megkérdeztem: a megmaradt épületek lakói nem irigykednek-e egy kicsit a sok szép új lakásra. — Közülük is többen korszerűsítették már a lakást, különösen a belső berendezést. De mit mondjak? Inkább építtetnénk nekik újat, és a legrégibbeket meghagynánk „muzeális értéknek". HARASZTI GYULA . » f . ^ » ^emm mmtmm 1970 1 .18. Az árvíz óta sokai fejlődött a Csallóköz középületekben is. Gútán például fa képen) korszerű üzletház is épült. Hasonló létesítményt a komáromi járás 12 községe kapott. (Füle íelv. — CSTK) M OSZKVA SZÍVÉBE N AHOL MÉG EGYETLEN RIPORTER SEM JÁRT .. Moszkva szívében, a Szovjetek terének egyik házában van az az acélfalú helyiség, ahová még egyetlen riporternek sem sikerült bejutnia. A helyiség minden elemi csapás elől biztositva van — nem árthat falainak sem tűz, sem víz, zárját pedig nem nyitja egyetlen tolvajkulcs sem... A szobához tartozó különleges kapcsolótábla előtt éjjel-nappal egy-egy mérnök őrködik, mert odabenn a hőmérsékletnek mindig plusz 18 C foknak kell lennie, a levegő páratartalma nem lehet sem több, sem kevesebb, mint 55 százalék ... Mivel ebbe a szobába idegen nem teheti be a lábát, tájékoztatást csupán az egyetlen „bejáratos" személy, Alekszandra Szokolová adhat róla. — Hogy mit őrzünk olyan gondosan? Nos, olyasmit, amit még sok-sok nemzedék számára akarunk teljes épségben megtartani. Ebben az acélburkolatú helyiségben gyűjtöttük össze a Lenin-levéltárat. Itt vannak Vlagyimir Iljics Lenin cikkeinek, monográfiáinak, okiratainak, leveleinek, táviratainak, feljegyzéseinek és mindannak, amit 1923-tól sikerült összegyűjtenünk, az eredeti példányai. Az SZKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézetének állami levéltárában ez idő szerint mintegy 31 000 dokumentumot gyűjtöttek össze Vlagyimir lljicsről. A helyiségben, amelyben a gyűjteményt elhelyezték, különleges páncélszekrények sorakoznak, és a polcokon ugyancsak speciális módszerrel tartósítva fekszenek időrendi sorrendben a kéziratok. Mindegyik külön-külön. A levelek között vékony, cigarettapapír vastagságú papírlapok vannak. A kéziratokat kettős borítólap burkolja, majd meg egy hármas borítólapú mappába, s végül egy kartondobozba kerülnek, amit aztán páncélszekrényben helyeznek el. Valamennyi okiratról fényképmásolat készült, a tudósok csakis ezekkel dolgozhatnak. És Alekszandra Szokolová is csak akkor lép be a levéltárba, ha új dokumentumot kell elhelyeznie a páncélszekrénybe, vagy ha esetleg valamit feltétlenül össze kell hasonlítania az eredeti okirattal. ILJICS HANGJA... Nemrég múlt 50 éve annak a jelentős eseménynek, hogy Vlagyimir Iljics hangját, illetve egyik beszédét gramofonlemezre vették föl. — A felvételt 1919-ben készítették a Kreml volt Mitrofanyjevszkij termében, amelyet most „ovális" teremnek neveznek — mondja Andrej Petrov, az intézet dolgozója, „Lenin hangjának őre". Közismert tény, hogy Vlagyimir Iljics erre a felvételre igen gondosan készült. A beszéd időtartama pontosan három percben volt megszabva, és Lenin kronométerrel a kezében mondotta el. Nagyon elégedett volt, hogy sikerült a megszabott időbe „beleférnie". 1919-től 1921-ig 16 Lenin-beszédet sikerült felvételre ven• A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRÁBAN megnyílt Artex bemutató. iránt nagy az érdeklődés. A hétfőn megnyílt kiállításon külkereskedelmi szakcm bereink, de a nyilvánosság is megtekintheti az Artex-ajánlatot: fém- és fonott bútort, bőr>díszműárut, háztartási cikkeket, iparművészeti kerámiát, műanyagárut stb. Az árubemutató megkönnyíti az 1971. évi kereskedelmi szerződések előkészítését. fstn) ni, a hangfelvételekből azonban csupán 13 maradt az utókorra. A három elveszett hangfelvételt mindeddig nem sikerült felkutatni. A hangfelvétel technikája akkoriban még gyermekcipőben járt és így érthető, hogy Lenin hangja kissé eltorzult, már csak azért is, mert alaposan meg kellett erőltetnie a hangszálait. Azok szerint, akik Lenint sokszor hallották beszélni, hangja sokkal mélyebb tónusú volt, mint ahogyan ezeken a kezdetleges hanglemezeken hallható. Az állami pártlevéltárban őrzik e lemezek réz „negatívjait", amelyekről már annyi másolat készült, hogy ma már teljesen használhatatlanok, annyi rajtuk a repedés, törés, hogy már egyetlen másolat sem készülhet róluk. Most már csak mint relikviákat őrzik őket. — Lenin hangja még sokáig megőrizhető? — Gyakorlatilag bármeddig. Valamennyi beszédét magnószalagra vettük, és az eredetieket különleges eljárással tartósítottuk. MÉG SOK ÉVIG ÉPSÉGBEN MARADNAK. .. Minden egyes Lenin-okmányról néhány másolat készült. A másolás előtt azonban minden eredetit restaurálni kellett. Ezt a munkát különleges laboratóriumban végzik. — A Marxizmus—Leninizmus Intézet laboratóriumát 23 évvel ezelőtt rendezték be — mondja Nagyezsda Aniszimova, a laboratórium vezetője, aki a Lenindokumentumok restaurálásával és tartósításával foglalkozik. —Minden, az intézetbe kerülfr okirat a ml kezünkön megy át. Némelyik teljes restaurálásra szorul, némelyiken csak egyes részletmunkálatokat kell elvégezni. Bizony, nem könnyű felfedni a papiros titkát, amelyre a sorokat Lenin rótta. Nagyon felelősségteljes feladat, mert a papírlapnak mindenfajta vizsgálat, elemzés stb. után is mindenképpen teljesen épnek kell maradnia. A restaurátornak tapasztalt vegyésznek is kell lennie egy személyben, pontosan meg kell állapítania a kézirat papirosának technológiai összetételét, a tinta vegyi összetételét, és csak ezek után foghat hozzá až okmány fizikai felújításához. — Laboratóriumunk fennállása óta a lenini dokumentumok zömét sikerült rendbe tennünk — mondja Nagyezsda Aniszimova. — Nemegyszer megtörténik, hogy a hozzánk kerülő okmányok igen sérült állapotban vannak. Sok rajtuk például a ragasztás, amelyeket különféle ismeretlen ragasztószerrel végeztek. Ezeknek eltávolítása nagyon nehéz munka, mert a legkisebb hanyagság miatt az egész kézirat kárbaveszhet. Nemrég került a kezembe Lenin egyik levelének eredetije. Saját tintájával írta, amely még mindig egészen jól olvasható. A leveleket vastag, durva kartonra ragasztották, üveg borította és ragasztó papírszalaggal volt berámázva. A levelet ki kellett vennünk a rámából, és le kellett választanunk a kartonról. Az alatt a hosszú idő alatt, amíg a.levél az üveg alatt volt, a papír erősen színt változtatott, megsárgult és nagyon törékeny lett. A karton pedig szinte kemény kérget képezett alatta. Nagyon bonyolult eset volt. A kartont víz nélkül csaknem lehetetlennek látszott eltávolítani, viszont a víz lemossa a tintát. Ügyszólván milliméterről-milliméterre haladva kellett a kartont eltávolítanunk, aztán a szöveget különleges összetételű folyadékkal fixáltuk, visszaadva így a levél eredsti alakját. Ezután restauráltuk az okmányt, megerősítettük a ragasztás helyén a papírt, felerősítettük, megmostuk és sajtolással kiegyenesítettük. Most már ez a levél is kitűnő állapotban van, és elmondhatjuk, hogy még sok évig épségben marad! (APN)