Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-15 / 114. szám, péntek

GUSZTI BÁCSI FŐZTJE EGY DIÉTÁS ÉTTEREM SIKEREI ÉS GONDJAI A KULTURÁLTSÁG A TERMELÉKENYSÉGRE IS KIHAT SZÍNEK HARMÓNIÁJA Munkaerőhiány. Fluktuáció. Táuol rmrradás a munkából állítólagos betegség ürügyén, vagyis szimulálás... Se szeri, se száma a termelékenységet veszélyeztető valódi és kitalált okoknak. Kétségtelenül bonyolultak ezek a munkaerőkkel kapcsolatos problémák> hiszen a politikai, a gazdasági és a szociális szempontokon kívül még az t* döntő jelentőségű, mennyire elégedett a dolgozó és hogyan ér*, magát munkahelyén. Mert akinek nincsenek vitái munkahelyén, aki képességeit érvényesíteni tudja és ráadásul még a munkahelye is kellemes környezetet biztosít számára, az ilyen ember nagyobb kedvvel és érdeklődéssel dolgozik. Am az a tény, iipgy ilyenek ma még kevesen vannak, népgazdaságunknak évente sok milliós károkat okoz. • A helyzet javulása tehát sürgős intézkedéseket igényel. De milyeneket? Vítézslav Veselý, a szakszervezetek prágai Kísérleti Intézetének tudományos dolgozója így válaszol kérdésünkre: — Kutatásaink eredménye ként leszögezhetem, hogy a dol gozók fluktuációja és a többi kedvezőtlen megnyilvánulás rendszerint nem anyagiakra vezethető vissza, mint ahogyan azt nemrégen még tévesen hittük. A legtöbben ennél sokkal fontosabbnak tartják a kellemes környezetet. Ezért kell sürgősen emelnünk a munka- és a munkahely kultúrájának a színvonalát. • Mit neveznek a munka- és a munkahely kultúrájának? — Mint mindennek, természetesen ennek is megvannak a feltételei. De mielőtt erre rátérnék, hadd mondjam el, hogy mindenekelőtt azokból a tényezőkből kell kiindulnunk, amelyek munka közben az ember fiziológiai és szellemi szükségleteinek a kielégítésére szolgálnak. Mert csak ezeknek a tényezőknek a biztosításával őrizhető meg az ember egészsége. Nálunk eddig csupán a higiéniára és a biztonságos munkára fektettünk súlyt. Ez azonban meglehetősen kevés az ember érdekében. Bebizonyosodott, hogy nem elég megvédeni a dolgozókat a betegségektől, megóvni őket a balesetektől. A tudományos-műszaki forradalom korában ennél sokkal többre van szükség: minden téren gondoskodni kell róluk, úgy, hogy megteremtsük számukra a szükséges munkafeltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy jól, otthonosan érezzék magukat munkahelyükön. • Hogyan képzeli el ezt a gondoskodást? — A higiénia és a biztonságos munka feltételei eléggé ismertek s ezért ezt a kérdést felesleges volna itt most részleteznünk. Beszéljünk tehát inkább a további problémákról, arról, hogy sokan például azt hiszik, az új technika már mindent megoldott. Ám ez a felfogás csak annyiban felel meg a valóságnak, hogy a termelőeszközök valóban megkönnyítik a fizikai és gyakran, különösen ma, a tudományos-műszaki forradalom korában, a szellemi munkát is. Megjegyzem, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, ha a gépek szolgálják az embert, nem pedig fordítva. Mert ha nem tudunk bánni velük (pl. bizonyos műveletek üteme nem felel meg beállítottságunknak, vagy nem ülünk egyenes testtartással a gép mellett, esetleg a gép a feleslegesség érzését váltja ki bennünk), az ilyen esetekben a termelőeszközök kerítik hatalmukba a dolgozót és több kárt okoznak, mint hasznot. Nem vitás tehát, hogy a technika előnyeit csak az élvezheti, aki iskolai műveltségén kívül olyan Ismeretekre tesz szert, melyek ezen a téren is kulturáltságot feltételeznek. Ez azonban még nem minden, mert a dolgozók a további gondoskodást sem nélkülözhetik. Nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy megfelelő környezetben élnek-e munkahelyükön. Ezzel pedig nemcsak a munkahely architektúrájának és mikroklímájának a kérdése függ össze (vagyis a szellőztetés, a hőmérséklet, a levegő víztartalma stb.), hanem sok más probléma is. • Ügy tudom, hogy az orvosok főleg a zajt kifogásolják ... — Igen, többek közt ezt is. Mert a nagy lárma növeli munka kockázatát. A munkások százezrei dolgoznak az ilyen egészségüket veszélyeztető feltételek közepette, pl. a tex^ílés bőrfeldolgozó vagy a fémmegmunkáló iparbán. Bár a halálos balesetek csak ritkán vezethetők vissza a nagy zajra, és többnyire a dobhártyánk sem reped meg emiatt. De annál inkább árt a lárma idegrendszerünknek és hallásunknak. Számos betegség okozója lehet, nem beszélve kísérő jelenségekről, pl. a vibrálásról. A kulturált munka további feltétele a munkahely megfelelő megvilágítása. Természetes, hogy a legegészségesebb és a legolcsóbb a nappali fény. Am sok üzemben ezt nem veszik tudomásul. Nem mossák rendszeresen az ablakokat és a természetes megvilágítást a drágább, mesterséges fénnyel pótolják. De sajnos, ez sem mindig kifogástalan, mert a lámpák helytelen elhelyezése következtében a fény vagy túl erős, s ezért vakít, vagy ellenkezőleg, oda világit, ahova nem kell. Tudjuk, mennyire idegesítő ez a körülmény, melynek kísérő jelensége látásunk gyengüléséhez és kimerültséghez vezet. A dolgozók testi és lelki épségéről lelkiismeretesen gondoskodó üzemek vezetőinek azt is tudniuk kell, hogy a rossz levegő a teljesítményre is hatással van, mert az ember ilyen körülmények közt hamarabb kifárad. A rendszeres szellőztetésnél azonban semmivel sem kevésbé fontos a rend és a tisztaság. Az ízlésesen berendezett munkahelyen a színeknek is fontos szerepük van. Harmóniájuk nemcsak esztétikai kérdés. Mégis nemegyszer vagyunk tanúi az olyan helytelen bírálatnak, hogy a dolgozóknak a munka helyett munkahelyük csinosításán jár inkább az eszük. Gazdaságosabban kellene bánniuk idejükkel és a pénzzel is, hiszen a cicomát nem adják ingyen — vélik a garasoskodók, akik elfelejtik, mennyire fontos a tetszetős, vidám környezet, mely oly nagy hatással van hangulatunkra és persz teljesítményünkre is. • Ha nem tévedünk, a színek harmóniája külön tudomány, mely nemcsak a divatban, tehát az öltözködésben érvényesíthető, hanem a munkahelyen is. — Ez természetesen esztétikai követelmény. A falak színének alkalmazkodniuk kell a munkahely sajátosságaihoz, a munkához használt nyersanyagok, a bútorok, de még a gépek színéhez ls. Ám ha túlságosan élénkek, idővel fárasztóan hatnak. De a legszebb színösszetétel sem oldhatja meg magában vévé a többi fontos követelményt, pl. a mikroklíma problémáját. Noha a falak színétől függően kisebbnek vagy tágasabbnak tüntethető fel valamely helyiség, de ha még oly meleg színek is pompáznak a falakon, a télen fűtetlen műhelyben mégiscsak fáznak a dolgozók. De ha már erről beszélünk, ne feledkezzünk meg az olyan eléggé gyakori hibákról, melyek az egyik szempont előnybehelyezésével a másik szempont háttérbe szorulásához vezet. Nemegyszer előfordul ugyanis, hogy a mikroklímát légkondicionáló berendezéssel szabályozzák az üzemek. Csakhogy, ha elmulasztják karbantartását, akkor az ezáltal keletkező, idegekre 1 menő zúgás-zakatolás még ártalmasabb, mintha légkondicionáló berendezés nélkül maradt volna a munkahely. Az ezzel összefüggő probléma az, hogy az üzemek ahelyett,, hogy komplex módon növelnél: a munkahely kultúráját, rendszerint csak néhány részletre fordítják figyelmüket. Az étterem ragyog a tisztaságtól, de a higiéniai berendezés vagy az udvar rendbentartására nem terjed ki a figyelmük. Ez pedig nagyon nagy hiba. • Milyen intézkedések történnek a munka kultúrája növelésének érdekében? — Őszintén szólva hosszú időn keresztül elhanyagoltuk ezeket a problémákat. Ezzel magyarázható nagyfokú lemaradásunk ezen a téren. Természetesen a mulasztásokat sürgősen pótolnunk kell, mert a munka gazdaságosabbá tétele, a termelékenység fokozása elképzelhetetlen a jó teljesítmények nélkül. Az ember azonban ahhoz, hogy megőrizze egészségét és ezen túlmenően jól és kedvvel dolgozzon, jogosan tart igényt a kulturált környezetre. A Szövetségi Gyűlés bizottságai ezért foglalkoznak e bonyolult problémákkal. A szakszervezetek feladata, hogy megértessék az üzemekkel az elveket és velük együtt megvalósítsák mindazt, aminek külföldön már régen tanúi lehetünk. A szakszervezeti tagok közt kifejtett nevelőmunkánkkal lényegesen hozzájárulhatunk a megfelelő munkamódszerek kialakításához és megtartásához. Ez pedig cseppet sem lebecsülendő körülmény. Persze az üzemi szakszervezeteknek arra is lehetőségük nyílik, hogy befolyásolják a dolgozók egymás közti kapcsolatait. Támogathatják a vezetők tekintélyét, tagjaikat rendszeretetre, lelkiismeretes munkára nevelhetik. Pl. a gépek karbantartására, a higiéniai berendezések tisztántartására ... A munkaerkölcs megjavítása tekintetében is sokat tehet a szakszervezet az üzem vezetőségével karöltve ... Amint látja, a szakszervezet számos problémát oldhat meg, feltéve persze, hogy érti a dolgát... • Hogyan sajátítja el az üzemi szakszervezet a szükséges ismereteket? — Az üzemi szakszervezeti tagok részére kutatóintézetünkben rendezett tanfolyamokon magam is előadok. Ügy látom, érdeklődésben nincs hiány. Most már tehát csak arról van szó, hogy meghonosítsák üzemeikben azt, amire tanítjuk őket. További probléma, hogy a dolgozók annyira megszokták a kockázatos munkáért járó bérpótlékot, hogy azt munkabérük egy részének tekintik. Ha bérpótlékot a kockázatos munka megszüntetésével többé nem kapnák meg, akkor ez életszínvonaluk csökkenéséhez vezetne. Am mégsem helyes, hogy a kulturált munkahelyen csak a bérpótlék miatt tűrjük a kockázatos munkát, mely sok helyütt kiküszöbölhető volna ... KARDOS MARTA Jól főzni nagy művészet, de só és fűszer nélkül, az egészségügyi előírások szűk korlátai közé szorítva is jól főzni — az már a szakácsművészet „magasiskolája". Sanka Gusztáv főszakács és munkatársai naponta 6 —700 ebéden mutatják be, hogy lehet jól és ízletesen főzni epe-, gyomor-, májbajosok számára is, és a betegek sem kénytelenek lemondani az ízlelés és jó táplálkozás örömeiről. A bratislavai „Charitas" diétás étterem konyháján hétfajta diétát nyújtanak naponta meglepően alacsony áron. A változatos és ízletes koszt az emberek százait szoktatta ide és nem szívesen válnának meg kedvenc éttermüktől. Miután megízleltem a fertőző sárgaság diéta egy adagját, nem is csodálkoztam ezen. Utána az ízletes vaníliás szelet — mindennap van sütemény — tetézi elégedettségemet. Közben belelapozok a panaszkönyvbe, amely — a szakácsok munkáját illetően — a kosztosok elégedettségét bizonyítja. Beszélek a vendégekkel, akik ugyancsak elégedettek, s találkozom olyanokkal is, akik már 18 éve járnak ide szinte sajátjuknak tekintik az éttermet. A vendégek . közölt tóbb mint kétszáz a nyugdíjas. Számukra főleg a 6,30—8, koronás árak a fontosak, amelyek utóbbi években más éttermekben tapasztalt áringadozások idején is változatlanok maradtak. Enynyiért ilyen változatosan oda haza nem lehet főzni. Az általános elégedettséggel szembetűnően ellentétes az étterem dolgozóinak gondja. Néhány hónapja ellenőrzés járt az étteremben és azonnali hatálylyal be akarta záratni. Végül halasztást kapott az étterem, de július elsejével bezárja kapuját és a törzsvendégek helyett kőművesek, szerelők jönnek: Az étterem ugyanis a Heyduk utcai ház alagsorában, az udvar színtje alatt van, s az évtizedek óta elhanyagolt födémkarbantartás miatt beázik, hull a vakolat, az épület elemel tarthatatlan állapotba kerültek. A generálozás legalább két évig eltart. Mi lesz ennyi ideig a diétára szorulókkal és a személyzettel? „Papírforma" szerint nincs itt semmi baj, hiszen a Vendéglátóipari Vállalat, amelyhez az étterem tartozik, munkaerőhiánnyal küzd, szívesen elhelyezi az alkalmazottakat máshová. Diétás étteBrno ujabb kiállításra készül Közszükségleti ijjarunk elárusítással egybekötött, minden évben megtartott, tehát már hagyományos kiállítását a brnói tavaszi vásár keretében az idén május 29 és június 6 között tekintheti meg a közönség. A kiállítók: mintegy 2Ö0 termelőszövetkezet, 90 helyi gazdálkodási és több mint 50 nemzeti vállalat legjobb és legújabb árufajtáikkal kelnek versenyre, hogy termékeikkel a jövőben az eddiginél jobban alkalmazkodjanak a kereslethez. Az állami szektor legnagyobb kiállítója a brnói bútorvállalat lesz, mely nemcsak a hazai termékeket mutatja be, hanem a külföldről importált bútordarabokat is. A látogatók — az egyénleket is beleértve — a cseh vállalatok lakberendezési tárgyain kívül természetesen a szlovákiai üzemek, pl. a pöstyéni és a kassai Drevovýroba, a komáromi . Priemko stb. kitűnő minőségű gyártmányaival is megismerkedhetnek, sőt meg is rendelhetik a kiválasztott árut, melyet az üzemek rövid határidőn belül fognak leszállítani. A többi kiállító ugyancsak kitesz magáért. Az idén már piacon levő árun kívül bemutatják a jövő évben gyártásra kerülő termékeiket is, hogy az irántuk megnyilvánuló érdeklődésnek megfelelően döntsenek sorozatgyártásukról. A tavaszi vásár további érdekessége minden bizonnyal a mezőgazdasági gépek kiállítása lesz. —km— rem pedig Bratislavában több is van — például a Koch-féle vendéglő, a Leningrádi utcai önkiszolgáló, s a vendéglők is főznek diétás ételeket. Azonban nem ilyen egyszerű a helyzet: A vendéglők redszerint nem főznek változatos diétás ételeket, amelyeket többnyire csak az átmeneti vendégek fogýasztanak. A vendéglő nem egészségügyi Intézmény. Nem beszélve az árakról. A specializált Koch-étterem a Charitas kosztosai számára fényűzésnek számít, a Leningrádi utcai pedig nem képes helyettesíteni a bejáratott „Cbavitast". Ezenfelül a „Charitas" konyhai személyzete speciális egészségügyi kiképzésben részesült (a főszakács például közvetlenül az Élelmezésügyi Kutatóintézettől került ide s ennek kezdeményezésére alapította meg az éttermet, j Az étterem 18 tagú kollektívája összeforrott és az évek során specializálódott. A munkaerők szétosztásával éppen ez a specializálás és szakképzettség adta előny veszne kárba. Márpedig éppen ez a szakácsművészet „magasiskolai" színvonalának egyik titka. A „Charitas" diétás étterem problémájának megoldása egyszerűnek látszik: ideiglenesen át kell helyezni az átépítést munkálatok befejeztéig más helyiségekbe. Eddig azonban — és július elseje gyorsan közeledik — nem találtak megfelelő helyiséget. Őszintén szólva, a Vendéglátóipari Vállalatnak sem lehet anyagi érdeke, hogy a gyakorlatilag ráfizetéses üzemegység megmentésére törekedjék. Az olcsó és ízletes diétás étkezésnek ezt a legrégibb bratislavai intézményét egészségügyi, nemzeti bizottsági és szakszervezeti szerveknek kellene megmenteniük. Elvégre pénzbe nem bővelkedő nyugdíjasokról, és orvosi előírásra diétán élő betegekről van szó. A negyedmilliós Bratislava egyre növekszik, de diétás étkezdéinek száma a Charitas megszüntetésével teljes egyharmadára csökken. Az étkezde helyettesítéséről a „Charitas" vezetői mindmáig nem tudnak. Szociális és egészségügyi intézményről lévén szó, reméljük, hogy a Charitas rekonstrukciós munkálatai idején sem marad kihasználatlan az alkalmazottak szaktudása, és kielégítetlen a diétára szorulók egyre növekvő táborának igé»ye (vilcsek) •iiiii 1 NAP margójára Magunk látjuk kárát A telefon ma már nem jelent fényűzést. Hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Ám minden házban, lakásban nem lehet. Egyrészt azért, mert az ott lakók szeretik, ha nem háborgatják őket az ismerősök, másrészt, a posta nem tudja kielégíteni a szükséglétet. így van ez Bratislavában is. Ha ezek az emberek mégis telefonálni akarnak, ott áll az utcasarkon a telefonfülke ... Szlovákia fővárosában 305 ilyen utcai telefonfülke található. Kar bantartásukról 7 mechanikus. 1 takarítónő és három brigádos gondoskodik. Mégis sokszor az ember 4—5-be is bemegy, s bosszúsan állapítja meg, hogy az bizony nem működik. Hát még amikor egy csomó 25-filléres is „megbánja". Miért van ez így? — tesszük fel a kérdést. Elsősorban azért, mert soK a lelkiismeretlen ember. A 25 filléres helyett öreg pénzérméket, követ, vashégyet dobálnak az automatába. Tönkreteszik, ellopják a telefonfülke berendezéseit, kitörik az üvegfalat. Tavaly mintegy 185 000 koronára rúgott a kár, amelyet a lelkiismeretlen emberek okoztak. Az idén is már több mint kétszáz táblaüveget kellett kicserélni. Nemsokára újabb 17 utcai telefonnal gyarapodik Bratislava. Ám, ha továbbra is ilyen vandálul fogunk velük bánni, nem segítenek rajtunk. A közrend őreinek, de a járókelőknek ls jobban fel kellene figyelniük arra, kik teszik tönkre a telefonfülkéket és berendezésüket. Legyen az gyerek vagy felnőtt, méltó büntetést érdemel. A közömbösségnek magunk látjuk kárátl (németh)