Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-14 / 113. szám, csütörtök

VALÓBAN SZOCIALISTA MÓDON Adott szavukat megtartják A CSKP KB tavalyi, szeptemberi felhívása alapján a dolgozók kezdeményezése, munkalelkesedése egyre nagyobb mértékben fejlődik Kelet-Szlovákiában is. Talán nem akad olyan üzem, vállalat, ahol a felszabadulási és a lenini jubileumok tiszteletére ne vállaltak volna olyan kötelezettségekeket, melyekkel népgazdaságunk konszolidálódását, társadalmunk további fejlődését támogatják. Szétnéztünk néhány fontosabb kelet-szlovákiai üzem házatáján, hogyan valósítják meg, amit vállaltak. A SZLOVÁK MAGNEZITMÜVEK dolgozói a felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaikban vállalták, hogy az 1969-es év utolsó három hónapjában 4,7 millió koronával túlszárnyalják a termelési tervet, amit közel 11 millió korona értékben sikerült teljesíteniük. A termelési költségekből 4,8 millió koronát megtakarítottak. Ez év első negyedében több mint 3300 tonna terméket állítottak elő terven felül, s újabb négymillió koronán felüli öszszeget takarítottak meg a tervezett termelési költségekből. A KELET-SZLOVÁKIAI VASÉRCBÁNYÁK. rozsnyói, alsósajói, švábovcei és rudüanyi üzemének dolgozói a CSKP KB felhívását követően értékes felajánlást tettek az 1969. évi utolsó negyedévi tervfeladatok túlteljesítésére. A rozsnyói bányaüzem az árutermelést a vállalt 800 000 korona helyett több mint 1,5 millió koronával túlteljesítette. Alsósajón a hasonló 100 000 koronás vállalást 286 000 korona értékben teljesítették. A švábovcei üzem 198 000 korona helyett 550 000 koronával teljesítette túl az árutermelési tervet. Az eredményes szocialista munkaverseny s a dolgozók kezdeményezése folytán a vállalat a bruttó termelés tervét 14 millió koronával, a bruttó jövedelmet pedig 70 000 koronával túlteljesítette. Az árutermelés terén 120 000 koronás túlteljesítést ért el. A vállalat párt- és társadalmi szervei javasolták a „A felszabadulás 25. évfordulójának üzeme" clm adományozását a rozsnyói és az alsósajói üzemnek. Sikeresen teljesítette ez a vállalat az 1970-es év első negyedévre tet vállalásait is. Až árutermelés túlteljesítését 646 000 korona értékben vállalta, s a valóságban több mint 3 millió korona értékben túlszárnyalta. A költségeket közel 4,5 millió koronával csökkentette, és a tervezettnél 8,3 millió koronával nagyobb jövedelmet ért el. A hazánk felszabadulása 25. évfordulójának alkalmából Munkaérdemrenddel kitüntetett KEŽMARKI TATRALAN. dolgozói az elmúlt év utolsó negyedében az árutermelési tervet közel 1 450 000 koronával túlteljesítették, s a piacra 53 millió korona helyett 57,4 millió korona értékű árut juttattak. Ebben az üzemben a „Dolgozz saját magad részére" jelszó jegyében értékes verseny indult, melyben 1315 dolgozó, az üzem munkaközösségének .90 százaléka vesz részt. Ennek a versenynek feltétele: aki ledolgozik négy szabad szombatot és az év végéig indokolatlanul egyetlen munkanapot sem hagy ki, 220 korona értékű csomagot kap, benne négy új lepedővel és két törülközővel. Az idén vállalták, hogy az 1969-es évhez viszonyítva az árutermelést 8,1 százalékkal, az exporttervet 450 százalékkal túlszárnyalják. — Hazánk szárazföldi kikötőjének, a tlszacsernyöi átrakőállomásnak a dolgozói több mint kétmillió korona értékű felajánlást tettek s ezt az elmúlt év utolsó negyedében s az idén három hónap alatt több mint 1,7 millió korona értékben teljesítették. A KELET SZLOVÁKIÁI HÜSIPARI VÁLLALATNÁL a' CSKP KB felhívása alapján értékes vállalások születtek a termelés növelésére s a piac jobb ellátására. Ennek a vállalatnak a dolgozói is becsülettel eleget tettek ígéretüknek. Tavaly terven felül 8,5 millió korona értékű terméket juttattak a piacra, s a vállalt 8 millió korona helyett 14,5 millió korona tiszta jövedelmet értek el. Az idén hasonló vállalásokat tettek, s ezeket eredményesen teljesítik. Az első negyedév folyamán, az előző év hasonló időszakához viszonyítva, 13,5 millió korona értékű áruval többet adtak piacra, s a munkatermelékenységet 2,3 százalékkal növelték. Ennél a vállalatnál jelenleg saját feltételeiknek megfelelően dolgozzák fel a „Mindenki szocialista módon" felhívást. —ik— A poznani nagyvásár előtt(Tudósítónktól) — A poznani nemzetközi nagyvásár képviselői a prágai lengyel kultúrközpontban sajtótájékoztatót tartottak. Közölték, hogy az idei, sorrendben már a 39. poznani nemzetközi nagyvásáron, amely június 14-től 23-ig tart, mintegy negyven ország, közöttük Csehszlovákia és a többi európai szocialista ország mutatja be gépipari gyártmányait. A poznani nagy vásár területe 230 ezer négyzetméter. A szocialista országok, Lengyelország kivételével — amely 60 ezer négyzetméteren állít ki — összesen 20 ezer négyzetméter térségen mutatják be gyártmányaikat. Ism) „így kellett volna kezdettől..." ELŐZETES JELENTÉS A TAGKÖNYVCSERE ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL A párttagsági könyvek cseréjét előkészítő beszélgetések új lendületet vettek a CSKP KB elnökségének április 14-i határozata alapján. A járási pártbizottságok az utóbbi hetekben elemezték a beszélgetések eddigi lefolyását és saját viszonyaikra alkalmazták a határozat alapelveit. Az áprilisi irányelvek lehetővé teszik, hogy a járási pártbizottságok elejét vegyék az alapszervezetekben gyakorta megnyilvánuló liberális eljárásoknak és az eddiginél határozottabban tisztítsák meg a szervezeteket a jobboldali opportunista szemlélet hordozóitól. Közép-Szlovákiában például több mint kétszáz alapszervezettel szemben bizonyult szükségesnek a határozott eljárás alkalmazása. A füleki Kovosmalt kommunistái között az a vélemény alakult ki, hogy már a beszélgetések kezdetétől úgy kellett volna eljárni, mint azt az áprilisi irányelvek megszabják. Véleményük szerint a jobboldali opportunizmus nyilvánvaló viselőinek párttagságát fel kell függeszteni és nem lehet megengedni, hogy ők befolyásolják az alapszervezet döntését. A párt egészséges és elvhű magva kell, hogy az alapszervezet hangadója legyen. A Kovosmaltban egyébként eddig 336 beszélgetést folytattak le és 45 esetben a párttagság megszüntetését, 19 esetben pedig a pártból való kizárást javasolták. A gyár kommunistái e hónap végéig pontot akarnak tenni a tagkönyvcsere előkészítése után és a bizottságok javaslatait az alapszervezetek taggyűlésein le is szeretnék zárni, jelenleg a legbonyolultabb eseteket tárgyalják. Közép-Szlovákiában mindeddig á párttagság 42,2 százaléka tisztázta a párthoz való viszonyát. Közülük 3,6 százalék a bizottságok elemzése szerint nem méltó az új tagkönyv viselésére. A beszélgetések a leggyorsabb ütemben a mezőgazdasági alapszervezetekben haladnak, leglassabban az iparban. A bröznói Hídelem Gyárban 30 esetbon újból vissza kell térni a megtárgyalt esetekhez és az eddiginél felelősségteljesebben kell elbírálni a párttagok állásfoglalását. A martini járásban több alapszervezetből olyan vélemények érkeztek, hogy a párttagok aktivitását és a párthoz való viszonyát nemcsak egyszeri beszélgetés során, hanem rendszeresen minden 2—3 évben felül kellene vizsgálni. Ilyen vélemények másutt is elhangzottak és ezért figyelmeztetni szeretnénk, hogy a megújhodott alapszervezetekben természetessé kell válnia az aktív részvételnek a párt munkájában, ami a tevékenység rendszeres felülvizsgálását és ellenőrzését is jelenti egyben. Tehát nem 2—3 évenként egy-egy ilyen akció lebonyolítása a cél, hanem a szervezetek állandó aktivitásának biztosítása. Figyelmeztető jelek érkeztfbk számos faluból, ahol a kommunisták arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági vezető tisztségeket betöltő elvtársakkal szemben elnézőbb až eljárás. Ügy véljük, ez a liberalista tendenciák jele és a járási pártbizottságoknak ilyen esetekben határozottan be kellene avatkozniuk. Úgy tűnik e jelek szerint, hogy számos mezőgazdasági üzemben a gazdasági tisztséget mereven a párttagsághoz kötik és ebből fakad azután a liberális eljárás eszmei síkon is. Ilyen jelenségekkel a járási pártbizottságokon igen körültekintően foglalkozni kellene. A párt számára kolonc, az előrehaladást nehezítő körülmény az alapvető kötelességeit nem teljesítő és a politikai munka iránt közömbös párttag. A beszélgetések során számos ilyen tagsági könyvet viselő, de nem tevékeny ember esetében javasolták a bizottságok a párttagság megszüntetését. Több üzemben ez az eljárás munkásokat érintett. Ilyen esetek arra figyelmeztetnek, hogy fokozottabb figyelmet kellene szentelni a közömbösség okainak felderítésére. Munkások esetében az aktivitás hiánya nem egy esetben az alapszervezet múltbeli fogyatékos politikai munkájára mutat. A közömbösség nem minden esetben jelenti munkásoknál az érdeklődés hiányát, hanem sokszor fásultságot és elkedvetlenedést az alapszervezet hibái láttán. Munkások esetében e téren igen körültekintően kell differenciálni és valóban mindent meg kellene tenni azért, hogy a múltbeli fogyatékosságok miatt közömbös munkások aktív párttagokká váljanak. Legrosszabb esetben ilyen emberek ügyében a párttagság megszüntetése helyett a felfüggesztést kellene javasolni, hogy lehetőség nyíljék a sokáig nem aktív munkás előtt: nyújtson biztosítékot, hogy a megváltozott viszonyok között a tevékeny párttagok sorába lép. VILCSEK GÉZA Egy elöntő — több tanulsággal A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR TÁNCDALÉNEKESEK III. FESZTIVÁLJÁNAK MARGÓJÁRA Lapunkban az elmúlt hetekben többször szó esett már a csehszlovákiai magyar táncdalénekesek harmadik országos fesztiváljáról s egy rövid tudósításban pedig a május 9-i füleki döntőröl is beszámoltunk. A fesztivál — melynek kezdeményezői 1967-ben a füleki KOVOSMALT fiataljai voltak az Aranykakas elnyeréséért meghirdetett üzemi táncdalversenynyel —, ma már szerves része a hazai magyar kulturális életnek. E tény tudatában illő, hogy bővebben szóljunk róla —• értékelve árny- és fény oldalait, mérlegelve küldetését —, hiszen több ezer csehszlovákiai magyar fiatalt megmozgató ,országos esemény ez a fesztivál. I. A döntő Rögtön elöljáróban megállapítható, hogy a járási versenyek huszonhat legjobb énekesét fölvonultató finálé komoly, igényes s egyben elgondolkoztató rendezvény volt. A legnehezebb munkája kétségtelenül a bíráló bizottságnak volt, mert a zsúfolt üzemi klub közönsége egyetlen gyönge szereplőt, de különösen kimagasló teljesítményt sem látott... Ezt híven tükrözték a pontok is, melyek összegezése után az eredményjelző táblán sok volt az egyforma pontszám és az egymáshoz nagyon közel álló érték. A tóncdaifesztivál — és különösképp a füleki döntő — legnagyobb érdeme, hogy a díjazottakon kívül is számos toa £ o a S tó Ad O •ö Ol 3 ľ vábbi jó hangú, tehetséges fiatalt állított a hazai közvélemény érdeklődésének reflektorfényébe. Gondolok itt a bratislavai Schneider Máriára, az érsekújvári Northart Emíliára, a rimaszombati Kovács Lászlóra, a losonci Balázs Zsuzsára, a dunaszerdahelyi Németh Imrére, de különösen a trebišovi Molnár Erzsébetre és a košicei Handlovics Margitra, illetve Hornyák Jánosra. Külön említést érdemel a nyitrai St'avnicky István, aki saját szerzeménnyel lepte meg a közönséget, s ez a zsűrinél sem maradt visszhangtalanul, hiszen a tehetséges fiatalembert külön díjjal jutalmazta. A döntő négy teljes órát tartott, s itt domborodtak ki a finálé rendezési-szervezési hibái. Elsősorban a döntő részvevőinek magas létszámát kellene megfontolás tárgyává tenni, hiszen több mint negyedszáz vecsenydal végighallgatása a zsűrit és a közönséget egyaránt elfárasztja. A jövőben ezért a járási döntök után, országos elődöntőket kellene mág „menetbe iktatni", vagy „szorosabbra zárni" a járási versenyek továbbjutási kulcsát. A résztvevők magas számától eltekintve azonban a Kovosmalt íizemi klubjának légköréből ezúttal hiányzott valahogy az ünnepélyesség hangulata is, pontosabbant egy szakavatott rendező határozott, irányító keze. Nem tudta ezt a benyomást föloldani az ötletes színpadkép és Reiman Károly talpraesett konferansziéja sem, aki éjfél felé • már — érthetően — egy kissé elfáradt. Zavarólag hatott továbbá az egyes zenekarok állandó cserélődése is, ami — sajnos — több hangszer helytelen beállításában, az erősítőberendezések torzításában számus műszaki fogyatékosságot x ml magával. A következő évfolyamokbaa «Bétt • fesztivál alapszabályzatába kellene fo®lalni, hogy a döntő énekeseit csak egy zenekar kísérheti, mely kellő tapasztalattal, rutinnal, s nem utolsósorban —

1 zenei tudással rendelkezik! II. Célok, lehetőségek A fesztivál az elmúlt három évben valóban népszerű lett és maradéktalanul teljesíti a tehetségkutatói küldetést is. Nem tudok ellenben arról, hogy a fesztivál előző két évfolyamának győztesei és legjobbjai — egy-két alkalmi zselízi és gombaszögi meghíváson kívül — Dél- és Kelet-Szlovákiában valahol is programszerűen fölléptek, szerepeltek vofna, illetve központi segítséggel tökéletesíthették volna magukat. A CSEMADOK-ban, a Népművelési Intézetben vagy az ifjffisági szövetségben egyelőre nincs egy olyan szakosztály, mely nyilvántartaná nép- s táncdalénekeseinket (és egyéb „élő" közönséget igénylő művészeinket!) s egy közvetítő iroda szerepét vállalva reklámozná, szerepeltetné őket. Benes Ildikó megnyerte az idei fesztivált, Balia Agi a második, Vajda Valéria a harmadik lett. De mi lesz velük a továbbiakban? Hol a kezesség, hogy nem kallódnak el, hogy tudásukat és tehetségüket kamatoztatni fogják? Ezt pedig csak az elméleti tudás gyarapításával, illetve állandó szerepléssel, rutinszerzéssel lehet. Tudomásom szerint az első évfolyamokban a fesztivál társrendezője volt a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége is, de adásában a győztesek vagy díjazottak valamelyikével egyetlen önálló pop-zenei fölvétel sem hangzott még el. Pedig ez is kiváló tapasztalatszerzési és érvényesülési forma lenne a fiatal tehetségek számára, ráadásul, a gyakorlatban is minden bizonnyal megvalósítható, hiszen az országos szavalóversenyek, irodalmi színpadi fesztiválok győztesei is időről időre helyet kapnak a rádió prózai műsoraiban . .. Fiatal énekeseink kailódása azonban nem csupán a rádió ügye. MIKLÓSI PÉT EB