Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-30 / 127. szám, szombat

L štrougal miniszterelnök beszéde a Szövetségi Gyűlésben a kormányprogram teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) munka légkörét, mely lehetővé teszi társadalmunk problémáinak megoldását. A CSKP Központi Bizottsága által májusban kitűzött konszolidációs program, valamint a szeptemberi és az 1970 januári plénum határozatai alapvető politikai irányvonalat jelentenek, melynek teljesítésére törekszik a kornjány. Figyelmét elsősorban arra összpontosította, hogy felújítsa a szocialista állam funkcióit, hogy a szövetségi szervek összehangoltan és egységesen dolgozzanak, s így meglegyenek a feltételek a gazdasági problémák megoldásához, valamint a baráti szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink megszilárdításához. A kormány egyéves törekvése látható a belpolitikai helyzet megváltozásában, valamint a külpolitikai kapcsolatok konszolidálásában is. A kormány a mai belpolitikai helyzet pozitív vonásának tartja elsősorban azt, hogy a szocialistaellenes, jobboldali erők blokkja politikai vereséget szenvedett, elszigetelődött, s népünk egyre inkább megérti, hogy az 1968. évi fejlemények ellene és a szocializmus ellen irányultak. Ugyanakkor egyre többen tudatosítják, hogy a párt Központi Bizottságának politikai irányvonala helyes. Ugyancsak jelentősnek tartjuk, hogy sikerült megakadályozni az államirányítás felbomlási folyamatát, sikerült felújítani a népgazdasági terv funkcióját, és megszilárdultak a szocialista állam hatalmi-politikai eszközei. Biztosítani akarjuk a Szövetségi Gyűlést, hogy a konszolidációs folyamatban nem becsüljük túl az elért eredményeket, még mindig nagyon sok a tennivaló. Engedjék meg, hogy részleteisebben foglalkozzam a kormány tevékenységének egyes területeivel. A kormány a legnagyobb figyelmet a gazdasági problémák, az 1970. évi népgazdasági terv kidolgozásának szentelte. Ez évben, két év után a népgazdaság újból egységes kötelező állami terv szerint fejlődik. A felgyülemlett gazdasági problémák megoldásához szük•séges volt, hogy gyorsan felújítsuk a terv szerepét. Az 1970. évi terv abból indul ki, hogy az utóbbi két évben elmélyültek az ellentétek a népgazdaságban, de ugyanakkor növekedtek a mozgósítható tartalékok — elsősorban a nem beruházási jellegűek. Ezek a tartalékok, tették lehetővé, hogy a gazdasági problémákat nem stagnálás árán vagy a dolgozók megkárosításával oldhatjuk meg. A terv lehetővé teszi a fejlődés dinamikájának folytonosságát, a legnagyobb hiányosságok kiküszöbölését, valamint a lakosság anyagi és kulturális színvonala emeléséhez szükséges források feltárását, józan, reális gazdasági politikát akarunk folytatni azzal a céllal, hogy stabilizáljuk a belső piacot, jobban biztosítsuk az életszínvonalat, kezünkbe vegyük a beruházási építkezések irányítását, és külpolitikai kapcsolatainkban helyreállítsuk az egyensúlyt. Fejleszteni akarjuk az elmúlt év második felében megmutatkozott pozitív eredményeket. Nem állítjuk, hogy az ez évi tervben sikerült mindent megoldani. Jóakaratunkat korlátozzák a múlt hiányosságai és az, hogy a terv jelenleg nem elég hatékony eszköz. A fontos azonban az, hogy ma már tudjuk, mik a legnagyobb hibák és azt is tudjuk, milyen irányban kell haladnunk. Reálisan akarunk eljárni, alaposan megfontoljuk az egyes lépéseket és intézkedéseket. Már igazán elég volt a rögtönzésekből. Munkánkban arra helyezzük a fő súlyt, hogy a terv feladatának és a gazdaság irányításának megszilárdításával párhuzamosan teljes mértékben felújítsuk a fegyelmet, a kezdeményezést, a felelősségérzetet úgy, ahogyan a demokratikus centralizmus elvei megkövetelik. A CSKP Központi Bizottságának januári plénumán megállapították, hogy a kormány a gazdasági dolgozókat aszerint fogja értékelni, hogyan viszonyulnak az állami terv feladataihoz és hogyan biztosítják ezek teljesítését. 1970 első negyedévében a népgazdaság fejlődését értékelve megállapíthatjuk, hogy túlsúlyban vannak a pozitív tendenciák. Az iparban kiküszöbölték a hosszú tél következményeit és az utóbbi hónapokban érezhetően javult a fejlődés dinamikája. Az első négy hónap alatt az ipari termelés a tervezett 6,7 százalékkal növekedett. A szénfejtésben, a fémbányászatban, a vegyi-, textil-, ruha-, bőr- és cipőiparban túlteljesítették, a terv által előirányzott növekedési ütemet. Az építőanyaggyártó iparban, a gépiparban, az élelmiszer-, üveg-, porcelán- és kerámiaiparban, valamint az energetikában nem érték el a tervezett ütemet. A mezőgazdaságban a helyzetet erősen befolyásolta az ez évi tél. A tavaszi munkákat mintegy három héttel később kezdték meg. A munkatermelékenység az első negyedévben gyorsabb ütemben fejlődött, mint ahogy azt a terv előirányozta. A bérek fejlődésében márciusban és áprilisban felmerült egyes tendenciák azt mutatják, hogy fokozott figyelmet kell szentelni ennek a területnek, hogy biztosítsuk, a kifizetett béreket minden esetben megfelelő mennyiségű termelés fedezze. A hazai piacon azáltal értünk el kedvező eredményeket, hogy — a politikai, állami és gazdasági szervek arra törekedtek ezen a téren is, hogy felújítsák a népgazdasági terv irányító szerepét; — a termelésben és a behozatalban foganatosított intézkedésekkel sikerült biztosítani a kereskedelem tartalékainak növelését; bár a kiskereskedelmi áruforgalom összetételében még mindig vannak hiányosságok; — sikerült megakadályozni a bérek és a bevételek ösztönös fejlődését; fokozatosan javul a bérek és a munkatermelékenység, valamint termelés közti arány; — a kiskereskedelmi árak emelésének betiltásával sikerült megakadályozni az árak ösztönös fejlődését. A lakosság tüzelőanyaggal való ellátásában a javulást elsősorban az tette lehetővé, hogy a bányászok túlteljesítették a fejtési-termelési terveket. A hiánycikkek problémájának megoldására a kormány megteremtette a feltételeket azzal, hogy eszközöket szabadított fel a nyersanyagok és termelőeszközök behozatalára stb. Ezenkívül növeljük az árubehozatalt a szocialista országokból. A szövetségi kormány a nemzeti kormányokkal együttműködve ez évben is fontos feladatának tartja, hogy tovább javítsa a hazai piac helyzetét. A kormány javaslatára törvényt fogadtunk el a legalacsonyabb nyugdíjak emeléséről. A mai helyzetben ez az egyedüli megvalósítható szociális intézkedésünk. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés a legégetőbb problémát oldja meg és közvéleményünk pozitívan értékeli majd. Tudjuk, hogy szociális politikánk terén számos probléma van, nem feledkezünk meg ezekről, és amint gazdasági helyzetünk lehetővé teszi, meg is oldjuk őket. Július elsején lép érvénybe a gyermekgondozási segély törvénye, amely bizonyos feltételek teljesítésével azokra a dolgozó nőkre vonatkozik, akiknek nincs munkakeresetük, mivel egyévesnél kisebb gyereket gondoznak. E törvényadta előnyöket mintegy 75 000 nő élvezi majd. A beruházások terén az 1970. évi terv előirányozta a megkezdett építkezések számának csökkentését, a beruházási eszközöknek a megkezdett építkezések befejezésére való összpontosítását és a legszükségesebb strukturális változások feltételeinek megteremtését. Az első negyedév eredményei azt mutatják, hogy továbbra is ez a népgazdaság fejlődésének legérzékenyebb pontja. És ezen a területen eddig nem következett be a várt javulás. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy 1969-ben túlléptük a beruházások keretét, emelkedik a megkezdett építkezések beruházási költsége. A kormány az 1970. évi terv jóváhagyásánál betiltotta az új építkezések megkezdését addig, míg ellenőrizik a költségvetést. Ez év áprilisában újból foglalkozott a megkezdett építkezések problémájával, és mintegy 60 százalékra csökkentette az építkezések megkezdéséhez szükséges költségvetési keretet. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy még határozottabban kell foganatosítani az intézkedéseket. Ez év első negyedévében 36 százalékkal kevesebb építkezést kezdtek meg, mint tavaly. Mivel azonban az új építkezéseket lassabban helyezik üzembe, a megkezdett építkezések költségvetési maradéka növekedett. A kormány a beruházások területét tartja a legkomolyabb gazdasági problémának, ezen a téren születik döntés a gazdaság konszolidálásának üteméről. A kormány józan megfontolás után és annak tudatában, hogy felelős a gazdasági fejlődésért, betiltotta az új beruházások megkezdését. A kormány szigorú következtetéseket von le azokból az esetekből, amikor nem respektálják az új beruházások megkezdésének tilalmát. Különösen szembetűnővé válik annak szükségszerűsége, hogy a döntő szakaszokra összpontosítsuk az építkezési kapacitásokat, ha megnézzük a lakásépítkezés tervének teljesítését. Az év négy hónapjában 11800 lakást fejeztek be, azaz az egész évi feladat 11 százalékát. Ez 3700 lakással több, mint tavaly ugyanebben az időszakban, de mégis kevesebb, mint 1966—67 és 1968-ban. A megkezdett lakások száma alacsonyabb, mint tavaly volt. A helyzet megjavítása érdekében azonnali tettekre van szükség. A nemzeti bizottságokkal és az építkezési szervezetekkel együttműködve meg kell gyorsítani a tervelőkészítéseket, valamint a lakásépítések megkezdését és befejezését. A külkereskedelemben jelenleg a szocialista országok közti kölcsönös kapcsolatokban a legbonyolultabb a helyzet. Az 1970. évi terv előirányozza a passzív értékkapcsolatok beszüntetését. Az első négy hónap eredményei azt mutatják, hogy a behozatalt gyakorlatilag továbbra sem-szabályozzák, és a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint a külkereskedelmi szervezetek még mindig nem irányítják megfelelően ezt a területet. Ez azt jelenti, hogy az évi tervet nem teljesítik teljes mértékben. Nem hozhatunk be többet, mint amennyit kivitelünk megenged. Nem akarunk kölcsönökből élni, és nem is teljesíthetjük a behozatal növelésére vonatkozó követeléseket, ha nem teljesítjük a kiviteli feladatokat. A leghatározottabban és legkövetkezetesebben foganatosítanunk kell a tervezés és irányítás terén minden intézkedést, melynek célja a külkereskedelem állami monopóliumának megszilárdítása. Jelenleg a következő ötéves terv irányelveinek kidolgozásán dolgozunk. A kidolgozott alapanyagokat ez év közepén terjesztik az illetékes szervek elé. Engedjék meg, hogy lerögzítsem azokat a tényeket, melyekből az irányelvek javaslatának előkészítésénél kiindulunk. Elsősorban abból indulunk ki, hogy az ötéves terv időszakában a konszolidálás feladatai elvegyülnek a fejlesztési feladatokkal. Az ötéves tervben fokozni akarjuk a termelési alap műszaki rekonstrukcióját és korszerűsítését. Rendkívül fontos feladat, hogy megoldjuk a népgazdaság ellátását tüzelőanyaggal és energiával. Mivel a tüzelőanyag és energetikai alap fejlesztési irama csökkent, az ötödik ötéves terv időszakában a tervezett ipari beruházások egyharmadát ezen a területen kell befektetni. A tüzelőanyag-energetikai mérleg döntő tényezője továbbra is a szilárd tüzelőanyag annak ellenére, hogy a folyékony és a gáznemű tüzelőanyagok aránya a mai 21 százalékról 30 százalékra emelkedik. Az ötéves terv egyik alapvető problémájának tartjuk a mezőgazdaság fejlesztését. Fokoznunk kell a gépesítést, a műtrágyák gyártását, új korszerű mezőgazdasági objektumokat kell építeni és a már felépítetteket jobban kell kihasználni. Ugyancsak meg -kell javítanunk a vidéki lakosság életkörülményeit, hogy a falusi élet és a mezőgazdasági munka vonzó legyen a fiatalok számára. Bonyolult és politikai szempontból nagyon érzékeny problémákat kell megoldanunk a terciális szféra fejlesztésével kapcsolatban. A felgyülemlett problémák következtében az a helyzet alakult ki, hogy olyan követelésekért harcolnak, melyeknek megvalósítása öt év alatt lehetetlen, nemcsak a beruházási eszközök hiánya miatt, hanem azért is, mert a munkatermelékenység színvonala nem teremti meg e lehetőségeket ehhez. Tudomásul kell venni azt a tényt, hogy a mai hatékonyság mellett és akkor, amikor a lakásépítés az egyik legfontosabb feladat, nem lehet egyúttal ugyanolyan, vagy gyorsabb ütemben megoldani a terciális szféra többi problémáját. Az adott lehetőségek keretében meg kell javítanunk az anyagi, műszaki és gazdasági feltételeket a sajtó, a rádió és a televízió munkájához. Ezáltal segítséget akarunk nyújtani az elkötelezett újságíróknak, a rádió és televízió elkötelezett munkatársainak, felelősségteljes munkájuk teljesítésében. A nemzeti jövedelem az ötéves tervben évente kb. 5 százalékkal fog emelkedni. Ezen a téren a legfontosabb feladat az iparra vár. Üjból hangsúlyozni akarom, hogy ezen a téren is józan és nagyon igényes felméréseket teszünk. Legfontosabb feladatnak tartjuk a termelés és a fogyasztás zavartalan, folyamatos biztosítását. Legfontosabb az, milyen és mennyi forrást tudunk kialakítani. A beruházások szintjét a mai szinten akarjuk tartani. Nyilván nem valósíthatunk meg minden tervet, még akkor sem, ha sok ilyen terv megvalósítása általánosan kívánatos lenne. A nemzeti jövedelem gyorsabb növekedése komoly akadályokba ütközik. Nézzük csak a tüzelőanyag-energetikai helyzetet, ahol gyakorlatilag az elsődleges energiaforrások egész növekedését behozatalból kell fedezni. Nézzük továbbá a munkaerő kérdését, végül pedig a fizetési mérlegünket, amely a jövőben nagy igényeket támaszt azzal kapcsolatba®, hogy a kivitel túlsúlyban legyen a behozatallal szemben. A személyi fogyasztás növekedését úgy akarjuk irányítani, hogy megőrizze a bér motiválási funkcióját és lehetővé tegye, hogy a gazdaság kedvező fejlődésének eredményeképpen megvalósítsuk a szociális program több intézkedését. Valószínű, hogy a népgazdaságban az átlagbérek évente 2,6—2,8 százalékkal emelkednek a létfenntartási költségek gyakorlati stabilitását feltételezve. Említettem a munkaerő kérdését. Ez a probléma már ma is nagyon időszerű. A munkaerő kihasználása a népgazdaság fejlődésének egyik döntő tényezője. Tény azonban, hogy sok munkahelyen nagyon rosszul gazdálkodnak az emberi munkával. A kormány ezért határozatot hozott a munkaerővel való tervszerű gazdálkodás érdekében. További intézkedéseket tervezünk, melyek elmélyítik a munkaerőmozgás szabályozását. Az emberi munkával való gazdálkodásban is a legnagyobb mértékben érvényesíteni kell a komplex szocialista racionalizációt. A kormány megköveteli, hogy a központi gazdasági szervek megteremtsék az ehhez szükséges feltételeket. Az üzemek gazdasági vezetőségének a párt- és szakszervezetek támogatásával kell megtennie ezen a téren az első lépéseket. Ilyen szempontból kell értékelni a kormány döntését az irányító apparátus dolgozóinak 10 százalékos csökkentéséről. Nagyobb figyelmet kell szentelni a szakképzett dolgozók előkészítésének és jobb kihasználásának. A fiatalok felkészítését úgy kell terveznünk, hogy fokozatosan kialakuljon az olyan művelődési rendszer, mely biztosítja azt, hogy az emberek egész életük folyamán növeljék szakképzettségüket, nem úgy mint ma, amikor az egyszeri felkészülés érvényesül. Az ötéves tervjavaslat előkészítésével párhuzamosan az irányító munka hatékonyságának növelésére törekszünk, s fokozatosan kidolgozzuk a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét. Célunk a valóban szocialista irányítási rendszer, mely mentes lenne a revizionista befolyásoktól. Ez a rendszer az állami terv döntő szerepéből indulna ki, respektálni fogja a szocialista tulajdont és a külkereskedelem állami monopóliumát. Ez a feladat nagyon igényes, összpontosított törekvést követel meg. A kormány figyelme a kulcsfontosságú problémákra összpontosult, és ezek közé tartozik a szocialista törvényesség megszilárdításának, valamint az állami és az állampolgári fegyelem betartásának kérdése. Bizonyos munkát már végeztünk a föderáció törvényeinek és jogi szabályainak kidolgozásánál. A kormány javaslatokat terjesztett elő a munkajog, a közrend területén szükséges módosításokra, valamint a főiskolai törvény módosítására, valamint a bírók megválasztásának megváltoztatására. A törvényhozó programban nem oldottunk meg minden kitűzött feladatot. Elsősorban az állam igazgatásról van szó: a föderáció feltételei közepette, jelenleg olyan javaslatokon dolgozunk, melyeknek céljuk, hogy a szövetség és a két köztársaság szerveinek munkájában helyesen érvényesüljenek az időszerű politikai, gazdasSgi és kulturális szükségletek. A kormány a CSKP Központi Bizottsága januári plénumának határozataiból indul ki. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük az állami szervek munkájának hatékonyságát és felelősségüket, úgyhogy a szövetség, valamint a két köztársaság szervei egybehangoltan, maximális hatékonysággal és az össztársadalmi érdekekkel összhangban teljesítsék feladataikat. Az állam központi irányításának megszilárdítása megköveteli, hogy a föderáció és a két nemzeti köztársaság szervei magfelelő szinten és idejében teljesítsék a feladatokat. Káros hatású lenne, ha a nemzeti szervek munkájában ösztönösség érvényesülne. A kormány nagyon fontosnak tartja az állami fegyelem, a gazdasági és munkafegyelem megszilárdítását A szocialista törvényesség megtartása nem jelenti csupán (Folytatás az 5. oldalon)