Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-29 / 126. szám, péntek

Ä csehszlovák—szovjet szerződés biztonságot és a további fejlődés távlatát adja népünknek Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök beszéde a Szövetségi Oy ülés csütörtöki plenáris ülésén rtgffl 1970 V. 29. Tisztelt Elnök Elvtárs! Tisztelt Elvtársak! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya nevében megtárgyalásra és jóváhagyásra önök elé terjesztem az utóbbi időszak egyik legjelentősebb dokumentumát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és segítségnyújtási szerződését. A köztársasági elnök megbízásából ez év májusában ünnepélyesen aláírtuk ezt a szerződést. Az új csehszlovák—szovjet szövetségi szerződés munkásosztályunk és egész dolgozó népünk egyöntetű akaratának megnyilvánulása, hogy a kommunista párt vezetésével folytatni akarja azt az utat, amelyre 25 évvel ezelőtt lépett, amikor nemzeteink sorsát összekötötte a Szovjetunió nemzeteinek sorsával, és ebben látja a régen óhajtott célok megvalósulását. Az új szerződés azt bizonyítja, hogy újból megtaláltuk nemzeteink alapvető létbiztositékait, melyek a jobboldali és a szocialistaellenes erők ellenforradalmi tevékenysége következtében 1968—1969-ben súlyos veszélybe kerültek. . Népünk ebben a szerződésben az egész világ előtt újból és örökre ünnepélyesen és kötelezően azok mellé az értékek mellé áll, amelyek a szocializmus és kommunizmus gondolatainak megvalósításával, valamint a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való megbonthatatlan osztálybarátsággal összefüggő új történelmi útjának alapját képezik. Az új szerződés kommunista pártunknak, munkásosztályunknak és dolgozó népünknek a marxizmus—leninizmus tanításához, a proletár internacionalizmus elveihez, valamint a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkhoz és szövetségünkhöz, való hűségét jelképezi. Megtestesíti népünknek az ország bol-, dog kommunista jövőjébe, a világ és a nemzetek közti kapcsolatok új igazságos elrendezésébe vetett megingathatatlan hitét. Az ilyen új kapcsolatok példája Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolata, valamint a szocialista országok közötti kapcsolatok. A szövetség szocialista jellegű testvéri szövetség, a szocialista államok közötti kapcsolatok valóban új, ósztályjellegű internacionalista típusának Magna Chartája. A szerződés új tartalmának felelnek meg azok az új elvek és normák, amelyek egyre nagyobb mértékben érvényesülnek a szocialista országok közti szerződéses dokumentumokban és a legteljesebb mértékben éppen a esehszlová k —szovjet szövetség i "szerződésben. A szerződés alapelvei minden egyes ország szuverenitásából, egyenjogúságából és függetlenségéből, a kölcsönös segítségnyújtásból, a támogatásból és együttműködésből, a marxizmus—leninizmushoz való hűségből és aljból a közös akaratból indulnak ki, hogy összekapcsoljuk a szocializmus és a világbéke megvédésére irányuló igyekezetünket. A kormány elsősorban abban látja az új szerződés jelentősé gét, hogy általa végérvényesen megoldottuk nemzeteink létezésének és szocialista fejlődésének alapkérdéseit a mai osztályszempontból megosztott világban, hogy biztosítja a csehek és szlovákok szabad nemzeti életét, állami szuverenitá sát és függetlenségét, valamint a sokoldalú fejlődés perspektíváját adja népünknek. A kormány jelentősnek tartja azt az időszakot és azokat a körülményeket, amelyek között e történelmi jelentőségű dokumentumot aláírtuk. Az a tény, hogy a szerződést hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 25. évfordulójának alkalmából írtuk alá, aláhúzza kölcsönös együvé tartozásunkat, amelyet vérrel és harccal, valamint közös sorsunkkal pecsételtünk meg, és kiemelte az 1943 decemberében kötött szerződésünk jelentőségét. 1970. május 6-a eltünteti azt az árnyékot, amelyet 1968-r1969 vetett kölcsönös kapcsolatainkra, amikor a szocialistaellenes, jobboldali erők blokkjának ellenforradalmi tevekenysége következtében sárba tiporták nemzeteink alapvető létérdekeit. Május 6-a ezenkívül azt is bizonyítja, milyen messzire jutottunk a konszolidálás a szocialista társadalom alapértékeinek felújítása, valamint a volt pártvezetőség és államvezetőség egy része állal a Szovjetunióhoz és a szocialista szövetségeinkhez fűződő kapcsolatokban elkövetett súlyos hibák kiküszöbölése terén kifejtett törekvésünkben. Ugyanúgy nagy jelentőségűnek tartjuk azt a tényt, hogy a szerződést itt Prágában írták alá a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének jelenlétében. A szovjet küldöttséget Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezette, aki ezekkel a szavakkal méltatta a szerződést: „Nagyra értékelem ennek a dokumentumnak u tartalmát és jelentőségét. A szerződés minden egyes cikkelyét áthatja az internacionalizmus szelleme és az az akaratunk, hogy kölcsönösen, közösen védeni akarjuk a szocializmus vívmányait, a békét, a nemzetek biztonságát és közösen akarunk haladni szociális haladás újabb győzelmei jelé." A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése az 1943-ban kötött szövetségi szerződés folytatása, megerősíti hűségünket e szerződés céljaihoz és elveihez, amint ezt az új szerződés előszava is leszögezi. A két állam 1943-ban kijelentette, hogy a béke felújítása utáni időszakban egyesül a tartós barátság és baráti együttműködés politikájában és a lehető legnagyobb mértékben fejleszteni fogja gazdasági kapcsolatainkat és a háború után kölcsönös gazdasági segítséget nyújtanak egymásnak. Amint az új szerződés szövege mutatja, az országaink kapcsolatában ezek a célok és elvek még mindig időszerűek. Az új szerződés aláírása előtt és után, főképp a kapitalista külföldön különböző találgatások, spekulációk és rágalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az 1943. évi szerződés még mindig érvényes és ennek ellenére új szerződést kötünk. Mi tudjuk, hogy a nyugati ún. „barátainkat" mi bántja. Nagy csalódást okozott számukra az 1969 áprilisa utáni belpolitikai fejlődésünk, valamint a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szövetségi országhoz fűződő kapcsolatunk fejlő dése. A hazai és nemzetközi ellenforradalom a mi esetünkben túlságosan nagy vereséget szenvedett ahhoz, hogy tárgyilagos megítélést várhatnánk el részükről. Az új szerződést azért kötöttük meg, mert az 1943 decemberében megkötött szerződés óta, azaz csaknem 27 év alatt országaink kapcsolata a hazai és a nemzetközi fejlődés következtében minőségileg új, magasabb szintet ért el, és a kölcsönös kapcsolataink új szintjét új szerződésben is ki kellett fejezni. Elsősorban abból kellett kiindulni, hogy Csehszlovákia egyértelműen a szocializmus és kommunizmus építésének útjára lépett, így tehát két testvéri szocialista állam kapcsolatairól van szó, melyeknek társadalmi rendszere és célja azonos. Figyelembe kellett venni azt a tényt, hogy további országokban is győzött a szocializmus, hogy a volt német birodalom területén két állam létezik, és az egyik, a Német Demokratikus Köztársaság, a szocialista társadalom része lett, hogy elmélyült a KGST keretében a szocialista államok gazdasági együttműködése és a NATO agresszív tömbjére való válaszként megalakult a Varsói Szerződés. Csehszlovákia 1967-ben és 68-ban éppen ezért új szövetségi szerződéseket kötött az összes európai szocialista állammal. Ezek a tények mind kifejezést nyertek az új szerződésben. A szocialista internacionalizmus megnyilvánulásának tartjuk azt a szerződésben lefektetett elvet, hogy minden egyes ország szocialista vívmányainak támogatása, megszilárdítása és védelme a szocialista országok közös kötelessége. A szerződés egyértelműen leszögezi, hogy a közös célok eléréséért kifejtett törekvésben mindig a Szovjetunióval haladunk, amely biztosítja létezésünket, állami szuverenitásunkat és biztonságunkat. Éppen ez az oka annak, hogy az imperialista propaganda, amely továbbra is a szocialista társadalom egységének megbontására törekszik, támadja az új csehszlovák—szovjet szövetségi szerződést. Arról beszélnek, hogy legalizálták a szocialista államok korlátozott szuverenitásának elméletét, melyet a burzsoá propaganda a nacionalista indulatok szítására talált ki. Már a szerződés első cikkelye leszögezi, hogy a két állam megbonthatatlan barátsága, együttműködése és testvéri segítségnyújtása az állami szuverenitás és függetlenség, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapszik. Azoknak, akik annyira aggódnak szuverenitásunkért, tudatosítaniuk kell, hogy szocialista állam vagyunk és a szocialista vívmányok biztosítása es védelme, a szocializmus megvédése a diverzióva! és az ellenforradalommal szemben nem jelenti és nem is jelentheti a szocialista állam szuverenitásának korlátozását. A. nyugati propaganda támadásai abból a felismerésből erednek: meghiúsult minden reményük, hogy Csehszlovákiában megbontsák a szocialista rendszert, és hogy a szerződés aláírásával akadályt emeltek a szocialista közösség megbontására kifejteit törekvéseik elé. A szocializmus és kommunizmus építésével és védelmével szorosan összefügg az ország biztonságának és területi egységének szavatolása. Ennek feltétele az európai béke és biztonság. Ezt a célt szolgálja az a szerződésbe foglalt kötelezettség, hogy minden erőnket a világbéke és biztonság megvédésére fordítjuk, törekedni fogunk az európai béke biztosítására és egy hatékony európai biztonsági rendszer kialakítására. A szerződő felek ezzel kapcsolatban abból kiindulva, hogy az európai biztonság szavatolásának egyik alapfeltétele a második világháború után kialakult államhalárok sérthetetlensége, kötelezik magukat, hogy a Varsói Szerződéssel összhangban megvédik e szerződés tagállamai határainak sérthetetlenségét. Nem tagadjuk, hogy számunkra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság számára nagy jelentőségű a szerződés katonai aspektusa is. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk, hogy fokozzuk hozzájárulásunkat a Varsói Szerződés megszilárdításához. Folytatjuk azt a törekvésünket, hogy politikai, káder, anyagi és műszaki feltételek kialakításával biztosítjuk azt, hogy néphadseregünk ezen á téren teljesíthesse kötelezettségeit. Többek között ezért is rendkívül fontos számunkra az a cikkely, miszerint a müncheni szerződés a legelejétől fogva érvénytelen. Köztársaságunk védelme és biztonsága szempontjából döntő fontosságú a 10. cikkely, amelyben a szerződő felek kötelezik magukat, hogy fegyveres támadás esetén a másik félnek azonnali sokoldalú segítséget nyújtanak, a katonai segítséget is beleszámítva. Az ún. „barátok" ezzel a cikkellyel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, how Csehszlovákia köteles támogatni a Szovjetuniót bármilyen konfliktus esetén. Bizonyára nem vették észre vagy — jobban mondva — nem akarták észrevenni, hogy ugyanez a fogalmazás található meg azokban a szövetségi szerződésekben is, amelyeket az elmúlt években kötött Csehszlovákia és a Szovjetunió a többi szocialista állammal. A két ország védelmi erejét összehasonlítva nyilvánvaló, hogy ez a cikkely elsősorban Csehszlovákia biztonsága szempont jóból létfontosságú. Nyugaton dühödt reakciót váltott ki az a kötelezettség is, hogy a szerződő felek a mindkét felet érdeklő fontos nemzetközi kérdésekről nemcsak tájékoztatni fogják egymást és nemcsak tanácskozni fognak ezekről, hanem ezekben a kérdésekben olyan közös álláspontból indulnak ki, melyről a két ország érdekeivel összhangban állapodnak meg. Pedig ez egészen természetes a közös célokat követő szövetséges országok számára. Utóvégre az is közismert tény, hogy a NATOországokban következetésen érvényesül a szocialista országokkal szemben folytatott politika megtárgyalásának rendszere. Kétségtelen, hogy további fejlődésünk szempontjából nagy jelentőségű a szerződésnek az a meghatározása, mely szerint a két ország valamennyi téren együttműködik, elsősorban gazdasági és tudományos-műszaki területen. Részünkről, figyelembe véve a mai viszonyokat, elsősorban a tudomány és a kultúra terén kell kiterjeszteni és elmélyíteni az együttműködést. Két okból hívom fel a figyelmüket az ezen a területen folytatott együttműködésre. Egyrészt azért, ntivel az elmúlt években a szocialistaellenes, jobboldali, opportunista, szovjetellenes érők hatása a legjobban ezen a téren érvényesült, és a kultúra területén a helyzet még ma sem teljesen kielégítő. Másrészt pedig azért, mert sokkal mélyebben, sokoldalúbban kell megismernünk a szovjet valóságot és tapasztalatokat, és szüntelenül el kell mélyítenünk lakosságunk, főképp a fiatal nemzedék nevelését a szocialista internacionalizmus szellemében. Ezt nemcsak a propagandával, hanem azoknak a specifikus eszközöknek a hatásával kell biztosítanunk, amelyekkel a művészet, az irodalom ós a kultúra rendelkezik. Nemcsak országunk, hanem az egész szocialista közösség szempontjából jelentős a szerződő felek azon elhatározása, hogy hozzájárulnak a gazdasági kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséhez, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyítéséhez. Támogatják azt az objektíven szükséges folyamatot, amely fontos saját gazdaságunk fejlesztése és az egész szocialista tábor gazdaságának fejlesztése szempontjából. Az országaink közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés egyre Jelentősebb részét alkotja a csehszlovák gazdaságnak és annak hatékony fejlesztéséhez megteremti az alapfeltételeket. Az eddigi fejlődés igazolja, hogy ezek a kapcsolatok gazdasági politikánk alaprészét képezik, ezek teszik lehetővé a tüzelőanyag, energetikai, nyersanyag, műszaki, termelési és piacproblémák hatékony megoldását. Az elmúlt években tervszerűen megalapoztunk számos integrációs akciót a tüzelőanyag és energetika terén, továbbá a feldolgozóiparban és közlekedésben. A csehszlovák gép- és közszükségleti ipar jelentős helyet tölt be a szovjet piacon. A kormány pozitívan értékeli a két állom 1971—1975 évi együttműködése előkészítésének első szakaszát. Azzal számolhatunk, hogy 1971—75-ben a kölcsönös árucsere-forgalom 40 százalékkal lesz magasabb mint a legutóbbi ötéves tervben. Azonban ez a fejlődés sem merít ki minden lehetőséget, mivel a Szovjetunió egyre növekvő gazdasági és tudományos-műszaki potenciálja állandóan új lehetőségeket biztosit, és csak a mi kezdeményezésünktől függ, hogy milyen hatékonyan és tervszerűen tudjuk ezeket kihasználni. Újból hangsúlyozni akarom, hogy kölcsönös együttműködésünk és a szocialista gazdasági integráció alapja a mi saját munkánk. Arra törekszünk, hogy a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-együttműködési szerződés új távlata kifejezetten integrációs jellegű legyen. Ebben a szellemben folytatja munkáját a csehszlovák—szovjet tudományos, gazdasági együttműködési bizottság is. Mint ismeretes, az elmúlf napokban Prágában három kormányközi megállapodást írtak alá, melyeket a párt- és állami küldöttségek tavalyi októberi megállapodása alapján készítettek elő. Az egyik megállapodás két atomerőmű építésében folytatott együttműködésre, a második a prágai földalatti vasút építésében nyújtott műszaki segítségre, a harmadik pedig előregyártott épületelem gyárak behozatalára vonatkozik. A kormány megtesz mindent azért, hogy a Szovjetunióval való gazdasági, tudományos-műszaki kapcsolataink a szerződéssel összhangban fejlődjenek és a gazdasági szervezeteket arra vezeti, hogy ezeket a kapcsolatokat továbbfejlesszék a KGST gazdasági ereje növelésének érdekében. Elvtársak! Engedjék meg, hogy a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kólesönös segítségnyújtási szerződéssel kapcsolatos magyarázatomat a május 1-i ünnepségekre és a felszabadulás 25. évfordulója ünnepségeire való utalással fejezzem be. Anélkül, hogy túlbecsülnénk az ünnepségek légkörét és az ezeken való részvételt, teljes bizonyossággal megállapíthatjuk, hogy ezek megmutatták a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a szocializmushoz hű értelmiség leghaladóbb részének állásfoglalását a CSKP Központi Bizottságának mai politikájához, a Szovjetunióval való barátság politikájához. Az ünnepségek bebizonyították, hogy egyetértenek ezzel a politikával és megerősítették Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának a szerződés aláírásával kapcsolatban a prágai várban elmondott szavait: „A szövetségi szerződés biztonságot és a további fejlődés távlatát adja népünknek. Részünkről hűen megtartjuk ezt a szerződést, szilárdan a Szovjetunió oldalán állunk annak tudatában, hogy Csehszlovákia nyugati határa egyben a szocialista tábor határa is, és államunk fejlődése csakis a Szovjetunióval, valamint a többi baráti szocialista állammal való szoros szövetségben és barátságban lehetséges." Képviselő elvtársak, arra kérem önöket, hogy e szavak szellemében járjanak el, hagyják jővá a beterjesztett szerződést, és javasolják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének a szerződés ratifikálását.