Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-28 / 125. szám, csütörtök

Megérdemelt érdemrend Ha fehér hajszálaim beszélni tudnának, Vajon hol kezdenék, talán vádolnának?. A sorsot, annak kegyetlen szeszélyét, Hogy oly korán mutatta meg örvénylő mélyét? Ezeket a sorokat kereken 50 évvel ezelőtt Irta az aranyosmarőti születésű, de 1920-ban már Budapesten dolgozó Beck Pál, aki akkor még nem sejtette, hogy több mint tíz éven át Komárom polgármestere lesz. A komáromiak csak Pali bácsinak hívják. Polgármester korában és ma is úgy szólítják. Sokat mond ez a két fogalom: polgármester és Pali bácsi. így együtt mond sokat. A háború előtti polgármesierekut nemhogy „palibácsizni", de még a keresztnevükön szólítani sem lehetett. Méltóságos és kegyelmes urak voltak. Beck Pál szerény ember. Életútja mégis olyan gazdag, hogy — bár ritkán jegyezgettem míg beszélt — mégis tizenkét oldflt írtam tele a jegyzetfüzetemben. Kun Bélát, Steiner Gábort személyesen ismerte, számtalan kitüntetésének díszoklevelét államfők, miniszterek írták alá. A legfrissebbet — a Munkaérdemrendet — Ludvík Svoboaa, köztársaságunk elnöke. Beck elvtárs vasesztergályosnak tanult ki, de volt párttitkár, pártelnök, milíciaparancsnok, üzemi bizottsági elnök, népbíró, képviselő, polgármester, és ki tudná felsorolni azt a sok tisztséget, amit betöltött. Számtalan újságba — köztünk lapupkba is — írt cikkeket, és számtalan lapban írtak róla. Élete eleven, élő történelem. — 1914-ben Budapesten a Ganz-Danubius hajógyárban tanonc vóltam — emlékszik viszsza ifjú éveire. A munkásfiatalok minden érdemleges megmozdulásban részt vettek. Ha tüntetésekre került sor, mi haladtunk az élen. 1919-ben vörös katona lettem. Ebben az évben léptem be a pártba is. Beck Pál beszél. Észre sem veszem, valahogy összekúszálödik bennem tér és idő, s úgy érzékelem az eseményeket, mintha magam is részt vettem volna bennünk. Szavai szuggesztíven hatnak. Emlékszem 1954 nyarának egy tragikus éjszakájára. Komáromot minden oldalról körülvette a víz. Vadul háborgott, zúgott, ömlött a felbőszült folyam. Pali bácsi polgármester volt. Éjjel fél kettőkor — ma már nyugodtan állíthatom — városmegmentő beszé-' det mondott. A hangszórók túlharsogták a tébolyult elemek háborgását. — Itt Beck Pál beszél. Emberek, meg kell mentenünk a várost. Jöjjön mindenki! Fogjunk össze... És hajnalra mintegy nyolcszáz ember ásóval, kapával, csákánnyal megjelent a városháza előtt, és azután a töltéseken birokra kelt a szenynyes árral. És győzött az ember. Megmentette hétszázéves, történelmi eseményekben rendkívül gazdag városát. Az utazók figyelmébe Több nemzetközi gyorsvonat fog közlekedni 0 Közvetlen összeköttetés Moszkvával Q Kedvezőbb csatlakozások # A személyvonatok közlekedésében lényeges változásra nem kerül sor Június 1-vel új vasúti menetrend lép életbe• Lényegesebb változást nem hoz, egyes gyorsvonatok indulási és érkezési ideje azonban megváltozik. Hogy az új vasúti menetrendről valami közelebbit megtudjunk, jelkerestük Karol Fischert, a Keleti Vasútvonal igazgatósága menetrendi osztályának vezetőjét, aki néhány kérdésünkre válaszolt. • Az új vasúti menetrend milyen változásokat hoz a nemzetközi vonatok közlekedésében? — A 158-as, illetve a 159-es »zámú gyorsvonat, amely a múltban Bratislava és Prága között közlekedett, június 1-től Bratislava és Berlin között fog közlekedni, érkezési és indulási Ideje kedvező csatlakozást biztosít az utasoknak. A 156 és 157-es gyorsvonatpár nem Berlinig, hanem Rostockig jár majd és természetesen vissza. Az új menetrend életbelépésével közvetlen összeköttetés lesz Bratislava és Moszkva közt. 308-as, illetve a 307-es košicei gyors 1 hálókocsit visz magával, amelyet Košicén a 7-es és a 8-as moszkvai gyorshoz kapcsolnak és fordítva. Végül megemlíteném, hogy az 51 és 52-es gyorsvonatpárt expresszvonatokká nyilvánítottuk. Nyáron közvetlen malmöi és belgrádi kocsikat is visz majd magával. • A belföldi gyorsvonatok közlekedésében milyen változást említene meg? — A Slovenská strela (Ex-15) csak munkanapokon és szombaton közlekedik Bratislavából Prágába. Ellenkező irányba munkanapokon és munkanap előtti ünnepnapokon fog közlekedni. Prágából 80 perccel korábban indul, és így az utazók vonatcsatlakozása biztosítva van. A 292/'93-as gyorsvonatok, amelyek eddig Nové Zámky és Pferov között közlekedtek, ezután Pŕerov—

Bratislava között járnak majd. A 310-es gyorsvonat eddig Bratislavából Zilináig vitte az utasokat, június 1-től azonban Púchovban végez, és mint 311. számú motoros gyorsvonat tér vissza Bratislavába. Ez a megoldás jobb utazási lehetőséget biztosít az utasoknak, mivel a régi menetrend szerint a Tátrai expressz után ezirányból már nem járt gyorsvonat. A 312-es gyorsnak ezután nem Košicén, hanem Zilinán lesz a végállomása, épp úgy, mint a 30-as és 35-ös gyorsvonatoknak. A 309 és 307-es vonatok Bratislavába való érkezését közkívánatra későbbre toltuk . ki. A 313—14-es gyorsvonatpár augusztus 31-ig december 20-tól 31-ig Poprad-Tatryig közlekedik, és az év más időszakában pedig csak Zilináig. A fülek— bratislavai és az ellenkező irányú gyorsvonat Zilináról magával hozza a košicei, illetve a medzilaborcei kocsikat is, mivel a 43-as és a 311-es gyorsvonatok az új menetrend szerint nem fognak közlekedni. Végül még egy változást említenék meg: a 323-as és a 324 es gyorsvonat szerelvénye ezután nem megy majd Prágába. Az ezen utazóknak Bratislavában át kell szállniuk a 13-as számú gyorsvonatra. • A személyvonatok közlekedése terén lesz-e változás? — Sajnos nem. Szerettünk volna több szerelvényt beállítani, erre azonban nincs lehetőségünk. Egyrészt nem teszi ezt lehetővé az egy :e növekvő teherforgalom, másrészt a kocsiparkunk. Évente ugyanis csupán annyi vasúti személykocsit kapunk, amennyit kiselejtezünk. Itt szeretném felhívni az utazóközönség figyelmét arra, hogy jobban kíméljék a kocsikat és azok berendezését. • Az új vasúti menetrend kapható-e már? — Értesüléseim szerint a napokban megérkezik az elárusító helyekre, és bízom abban, hogy az elmúlt évhez hasonlóan az idén is kielégítik a keresletet. Ha már a menetrendnél tartunk, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mielőtt útnak indulunk, nézzük meg a menetrendet, esetleg az állomáson érdeklődjük meg a vonatuk pontos indulási idejét. Ezzel fölösleges idegességtől kímélhetjük meg magunkat. NÉMETH JÁNOS Pali bácsi most is ilyen hévvel beszél. — 1924-ben jöttem vissza Csehszlovákiába. Berukkoltattak. A második világháború vége felé orosz foglyokat szállítottak a városon át. Társaimmal együtt sikerült közülük néhányat megszöktetnünk. A villanytelepről „mászóvasakat" és munkásruhákat szereztem. Beöltöztettük a katonákat, kezükbe adtuk a szerszámokat és villanyszerelőknek álcázva juttattuk el őket Budapestre, ahol az elvtársak már várták. A háború után dolgoztam a kikötőben, a Lana és Klug cégnél, később pedig a villanytelepen. Hajnali háromtól, este nyolcig. — Napi tizenhét órát? — Igen, napi tizenhetet. Olyanok voltak a munkakörülmények, hogy ennyit kellett dolgozni. — S amikor polgármester lett? — Akkor sem volt sokkal könnyebb. 1950 márciusában választottak meg, és augusztusban tífuszjárvány tört ki a városban. Azután — szolid, meggyőző módszerekkel — hozzáláttunk a mezőgazdaság szocializálásához. Tíz éven át tagja voltam a járási pártbizottságnak. A fontosabb gyűléseket legtöbbször éjszaka tartottuk, mert nappal az apparátus dolgozói a járás falvaiban tevékenykedtek. Ahogy mondani szokás: „esőstől" jöttek a problémák-gondok. Bővíteni kellett a kórházat, „visszaleplezni" a Jókai-szobrot, Lehár-emléktáblát csináltatni a zeneszerző szülőházának falára. 1953-ban beszüntettük a város gázzal történő kivilágítását, fokozatosan eltűntek a fiákerek ... Hallgatom Beck elvtársat és arra gondolok: ha csak ezt tette volna, amit eddig lejegyeztem, már akkor is megérdemelte volna a Munkaérdemrendet, pedig ennél sokkal többet tett. Erejéből tellően segített mindenki baján. És segít ma is. Háza — enyhe túlzással — a problémákkal bajlódó emberek „mekkája". Naponta sok polgár keresi fel, mert Beck elvtárs a városi nemzeti bizottság plénumának a tagja, és főleg szociális, fogyasztási, Ifjúságvédelmi és rokkantsági ügyekkel foglalkozik. Választői most is éppen olyan bizalommal viseltetnek iránta, mint polgármester korában. Elmegy velük a helyszínre, kivizsgálja panaszaikat és — ha a kérés jogos — hivatalosan is előterjeszti a plénumban. Búcsúzáskor viszont fordult hozzám két kéréssel: írjam meg, hogy a Munkaérdemrend tiszteletbeli kitüntetés, mely — a sok szóbeszéd ellenére — nem jár anyagi juttatással, s hogy lapunkban igazítsuk helyre nevét, mely — sajnálatos véletlen folytán — Pavol Beckóként került bele abba a cikkbe, melyben felsoroltuk a kitüntetetteket. Mind a két kérésének ezennel helyet is adtunk. KOMLÔSI LAJOS A BOLGÁR KULTÚRA HETE Kassán május 28-a és június 4-e között rendezik meg a bolgár kultúra betét. Tegnap a kassai Hutnik Szállodában megtartott sajtóértekezleten Sztyepan Velicskov, a BNK bratislavai főkonzulja és Ivan Ragyev konzul, valamint munkatársai tájékoztatták az újságírókat a bolgár kultúra hetének programjáról. Május 28-án délben a Lenin utcai Jalta-vendéglőben nyitják meg a „bolgár konyha hetét", majd 19.30 órakor kerül sor a művészet házában a bolgár kultúrhét ünnepélyes megnyitására. Ennek keretében fellépnek bolgár operaénekesek, szólisták és a várnai kultúrotthon dal- és táncegyüttese. A bolgár kultúrhét alkalmából a Lenin utcai 50. és 123. szám alatti zöldségüzletben május 29-én megkezdik a Bulgáriából szállított zöldség és élelmiszer árusítását. A Čas és a Slovan moziban sor kerül rövid bolgár filmek vetítésére, s a Kelet-szlovákiai Galériában fényképkiállítást rendeznek a bolgár ikonokról és más műemlékekről. A kultúrhét keretében május 3D-án bolgár operaénekesek lépnek fel a kassai Állami Színház vendégeiként a Carmen-ben. A várnai dal- és táncegyüttes KeletSzlovákia más városaiban is fellép. —ik. S Z Ü LÖK, NEVEL ŐK F Ó RUM A MUNKARA NEVELES ELŰZŐ ÍRÁSAINKBAN a munkával, az embereknek ezzel a sajátos tevékenységével, a közösségi munka jelentőségével és a munkához való szocialista viszonnyal foglalkoztunk. Egyértelműen megállapítottuk, hogy a gyermekeket fizikai és szellemi fejlettségükhöz mérten, erejüknek és életkoruknak megfelelő munkához kell szoktatnunk, ám, vajmi keveset szóltunk a gyermekek és az ifjúság munkára nevelésének konkrét feladatairól. A munka szükségességét és szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, ezért célszerűnek találjuk, ha az alábbiakban szót ejtünk erről a kérdésről is, hiszen a munkára nevelésről már Makarenko is ezt írta: „Az első, amire a szülőknek legfőképpen ügyelniük kell, a következő: Gyermekeink a dolgozó társadalom tagjai lesznek, ennélfogva az ő jelentőségük a társadalomban, állampolgári értékük kizárólag attól függ majd, mennyire lesznek képesek részt venni a társadalmi munkában, mennyire készülnek fel erre a tevékenységre". Elöljáróban le kell szögezni: a munkára nevelés csak akkor jár eredménnyel, ha munka által történik, ha a gyermekek dolgoznak, s részt vesznek a tevékenység különböző formáiban. Ennek érdekében már kiskoruktól kezdve nevelni kell őket a munkára. A gyermekek általában szeretnek dolgozni, valamivel foglalatoskodni, mert tele vannak munkavággyal, s a ténykedésben kielégül önállóságra törekvésük, ezért szinte helyrehozhatatlan hibát követünk el, ha ezt a vágyat, ezt az aktivitást elfojtjuk. Köztudott, hogy a kisgyermek tevékenységének fő formája a "játék. A játék tulajdonképpen a munka egyik szakasza, s csak annyiban különbözik tőle, hogy míg a munka anyagi és kulturális javak, társadalmi értékek létrehozására irányul, addig a játéknak nincs ilyen jellegű hasznossága. Ám a pedagógiailag átgondolt és helyesen megszervezett játéknak rendkívüli a nevelő hatása: növeli a gyermek aktivitását és önbizalmát, fejleszti kezdeményező és szervező képességét, gondolkodását, felelősségre szoktatja —, hogy csak a legfontosabb tulajdonságokat említsük, melyek nélkül a gyermek jövendő munkája elképzelhetetlen. A szülők, vagy a nevelők mértéktartó Irányítása nélkül azonban a játék nem lehet célravezető. A munka a kisgyermek játékából bontakozik ki fokozatosan. A játékszerek és a játékhely rendbentartása már a munka egyszerű megnyilvánulása. Ezért szükséges, hogy mihamarabb felkeltsük a gyermek érdeklődését a munka iránt. Ügyelnünk kell arra, hogy kielégítsük a gyermekek természetes játékigényét, mert ennek figy.elmen kívül hagyása áldatlan következményekkel járhat. Ez a játékszükséglet nem szűnik meg az iskoláskorban sem, bár a gyermekkel mielőbb meg kell értetnünk, hogy az iskolát átlépve számára a legfontosabb feladat a tanulás. Ezért a legkövetkezetesebben számon kell tőle kérni, a feladatok s az Iskolai kötelezettségek elvégzését. A PEDAGÓGUSOKNAK arra kell törekedniük, hogy a tanítási órákon aktivizáljanak, mozgósítsanak valamennyi tanulót, felkeltsék érdeklődésüket és alkotó munkára ösztönözzék őket. Különben a tanulókat tétlenségre nevelik. A tanulók munkára nevelésének alapvető ,feltétele a tanulói aktivitás kibontakoztatása, a tanulók munkájának rendszeres, következetes ellenőrzése és értékelése. Ennek kapcsán szükséges megjegyezni a dicséret és a megrovás nevelő hatású jelentőségét is. A tanulóifjúság munkára nevelését, a fizikai munka megszerettetését célozza a politechnikai oktatás, a termelőmunka alapjainak a bevezetése is. A tanulók az alap- és a középiskolákban egyaránt kötelező gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt, mely a munkára nevelés, a munkához való szocialista viszony kialakítása szempontjából hatékony tényező. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását a szocialista társadalom igényei tették szükségessé, hiszen elképzelhetetlen, hogy a modern társadalomban az iskola megőrizze elméleti jellegét s elszigetelődjön az élettől. A munkára nevelés formáit vázolva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi és a közösségi munka pedagógiai jelentőségét sem, mely fokozza a tanulók aktivitását, önállóságát, kezdeményező képességét, s elősegíti az olyan nemes tulajdonságok kialakulását, mint az önzetlenség, áldozatkészség, önkéntesség. A diákok társadalmi munkája felöleli a különféle iskolán kívüli tevékenységet (vas, papír, gyógynövény gyűjtése, a város vagy a falu szépítési munkálatai, segítség a földművesszövetkezetben, és az iskolán belül végzett munkát (az iskola tisztántartása, faliújság készítése, kulturális tevékenység, a pionír, vagy az ifjúsági szervezetben végzett munka, különféle tisztségek és megbízatások). A TANULÓKNAK a munkára nevelés során meg kell ismerkedniük szocialista társadalmunk vívmányaival, a dolgozó nép alkotó és termelő munkája révén elért eredményekkel is, hogy megtanulják a dolgozó ember tiszteletét és a sikerek értékelését. Szükséges, hogy a tanulóknak beszéljünk a szorgalmas és minőségi munkáról, a kitartásról, a fegyelmezettségről. Különösen fontos ez most, amikor az utóbbi években romlott a munkaerkölcs és a munkához való szocialista viszony. Tapasztalataink szerint nincs különösebben nehéz dolgunk, hogy a tanulókkal megkedveltessük a fizikai munkát. A tanulók mindig szívesen végeznek erejüket meg nem haladó munkát, ha azzal létrehozhatnak valami hasznosat. Különösen érdekli őket a technikai jellegű munka. Á fizikai munka azonban csak akkor vonzó, ha nem öncélú, tehát mindenképpen alkotó munkának, elméleti tudást és ismereteket, önálló gondolkodást és szervezést igénylő, konkrét eredménnyel járó munkának kell lennie. Makarenko hangsúlyozza a szervezési feladat jelentőségét a munkában. Ez nem zárja ki azt, hogy a gyermeknek a munkamódszerek megválasztásában bizonyos szabadsága legyen, ám felelősséget is érezzen az elvégzett munkáért. „Kevesebb haszna van annak, ha így szólunk a gyermekhez: Itt a seprő, söpörd ki a szobát, íme így és így kell csinálni. Jobb, ha hosszabb időre rábízzák a gyermekre bizonyos szoba tisztántartását, de hogy miképpen éri ezt el, ennek eldöntését rá kell bízni és a megoldásért való felelősséget rá kell hárítani. Az első esetben csak izommunkát bíztunk a gyermekre, a második esetben szervezői feladatot állítottunk elébe, az utóbbi sokkal magasabbrendű és hasznosabb." A munkára nevelésnek ezt az elvét az iskolában is alkalmazniuk kell. A tanulók számára lehetővé kell tenni, hogy több megoldási mód közül válasszon. A munkának biztosítania kell az iskolában tanult elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását és megfordítva. ÖSSZEGEZVE az elmondottakat hangsúlyoznunk kell, hogy a munkára nevelés elsősorban munka által nevelés. Ez az örökérvényű megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy a munka önmagában kellő nevelési eredménnyel jár. Végeztethetünk a gyermekekkel bármennyi fizikai munkát, ettől még nem fogják azt megkedvelni, nem fog kialakulni a munkához való szocialista viszonyuk. Ismét Makarenkóra hivatkozhatunk, aki a következőket mondotta: „ ... a munka a vele párhuzamosan haladó képzés, politikai és társadalmi nevelés nélkül semmiféle nevelő eredménnyel nem jár, hanem semleges folyamat marad." TöLGYESSY MÁRIA